Hajdú-Bihari Napló, 1993. március (50. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. MÁRCIUS 16., KEDD HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 5 GAZDASÁG A „Hetek” és Oroszország Tokió (MTI)­­ A hét vezető ipari ország képviselői megvitatták, miként bővíthetnék az Oroszországnak megajánlott segélyeket, de semmilyen konkrét javaslatban nem ál­lapodtak meg, így értékelik japán lapok a Hongkongban vasárnap tartott megbeszélést, amelyen a „serpák", vagyis a szakértők a „Hetek" nyáron esedékes tokiói csúcstalál­kozójának részleteit vitatták meg. Japán meghívásra részt vett a megbe­szélésen Jelcin államfő tanácsadója, Borisz Fjodorov is, aki felvetette, hogy a Nyugat növelje a tavalyi müncheni csúcson elfo­gadott 24 milliárd dolláros segélycsomagot. A szakértők megvitatták az orosz adósságok átütemezésének kérdését is - a volt szovjet köztársaságok összesen mintegy 80 milliárd dolláros adósságot halmoztak föl -, de erről sem született döntés. Az elnöklő japán kül­ügyminiszter-helyettes közölte, hogy a szak­értői javaslatokat a vezetők elé terjesztik. Mikepércs (HBN)­­ A mikepércsi Szilágyi­autókereskedésben az elmúlt héten több tu­cat Dacia mellett számos más típus is gazdára talált. A Daciák ára kortól és állapottól füg­gően 53 ezer és 230 ezer forint között moz­gott, a többi típusé pedig az alábbiak szerint alakult: Volkswagen Golf 1,6 D - 2 éves - 735 ezer, Mercedes 207 D - 9 éves - 650 ezer, Peugeot 205 D - 8 éves - 400 ezer, Aro 320 D - 3 éves - 375 ezer, Lada Samara - 3 éves - 360 ezer, Opel Kadett 1,3-10 éves - 255 ezer, Opel Record - 13 éves - 253 ezer, Au­di 100 - 12 éves - 240 ezer, Aro­­020 D - 7 éves - 224 ezer, Lada Samara - 5 éves - 215 ezer, Volkswagen Golf GTI - 15 éves - 180 ezer, Lada 2105-5 éves - 180 ezer, Barkas B 1000 - 6 éves - 175 ezer, Audi 80-13 éves -170 ezer, VÁZ 2107 - 4 éves - 160 ezer, Opel Ascona - 11 éves - 150 ezer, BMW 520 - 13 éves - 150 ezer, VÁZ 2107 - 7 éves - 143 ezer, VÁZ 2105 - 11 éves - 140 ezer, Fi­at Ritmo - 13 éves - 130 ezer, Ford Taunus - 13 éves - 130 ezer, VAZ 21061 - 6 éves - 130 ezer, BMW 316 -11 éves -120 ezer, ARO 243­­ - 5 éves - 111 ezer, ARO 10­0 - 4 éves - 109 ezer forint. Kárpótlási jegy Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 12. VALUTA DEVIZA Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 122,84 125,64 124,28 124,98 Ausztrál dollár 60,82 62,08 61,23 61,53 Belga frank* 251,97 256,63 253,61 254,77 Dán korona 13,51 13,77 13,80 13,66 Finn márka 14,17 14,57 14,30 14,40 Francia frank 15,27 15,55 15,36 16,44 Görög drachma* 38,31 39,15­ Holland forint 46,15 47,01 46,42 46,64 Ir font 126,05 128,65 126,76 127,40 Japán jen* 73,24 74,44 7330 74,10 Kanadai dollár 69,15 70,55 69,96 70,30 Kuvaiti dinár 27937 28­7 26236 73,63 Német márka 51,86 52,82 52,20 52,44 Norvég korona 12,18 JW 1236 12,32 Olasz líra** 53,54 54,82 54,02 54,34 Osztrák sehang* 737,36 75036 74233 745,93 Portugál escudo* 56,04 57,14 56,43 56,71 Spanyol peseta*. 