Hajdú-Bihari Napló, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-01 / 179. szám
2 F Kairó: Egyiptomi fiú a lovával úszik a Nílusban. A 35 fokos hőmérséklet ott is csak így elviselhető Fotó: AP ajocAJt LlI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ÁRA: 21,90 1995. Vili 1., KEDD KJXilÍÍlKEÍ3£aHH!HBHH!H b -------------------------_________ _______ Potsdami évforduló Bonn (MTI) - Az ENSZ-t meg kell erősíteni és át kell alakítani, hogy ezáltal eleget tehessen annak a feladatnak, melyet a béke megőrzése érdekében vállal magára az egész világon - jelentette ki Helmut Schäfer német külügyi államminiszter hétfőn este azon a rendezvényen, amelyet a potsdami értekezlet fél évszázados évfordulóján rendeztek a brandenburgi székvárosban. Az 1945. július 17-től augusztus 2-ig tartó potsdami értekezleten fektették le a második világháború győztes hatalmai az új Európa alapjait. Történészek szerint ez az értekezlet a felelős Európa és Németország évtizedeken át tartó megosztottságáért. Manfred Stolpe brandenburgi tartományi miniszterelnök a rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mindig is a közép- és kelet-európai államok érdekeinek védelmezőjeként lépett fel. Németország Potsdamban megállapított keleti határait a korábbi NSZK elismerte, és ezzel jelentős lépést tett a háború utáni Európa megosztottságának felszámolása felé. Jogos a beavatkozás Moszkva (MTI) Az orosz Alkotmánybíróság hétfőn teljes egészében alkotmányosnak ítélte a csecsenföldi fegyveres beavatkozást lehetővé tévő egyik elnöki rendeletet. Az orosz felső- és alsóház képviselői idén áprilisban fordultak az Alkotmánybírósághoz. Arra hivatkoztak, hogy a csecsenföldi háborút lehetővé tévő elnöki és kormányrendeletek több ponton is sértik az orosz alaptörvényt és a nemzetközi normákat. Az ítélet értelmében alkotmányosnak bizonyult Borisz Jelcin elnök 1994. december 9-én hozott rendelete, amely „A Csecsen Köztársaságban és az oszét ingus válságövezetben tevékenykedő törvénytelen fegyveres alakulatok felszámolására irányuló intézkedésekről" szól. Elutasította viszont a testület Jelcin elnök hírhedtté vált titkos rendeletének elbírálását. Az 1994. november 30- án aláírt ukáz „a törvényesség és a rend Csecsenföldön történő helyreállítását célzó intézkedéseket" tartalmazza. Az Alkotmánybíróság nem foglalt állást a katonai doktrína alapvető irányairól szóló, 1993. november 2-án aláírt elnöki rendelet esetében sem. Orosz asszonyok eltűnt fiaikat keresik az EBESZ grozniji missziója előtt. A harcok során 1800 orosz katona halt meg, 6500 megsebesült, és 250 tűnt el Fotó: AP Duray feketített Pozsony (MTI) A Vladimir Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) politikai vezetősége „élesen tiltakozik Duray Miklós Debrecenben elhangzott kijelentései ellen". A szlovák kormánykoalíció legerősebb pártja szerint Duray „céltudatosan befeketítette Szlovákiát a világ előtt. A Szlovák Köztársaságban az európai normákat meghaladó nemzetiségi törvények és nemzetiségi létfeltételek vannak, ami korántsem mondható el a magyarországi szlovákok létfeltételeiről" - áll a TA SR szlovák hírügynökség által hétfőn közzétett állásfoglalásban. Kétkamarás parlamentet, több beleszólást A civil szervezetek és a Független Jogász Fórum elégedetlenek az alkotmányozással Budapest (ISB - D. A. - MTI) - Nem az a társadalmi konszenzus, hogy jószerével olyan szervezetekkel egyeztetünk, amelyek