Hajdú-Bihari Napló, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-28 / 229. szám
6 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KULTÚRA 1995. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK HELYTÖRTÉNET Debreceni kronológia (201.) Gazdag István 1929. december 10. Munkanélküliek népes küldöttsége keresi fel dr. Vargha Elemér polgármester-helyettest. Munkaalkalmat kérnek. 1929. december 14. A Tisza István Tudományegyetem tanácsa dr. Antal Géza és dr. Ravasz László református püspököket, Soltész Elemér protestáns tábori püspököt, Payer Sándor és Stráner Vilmos egyetemi tanárokat református hittudományi, dr. Baltazár Dezső református püspököt az államtudományok doktorává avatja. 1929. december 15. Debrecenben rendezik meg a Keresztény Nemzeti Liga közgyűlését, amelyen Wolf Károly országos elnök is részt vesz. 1929. december 20. Bulcsi vitéz Jánki-Kocsád lovassági tábornok meglátogatja a debreceni katonai alakulatokat. 1929. december 21. Zavargások a Pallagi Gazdasági Akadémián. Gazdászok inzultálnak egy zsidó kereskedőt. 1930. január 5. Megalakul a Magyar Turista Egyesület debreceni csoportja. Titkár: Springer József, elnök dr. Vásáry István. 1930. január 12. A Koronázási Jubileumi Alapítvány kamataiból Oláh Gábor 696 pengőt kap a Jókai és Debrecen és a Debreceni nyelvjárás című műveiért. Dr. Vásáry István polgármester megbízta dr. Ecsedi István múzeumigazgatót és dr. Csobán Endre főlevéltárnokot Debrecen város monográfiájának elkészítésével. 1930. január 13. Debrecen város törvényül hatósági bizottsága közgyűlése felsőházi , rendes tagnak megválasztja dr. Magosi György ny. polgármestert és dr. Szentpéteri Kun Béla egyetemi tanárt. Debrecenbe ér■rkezik a görög földművelésügyi államtitkár, dr. Jean Karamanos. Megtekinti a pallagi akadémiát és mintagazdaságot, majd látogatást tesz a méntelepen és Balogh István tanyáján. 1930. január 19. Kiss Arnold főrabbi a Pro Palesztina Szövetség debreceni nagygyűlésén előadást tart. 1930. január 23. Dr. Fornet Béla egyetemi tanárt nevezik ki a debreceni egyetem belgyógyászati tanszékére nyilvános rendes tanárnak. 1930. január 24. Az Uránia mozi mutatja be az első hangos filmet Debrecenben, Az éneklő bolond című vígjátékot. A bemutatón részt vesz dr. Hadházy Zsigmond főispán és Sághy Lajos rendőrfőtanácsos. 1930. január 26. Debrecen közönsége a városháza dísztermében tekintheti meg Káplár Miklós kiállítását. Tánc a Muzsikással Debrecen (HBN) - A magyar folkzene legnépszerűbb együttese a nagy múltú Muzsikás. A zenekar tagjának számít a műfaj legkiválóbb énekesnője, Sebestyén Márta is. Az énekesnő (gyermekvállalás miatt) a közelmúltban nem vagy csak ritkán tudott az együttessel dolgozni. A jelek szerint ennek talán vége. Ezt látszik bizonyítani, hogy ő is eljön a Muzsikással koncertezni a Hangfogó-fesztiválra a Perényi utcai első emeleti nagyterembe, ahol bizonyára nagy számban gyűlnek majd össze az együttes és a folk rajongói. A koncert 29-én - pénteken - 20 órakor kezdődik, s természetesen táncház követi majd 23 óráig. A Muzsikás fellépése előtt (19 órától) a Novus Jam együttes zenél, utána pedig ír kocsma lesz a Pinceklubban a Rat 'Boys együttessel. Szombaton a Hangfogó adja elő gyermekműsorát a Kölcsey parkban, 20 órától Action-koncert lesz a már említett nagyteremben, 22 órától pedig a Pinceklubban a jubileumát (megalapításának tizedik évfordulóját) ünneplő Hangfogó együttes műsorát hallgathatják meg az érdeklődők; a közreműködő vendégművészek: Hevesi Tamás, Horányi László, Tolcsvay Béla, a Túlélők együttes, Guba Lilla, valamint a Keresztapa és a Hangfogó volt tagjai. Sebestyén Mártával Fotó: Magánarchívum „....................... ■ Intézményeket egyelőre nem kell bezárni A debreceni oktatási és nevelési bizottság elnöke a tanév feladatairól Arany Lajos Debrecen (HBN) - Az új tanévet