72,63 74,15 73,12 73,50 Svájci frank 56,50 57,58 56,68 57,16 Tr. és CUubet - - 27,43 27,57 Svéd korona 11,08 11,34 11,16 11,22 USA-dollár 66,24 87,80 86,89 87,29 ECU (Közös Piac) 100,57 102,53 101,21 101,71 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban: * 100 egység, ** 1000 egység „Mankó” a mezőgazdasági termelőknek A dohány-, a cukor-, a gabona- és a húsipar „mentőövet dob" a partnereinek Petneházi Attila Kaba, Debrecen (HBN)­­ A ter­melés beindításához nélkülöz­hetetlen forgóeszközök hiánya bénítólag hat a mező­gazdaságban érintett kistermelő­kre és nagy­üzemekre egyaránt. Miközben napok vannak hátra a tavaszi munkák megkezdéséig, a gazdál­kodók jó részének fogalma sincs, hogy mibő­l vásárolja meg a gé­pekhez az üzemanyagot, a vető­­magot, a növényvédő­ szerekről nem is beszélve. Pontosabban a többségnek fogalma sem volt minderről addig, amíg az élel­miszer-ipari vállalatok meg nem jelentek az idei évre szóló ter­meltetési szerződéseikkel. A Nyíregyházi Dohányfermen­táló Részvénytársaságot például az elmúlt évi gyenge - a korábbi évek átlagánál 40 százalékkal ke­vesebb és minőségileg is rosszabb­­ termés késztette arra, hogy komplett pénzügyi, finanszírozási csomagtervvel álljon a partnerei elé. Ennek hátterében - a kedv­csináláson túl - komoly gazdasá­gi megfontolás áll, a társaság ugyanis a tavalyi 6500 hektár he­lyett idén 10 ezer ötven hektáron szeretne dohányt termeltetni. A csomagterv része az öntözési program, melynek keretében eb­ben az évben mintegy 800 hektár virginia-termőterületet kívánnak öntözhetővé tenni. Ennek érde­kében az öntözési beruházás költ­ségeinek 20 százalékát - az álla­mi támogatásként juttatott 40 szá­zalékon felül - az rt. magára vál­lalja, vagyis a termelőnek csupán a költségek 40 százalékát kell fe­deznie. Ezen kívül minden - egy hektárnál nagyobb - virginia-ter­­mőterület esetén a társaság saját költségén elvégzi a talajvizsgála­tot, és az eredmények ismeretében szaktanácsot, illetve szükség ese­tén kellő mennyiségű műtrágyát is ad. Utóbbit kamatmentesen elő­legezi meg a termelőnek, aki majd a dohány leadásakor egyen­líti ki a számlát. A konstrukció lényeges eleme, hogy a mesterségesen szárítható fajtákkal foglalkozóknak 100 kilo­grammonként 3500 forint terme­lési előleget ad a feldolgozó, és a fele ár átvállalásával támogatja a korszerű palántanevelő területek fertőtlenítőszer-igényét is. Az idei szerződésekben több dohányfaj­tánál előírták a tetejezést és a kacs­mentesítést, ezek költségének 50 százalékát azonban - a megfelelő minőségű munkát végző terme­lőnek- az rt. visszafizeti. Teszi mindezt annak reményében, hogy a tavalyi 7 és fél ezer tonna helyett idén legalább 13 600 tonna do­hányt takarítanak be a termelők, a 92-es átlagárnak akár a másfélsze­resét is zsebre téve ezáltal. A Rábai Cukorgyár Részvénytár­saság a vetőmagot és a növény­védő szert is egy tételben, ezáltal olcsóbban vásárolja meg és adja oda hitelben a termelőinek. Már aki él vele, hiszen a feldolgozó ezt alternatív lehetőségként kínálja fel a partnereknek, akiknek viszont nem kötelező élni vele. Azok a gazdálkodók viszont, akik kapnak az alkalmon, ráérnek a költségeket - természetesen a kamatterhekkel együtt - a betakarítást követően kiegyenlíteni. Az rt. vezetői tisztában vannak azzal, hogy a gyártó cégek által biztosított nyújtott fizetési határ­idő jelentős forgóeszköztehertől mentesíti a termelőket. Ehhez vi­szont bankgarancia szükséges, melynek vállalásában a