várhatóan egyetértenek velünk. Minden civil szervezetet be kell kapcsolni az alkotmányozási folyamat előkészítésébe. Nyilván nem mind a 30 ezer szervezettel kell tárgyalni, de léteznek olyan technikák, hogy a vélemények beépüljenek a döntésekbe. A társadalmi szervezetek június 8-án már megfogalmaztak nyilatkozatot e tárgykörben. Mészáros Vilmos, a Független Jogász Fórum elnöke beszámolt arról, hogy véleményüket megküldték az Országyűlés elnökének és a köztársasági elnöknek is, arra kérve őket, hogy jöjjön létre olyan országgyűlési bizottság, amelyik tárgyalna a civil szervezetekkel. Kérésükre eddig nem érkezett válasz. Gyúró Ferenc, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy számos civil szervezet hozott létre egy olyan tömörülést, ami által így együtt bekapcsolódhatnak az alkotmányozási folyamatba. A társadalmi konszenzus nem maradhat meg pusztán a programok és az ígéretek szintjén, s nem tud megvalósulni a lojalitás megszerzése érdekében tartott és tartandó, alkalmi és előkészítetlen tanácskozásokon sem. A Független Jogász Fórum elnöke ismertette annak a szakmai javaslatnak a lényegét, amit már 94 őszén elkészítettek. Eszerint kétkamarás parlamenti rendszer jönne létre, amelyben az „alsóházban" megmaradna a mostani pártok szerinti felosztás, míg úgymond a „felsőházban" a társadalmi, érdekvédelmi és egyéb szervezetek delegálnának képviselőket. Az Országgyűlés sajtóirodájának az MTI-hez eljuttatott közleménye rámutat, hogy az Országgyűlés elnöke július 21-én kelt levelében tájékoztatta Mészáros Vilmost az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának álláspontjáról. A levél aláírása és postázása viszont - a házelnök balesete miatt - csak július 27-én történt meg. A levél egyebek mellett ezeket tartalmazza: „A házszabály nem teszi lehetővé, hogy a társadalmi szervezetek képviselői szavazati joggal részt vegyenek az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában." Polgári engedetlenség Debrecenben. Egyetemisták a tandíjemelés ellen Fotó: Napló-archívum 2000: Európai Unió-tagságunk közelgő dátuma Helsinki (MTI) - A kétoldalú kapcsolatok, s azokon belül is elsősorban a gazdasági együttműködés, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdései álltak Horn Gyula magyar és Paavo Lipponen finn miniszterelnök hétfői hivatalos tárgyalásainak középpontjában. A magyar miniszterelnök kérte, hogy finn részről állítsák helyre azokat a kedvezményeket, amelyeket Helsinki a finn EU-tagság előtt a magyar exportnak, elsősorban a mezőgazdasági termékek, textil- és acélipari áruk bevitelének adott. Horn Gyula lehetőségként vetette fel Magyarország bekapcsolódását közös finn-orosz infrastrukturális beruházásokba. Különös hangsúlyt kapott a tárgyalásokon az EU-hoz történő csatlakozás, amelyen Finnország már túljutott, Magyarország pedig szeretné minél jobban lerövidíteni a hozzávezető utat. Ezt szolgálja az is, hogy a magyar vezetők sorra felkeresik a 15 tagállamot. A magyar politikusok korábban, s most Finnországban is részletes, minisztériumokra lebontott munkatervet nyújtottak át partnereiknek, meggyorsítandó a csatlakozást. Ami a konkrét menetrendet illeti, Horn Gyula kifejtette: Magyarország azt kívánja, hogy az EU intézményi struktúrájának átalakításáról tárgyaló kormányközi konferencia végére, tehát 1997 nyarára dőljön el, mikor kezdődnek a csatlakozási tárgyalások, s 2000-ig a szükséges