Hajdú-Bihari Napló, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-13 / 61. szám

Sf III I III B A nap előfizetője Kiss Gyuláné Debrecen. Idestova 32 éve előfizetője a Naplónak Kiss Gyuláné. - Korábban a szüle­im is előfizetői voltak a lap­nak, s amint összeköltöztünk a férjemmel, mi is megren­deltük az újságot - árulja el a Monostorpályiban élő hölgy, aki mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik, je­lenleg pedig bérszámfejtéssel foglalkozik Debrecenben. Mint mondta, nagyon sze­reti a Naplót, reggelente már odahaza átlapozza, és mun­kába menet a megyeszékhe­lyig tartó úton is a lap olvasá­sával múlatja az időt. Amelyik cikkre nem jut ideje, azt este pótolja. Elsősorban az egész­ségügyi témák érdeklik, de ezen kívül a megye történé­seire is nagy figyelmet fordít. Előfizetőnknek két felnőtt gyermeke van, akik három unokával ajándékozták meg. A legkisebb hét hónapos. A hazalátogató gyerekek is rendszeresen átlapozzák az újságot, ők a multimédiás új­donságokra is fogékonyak. Mint megtudtuk, a tavasz beköszöntével egyre több időt tölt majd előfizetőnk a konyha­ és virágos kertjében.­­ A kert és a növények gondo­zása a hobbim. Ilyenkor ta­vasszal pedig bőven van ten­nivaló! Jól esik megpihenni az újsággal a kezemben - tette hozzá Kiss Gyuláné. HBN FOTÓ: MATEY ISTVÁN Hűségkártya A szájával fog érdekes hangokat is kiadni DEBRECEN. A Dumaszínház népszerű fiatal humoristái, Janklovics Péter és Kiss Ádám lépnek fel március 17-én, hét­főn 18 órától a Lovardában. Janklovics zenei betéttel is készül. A szövegelés mellett egy­re többször szerepel zene is a Dumaszínház nevettetői­­nek műsorán, akár nagyobb zenekarral, akár egymás társaságában, de egyedül is kiállnak fellépéseik alkalmá­val humoros történeteik köz­ben egy-egy dalbetétre - így lesz ez néhány nap múlva, hétfőn este is a Lovardában. Janklovics Pétertől nem ide­gen az éneklés, a zene, Deb­recenbe is elhozza looper pe­dálját, amelyen már hónapok óta gyakorol. „Hétfőn este lesz egy tizenöt perces zenés számom, amikor a loopert használom majd, ami­­ egy gitárpedálhoz hasonló esz­köz, de az én előadásomban annyiban változik, hogy egy mikrofonnal kötöm össze, így nem hangszerrel, hanem a számmal fogok érdekes han­gokat kiadni” - engedett be­pillantást a humorista a már­cius 17-ei műsorba. A jövő hét hétfőn 18 órától kezdődő előadásra jegyek elővételben a Lovarda por­táján, a Napló-székházban, a Campus Pont Jegyirodában, a Tourinformban, a Libri és Líra könyvesboltokban, a Köl­csey Központban, az IBUSZ, a Földkörüli Utazás Debrecen és az OTP Travel Silver iro­dákban kaphatók. hbu-szl Nem csak „dumál” FOTÓ: COMEMEDYCENTRAL.HU Dobrai Úr! Komlósi Úr! Barátkozzunk! Néha mosolyogva, néha ne­vetve olvasom kedvenc újsá­gom, a Napló hasábjain azok sorait, akik a két nagy párt oldalán felsorakozva gyakran fejtik ki az olykor késhegyig menő, egymás pocskondi­­ázásától sem visszariadó, a nyomdafestéket is alig tűrő véleményüket. A derűre nálam az ad okot, hogy egyik oldalon sem vagyok elkötelezve, mind a mai napig betartva drága édesapám jó negyven évvel ezelőtti intelmét, miszerint: Fiam, te mindig csak a saját pártodon álljál! Ezt tekin­tettem akkor is, amikor első munkahelyemen a pártba akartak beszervezni. Ekkor szegény nagyszüleimet toltam magam elé védeke­zésképpen, mondván, hogy nézne ki egy kulákcsemete a kommunista pártban! Mert bizony, kemény hatvan hold föld birtoklásáért - amiből keserves munkával próbálták eltartani a családjaikat - nyil­vánították őket kulákokká, és tették őket földönfutókká. (Csak halkan kérdezem meg, ha ők kulákok voltak, akkor a mostani nagyurakat hogyan kellene nevezni?) 