cukorgyár a kereskedők mellé áll. További segítség a feldolgozó részéről, hogy egyedi mérlegelés alapján a legjobb termelők hiteleire garan­ciát vállal, és - tekintettel arra, hogy partnerkörükben új termelők jelentek meg - a szakmai tovább­képzésben is segítenek. A Hajdúgabona Részvénytár­saság a búza- és a kukorica-vető­magot előlegezi meg a termelők­nek, a Debreceni Hús Részvény­­társaság pedig a vele szerződött partnereit garantált árral igyekszik megvédeni a kereslet-kínálat dik­tálta áringadozásoktól. A húsipar ösztönzi a hizlalást, noha a termelő biztonsága nem csupán a feldolgozó érdeke Fotó: F. Szilágyi Imre A The Economist a tőzsdéről London (MTI)­­ A The Economist című brit gazdasági hetilap pén­teken megjelent száma a Buda­­esti Értéktőzsdéről írva jelentette,­ogy ott csütörtökön beindult az első számítógépes kereskedelmi rendszer Kelet-Európában. A fejlesztés költségét nagyrészt a PHARE-program és a brit kormány munkamódszer-alapja (know how found) állta. A The Economist szerint a 23 bejegyzett részvény adja a napi 134 millió forintos forgalom ötödét. A leg­népszerűbb a Danubius, a Pick szalámi és a Fotex. A további privatizációk növel­ni fogják a tőzsdei cégek mostani, 43 milliárd forintos piaci értékét. Farbod Lotfi, a tőzsde 30 éves igazgatója elmondta a The Econo­­mistnak, hogy ő rábeszélte a va­gyonügynökséget számos cég tőzsdei értékesítésére még ebben az évben. Lotfi ugyanolyan öltönyt hord, mint egy Wall Street-i ban­kár, de jobban beszél angolul, mint sokan azok közül - írta a The Economist. A tőzsdét lehúzza a magyar gazdaság rossz állapota, de a kül­földi befektetők, különösen az osztrákok, továbbra is érdeklőd­nek, egyes napokon ők adják a for­galom 30-50 százalékát. A jövőre jósolt fellendülés és nyereségesebb cégek tőzsdei megjelenése azon­ban gyorsítani fogja a budapesti piac ritmusát - írta a The Econo­mist. KITEKINTŐ • Kimagasló pénzügyi évet zárt tavaly a Renault, amely 85 száza­lékkal növelte profitját. Az állami cég így 5,68 milliárd frankot (1 milliárd dollár) könyvelhetett el tiszta bevételként. Tavaly 1,7 mil­lió rombuszjelvényes autó talált gazdára Európában; ez 4,9 száza­lékos emelkedés a megelőző évhez képest. Európa hat nagy autógyár­tója közül a General Motors Euro­pe múlt évi nettó nyeresége 1,23 milliárd dollár volt, míg a Ford Europe 1,3 milliárd dollár veszte­séggel zárta 1992-t. A Volkswa­gen, a Fiat és a Peugeot-Citroën nem hozta nyilvánosságra adatait. • Oroszország azt tervezi, hogy több milliárd rubel értékű arany­érmét értékesít tartalékaiból. (1 milliárd rubel jelenleg mintegy 1,5 millió dollárt ér.) Borisz Fjodorov miniszterelnök-helyettes elmond­ta, hogy egy Moszkva központ­jában megnyíló bolt foglalkozik majd az állami tartalékból szár­mazó aranypénz értékesítésével. A gazdaságpolitikai kérdésekkel megbízott vezető az arany hazai értékesítését azzal magyarázta, hogy a nemesfémet Oroszország­ban magasabb áron lehet értéke­síteni, mint a világpiacon. Hozzá­tette: az elfekvő aranyérmekészlet eladása jobb megoldás az új pa­pírpénz nyomtatásánál. Orosz il­letékesek tavaly úgy nyilatkoztak, hogy az ország 100 tonna körüli aranytartalékkal rendelkezik. • Négy jelentős nyugat-európai légitársaság folytat tárgyalásokat az esetleges egyesülésről - jelen­tette az osztrák rádió. A beszá­moló szerint az Austrian Airlines osztrák, a Swissair svájci, a KLM holland és a SAS skandináv légi­­forgalmi vállalat fontolgatja erői egyesítését. Megállapodás esetén Európa egyik legnagyobb légifor­galmi vállalata jönne létre, amely­nek mérete a német Lufthansáéval vetekedne. A svájci, az osztrák és a skandináv cég eddig is átfogó együttműködést folytatott. Drágább volt Budapest (HBN - H. Á.)