megállapodás ratifikálásával záruljon le a folyamat, váljon befejezett ténnyé Magyarország tagsága. Általában az EU-tagállamok közül is egyre többen támogatják ezt az ütemtervet - közölte a magyar kormányfő. Horn Gyula a sajtóértekezleten a tapasztalatcsere témái közül külön megemlítette az államháztartási deficit lefaragásában szerzett tapasztalatokat. Elismeréssel szólt arról a finn eredményről, hogy a kormánynak, a szakszervezeteknek és az ellenzéknek - az ország érdekeit szem előtt tartva - sikerült egyetértésre jutnia a költségvetési hiány 20 milliárd márkás (körülbelül 500 milliárd forintos) csökkentését szolgáló intézkedésekről. Csőd után nyereség - mégsem kell a cég Debrecen (HBN - V. A.) Tavaszi csődbejelentése óta a Magyar Gördülőcsapágy Művek Részvénytársaság (MGM Rt.) üzemi szinten nyereségessé vált. A cég jövője, privatizációja tekintetében viszont nagy a gond. Szűcs István, a 2025 alkalmazottat foglalkoztató MGM Rt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy az elmúlt esztendő első fél évében elért 909 millió forint nettó árbevétellel szemben '95 hasonló időszakában már 1469 millió forint nettó árbevételt produkált a vállalat. E bevételpárhoz mínusz 272, illetve plusz 33 millió forint üzemi eredmény társul. Ugyanakkor az eddig teljesített idei exportbevétel - az 1994 első félévi 635 millió forinthoz képest - elérte az 1132 milliót. A vállalat privatizációjáról Szűcs István elmondta, hogy más társaságok mellett az INA és a FAG nevű német csapágygyárak is fontolgatják a befektetést vagy a cég kivásárlását. (Az előbbivel - 50-50 százalék tulajdonrészesedéssel, Német-Magyar Csapágyipari Kft. néven - 1989 óta dolgozik közös vállalkozásban az MGM.) A partnerek (is) végleges választ várnak arra - ecsetelte a vezérigazgató -, hogy felszámolják vagy tovább engedik a céget, illetve, hogy törlik-e az adósságát, avagy kidolgoznak valamilyen technikát annak kezelésére. De ide tartozik az augusztus 18-ig tartó csődmoratórium meghosszabbíttatása is. A nyugat-európaiak már többször átvilágították az MGM-et, az rt. adósságkezelésének viszonylagos felgyorsulása, illetve tartozásainak esetleges elengedése hírére az említett német cégek érdeklődése is megélénkült. „Az INA és a FAG remélhetően augusztus 20-ig hivatalosan is bejelenti a szándékait" - közölte a vezérigazgató. Az MGM Rt. sikeres értékesítésének alapfeltétele a tartozások elengedése. „Hiszen addig senki sem vesz meg egy céget, amíg nem tudja, hogy adósságot vásárol vagy működő vállalatot." Nem „gördülő kövek”- gördülőcsapágyak Fotó: F. Szilágyi Imre Miért kell várni az autóra? Egyik olvasónk személygépkocsijának műszaki vizsgáztatását már a kora délutáni órákra befejezték a Postaautó Debrecen Kft. szakemberei. Ezután a szerelők kiálltak az autóval a parkolóba és a jármű kulcsait csak tizenkilenc órakor adták vissza a tulajdonosnak. Ruszkabányai Györgyöt, a Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük. - A megnövekedett igények miatt a közlekedési felügyelet több cégnek is lehetőséget adott, hogy elvégezhesse a gépjárművek időszakosan kötelező műszaki vizsgáztatását. Ahhoz azonban, hogy az aznap elvégzett műszaki vizsgák szabályosságát ellenőrizni tudja, a megállapodásunk szerint csak a munkaidő egyetlen órájában - esetünkben délután hat és hét óra között - van lehetőség. A gépkocsikat csak ezt követően, tehát tizenkilenc óra után vehetik át a tulajdonosok.