1990-ben pedig hamar rá­jöttem, hogy az akkor felálló régi-új hatalom harca nem az eszméért, hanem a minél nagyobb zsákmány meg­szerzéséért folyik, ami tart mind a mai napig, így tehát maradtam egy szál magam, és mondhatom, nagyon jól vagyok. Önök, kedves uraim, akiket egyébként tisztelek harcos­ságukért, tenni akarásukért, és akik széles látókörű emberek, egyetlen dolgot, a legfontosabbat felejtik el: a közel háromezer éves római alapigazságot: Divide et im­­pera! (Oszd meg és uralkodj!) Ez azóta is érvényes, kivéve a diktatúrákban, ott termé­szetesen csak uralkodni kell, de hála istennek, itt még nem tartunk. Az önök civakodásai úgy kellenek ezeknek a politiku­soknak, mint halnak a víz, éhezőnek egy falat kenyér. Ám, ha egyszer összefogná­nak, az ezeknek a kishitű, súlytalan, hatalomvágytól elborult elméjű szerencselo­vagoknak az azonnali halálát jelentené. Miért van nekünk szükségünk megmásíthatat­lan véleményű megmondó emberekre, a fejünk felett át­nyúló, a sorsunkról a tudtunk nélkül döntő félistenekre? Nekünk, néhány nagy tudású és tapasztalatú, higgadt, megfontolt gazdasági szak­emberre lenne szükségünk. A többit elvégeznék Önök, Uraim! Talán tudják, hogy nemré­giben Belgiumnak két évig nem volt kormánya. Ennek ellenére közben minden gazdasági mutatójuk emel­kedett. Őszintén el tudnám képzelni Dobrai urat polgár­­mesternek és Komlósi urat helyettesnek, vagy fordítva - teljesen mindegy. Itt kez­dődne az igazi demokrácia számukra. Mivel Önök feltehetően egész életüket tisztesség­ben és becsületben élték le, nem lopnának és harácsol­nának saját zsebre, és nem is hagynák, hogy ezt bárki megtegye. Minden idegszá­lukkal értünk, kis emberekért küzdenének, végre ember­számba véve bennünket, és figyelembe véve vélemé­nyünket, így talán elérhet­nénk, hogy - ha a gyerekeink már nem is, mert őket óhatat­lanul beszennyezte ez a sok mocsok - az unokáink még felnőhetnének egy tiszta és őszinte világban. Ennek érdekében én ezt a Tisztelt Társaságot, akiket mint mondtam, igen nagyra becsülök, szeretném meg­hívni egy baráti találkozóra, ahol kockás abrosz mellett elbeszélgetnénk, hátha még nem késő! BURAI JÁNOS, DEBRECEN Komlósi Sándornak! A Naplóban megjelenő írásainak rendszeres olvasója vagyok, és örömmel konsta­tálom, hogy az Ön személye eleven cáfolata mindan­nak, amit a nyugati lapok a magyar sajtószabadság eltiprásáról hazudoznak. A legutóbbi két levele azonban kicsit elgondolkoztatott. Sok más között legelőször egy Kányádi Sándor-vers jutott az eszembe: Jó volna kezet rázni ismét/ S a vállat átölelni testvér/ Mielőtt bu­tán el nem esnék/ Mielőtt bu­tán el nem esnél­. A költővel együtt én is azt hiszem, ideje lenne egy magyar-magyar találkozót szervezni, ahol honi magyarok ülnének egy asztalhoz beszélgetni. A második, ami eszembe jut az, hogy mi öregek éltünk egy olyan országban, ahol a postán olvasták a leveleinket. Amikor egy ózdi munkásem­ber valami meggondolatlan­ságot írt egy nyílt levelezőla­pon, az illetőt meghurcolták, talán börtönbe is csukták. (Ha akkor jelentek volna meg újságban az Ön levelei, Ön és az újság szerkesztői is 99 évi büntetést kaptak volna.) Levele