Hajdú-Bihari Napló, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám
2005. június 1., szerda RÖVIDEN • Eperszezon. Beindult az eperszezon, az ország egyik legnagyobb termesztőhelyén: a Szentendrei-szigeten mintegy 20 hektáron szüretelik a gyümölcsöt, amelyből a közepesnél jobb az idén a termés. Míg a múlt héten még 900 forintot adtak az eper kilójáért a kereskedők, addig most 500-600 forint az átvételi ár, a kisebb szemek kilójáért pedig 300 forintot kínálnak. • Az idei Farmer expó szakkiállítást új időpontban, de a megszokott helyszínen, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának területén rendezzük meg. Az ide látogató szakembereket közel 200 kiállító cég várja, több mint 12 ezer négyzetméter területen. A főállatorvos Budapest (HBN) Június 1-jén hivatalba lép Süth Miklós, az újonnan kinevezett országos főállatorvos. Gráf József földművelésügyi miniszter elmondta: az új országos főállatorvost gyakorlatilag már kinevezte, mivel beszélt mind a poszt új várományosával, mind pedig a felmentett Bálint Tibor volt országos főállatorvossal. Süth Miklós kinevezéséig az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet igazgatója volt. BSE-kockázat Budapest (MTI) Az Állat-egészségügyi Világszervezet új irányelveket hozott a szivacsos agysorvadással (BSE) kapcsolatban, hogy egyszerűsítse annak megítélését, melyik ország nevezhető kockázatosnak a betegség szempontjából. Az eddigi ötfokozatú kockázati skálát hármasra egyszerűsítették. A kategóriák nagyobb hangsúlyt helyeznek a marhahúsexport viszonylagos biztonságára az országban nyilvántartott BSE- esetek száma helyett. Vidékfejlesztés Budapest (HBN) Pásztohy András, a földművelésügyi minisztérium államtitkára egy lakossági fórumon felhívta a figyelmet arra, hogy az európai agrárpolitikában a jövőben a vidékfejlesztés kap hangsúlyt, a közösségi fejlesztési források jelentősebb részét erre fordítják majd. A vidékfejlesztési operatív programban éppen ezért igen fontos a települések közötti együttműködés kialakítása, közös tervek készítése,a termékek eladásától kezdve a falusi turizmus feltételeinek megteremtéséig - hangsúlyozta. Pásztohy András (Fotó: Archív) A miniszter is eljön Debrecen (HBN) - A Nyulász Fórum immár hat éve színesíti a Farmer expó szakmai programjait. A fórum résztvevőit a színvonalas előadásokon túl minden bizonnyal az elmaradhatatlan nyúlkóstoló is vonzza. A szakmai előadásokat a kiállítás területén felállított konferenciasátorban rendezik, ezzel is közelebb hozva egymáshoz az ágazat szereplőit és teret adva a hatékonyabb kommunikációnak. Sok résztvevőre számítanak Gráf József szakminiszter előadásán is, aki az élelmiszergazdaság aktualitásairól beszél majd. Megirigyelték a sikert Debrecen (HBN) Mind a területet, mind a résztvevők számát és színvonalát tekintve dinamikusan fejlődött a Farmer expó kiállítás 1999-ig, amikor is a kiállítási terület iránt más szervezőcégek is érdeklődni kezdtek. Ez és a nehéz gazdasági év együttesen közrejátszottak abban, hogy egy kb. 30 százalékos csökkenést realizáljon a Farmer expó a területnagyságban és 20 százalékos csökkenést a kiállítói létszámban. 2000-ben a négyévente megrendezett OMÉK mérsékelte az érdeklődést, ennek ellenére mintegy 10 százalékkal növekedett a kiállítás az 1999. évihez képest. A 2001. évi kiállításon 40 százalékos területnövekedést (12,197 négyzetméterről 17 000 négyzetméterre nőtt a kiállítási terület nagysága), valamint közel 12 százalékos kiállítói létszámnövekedést (369- ről 412-re nőtt a kiállítók száma) regisztrálhattunk a 2000. évihez képest. Ez 2002-ben és 2003-ban is folytatódott. 