a honi közoktatás egészében még a jelenleg érvényes oktatási és szakképzési törvény előírásai szerint szervezték intézmények és fenntartóik. A tanulócsoportok száma, létszáma tekintetében is a hatályos mutatók alapján. Ám 1996-tól új szabályozás lép életbe, módosítják a közoktatási és szakképzési törvényt. Erről várhatóan novemberben értesítik az intézményeket. E tanév tehát a változtatásra készülés jegyében zajlik. Abban a tekintetben is, hogy készül a városi oktatási koncepció. Az oktatási és nevelési bizottság elnökével, Cs. Nagy Gáborral a felkészülés tanévének feladatairól beszélgettem. Zsúfolt óvodák - A közoktatás egyes szféráiban melyek a közeljövő legfőbb megoldandó városi feladatai? - Az óvodák változatlanul az iskola-előkészítésre, a szocializációs nevelési feladatok teljesítésére koncentrálnak. Ám mert ősszel megjelenik az új óvodai nevelési irányelvek központi dokumentuma, ennek előkészítése az egyik fő feladat. Nehézséget okoz a városi óvodák nagy zsúfoltsága: a csoportok átlaglétszáma meghaladja a normát. Egyes területeken, főleg ahol nagyszámú a fiatal házas - Lencz-telep, Tócó-völgy - az igényt a környék intézményei nem tudják kielégíteni. Korlátozni kellett a felvételt. Jó lenne hát, ha az óvodai hálózatot fejleszteni tudnánk. - Az általános iskolai gyermeklétszám viszont tovább csökken. - Feltárjuk, mely intézményekben léteznek (ha léteznek) olyan fölös tantermi, tárgyi kapacitások, amelyek hosszabb távon más funkciókat is betölthetnek. Tartalmi kínálatban nem szegényedhet az elemi iskola. Egyelőre maradnak tehát az utóbbi években hirdetett alternatív programok. S miután a Nemzeti alaptanterv csak a felét képezi majd az iskolai programnak, a másik felét a helyi tanterv jelenti, s a bevezetésére összesen három évünk van, kiemelt feladat már most megkezdeni az előkészületeket. Lényeges a beiskolázásban tapasztalt feszültségek csökkentése, tehát hogy az iskolák közötti rivalizálás ne lehetetlenítsen el egyes intézményeket mások javára. A középfokú intézményekbe iratkozásban kulcskérdés az időben történő s alapos tájékoztatás, mert az idén előfordult, hogy tájékozatlanul töltötte ki a jelentkezési lapot a gyerekek egy része. Középfokon a stabilizálás érdekében nyilván nem bővülnek például a hat évfolyamos lehetőségek, hanem erősödnek a meglevők. - Igen, a hat évfolyamos gimnáziumi formát nem kívánjuk leépíteni, valós társadalmi igény van rá Debrecenben. De nem is bővítjük a kört. - A szakképzésben az utóbbi három évben látványosan háttérbe szorult a három évfolyamos szakmunkásképzés. - E tendencia folytatódik, s nő az érettségit adó, s technikus végzettséget adó iskolák kínálati köre. Ám már az idén megkezdődik egy olyan racionális feladatmegosztás, ami kiküszöbölné a párhuzamosságokat, hiszen több szakképző intézményben alapjaiban azonos képzést hirdetnek. Erre hosszú távon nincs pénz, s a tárgyi feltételek is hiányoznak hozzá. Erősödő szaktanácsadás - Mi lesz a csökkenő gyermeklétszám miatti esetleg fölös kollégiumi kapacitásokkal? - Középtávon a meglevők egy részére nem lesz igény. A városnak azon kell tehát gondolkodnia, e tárgyi vagyont hogyan hasznosítja. Elképzelhető, hogy a felsőoktatással való együttműködés révén a ma még középiskolai kollégiumi adottságok egy részéből az egyetemi szféra hasznosít, hiszen annak ezres nagyságrendben nőtt, nő erre az igénye. Debrecen önkormányzata pénzügyi támogatás szempontjából nem érdekelt abban, hogy más települések gyermekeit iskoláztassa és felvegye a diákotthonaiba. Ám pedagógiai tekintetben igeni s az oktatási paletta egyik értékéről, a kollégiumi hálózatról nem szívesen mondunk le. Megfontolandó tehát, milyen mértékben szűkítünk a kapacitáson, vagy kínáljuk fel például a megyei önkormányzatnak a diákotthoni hálózat némelyik elemét. - Mik a tervek a szaktanácsadásban? Most „van is, nincs is". - Fontos feladat a pedagógiaiszakmai szolgáltatások intenzívebbé, igényesebbé tétele, tehát a szaktanácsadói hálózat erősítése, ezáltal az iskolai munka szakmai tartalmának minőségibbé tétele, másrészt a szakmai kontroll érvényesítése. - Várhatók további épületgondok? Vagy megnyugtatónak ítéli a bizottság az eddigi megoldásokat? - A református egyház és a város közötti megállapodás révén megoldódott jó néhány általános iskola további folyamatos önkormányzati működtetése: ezekről az ingatlanokról a református egyház lemondott a Füvészkertben elhelyezett saját elemi iskolája érdekében. Jelentős dátum 1996, az új Tóth Árpád Gimnázium épülése okán, hiszen a Svetits-gimnáziumnak jövőre vissza kell kapnia épületeit. A munkálatok előrehaladtával ennek nem látszik akadálya. A piarista hat évfolyamos gimnáziumot a jelenleg a Tóth Árpád Gimnázium által használt egyik épületben, a Szent Anna utcában kívánják elindítani, szintén jövőre - s hosszú távon „nőne bele" ez az intézmény a mai Csokonai-gimnázium épületébe. Ez a szándék fölveti a Csokonai megnyugtató elhelyezésének megoldását. Mindezeket azonban a teljes intézményrendszerben gondolkodva valósíthatjuk csak meg. S a szakképzőhálózatban is léteznek olyan összevonási lehetőségek, amelyek együtt oldandók meg, a teljes középfokú hálózatra tekintve. Életveszély nincs - Lesz-e pénz az épületek állagának óvására? - A felújítások, a műszaki állag őrzése ügyében nyugtalanító a helyzet. Nem sikerül felújításra annyi pénzt előteremteni, hogy az életveszély elhárításán túl, - ami megtörtént - a szinten tartást is elérjük. - Miért történhetett, hogy az intézmények egy része fél év alatt háromnegyed évnyi dologi költségvetési összeget élt fel? - Az intézményvezetők szerint - s ezt vallja az oktatási bizottság is - nem a rossz gazdálkodás, pazarlás miatt történt, hanem mert az év elején megállapított dologi költségvetési kondíciókat alultervezték. - Ki tervezte alul? - A közgyűlés hagyta jóvá az alultervezett költségvetést, amelyet az intézmények készítettek elő, s amelyet a helyi költségvetési iroda véglegesített. Szerintem az a magyarázat, hogy ma még mindig nem a tényleges feladatellátáshoz igazodik a városi költségvetési szerkezet, hanem a korábbi, bázisszemléletű gyakorlathoz. Ezért némely intézmények indokolatlanul jobb pénzügyi feltételek között dolgoznak, miközben vannak, amelyek olyan helyzetbe kerülnek, hogy fél év alatt a háromnegyed évi költségvetésüket felélték. Például a Csokonai-, a Medgyessygimnázium vagy a Kinizsi általános iskola. De több is van ilyen. Sőt, eddig 98 százalékát költötte el a dologi költségvetésének a Debreceni Sportiskola. S a Nagyerdei Kultúrpark is 80 százalék táján jár. Azaz nemcsak az oktatást jellemzi az egyenetlen felhasználás, hanem általában az intézményhálózatot. Év végéig 400 millió forintos dologi költségvetési hiány képződhet. Ezt pedig csak takarékos gazdálkodással s városi pótlólagos támogatással lehet kezelni, egyébként nem fognak tudni világítani, fűteni az intézmények. - De bezárásnak pillanatnyilag nem áll fenn a veszélye. - Pillanatnyilag nem, ezért is nagyon fontos, hogy a havonkénti összegzéseket nyomon kövesse a város Tovább növekszik az érettségit adó szakközépiskolai s az ötéves technikusképzés jelentősége. Laboratóriumi gyakorlat a vegyipariban Fotó: Florváth Katalin KÖNYVJELZŐ „Az eleven benyomás absztrakt formulációja” Rácz István György Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet (novellatípusok a századforduló magyar irodalmában) Jóllehet negyedszázada annak, hogy Hans Robert Jauss - szakmai berkekben meglehetős vihart keltő - már címében is provokatív tanulmánya először megjelent (Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja), az abban fölvetett kérdések és problémák jelentős része máig nem veszített