Hajdú-Bihari Napló, 1980. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

2 Magyar-jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására október 29—31. között Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja látogatást tett hazánkban. Kíséretében volt Dusán Lazics, a KB nemzetközi osztályának alosztályvezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszandar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel megbeszélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Az elvtársi légkörben lezajlott tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el pártjuk munkájának fő irányairól, a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű kérdéseiről. Áttekintve a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködését, megállapították, hogy azok valamennyi területen folyamatosan népeik javára eredményesen fejlődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel összefogva segíteni kell a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájában elért eredményes megőrzését és elmélyítését. A kommunista és munkáspártoknak az egyenjogúság, az önállóság, egymás álláspontjának tiszteletben tartása alapján folytatott együttműködése és internacionalista szolidaritása eredményesen szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, a KB osztályvezető-helyettese és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. (MTI) Nicolae Ceausescu fogadta Marjai Józsefet Bukarestben pénteken befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XV. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-helyettes, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke, a román delegációt pedig Nicolae Constantin miniszterelnökhelyettes, a román tagozat elnöke vezette. Az ülésszakon megvizsgálták a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét, elemezték a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát. Megállapították, hogy az 1981—85. évi népgazdasági tervek koordinációja jó kiinduló alapot teremt a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Áttekintették a külkereskedelmi árucsere-forgalom helyzetét és hangoztatták: A forgalom növekedését jól szolgálja a már érvényben levő gyártásszakosítási és termelési kooperációs egyezményeknek a következő tervidőszakra való meghosszabbítása, az új egyezmények előkészítése a gépipar és a vegyipar területén. Az ülésszak alkalmából Marjai József és Nicolae Constantin kormányközi egyezményt írt alá a két ország hosszútávú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről. Marjai Józsefet péntek délután fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára. A találkozón a két ország együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról folytattak véleménycserét. A találkozón és tárgyalásokon részt vett Rajnai Sándor, Magyarország bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A megbeszélések meleg, baráti légkörben folytak le. A magyar küldöttség Marjai József vezetésével az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakának csütörtöki plenáris ülésén Az államok történelmi felelőssége a természet megóvásában a ma élő és a jövő nemzedékek számára című napirendi pont vitájában felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy a környezet- és természetvédelmi feladatok napjainkban már egyetlen országban sem oldhatók meg nemzeti keretek között. Csak sokoldalúan előkészített, tervszerű és koordinált nemzetközi együttműködés teremthet kedvező lehetőségeket arra, hogy az egyes országok hatékonyan birkózzanak meg saját nemzeti feladataikkal, egyúttal tevékeny részesei legyenek az emberiség egészét veszélyeztető károsodások összehangolt felszámolásának. Utalva arra, hogy a környezetvédelemben a nemzetközi együttműködés a 70-es években, az enyhülés körülményei között érte el a legjelentősebb eredményeket, dr. Domokos Mátyás aláhúzta a természet megóvásáért kialakított nemzetközi együttműködés, valamint a fegyverkezési hajsza csökkentése és az enyhülés megőrzése közötti szoros kapcsolatot. Kijelentette, hogy a konkrét leszerelési intézkedések révén felszabaduló anyagi és szellemi erőforrásokkal