2004-ben az uniós csatlakozással kapcsolatos kivárás és a kiadások mérséklése jellemezte a cégeket, ami a kiállítók számának kismértékű csökkenésével járt. A paprikát honosítják . A paradicsomtól felpaprikázódtak, ezért paprikára váltottak a dorogi gazdák. Hajdúdorog (HBN - B. B.) - Nincs értelme paradicsomot ültetni, mert a ráfordítás nem jön vissza, olyan alacsonyak az árak - ezt is megérték a hajdúdorogi gazdák azután, hogy sokan „befürödtek” a hatvani gyárral, amely még a mai napig több millióval tartozik nekik; az árut átvette, de nem fizetett. Elvette a kedvet a növény termesztésétől az is, hogy sem a debreceni, sem a nyíregyházi feldolgozóüzem nem indítja be a sűrítőt, nem veszik át a paradicsomot. Ezek után hamar megszerették a paprikát, amely jelenleg sikernövény Dorogon, főleg azért, mert a napokban ültetett palántának biztos piaca van, a Kalocsa Rt.-vel szerződtek a gazdák, ott helyben fogják átvenni az érett fűszer-, cseresznye-, valamint pfefferompaprikát, s azonnal fizetnek érte. Piaci előnyhöz Az agrármérnök Kollár Miklós és a kertész Simon István 14 hektáron termesztik idén is közösen a növényt a város szélén, Szállásföldön. Kollárék egyébként családi gazdálkodást folytatnak kétszáz hektáron, az ifjú Miklós is szakember. A napokban, hetekben az ültetésnek van sora, így lesz június elején is, bár a kánikula nem a legideálisabb a fóliában nevelkedett palánták földbe helyezésére. - Magunk neveljük a növényt, így már az elején piaci előnyhöz jutunk, bár most kicsit csúsztunk az ültetéssel - így a gazdák. A paprika vízigényes növény - s mivel a Keleti-főcsatorna 6 kilométerre van, az öntözés a természet feladata. A fűszerpaprika fajtája viszont jól bírja a szárazságot, ezért tud meghonosodni. A növény megpirosodott bogyóját kézzel szedik majd le. Hosszú távon komolyan gondolták a váltást, s eddig a paprika meghálálta a gondoskodást - tudtuk meg. Az ültetés a napokban a legfontosabb feladat (Fotó: Barak Beáta) A gazdáknak vannak ötleteik ■ Nincsenek elragadtatva az uniós csatlakozás eredményétől a nyírségi gazdák. Nyíradony (HBN - T. V.) - Sok várakozás előzte meg az Unióhoz való csatlakozást, én is azt hittem - mondja Madar Károly nyíradonyi gazdálkodó -, hogy hirtelen minden jó irányba változik. Egy év eltelt, de nem nagyon vettem észre a hatását. Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozok, magyar tarka fajtával, melyből jelenleg 35 darab van. A tejet szállítják tőlem rendszeresen, de felvásárlási ára most is ugyanúgy alacsony, mint azelőtt. Annak idején azt mondták, túltermelés van, azért olcsó az ár. Most nincs túltermelés, sőt külföldről hozzák be a tejet, a sonkát, a paprikát, most akkor miért nincs ára a magyar terméknek? Madar Károly úgy gondolja, az Unió csak a piacot látja bennünk, nem nagyon veszi a termékeinket. Megkapta ő is a területalapú támogatást, de ez az állattenyésztést nem nagyon lendíti előre, neki inkább állatlétszámra kellene lebontani a támogatást. A termelő leszögezi: fontos lenne az állattenyésztés támogatása, mert a takarmányt ez az ágazat tudná felvásárolni és feletetni. Jelenleg közraktárba kell vinni a takarmányt, mert kevés a jószág. A legnagyobb abrakfogyasztó, a sertés alig van, a baromfitenyésztés is szinte a nullára csökkent. Ha ezek az ágazatok ismét fellendülnének, húznák maguk után a növénytermesztést is. Kevés gép Czírják György nyolcvanhárom éves, de még családjával