aktualitásából. E tétel igazát mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy az utóbbi években örvendetesen nő azon munkák száma, amelyek újabb irodalomértésünk, illetve mai irodalomtudásunk értelmezői horizontjából próbálnak párbeszédbe elegyedni múlt századi (s régebbi) irodalmunkkal, gondoljunk csak Szegedy-Maszák Mihály Kemény-monográfiájára, Dávidházi Péter kitűnő Aranykönyvére (Hunyt mesterünk) vagy S. Varga Pál A gondviseléshittől a vitatizmusig című líratörténeti munkájára. Dobos István frissen megjelent könyve több szempontból is kezdeményező erejűnek, mi több: hézagpótlónak nevezhető, mert annak ellenére, hogy a századforduló magyar novellisztikájának jelentőségére (Rónay Györgytől Németh G. Béláig és Bodnár Györgyig) többen is fölhívták a figyelmet, irodalomtörténet-írásunk eleddig adós maradt e terület rendszeres, műfajtipológiai és prózapoétikai alapozású feldolgozásával. A szerző vállalkozásának legfőbb nehézségét az adja, hogy jelenleg nem rendelkezünk egy olyan korszerű novellatipológiával, „amely egyaránt figyelembe venné az újabb elbeszéléselméletek, az egyes írói pályákra irányuló kutatások, a múlt századi poétikák és a korabeli műbírálatok műfaj-elméletileg is általánosítható megfigyeléseit, tehát az elbeszélésváltozatok bemutatásában a történeti poétika nézőpontját is érvényesítené" - olvashatjuk írásának bevezetésében. Ebből eredően munkájának gerincét egy ez idáig egyedülálló történeti-tipológiai kísérlet adja, amely szintetizálni igyekszik az irodalom kutatásának „szinkrón" és „diakrón" metódusát, annak tudatában, hogy az irodalmi művek csakis értelmezett formában létezhetnek, s a róluk megfogalmazható tudás, illetve megértésük módja szoros korrelációban áll a szövegalkotásról való - történetileg is változó és az eltérő értelmezői közösségek által is differenciált - kulturális tudással. Munkájának egyik legfőbb érdeme, hogy a nemzetközi narratológiai szakirodalmat (Gerard Genette, Franz K. Stanzel, Wayne C. Booth elbeszéléselméleteit) hatástörténeti, illetve befogadásesztétikai szempontokkal ötvözi. Éppen ezért dolgozatának első fejezete az 1880-as évek és a Nyugat megjelenése közötti időszak kritikai irányzatainak számbavételével kezdődik, amellyel az irodalom akkori önszemléletének fölvázolását alapozza meg. A következő fejezetekben a vizsgált korszak novellahagyományának történetipoétikai szempontú feldolgozását végzi el (anekdotikus, drámai, balladisztikus, lírizált, lélektani, tárgyias lélekrajzi novella, illetve az elmélkedő, reflexiós elbeszélés, valamint a rajzforma és tárcaelbeszélés), ahol is az alaktani elemzés példásan társul a szöveg befogadástörténeti feltételeinek szemmel tartásával. Külön figyelmet érdemel fogalmi purizmusra törekvő nyelvhasználata, amellyel jóval pontosabb, s egyben árnyaltabb képet ad nem csak az említett elbeszéléstípusokról, de a vonatkozó szakirodalomban meghonosodott, többé-kevésbé tisztázatlan stílustörténeti kategóriákról is (ennyiben beszédmódja rokonítható Deréky Pálnak a magyar avantgárdról írott könyvével - A vasbeton torony költői). Dobos István a hatalmas korpuszra épülő alapkutatást és újraértékelést metatudományos reflexióval párosítja, így könyvét nem csupán a magyar klasszikus modernség előtörténete iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, hanem a narratológia elméleti és applikációs problémáira fogékony olvasók számára is forrásértékű. Könyve a két éve indított Csokonai Könyvtár negyedik köteteként jelent meg, a nemrég alapított Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában. Az évente két-három irodalomtudományi művet megjelentető sorozat igyekszik a magyar irodalom valamennyi korszakáról új képet nyújtani, a szerzők és a szerkesztők szándékai szerint nem csupán a szűkebb szakma, hanem a művelt nagyközönség érdeklődésére is számítva.