­­ Min­den kétséget kizáróan a házi méhek örülnek legjobban an­nak, hogy az egykoron az aranynál is drágább kristályos méhméreg világpiaci ára az utóbbi időben a töredékére csökkent. A természetes anya­got a gyógyszeripar gyulladás­­csökkentő kenőcsök készítésére használta, s korábban hazánk jelentős mennyiségben expor­tálta a KGST-országokba. A kö­zelmúltban még jól jövedel­mező üzletágnak egy méhész vetett véget. Az állatbarát ugyanis kidolgozta azt a mód­szert, amely segítségével úgy az aranynál nyerhető ki a szorgos hártyás­­szárnyúak mérge, hogy azok nem pusztulnak bele az aktus­ba. Korábban a méheket egy fi­nom gumilemez „megcsípé­sére" kényszerítették, amely köztudottan az állatok életébe került. Az új módszer lényege, hogy a méheket egy üveglapon enyhe­ áramütéssel bírják rá a mérgük kifecskendezésére, s az anyag ezután könnyen össze­gyűjthető. A „megrázó" él­mény nem károsítja az állato­kat, annál nagyobb zavart oko­zott a gyógyszeralapanyagok világpiacán. Kelet-európai adósságok Bécs (MTI) - Közép-Kelet-Euró­­pában csak Magyarország, Len­gyelország és a volt Csehszlovákia tudta külföldiadósság-helyzetét stabilizálni - állapítja meg a bécsi gazdasági kutatóintézet legújabb tanulmányában. E teljesítményt a bécsi szakértők azért is találják külön kiemelésre méltónak, mert a térség valamennyi országa az átalakítás közepette csaknem tel­jesen liberalizálta importját. A volt KGST-országok teljes adósságállománya 1992 végén 195 milliárd dollár volt, miközben az egyes országok helyzete jelentősen eltér. A három kiemelt ország konkrét adóssága a tanulmány szerzői szerint a következőképpen alakultak: Magyarország 1992 végén­­ bruttó 22,4 milliárd dol­lárral az előző év végi szinten állt, míg a nettó adósság jelentősen csökkent. A tanulmány megjegyzi: Magyarország esetében az export növekedése hozzájárult a helyzet javulásához. A volt Csehszlová­kiában valamelyest nőtt a bruttó adósságállomány (az 1990-es 8,1 milliárd dollárról 1992 végére 10 milliárdra), de a nettó adósság azonos maradt. Magyarország után Csehszlo­vákia fektette a legnagyobb ösz­­szegeket külföldi közvetlen beru­házásokba. Csehország és Szlová­kia szétválása után a külföldi kö­telezettségeket 1:2 arányban osz­tották fel. Lengyelország bruttó adósságállománya 3 milliárddal csökkent, 45 milliárd dollárra, s ez a helyzet lényeges javulását jelen­ti. A legrosszabb a kilátás a volt Szovjetunió nagyrészt Oroszor­szág által átvállalt 80 milliárd dol­láros adósságával. Jelentősen nőtt Délkelet-Európa adósságállománya: az 1989-es 27 milliárdról 1992-re 37 milliárd dol­lárra. A legrosszabb külgazdasá­gi helyzetben Bulgária van. Itt 9,1 milliárd dollárról (1989) 12,9 mil­liárdra nőtt tavaly év végére az adósságállomány.

Next