lehet megoldani az emberiség előtt álló napi és távlati környezetvédelmi feladatokat. A szónok végül leszögezte, hogy a környezet védelme politikai kérdést is, mivel szorosan kapcsolódik a békéért, a társadalmi haladásért és a gyarmatosítás felszámolásáért vívott harchoz. Magyar javaslatról tanácskoztak a madridi találkozón A hétfőn előterjesztett magyar szóbeli javaslat harmadik pontjáról tanácskoztak a küldöttségek pénteken a madridi találkozó előkészítő tárgyalásain. A vitában a többi között felszólalt a szovjet, a magyar, az amerikai, a máltai és a spanyol küldöttség vezetője. Az indítvány harmadik pontja azt sürgeti, hogy a korábban benyújtott magyar, illetve spanyol javaslat alapján kezdjék meg az érdemi találkozó még függőben levő napirendjének formábaöntését. A vita mind ez ideig nem hozott tényleges eredményt. A szovjet küldöttség szóvivője kijelentette: Megvolt a lehetőség arra, hogy ezen a napon haladás jöjjön létre a magyar küldöttség által korábban előterjesztett napirendi javaslat vitatott pontjában. Sajnálatos, hogy egyes nyugati küldöttségek felszólalásaikban más irányt szabtak a vitának. Max Kampelman nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője „magánügyben” péntek délben Washingtonba utazott. Az amerikai küldöttség vezetője Európába való visszaérkeztével csütörtökön Brüsszelben részt vesz a NATO-országok államfőinek a madridi találkozóval foglalkozó tanácskozásán. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1980. NOVEMBER 1. Szaporodnak a találgatások az amerikai túszok szabadon bocsátásáról. Képünkön, a teheráni egyetemen Irán helyzetéről tartott pénteki beszédében Radzsai miniszterelnök a várakozások ellenére nem tett semmilyen végleges kijelentést (Telefotó — AP—MTI—RS) Szavazhatnak a túszok az elnökválasztáson? Nyugati hírügynökségek péntek délelőtt sok olyan jelentést adtak, amelyek alapján feltételezik, hogy az Iránban egy éve fogva tartott amerikai túszok november 4., vagyis az amerikai elnökválasztás előtt visszanyerik szabadságukat Az iszlám diákok szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok november 4-én már szavazhatnak az elnökválasztáson , de nem szólt a szabadon bocsátás feltételeiről. A svéd külügyminisztérium ezzel egy időben arról tájékoztatott, hogy svéd repülőgépet béreltek az amerikai túszok Teheránból történő elszállítására. Bár hivatalosan nem közölték, hogy ki kérte a repülőgépet, Stockholm források szerint vagy az Egyesült Államok, vagy az Iránban Washingtont képviselő Svájc kötött szerződést a gépre. E híreket támasztja alá a teheráni rádió pénteki, szokatlan hangnemű kommentárja. Eszerint a túszok elengedését nem lenne szabad „igazságtalan, vagy gyáva tettként” értékelni, mert az úgymond nagy győzelem lenne Irán számára. Most a foglyok elengedése irányítaná rá a világ figyelmét az Egyesült Államok bűnös iráni politikájára — hangsúlyozza a teheráni rádió. Az amerikaiak már csaknem egy éve „büntetésként az iráni nép ellenőrzése alatt állnak” — hangzik az iráni rádiókommentár, azt sugallva, hogy ez a rabság már elég büntetés volt számukra. A hosszú rádiókommentár szerint „Khomeini ajatollah és az iráni nép igazságos módszert dolgozott ki a túszok elengedésére”. (Az iráni vezető legutóbb ezt követelte. A diplomaták elengedése fejében az Egyesült Államok nyilvánítja ki, hogy nem avatkozik be Irán belügyeibe; visszaszolgáltatja a sah vagyonát, feloldja az Irán elleni amerikai bankzárlatot. Feltételei között akkor nem szerepelt az a korábbi követelése, hogy Washington gyakoroljon „bűnbánatot” iráni politikája miatt.) A UPI amerikai hírügynökség szerint a legújabb teheráni kommentár arra készíti fel az iráni közvéleményt, hogy a túszokat a közeljövőben esetleg hazaengedik. Ugyanakkor — mint ismeretes — már hetek óta a legkülönbözőbb találgatások láttak napvilágot az amerikai diplomaták szabadlábra helyezéséről, az amerikai—iráni kapcsolatok részleges normalizálásáról, s az Iránba irányuló amerikai fegyverszállítások felújításáról. A feltételezések azonban eddig nem igazolódtak be. (MTI) Ifjabb Reza Pahlavi és az iráni „trón” Az elhunyt iráni