Hajdú-Bihari Napló, 1990. május (47. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-02 / 101. szám
/-------------------------------------------------------------------v Május 2. alakuló Országgyűlés 1990. május 1., kedd — Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke alkotmányos kötelezettségének eleget téve május 2-án délelőtt 10 órára hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését. A kétnaposra tervezett parlamenti ciklusindító tanácskozást mintegy háromhetes szakértői, frakcióvezetői, illetve pártvezetői szintű egyeztető-előkészítő tárgyalássorozat előzte meg. A parlamenti pártok és a független képviselők éles vitákban, kompromisszumok árán egyezségre jutottak minden fontos kérdésben. A kialakított program szerint az alakuló plenáris ülés az ideiglenes államfő elnökletével kezdődik meg. A Himnuszt követően Oszter Sándor színművész tolmácsolásában hangzik el Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című költeménye. Szűrös Mátyás megnyitója után Varga Béla, az 1946—47-es Nemzetgyűlés elnöke és Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mond ünnepi beszédet. Varga Béla az ideiglenes köztársasági elnök és a parlamenti pártok meghívására vesz részt az alakuló ülésen; ugyancsak az ő vendégük lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament magyar szekciójának elnöke. Az ünnepélyes nyitányt a hivatalos napirend váltja majd fel. A köztársaság ideiglenes elnöke jelentést tesz a megbízólevelek átvételéről. Az MTI értesülése szerint április 28-án, szombaton délben ötven képviselőtől még nem kapták meg a megbízólevelét. Ugyancsak szombaton a leendő korelnök és körjegyzők a parlamenti szakértők és az Országos Választási Bizottság két tagjának segítségével előzetes mandátumvizsgálatot végzett. Több képviselő mandátumának sorsa a folyamatban lévő jogorvoslati ügyek miatt még kérdéses, így ők, ha részt is vesznek az ülésen, képviselői jogaikat nem gyakorolhatják. A korelnök Kéri Kálmán (MDF, országos lista) lesz, a közjegyzői tisztet pedig a négy legfiatalabb képviselő tölti majd be. Kéri Kálmán szintén köszönti az új Országgyűlést tagjait, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére. A döntést követően kerül sor az Országos Választási Bizottság, illetve a Belügyminisztérium Választási Irodájának beszámolójára. E kötelezettségüket törvény írja elő. Az írásos beszámolókhoz fűzött rövid szóbeli kiegészítéseket a mandátumvizsgálat követi. A mandátumigazolás és a mandátumvizsgálat eredményéről szóló jelentés alapján hoz határozatot a plénum, ismertetik az igazolt képviselők névsorát, majd a honatyák ünnepélyes esküt tesznek. A programban szerepel a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőikről, illetve a független képviselők megbízottjának nevéről szóló jelentés, az országgyűlési tisztségviselők megválasztása, a Minisztertanács lemondása, továbbá törvényjavaslat megtárgyalása az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. Az alakuló ülés második napján jelenti be a köztársaság új ideiglenes elnöke — a parlament elnöke— a kormányalakítási megbízást. Ezt követően az Országgyűlés határoz a parlament állandó és külön bizottságainak megalakításáról, valamint a képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról. Az új Országgyűlés alakuló ülésére a pártok számos vendéget hívtak meg. Ők foglalnak majd helyet az üléstermet körülvevő páholyokban és a karzaton is. Emiatt ez alkalommal igencsak nehézzé válik a sajtó munkája, hiszen az újságírók kiszorulnak az ülésteremből, s csupán monitorokon követhetik nyomon az eseményeket. (MTI) IgL ^ Í I ® I jOy? * jjjj P i ■ J v~ ->„« ' <-■ «■■■?• . -v; • •• B M ' vC” Majális -1990 A hagyományoknak megfelelően tegnap reggel a Honvéd Helyőrségi Zenekar és a debreceni Simonffy Emil Zeneiskola zenekara járta végig Debrecen utcáit, s köszöntötte reggeli zenével a város lakosságát. Borongós volt az idő, s talán ez a magyarázata annak, hogy a reggeli órákban a szokottnál kevesebben keresték fel a Nagyerdőt és a város kirándulóhelyeit. Délelőtt 10 órakor azonban a Nagyerdőn, az Ady Endre sugárúton egymást érték az emberek. Az út két oldalán bódék, sátrak, büféskocsik sorakoztak fel, úgyhogy az ember hajlamos volt arra gondolni, hogy vásárban van és nem majálison. Lehetett kapni teknőt, farmernadrágot, videó- és hangkazettát, gyermekjátékot és még sok minden mást. Szólt a zene, a lakodalmas rock jól ismert melódiái szórakoztatták a majálisozókat. A Vidámpark és az Állatkert előtt hosszú sorok kígyóztak, s negyedórákat kellett várni, hogy valaki bejusson. A nagyerdei stadion déli kapujánál a rögtönzött nézőteret zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, s egymást követték a produkciók. A Vojtina bábegyüttes, a Debreceni népi együttes ifjúsági csoportja, a Mini Teátrum gyermekszínjátszó csoportja, a Csürdöngölő népzenei együttes, az Alföld Ifjúsági Színpad és Resovszky József műsora szórakoztatta a nagyérdeműt. Száz-százötven méterre a rögtönzött színpadtól általános iskolás korú és óvodás gyerekek sorakoztak. Megkezdődött az aszfaltrajzverseny. Legalább nyolcvan kisdiák és ovis vette kezébe a krétát, hogy képet adjon arról, hogyan látja a világot, s mi foglalkoztatja. 