Hajdú-Bihari Napló, 1991. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
HAJDÚBIHARI XLVIII. ÉVFOLYAM , 76. SZÁM ÁRA: 6,10 FT 1991. IV. 2., KEDD FÜGGETLEN NAPILAP Igaz, városon alig, de falun sem igazán élnek már a régi szép húsvéti néphagyományok, sőt vannak, akik valósággal berzenkednek ezektől az „alkoholgőzös” napoktól, mégis: sokaknak továbbra is ünnep ez, igazi ünnep. Mert a feltámadásban bizonnyal benne rejlik mindannyiunk újjászületése, jobbulása. S egyszer talán legalább a szeretteinket úgy hordozzuk majd a tenyerünkön, mint a kisfiú a húsvéti tojásokat Iklódy János felvételén. Antall József a NATO-ba látogat Brüsszel (MTI) — Antall József miniszterelnök ősszel ismét a NATO-ba látogat a tervek szerint — közölte az MTI tudósítójával Granasztói György, hazánk brüsszeli nagykövete. A diplomata a közelmúltban a legmagasabb NATO- fórum, az Észak-atlanti Tanács vendége volt, és erről nyújtott tájékoztatást az MTI tudósítójának. Idén ősszel a jelek szerint ismét sor kerül a miniszterelnök úr hivatalos látogatására és beszédére a NATO-ban, ugyanolyan formában, ahogy a közelmúltban Vaclav Havel látogatása zajlott le a szövetség székhelyén. Addig szeretnénk előrelépést elérni az érintkezésben — mondotta a nagykövet. Václav Havel nehéz napjai London (MTI) — Ha nem sikerül összetartania Csehszlovákiát, lemond az államfői tisztségről — közölte a hét végén a The Independent című londoni lapnak adott nyilatkozatában Václav Havel csehszlovák elnök. A lap szerint Havel népszerűsége csökken hazájában, különösen Szlovákiában. Sokan arról beszélnek Prágában, hogy idealista költözött az ellenzékiség elefántcsonttornyából az elnöki palotába, de a brit lap szerint egyelőre inkább arról van szó, hogy a hatalomnélküliek hatalmáról egykor oly érzékletesen író értelmiséginek és börtönviselt ellenállónak nehéz megtanulnia, milyen nehéz mesterség a hatalmasoké. A The Independent szerint az erős szövetségi államról szóló csehszlovák alkotmányt Havel személyes ügyének tekinti, de nem táplál illúziókat. Elutazott Virgilio Zapatero Gomez Budapest (MTI) Hivatalos magyarországi látogatása befejeztével, hétfőn reggel elutazott Budapestről Virgilio Zapatero Gomez, a spanyol kormány parlamenti ügyekkel és a kormánytitkárság vezetésével megbízott minisztere. A spanyol politikus Katona Tamás külügyi politikai államtitkár meghívására tartózkodott Magyarországon. Közép-európai stabilitás a VSZ után Interjú Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával Brüsszel (MTI) — Manfred Wörner, a NATO főtitkára interjút adott a Magyar Rádió tudósítójának, Bernát Györgynek, a Világóra című műsor számára. A „Varsói Szerződés katonai szervezetének utolsó napján" a magyar tudósító mindenekelőtt az iránt érdeklődött, osztja-e az Atlanti-tömb főtitkára azt a véleményt, hogy a Varsói Szerződés katonai-biztonságpolitikai vákuumot hagy maga után, és ez akár egyensúlyproblémákhoz is vezethet? — Nem, ezt nem hiszem — válaszolta Manfred Wörner. — Nem beszélnék vákuumról. Egy olyan szervezet bomlik fel, amelyet túlhaladottá tettek Közép- és Kelet-Európa eseményei, így az, hogy a Szovjetunió „elengedte" a korábbi csatlósövezetet, aztán megtörténtek ezen országok demokratikus