sah legidősebb fia, ifjabb Reza Pahlavi pénteken Kairóban, „az iráni néphez” intézett üzenetében ünnepélyesen közölte, hogy mostantól kezdve „vállalja az iráni császár által betöltendő feladatok ellátását”. Az ifjabb Pahlavi (akit a kairói MENA hírügynökség „második Reza Sah császári őfenségeként” említ az üzenetről szóló jelentésében) pénteken töltötte be huszadik életévét, s az 1906-os iráni alkotmány értelmében a trónörököst ezen a napon kell császárrá koronázni. Az „ifjú sah” kairói menedékéből továbbított üzenetében „az Iránban uralkodó rendkívüli körülményekre” hivatkozva közölte, hogy egyelőre kénytelen eltekinteni az eskütételtől. (MTI) Elnökválasztási kampány A The Washington Post — az amerikai főváros nagytekintélyű politikai napilapja — pénteken fanyalogva bár, de elkötelezte magát Jimmy Carter újraválasztása mellett. Mint emlékezetes, pár nappal korábban a rendkívül befolyásos The New York Times ugyancsak Carter mandátumának meghosszabbítására hívta fel olvasóit. Washingtoni politikai berkekben nagy jelentőséget tulajdonítanak a polgári liberális sajtó ilyen értelmű állásfoglalásának, de rámutatnak: az átlagos amerikai szavazópolgár orientálásában nem kevésbé fontos tényezőt jelentő helyi lapok mintegy kétharmada viszont Ronald Reagan megválasztására szólította fel olvasóit. A választási esélyek teljes bizonytalanságát egyébként a Post vezércikkének hangneme is tükrözi. A lap lényegében nem Carter személyét támogatja, hanem a külpolitikai tapasztalatokat nélkülöző, ultrakonzervatív Reagan személyét ellenzi. A november 4-i választásokig hátralevő három napot az elnök a déli államokban , Floridában, Tennessee-ben, Mississippiben és Texasban tölti. Ezekben az államokban 1976-ban fölényes győzelmet aratott, most viszont igen bizonytalan a helyzete. A fehér lakosság a lutheránus egyház konzervatív prédikátorainak befolyásolására a republikánusok mellé áll. A hagyományosan demokratapárti feketék körében a felmérések szerint nagyfokú apátia uralkodik, sokan meglepően alacsony részvételükre gyanakodnak. Ronald Reagan „az utolsó körben” a népes és egyelőre „döntetlenre” álló ipari államokban próbálja erősíteni helyzetét. A választási kampány véghajrájának ütemére jellemző, hogy csütörtökön mindkét jelölt nyolc kampánybeszédet mondott. (MTI) Jobbra át Jamaicában Egy haladó, imperialistaellenes rendszerrel kevesebb az amerikai földrészen. A Jamaicában megtartott választásokon győzött a konzervatív ellenzék, s Michael Manley Népi Nemzeti Pártja ellenzékbe szorult. Már-már polgárháborús körülmények jellemezték a választást megelőző heteket, hónapokat. A rendkívül sűrűn lakott, de mindössze 11,5 ezer négyzetkilométeres közép-amerikai országban egymást követték a gyilkos merényletek. A jobboldali terroristák valósággal pánikhangulatot keltettek, s attól sem riadtak vissza, hogy megkíséreljék a miniszterelnököt és a honvédelmi minisztert eltenni láb alól — szerencsére tervük meghiúsult. Nem először vagyunk tanúi a megfélemlítés jól bevált módszereinek egy-egy latin-amerikai államban, ha bizonyos körök politikai változás kicsikarását tűzik ki célul. Guatemalában, Haitiban, Salvadorban — persze korántsem teljes a lista — hasonló eszközökhöz folyamodott mindig az amerikabarát vezető réteg. Jamaicában most rendszerváltás „jobbra át!” következik be, miután a nyugatbarát, mindenekelőtt az USA- val szoros kapcsolatokat ápoló Jamaicai Munkáspárt többséget kapott a törvényhozásban. Nyilvánvaló, hogy hamarosan felszámolják a Manley-kormány vívmányait, a külföldi tőke államosítását, az állami szektor előtérbe állítását, a dolgozók szociális körülményeinek szüntelen javítását célzó intézkedések aligha maradnak érvényben. Ahhoz sem fér kétség, hogy a munkáspárt vezére, Edward Seaga jelentős támogatásra talál majd az Egyesült Államok vezetőinél, az amerikai monopóliumok berkeiben is. Manley kormánya tiszteletreméltó módon a szocialista irányzat mellett kötelezte el magát. Kuba szomszédságában ez úgy látszik, túlontúl nagy veszélyeket rejthetett magában mindazok számára, akik a „Zöld Kontinens” forradalmi harcát minden eszközzel meg