Hargita Kalendárium, 1981
A CSÍKSZEREDAI KÖZPONTI ÁRUHÁZ (Petőfi Sándor utca 18 szám) HARGITA MEGYE LEGNAGYOBB ÜZLETHÁZA Nyitva tart : nyáron 7,30-20,30 télen 8—20 óra között Hozzánk jöjjön : — a megyeközpontba — a városközpontba — a kereskedelmi központba VÁSÁROLJON A „KÖZPONT"-BAN ! 9 9 9 • c ok • 9 9 9 9 9 9 9 9 9 col, chorea, allemande, gagliarda, sarabande, s mellettük Erdélyben népszerű magyar és román táncok : lapocskás tánc, nyílt tánc, változó tánc... Kájoni ezt a kézírásos füzetet - amelyet az utókor róla nevezett el Kájoni-kódexnek -, bár rendelkezésére állt a csíksomlyói nyomda, nem tervezte kiadni. Úgy érezte, erre az idő még nem érett meg. S valóban : azok a táncdallamok akkor nem tartoztak a művészetek fogalmi körébe, nem képviseltek a közfelfogásban értéket, csak a mulatságok kellékei voltak, senki nem vette komolyan őket. Senki? Tasnádi, Seregély, Kájoni mégis. És palackba zárták, lepecsételve. Az idő tengere majd csak partra veti valahol. S a palackot, értő kezek épp akkor nyitották fel, amikor eljött az ideje. Századunk elején, amikor a romantikus, heroizáló milleneumi múlteszmény helyét egyre inkább a gyökerek keresése, a sebekben is vájkáló nemzeti önismeret tisztánlátása váltotta fel. Felváltotta? Túlzás. Továbbra is csak a látók akartak tisztán látni. Csak a bartókoknak, a kodályoknak volt fontos, hogy a valódi népzene még él és rögzíthető (palackba zárható). Igaz, nem olyan tetszetős, nem olyan 9 □ □□□□□□□□ OC3C3 „daliás" ez a muzsika, mint amilyennek Liszt hitte. Nem is andalít el. Csak éppen mélyebb. Fájdalmasabb. Igazabb. Az ősi népzene tudományos kutatása és zenetörténeti dokumentumainak leltárása párhuzamosan indult meg. Mindkettő ma is régvolt magunk szépítésektől, sallangoktól mentes megismerését könnyíti meg. Bartók, Kodály, Vargyas és mások század eleji gyűjtései olyan népdalokat örökítettek meg, amelyek azóta feledésbe merülhettek volna. Seprődi János tanulmányai megmentették a Kájoni-kódex zenei anyagát. Hiszen a kódex azóta eltűnt. Lappang, ahogy szaknyelven mondani szokták. A palack ismét alámerült, de a szellem kiszabadult. Fiatal fiúk és lányok játsszák, dúdolják, éneklik szerte az országban a kódex dallamait, s egyszer egy évben, Kájoni hajdani rezidenciájától nem messze, a Csíkszeredai Mikóvár udvarán, a Régi Zene Fesztiválon is felcsendülnek, hajdani hangszereken - ezres hallgatóság előtt. A szellem kiszabadult. Nem lehet többé visszazárni. BOROS ZOLTÁN 148 9 9