forradalmai, most pedig vonják ki a szovjet csapatokat. Én ezt olyan fejleménynek tartom, amely nagyon is Európa biztonságának érdeke. Olyan új összeurópai biztonsági építménynek kell a VSZ helyébe lépnie, amelyet sok részből akarunk összeállítani, amelyben Európa valamennyi állama megtalálhatja a helyét — biztonságpolitikai értelemben — és amely magában foglalja a Szovjetuniót is. — Hogyan kíván a NATO most reagálni a megváltozott helyzetre — hangzott Bernát György következő kérdése. — Mi mindig csak védelmi szövetség voltunk, amely a biztonságot, a békét és a szabadságot kívánta szavatolni. Ez nem változik. Kockázat marad azután is, hogy megszűnt a közvetlen fenyegetés, úgyhogy szövetségünk továbbra is létezni fog. A helyzetből természetesen le kell vonnunk a következtetéseket, mégpedig két irányban. Az egyik az, hogy tőlünk telhetően felépítünk egy új biztonsági struktúrát. A másik az, hogy kialakítjuk kapcsolatainkat Közép- és Kelet- Európa valamennyi államával. És hozzá kell tennem, biztonságpolitikai szempontból kötelező erejű leszerelési megállapodásokat is kötünk, amelyek csökkentik a fenyegetés valószínűségét, s biztosabbá teszik Európa egyensúlyát, ellenőrizhetőbbé teszik a fegyveres erőket. A Magyar Rádió tudósítója megjegyezte: " A mi szempontunkból, Kelet-Európa szempontjából a Varsói Szerződés megszűnése egyfelől örömteli fejlemény. Ugyanakkor azonban régiónkra a nemzetiségi konfliktusok és bizonytalanságok is rányomják bélyegüket. Európa egyetlen stabilizáló tényezője jelenleg a NATO, amely egyfelől közös politikai értékek alapján létrejött szövetség, másfelől katonai hatalom. El tudja-e képzelni, főtitkár úr, hogy a közép-kelet-európai térség államai a NATO közelében keressék önnön stabilitásukat? És egyáltalán, felkészült-e a szervezet erre a lehetőségre? — hangzott a következő kérdés. Wörner: — Közép- és Kelet- Európa valamennyi állama kijelentette, hogy nem törekszik NATO-tagságra. Nem érdekeltek abban, hogy alapvetően megváltoztassák Európa egyensúlyi helyzetét. Úgyhogy belátható időn belül nem merül fel a NATO-tagság kérdése. Ugyanakkor megfogalmazódik a kétoldalú viszony elmélyítésének gondolata. Ezt mi elfogadtuk, és most ki is akarjuk építeni. Az összeurópai felépítmény más elemeivel, tehát az Európai Közösségekkel, a kelet-európai országoknak a társulásával, a biztonsági és együttműködési struktúrával, a leszerelési megállapodásokkal, az Európa-tanácsbeli tagsággal együtt mindez megszilárdítja egész Európa stabilitását és hozzájárul a kelet-európai országok helyzetének megerősítéséhez. Arra a kérdésre végül, hogy képes-e a NATO valamiféle felelősséget vállalni Közép- és Kelet-Európáért, Manfred Wörner főtitkár így válaszolt: " A NATO erre egy biztonsági rendszer egészében képes, egy új biztonsági formában. Puszta létével hozzájárul, hogy ne alkalmazzanak katonai erőt. Hogy kétszer-háromszor is meggondolja a dolgot, aki azon töri a fejét, hogy katonai erőhöz folyamodik. Vagyis Közép- és Kelet-Európába is kisugárzik az a stabilitás, amit mi a saját tagállamainknak biztosítunk. Mától ismét áremelés Nagy Mihály Debrecen (HBN) — Már olyan gyakran van, hogy akár meg is szokhatnánk, de valahogy mégsem sikerül. Újra és újra