akarják gátolni. Ragadós lehet a nicaraguai példa! — vélik Washingtonban, s nem alaptalanul: a haladó politika széles körű és kedvező visszhangra talált Latin-Amerika sok országában. Jamaica példája azt illusztrálja, hogy az USA közelségében milyen nehéz megőrizni egy nép boldogulásának önálló, nem a washingtoni forgatókönyvekhez igazodó arculatát. Gyapay Dénes Megkezdődött a szovjet filmek fesztiválja Képzőművészeti kiállításokkal, hangversenyekkel, opera- és balettelőadásokkal, új filmek bemutatójával folytatódtak pénteken a szovjet kultúra hazai seregszemléjének eseményei. A Műcsarnokban „A haza képekben” és a „Mai szovjet iparművészet” címmel két tárlat nyílt. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy mindkét tárlatot az egységnek és a sokarcúságnak, az alkotói szuverenitásnak és a közösségszolgálatnak ugyanaz a termékeny kölcsönhatása jellemzi. Ezt követően Jurij Barabás, a szovjet kulturális miniszter első helyettese szólott a megnyitó résztvevőihez. Elmondta: a rendezők az utóbbi évek képzőművészeti termékének legjavát igyekeztek a magyar közönség elé tárni. Ugyancsak pénteken este — a Puskin moziban — tartották meg a szovjet filmek fesztiváljának ünnepi díszelőadását. Georgij Danyelija őszi maraton című filmjét vetítették. Az eseményen részt vett a fesztiválra hazánkba érkezett szovjet filmművész-delegáció is, Mihail Alekszandrovnak, a szovjet állami filmbizottság elnökhelyettesének vezetésével. A szovjet filmek sokszínű kínálatában az őszi maraton a tragikomédia műfaját, a Szibériába a széles társadalmi tablót rajzoló műveket, Eizenstein Viva Mexikója a klasszikus szovjet alkotásokat, a Negyedik akadály és a Versenyló elrablása pedig, az ifjúsági filmeket képviseli. Magyarország egyébként évente 30—35 szovjet filmet vásárol, a Szovjetunióban pedig egy esztendőben 10—12 magyar alkotást — a hazai termés felét — vetítik. A november 12-ig tartó programba valamennyi megye moziüzemi vállalata bekapcsolódik, a fővárosban pedig 13 filmszínházban tekinthetik meg az érdeklődők a rendezvénysorozaton szereplő műveket. Átadták a Tiszai Kőolajfinomítót Leninvárosban pénteken felavatták a mintegy 7,5 milliárd forintos költséggel épült és évente 3 millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas Tiszai Kőolajfinomítót. Az új nagyüzemet Simon Pál nehézipari miniszter adta át rendeltetésének. Az ünnepségen mondott beszédében a miniszter egyebek között hangsúlyozta, hogy a most átadott üzem a nemzetközi együttműködésen, a magyar—szovjet olefinegyezményen alapuló szocialista iparfejlesztés eredménye. A Tiszai Kőolajfinomító üzembelépésével Leninváros térségében új iparág jött létre. Ez az üzem fokozza a népgazdaság energiaellátásának biztonságát és a gazdálkodás rugalmasságát, a borsodi iparvidék és Kelet-Magyarország szénhidrogén-ellátásának meghatározó jelentőségű tényezője. Budapesttől Hatvanig autópályán ÁTADTÁK AZ M3-AS ÚJABB SZAKASZÁT — Elkészült Gödöllő és Hatvan között is az M3-as autópálya — jelentette az építők nevében Hoós László, a Betonútépítő Vállalat igazgatója Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszternek pénteken, a bagi völgyhíd előtt rendezett ünnepségen, amelyen Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese a kifeszített szalag átvágásával átadta a forgalomnak az M3-as újabb, 21,4 kilométeres szakaszát. A kétszer kétsávos, a leálló és a választósávokkal együtt 28 méter széles érdesített homokaszfalt felületű pályán biztonságosabb, gyorsabb az utazás a főváros és Hatvan között. A műszaki átvétel tanúsága szerint kiváló munkát végeztek az építők, akik az újabb szakaszon egyebek között 3,2 millió köbméter földet mozgattak meg, 390 ezer tonna aszfaltburkolatot és védőréteget terítettek le az előírt minőségben. Az autópálya melletti települések és a hozzájuk vezető utak, két vasúti kereszteződés és számos vízfolyás miatt 20 hidat, felül- és aluljárót építettek, közülük hasznosságán túlmenően látványnak sem megvetendő a 256 méter hosszú bagi völgyhíd, amely a 3-as főút és egy földút, valamint a besnyői patak és a budapest-miskolci vasútvonal fölött ível át. (MTI)