olvastán azt hiszem, ki kell egészítenem a gazda­gok névsorát. Én hallottam egy olyan becsületes ember­ről, aki az anyósa segítségé­vel alig 800 millió forintért megvásárolt egy gyárat, amelyben a raktári készlet értéke 3 milliárd volt. Ugyanő 80 millió forintot akasztott le a paksi atomerőműről, és 92 millió forintot kaszált a szén­dioxid-kvóta eladásából. Egy másik politikus 6,6 milliárd forintot kapott szintén az atomerőműtől. Aztán hallottam két poli­tikusról, akik éhségmenetet vezettek Borsod megyéből Budapestre. Egyikük a feleségével 36 millió költség­­térítést vett fel egy év alatt, a másikuk meg 240 milliót rejtegetett éveken keresztül egy osztrák bankban. Azt hiszem, ezt a vetélkedőt abba kellene hagynunk, mert ezen mi egyszerű állampolgárok nem nyerhetünk. A vagdal­­kozásnak semmi értelme, tények ismeretében pedig feljelentéssel kell élni. A Szegény gazdagok?! címmel megjelent olvasói levelében sajnálatosan nagyon messzire ment. Idézem a megjelenteket: „Az az Orbán Viktor, aki ma az ország ötödik leggazda­gabb embere, akinek saját faluja, stadionja, vasútja, reptere van, egy személyben dönt felettünk. Kitanítottuk ingyen az adófizetők pénzén, hogy lenézze azokat, akiknek sokat köszönhet.” Konkrétan csak az „egy személyben dönt felettünk” kifejezésébe kötök bele. Két hete még ön is az 53 százalék­hoz szólt. Tudja ez egy parla­menti demokrácia, és ennek szabályai szerint a többség választja a miniszterelnököt, és a miniszterelnök vezeti az országot. A többi állításával nem akarok vitatkozni, azok valótlanságok, és nem tar­toznak a véleményszabadság körébe. PÉCSI TAMÁS, DEBRECEN NAPLÓ Postán érkezett „így közlekedtek ti” A Péterfia utcáról járművel a belváros felé a Hunyadi kereszteződésében az egye­nesen, vagy jobbra kis ívbe tovább igyekvőknek nagyon nagy szükségük van a türel­mükre. A Hunyadin áthaladó igen nagy számú gyalogost egyszerre engedi a lámpa a jobbra fordulni szándékozó járművekkel, melyekből - különösen csúcsidőben - nagyon sok van, de a gyalo­gosoké az elsőbbség, így jó ha egy-két(!) jármű be tud ka­nyarodni. Senkit nem enged a lámpa néhány másodpercig, (esetleg a keresztező 2-es villamost), és újra kezdődik minden előröl. Ez még az ara­szolás fogalmához is lassú. Pedig a Kossuth tér for­galomtól való elzárása óta a keskeny Bethlen utca mellett a Péterfia utcán a jobbra, nyugati irányba tartóknak - a forgalmas 33-as felé is - ez a „fél” sáv áll rendelkezésre, ellentétben a balra haladók két sávjával szemben. A gya­logosok (is) - tisztelet a kevés kivételnek - rettenetesen fegyelmezetlenek a járdák közötti zebrás átkelőhelyek­nél (is). A Hunyadi-Darabos- Füvészkert utcai kijelölt gyalogátkelőhelyekhez közel lakom, ahol a villamospályát keresztező gyalogos áthala­dást is zebra és közlekedési lámpa szabályozza. Igaz,­­ hogy ezeken van még mit finomítani a forgalomszerve­zőknek, mert néha hossza­dalmas az átkelési lehetőség. ­ Lili gazdát vár A 3 éves beagle szuka ku­­tyusnak keresnek leinfor­málható gazdit a 20/291- 5116-os számon. hiszen itt van az újonnan ide telepített egyik autó­busz-megálló is, több vonal találkozásával. Kicsit olykor talán soknak tűnik a gyalogo­soknak a villamost keresz­tező, gyalogost is engedő zöldre váltás, de hogy egyes fiatalok miket engednek meg maguknak, az hajmeresztő: bele a pirosba! Nem egyszer kellett már vészfékezni a vezetőknek. Csengetnek is ezért, sok