Hallássérültek, 2010 (119. évfolyam, 1-12. szám)
2010-06-01 / 6. szám
27 • kultúra sinosz 6 Csejtei István: Csokonai József debreceni kirurgus receptkönyve (Részlet). In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986. Debrecen, 1987. 497. 7 Kilián István: Adatok a Csokonai-család történetéhez. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976. Debrecen, 1977. 402. 8 Nagy Irén: Magyarország családai. IV. kötet. 494. 1 KÉPEK FORRÁSJEGYZÉKE Kazinczy Ferenc - Z. Szabó László: Kazinczy Ferenc. Budapest, 1984. 96. Reprodukció: Kacsintó Adrián Gábor 2010. 2 A váci siketek intézete a XIX. század második felében - A váczi országos siketnéma-nevelő intézet. Vasárnapi Újság, 1859. augusztus 28. 35. szám. Arcanum DVD könyvtár II. (Elektronikus dokumentum). Reprodukció: Kacsinkó Adrián Gábor, 2010. 3 Csokonai Vitéz Mihály - Danielik József: Magyar írók arczképei és életrajzai. Első gyűjtemény 40 arczképpel. Pest, 1858. 51. Reprodukció: Kacsintó Adrián Gábor, 2010. 1 FORRÁSJEGYZÉK Danielik József: Magyar írók arczképei és életrajzai. Első gyűjtemény 40 arczképpel. Pest, 1858. 6. 2 Kazinczy Ferenc utazásai. In: Bajza-Schedel (szerk.): Kazinczy eredeti munkái. II. kötet. Utazások. Buda, 1839. 83-85. 3 Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Budapest, 1982.186-187. 4 Szauder Mária (szerk.): Kazinczy Ferenc: Levelek. Budapest, 1979. 56-57. 5 Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. 9. kötet. Vácz, 1888.112. ki kapitány. Miért nincs itt kivel e' szép örömet megosztani szeretném! sóhajtám magamban, 's megcsókolám a' nyolcz esztendős leányt. Boldog atya, a' ki szerencsétlen gyermekét ide hozá, 's emberré teremtve viheti el! Áldás annak hamvaira, a' ki a' szenvedők' könnyeit felszárasztani tanítá, és mind azokra, akik ennek példája után, miközöttünk szárasztják!"2 A váci siketek intézetének diákjai általában hat-hét évet tanultak az intézetben és ez idő alatt magtanultak írni, olvasni, számolni, rajzolni és jelekkel magyar, illetve német nyelven beszélni. Ezen kívül többféle szakmát is tanultak, a fiúkat nyomdásszá, könyvkötővé, asztalossá, esztergályossá stb. képezték ki, a lányok pedig varrást, kötést, főzést, háztartási munkákat sajátítottak el.3 Kazinczy Ferenc 71 éves volt, amikor meglátogatta az intézetet, és valószínű, hogy már korábban is találkozhatott sikettel, vagyis siketekkel, de az akkori világban nagyobbrészt iskolázatlan siketek éltek, mert kevés hely jutottak számukra. Kazinczy tudta ezt, és váci élménye megerősítette abban, hogy a siketek ugyanúgy gondolkodnak, és mindent el tudnak sajátítani, mint halló embertársaik. Tehát pozitívan állt a siketekhez. Valószínű, hogy már korábban meg akarta látogatni az intézetet, mert Csokonai Vitéz Mihály, a magyar irodalom egyik jeles költője 1802-ben Kazinczyhoz írt levelében említést tett Csűri nevű barátjáról, aki a váci siketek intézetének preceptora - az intézet bevételeit biztosító és jövedelmeinek kezelésével foglalkozó személy4-volt. Kazinczynak viszont nehéz évei (romlott anyagi helyzete, stb.) miatt csak idős korában volt erre lehetősége. Utánanéztem Csokonai barátjának és valóban egy Csúry Ferenc nevezetű ember volt a váci intézet pénztárnoka, számadó gazdája, aki 1806-ban köszönt le hivataláról.5 Találtam még egy érdekes forrást Csokonai Vitéz Mihály édesapjának, Csokonai József seborvosnak egy hihetetlen gyógyításáról. 1780-ban egy 28 féle anyagból álló olajból és a hód nemi mirigyeiből készült esszencia keverékéből előállított fülcseppel sikeresen meggyógyította Gyarmati György hajdúszoboszlói főjegyző deákját, aki veleszületett siket volt. Csokonai József erről így írt: „Egy turista pápista Gyarmati Györgyöt, Szoboszlai fő Notariussának Deákját, a'ki születésétől siket volt, [me] 9 gyógyítottam 1780. mens[is] Junii 9. Aug[usti] 7br[is] [septembris], 8br[is], [octobris], Xbrfis] [decembris]. sokáig élt vele."7 A fentebb említett Kazinczy beszámolóban már találkoztunk Gyurcsányi Gábor siket fiával. Gyurcsányi Gábor, Nógrád megye alispánja volt 1828 és 1832 között, akinek több fia volt, de nagyon fiatalon meghaltak, csak a siket fia maradt meg. Sajnos ő sem élte túl az apját, aki 1855-ben halt meg, így három lánytestvére vitte tovább az apai örökséget. 2009-ben Vác város önkormányzata Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója illetve váci látogatásának örök emléke alkalmából a püspöki palota Konstantin téri homlokzatánál helyezett el egy emléktáblát („A Püspöki Palota vendége volt 1831. április 15-én Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, költő, nyelvújító). Nem ártana, ha mi, hallássérültek is megemlékeznénk róla és vinnénk virágot vagy koszorút az emléktáblához. A váci siketek iskolájában is fel lehetne avatni egy emléktáblát. Szervezhetnénk családi Kazinczy-emléktúrát, mely során Érsemjéntől végigjárnánk a Kazinczy emlékhelyeket. Csokonai Vitéz Mihály A váci siketek intézete a XIX. század második felében /