felbosszantjuk magunkat. (Feleslegesen.) Ma kedd van, kicsit felborult a szokásos menetrend (nemrégiben jelent meg egy újságban a nagybetűs cím: „Ha hétfő, akkor áremelés") de hát valószínűleg az ünnep kavarta meg kicsit a „jól bevált programot". Ma reggeltől több száz termék drágult ismét jó néhány százalékkal a boltokban. Ezúttal nem a kereskedők, a termelők emelték áraikat. Drágulnak a tejipari termékek 50-60- féle áru ára nő 10-12 százalékkal átlagosan. Például 10 deka vaj 18,90 helyett 21 forintba, fél liter kakaó 11,90 helyett 13,70-be kerül mától. 30-40-fajta cigaretta ára emelkedik átlagosan 11-17 százalékkal. A Sophianaeé 34-ről 39-re, a Symphoniáé 31-ről 35-re, a Marlboróé 90-ről 92-re nő. Drágulnak az ételízesítők, a kávéféleségek, a BB-ivólevek, a Henkel-termékek, a mosóporok, habfürdők, többe kerülnek ismét a kozmetikai cikkek, festékek, egyéb vegyipari termékek. A háromkilós Persil mosópor ára például 100 forinttal emelkedik. Egy liter Durol zománcfesték 260 forint helyett 354 forint. Csaknem 40 forinttal lett drágább a Gemini parkettalakk. 10 deka Omnia kávé 62,50-be, a Karaván 43,50- be kerül ezentúl. Nem tartanak majd sokáig ezek az árak sem, abban bizonyosak lehetünk. Bár a hivatalos értesítés az újabb termelői áremelésekről még nem érkezett meg a Hajdú-Bihar Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalathoz, a mai áremelésről lapunknak információkat szolgáltató Békési István főosztályvezető meglehetősen szomorúan jegyezte meg, véleménye szerint az áremelkedések a jövőben is igazodnak majd a „megszokott" hétfőnkénti időponthoz. A háromkilós Persil mosópor ára 100 forinttal nőtt Fotó: Horváth Katalin A TARTALOMBÓL „Ma magukat tartják a rendszerváltás apostolainak" Karrieristák a rendszerváltás vámszedői 3. oldal „Az alföldi falvakban erősen őrzik az emberek a hitüket" Húsvét a kereszténység legfőbb ünnepe 4. oldal „Az üzletközpont második ütemben épülő traktusa két karéjként veszi majd körül az udvarházat" Épül-szépül a Kálvin tér Debrecenben 5. oldal „Voltak, akik faluról falura járva, a padlásokról gyűjtöttek csizmákat" Táncos csizmák a levegőben 8. oldal MAI KÉRDÉSÜNK Utánunk küldik? Hamarosan megindul a szabadságolási szezon. A debreceni városi hírlaposztályon arról érdeklődtünk: kérésükre utánaküldik-e az előfizetőknek a lapokat, hogy szabadságuk, hosszabb elutazásuk időtartama alatt is — az otthoni postaládában porosodás helyett — eljussanak időleges tartózkodási helyükre a megszokott újságok. Gubáné Kosztin Jolán csoportvezető válaszolt kérdésünkre: — Ez év elejétől is gyakorlat marad, hogy az előfizetőknek utánuk küldjük — címszalag alatt — a megszokott lapjukat, amennyiben azt kérik, s hat nappal az elutazás előtt bejelentik a címet, ahol tartózkodnak majd. Ez a szolgáltatás továbbra is ingyenes. Annyi csupán a változás tavalyhoz képest, hogy ma már a számítógépes adatfeldolgozás miatt, amely az előfizetés helyén tartja nyilván az előfizetőket és az újságokat, időben nem tudjuk értesíteni az új rendeltetési helyet, hogy az — mint korábban — mindig a megjelenés napján névre kézbesíthesse a napilapokat, így a hetilapok időben, a napilapok egy nap késéssel érkeznek az előfizető ideiglenes tartózkodási helyére.