esetben olyankor is, amikor már nem is kellene, de érthető. A másik, talán megfontoltabb gyalogátkelő csoport meg még nem szokta meg sem a jelzőlámpás rend­szert, sem a villamos közleke­dést, aminek újabb csengetés, fékezés a következménye. Egyelőre! Nagyon sokat segíthetné­nek a Debreceni Közlekedési Vállalat vezetői, ha ezekhez a frekventált, nagy forgalmú, új lámpával is szabályozott gyalogátkelőhelyekhez néhány hétig rövidebb-hosz­­szabb időre rendőri segítségét kérnének. A helyszínen a rendőr a renitenskedőkkel szemben legalább a figyel­meztető füttyszó és „alkalmi elbeszélgetés” pszichológiai ráhatásával, de akár kisebb pénzbírsággal is eljárhatna. A rendőri jelenlét egyéb cé­lokat is szolgálhatna. Például a Rákóczi (Péterfia) utca felől a Mester utca felé közlekedők közül sokan jobbra kis ívbe a Darabos utca felé sorolnak be. Innen (ez busz sáv is) a lámpa vagy csak egyenesen vagy csak jobbra enged haladni. Csakhogy sokan nem igazán emlékeznek már a KRESZ-re: a „sima” zöld lámpánál - ha nincs mellette kiegészítő jel - mindhárom irányba lehet menni, tehát jobbra is, ellentétben az előre mutató zöld nyíllal, mely esetben csak egyenesen lehet haladni, vagy a jobbra az arra mutató nyílnál. Amennyiben a jobb sávból valaki, aki elől áll, az egyenesen mutató zöld nyíl­nál jobbra fordul, az könnyen aláfordulhat a neki jobb ol­dali, éppen vele párhuzamo­san elhaladó villamosnak. Ezt jó esetben az elől álló tudja, és nem mozdul. Ekkor a mö­götte állók „okosabbja” olyan kürtkoncertbe, anyázásba kezd, hogy rossz hallgatni. A türelmetlenebbek - néha egymást követve - balra a zá­­róvonalt átlépve elhaladnak a sor mellett, majd bevágnak az elől várakozó előtt jobbra, ahol jó, ha nem jön a villa­mos. Ám nem lehet mindig megúszni... NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN A Darabos utcánál fennáll a veszélye egy ehhez hasonló „találkozónak” FOTÓ: ARCHIV Idán is van Astellas-díj DEBRECEN. Megyénkből tízen is bekerültek a jelöltek közé. Az év orvosa pályázaton azok vesznek részt, akikről a be­tegeik megírták a személyes történetüket. A címet végül az kapja, aki a zsűri által fel­állított rangsor és az interne­tes közönségszavazás össze­sített eredménye alapján a legmagasabb pontszámot éri el. Szavazni március 16-án 22 óráig lehet a www.astellasdij. hu/evorvosa/vote/ webolda­­lon. HBN A hajdú-bihari jelöltek Dr. Balázs József főorvos, Kenézy-kórház - sebészet, kézsebészet, trauma­tológia Dr. Bogdán Aurél szakorvos, Kenézy-kórház - traumatológia, ortopédia Dr. Jánky Ibolya főorvos, Kenézy-kórház - belgyógyászat, kardiológia Dr. Kozma Bence szakorvos, DE Szülészeti Klinika - szülészet-nőgyógyá­szat Dr. Mechler Andrea házi gyermekorvos, Vámospércs - csecsemő- és gyer­mekgyógyászat Dr. Novák László egyetemi docens, DE Idegsebészeti Klinika - neurológia, idegsebészet Dr. Pf­­iegler György tanszékvezető egyetemi docens, DE 11. Belgyógyászati Klinika - belgyógyászat, hematológia Dr. Szabó Károly Gábor szakorvos, DE Sebészeti Intézet - sebészet Dr. Szegedi István PhD osztályvezető egyetemi docens, Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Intézet - gyermekgyógyászat, hematológia, nephro­­lógia, klinikai onkológia (top ötben) Dr. Szerafin Tamás PhD tanszékvezető egyetemi docens, DE Kardiológiai Intézet - sebészet, mellkassebészet, szívsebészet 2014. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK

Next