11 órakor a csónakázótónál a Debreceni Honvéd Helyőrségi Zenekar adott műsort. Délben kisütött a nap, benépesültek az erdő sétányai. Délután sem volt hiány programban, a csónakázótónál a Simondy Emil Zeneiskola zenekara adott térzenét. A Magyar Gördülőcsapágy Művek a DMTE- sporttelep melletti napközis táborban rendezett majálist. (Folytatás a 2. oldalon) GÖCS-majális A stadion déli kapujánál felállított szabadtéri színpadon a Vojtina bábegyüttes nyitotta meg a gálaműsort Kurucz D. István gyűjteményes kiállítása „...viszi magával vele összenőtt táját” Szakmailag jelentősnek mondható kiállítás nyílt vasárnap 11 órakor a Déri Múzeumban: „az alföldi festészet élő klasszikusának", Kurucz D. István Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművésznek öt évtizednyi munkásságát felölelő tárlat. Annak a sorozatnak a részeként, melyben a debreceni múzeum az alföldi piktúra minél teljesebb igényű bemutatását tervezi. A Rudnay Gyula és Nagy István életművét reprezentáló, a Holló László művészi tevékenységét állandó és időszaki jelleggel átfogó, a Tornyai János emlékére megrendezett, valamint a Koszta József nevével fémjelzett kiállításokat követve. A népi, nemzeti értékeket hordozó festői pályát Gazda László megyei múzeumigazgató méltatta megnyitó beszédében. Rendteremtő szándékában, lényegre szorítkozó eljárásában, tárgyilagosságában, hitelességében, fegyelmezettségében, tömörségében és pontosságában jelölte meg e művészet érdemeit, melynek kiapadhatatlan forrása és éltetője a hódmezővásárhelyi szülőföld és az alföldi parasztember világa. Bizonyítandó, idézte a Szabó Pál, Németh László és Illyés Gyula szellemiségével rokonított festőművész vallomását: „Lehet az Alföldön élni úgy is, ha messze, távol van innen az ember, s viszi magával vele összenőtt táját.57 A minden képzőművész életében kivételes alkalomnak számító gyűjteményes kiállítás rendezőjét, Bíró Katalin művészettörténészt a válogatás szempontjairól kérdeztük: — Az 1977-es műcsarnokbeli tárlat után múzeumunk másodikként nyújt keresztmetszetet a fél évszázadnyi pálya terméséből. Arra törekedtünk, hogy érzékeltessük az életmű folytonosságát, és érintsük annak az útnak a főbb állomásait, melynek során a festő eljutott — filmes nyelven szólva — a nagytotálban ábrázolt alföldi tájakig, és kialakította jellegzetes stílusát. Bár vannak fontos alkotásai, amelyek nem lehetnek most jelen, mégis úgy érzem, hogy mindegyik periódusa képviselve van egy-egy jelentős művel. Kezdeti korszakától a hetvenes éveken át — amikor látogatni kezdte a Hajdúböszörményi Művésztelepet, és fölfedezte a Hortobágyot, ezzel párhuzamosan megörökítette mongóliai útiélményeit — egészen a legújabb időkig válogatottunk képeiből. Kurucz D. István metafizikus tájképei és néprajzi ihletésű portréi, életképei,melyek a falusi élet rekvizitumai, június 24-ig tekinthetők meg a Déri Múzeumban. —p — Látogatók a kiállításon (Fotó: Horváth Katalin ) Egy név hiányzik Aki megnézi a mai Napló utolsó oldalának utolsó sorait is, észreveheti, hogy hiányzik az impresszumból eg£megszokott név. Bényei József főszerkesztő nyugdíjba ment. Egészségi állapota kényszerítette erre a lépésre, hogy idő előtt megváljon attól a munkától, amit a rövid színházigazgatói kitérővel — huszonnyolc esztendeig végzett különböző beosztásokban a Hajdú-bihari Napló szerkesztőségében. Azaz így nem egészen pontos. Csak a főszerkesztő ment nyugdíjba, az újságíró akkor kényszerül erre, ha már nem tud tollat venni a kezébe. S mi bízunk benne -ígéretet is kaptunk tőle-, hogy a jövőben rendszeresen megtalálják majd a nevét a lap olvasói cikkek, versek, irodalmi jellegű írások alatt. Búcsúzásként azt a tizenegy évet kellene értékelni, amelyben Bényei József a szerkesztőségi kollektíva élén állva irányította a munkát. A minősítés azonban — ez is a szakma sajátossága — ez esetben az olvasók joga. Az olvasóké, akiknek száma az évek során szinte folyamatosan nőtt — s ennél jobb bizonyítványt egy újság nehezen érdemelhet ki. Egy név hiányzik most az impresszumból, reméljük, nem sokáig. Már beérkeztek a pályázatok a főszerkesztői funkcióra, a döntés hamarosan megszületik. Addig pedig igyekszünk megtartani a lapnak azt az önálló, a tényeket mindenek előtt tiszteletben tartó arculatát, amelyet Bényei Józseffel együtt alakított ki a kollektíva .