Hargita Kalendárium, 1981

A CSÍKSZEREDAI KÖZPONTI ÁRUHÁZ (Petőfi Sándor utca 18 szám) HARGITA MEGYE LEGNAGYOBB ÜZLETHÁZA Nyitva tart : nyáron 7,30-20,30 télen 8—20 óra között Hozzánk jöjjön : — a megyeközpontba — a városközpontba — a kereskedelmi központba VÁSÁROLJON A „K­ÖZ­P­O­N­T­­"-BAN ! 9 9 9 • c­ o­k • 9 9 9 9 9 9 9 9 9 col, chorea, allemande, gagliarda, sarabande, s mellettük Erdélyben népszerű magyar és ro­mán táncok : lapocskás tánc, nyílt tánc, vál­tozó tánc... Kájoni ezt a kézírásos füzetet - amelyet az utókor róla nevezett el Kájoni-kódexnek -, bár rendelkezésére állt a csíksomlyói nyomda, nem tervezte kiadni. Úgy érezte, erre az idő még nem érett meg. S valóban : azok a táncdallamok ak­kor nem tartoztak a művészetek fogalmi köré­be, nem képviseltek a közfelfogásban értéket, csak a mulatságok kellékei voltak, senki nem vette komolyan őket. Senki? Tasnádi, Seregély, Kájoni mégis. És palackba zárták, lepecsételve. Az idő tengere majd csak partra veti valahol. S a palackot, értő kezek épp akkor nyitották fel, amikor eljött az ideje. Századunk elején, amikor a romantikus, heroizáló milleneumi múlt­eszmény helyét egyre inkább a gyökerek kere­sése, a sebekben is vájkáló nemzeti önismeret tisztánlátása váltotta fel. Felváltotta? Túlzás. To­vábbra is csak a látók akartak tisztán látni. Csak a bartókoknak, a kodályoknak volt fontos, hogy a valódi népzene még él és rögzíthető (palackba zárható). Igaz, nem olyan tetszetős, nem olyan 9 □ □□□□□□□□ OC3C3 „daliás" ez a muzsika, mint amilyennek Liszt hitte. Nem is andalít el. Csak éppen mélyebb. Fájdalmasabb. Igazabb. Az ősi népzene tudományos kutatása és zene­­történeti dokumentumainak leltárása­ párhuzamo­san indult meg. Mindkettő ma i­s régvolt magunk szépítésektől, sallangoktól mentes megismerését könnyíti meg. Bartók, Kodály, Vargyas és mások század eleji gyűjtései olyan népdalokat örökítettek meg, amelyek azóta feledésbe merülhettek volna. Seprődi János tanulmányai megmentették a Ká­­joni-kódex zenei anyagát. Hiszen a kódex azóta­­ eltűnt. Lappang, ahogy szaknyelven mondani szokták. A palack ismét alámerült, de a szellem kiszabadult. Fiatal fiúk és lányok játsszák, dú­dolják, éneklik szerte az országban a kódex dallamait, s egyszer egy évben, Kájoni hajdani rezidenciájától nem messze, a Csíkszeredai Mikó­­vár udvarán, a Régi Zene Fesztiválon is felcsen­dülnek, hajdani hangszereken - ezres hallgató­ság előtt. A szellem kiszabadult. Nem lehet többé vissza­zárni. BOROS ZOLTÁN 148 9 9

Next