együtt gazdálkodik. Ennyi idő alatt nagyon sok változást ért már meg, de minden újnak nehéz a kezdete - magyarázza. Azért ha az ember odafigyelt, akkor rájött, mindenkor meg lehetett élni. A gazdálkodás sok mindentől függ. Ha jó a termés, akkor nehéz értékesíteni, ha gyenge, akkor a minőség miatt nehéz eladni. Annak ellenére, hogy kapnak támogatást, neki még mindig ráfizetéses a mezőgazdasági tevékenység, mert nem tudja elég jól gépesíteni gazdaságát. Szeretné elérni, hogy a családban valaki vigye tovább a gazdaságot, kapjon annyi támogatást, hogy fejleszteni tudjon. Mindig azt tartotta, ha van föld, akkor ahhoz a jószágállományt is növelni kell, hiszen a föld úgy terem, ha megkapja a tápanyagot, azt viszont az állatok adják. A tapasztalatait át tudná adni, hiszen elvégezte az ezüst- és az aranykalászosgazda-tanfolyamot nyolcvanévesen, bízva abban, hogy az Unióban tudja az ott tanultakat hasznosítani. Czírják György Madar Károly (Fotók: Tóth Vince) HOZZÁSZÓLÁS Adjuk meg a választás lehetőségét A Napló május 17-én megjelent a Juhtartás jövedelmező című cikkével kapcsolatban a következő megjegyzéseim vannak. A cikkben a címen kívül egyetlen mondat sem szól a juhtartás jövedelmezőségéről. Ugyanakkor a cím nagyon pozitív képre utal az ágazattal kapcsolatban. Ezzel szemben a jelentősen lecsökkent kábai anyajuhlétszám nem egészen erről árulkodik. Éppen az ellenkezőjét bizonyítja, hogy a juhtenyésztés jelenleg hazánkban nem jövedelmező. Azonban az igaz, hogy az ágazat a különböző uniós támogatási formák működése esetén valóban nyertese lehetne a csatlakozásnak. Sajnos a támogatások hazai megoldásai nem igazán kedveznek a juhászatoknak. Az egyszerűsített kifizetés, a nehezen induló agrár-környezetvédelmi program nem szolgálta a juhágazat érdekeit. Sőt, az indokolatlan mértékben növekvő állatorvosi költségek jelentősen növelték a terheket. Persze volna lehetőség a helyzet javítására: a termelők oldalán a termelékenység növelése, az igazgatási oldalon racionális előírások meghozatala jelentené a megoldást. Fürösztés is lehet ! Az ilyen előírások közül az egyik - és ez a hozzászólásom fő indoka - az állatorvosok által hirdetett - mint ahogy a cikkben is szerepel, fürösztési tilalom. Ilyen tiltás hivatalosan nem létezik. Kétségtelen, vannak előnyei a rühösség elleni vakcinázásnak - belső parazita ellen is hat, környezetkímélő, de sokkal drágább. A fürösztés tökéletes és engedélyezett megoldás a külső paraziták ellen. Természetesen ennek a juhász-állatorvos tranzakciónak kisebbek a pénzügyi vonatkozásai. Alacsonyabb a költség az egyik, és nagyobb az árbevétel a másik oldalon. Hangsúlyozottan szabad választási lehetősége van a juhásznak, hogy melyik megoldást választja, és ebben a választásban az állatorvosnak pro és kontra érvekkel segíteni kell e döntés meghozatalát. Dr. Jávor András egyetemi tanár RAJKHUITI NAPLÓ FARMER EXPÓ - GAZDAFIGYELŐ / lett» forum.haon.hu A Szóljon hozzá! Zárszámadás Csökmő (HBN) A közelmúltban tartotta zárszámadó közgyűlését a Bihari Táj Mezőgazdasági Szövetkezet. Tóth Sándor elnök ismertette: 1000 hektár őszi kalászos és 500 hektár olajnapraforgó alkotja a vetésforgót. A közös vagyont erő- és munkagépek vásárlásával gyarapították. Az idei év tervei között szerepel a vetésszerkezet megtartása mellett a magtár megépítése és különböző gépek vásárlása. A közgyűlés a bérelhető földterület növekedése reményében a szántóföld hosszú távú haszonbérleti szerződés díját 2005 januárjától aranykoronánként öt kiló búzával megemelte.