Hargita, 1968. július (1. évfolyam, 111-136. szám)

1968-07-02 / 111. szám

H­A­RG­ITA Naponta elmegyek mellette. .. figyelem, hogy igazítja tu­ba az ügyes-bajos dolgaikat intézőket, kedves szóval. Ez a munkaköre. Egy vasárnap történt. Is­mét -*-■ mint, ahogy addig számtalanszor elhaladtam mel­lette egy jónapottal, de köz­ben pillantásom a mellére e­­sett. Kitüntetés szerénykedett rajta.­ Kíváncsiságom nem ha­gyott el­nyugodni. Beszélgetni kezdtünk, szó szót követett, és kiderült, hogy Bács Béla Al- és Felcsik legrégibb mű­kedvelő táncosa. Tíz éve ropja a táncot az ország és a megye színpadain. A kitüntetést tevé­kenysége elismeréseként kapta. Hol kezdte? Csíkszentdo­o­­koson, ezelőtt 30 esztendővel, amikor megszületett. Mert „a táncra születni kell“ — vallja. Csíkszentdomokoson so­kan születnek táncra. Itt min­denki táncol é® táncolt, évszá­zadokra visszamenőleg. Híres „ceprestiket“ több mint 500 évesnek tudják. Gyors ritmus, lendület jellemzi, s csak a do­­mokosiak tudják a csínját. Sokfelé táncolják már, de úgy, ahogy ők, sehol. Büszkék is erre... így aztán nemcsak a táncra született, de beleszületett egy táncos faluba. Legény­ke, alig 14 éves, amikor már el-eljáro­­t­t társaival a szombat esti galokba. Nem látja a száját, T­áncba szülésért hanem maga is fordul-perdül, gyakorolja a már ismerős fi­gurákat, s újakat tanul. 1957- igen először táncol színpadon s attól kezdve nincs szünet. A muzsikát, a ritmust néha pró­zával cseréli fel, mint műked­velő színjátszó. Községi KISZ- titkár, állandóan foglalkozik a falu fiatalságával, s maga jár elől jó példával. 1963-ban a Csíkszeredai Kész­ruhagyár alkalmazottja lesz. Itt csúcsosodik ki műkedvelői pályája. Tagja lesz az üzem tánccsoportjának, amely or­szágos díjat nyer, fellép Bu­karestben. Bejár­ják a fél országot s a régi Csík ra­jon minden zegét­­zúgát. Nincs olyan színpad Csíkban, amelyiken ne táncoltam volna — mondja. ■— Minden ünnepnap fellépünk va­lahol, sok előadást tartottunk, nemcsak Csíkban, de más indá­kén is. Egyszer aztán a szíve ellen­kezni kezd, munkahelyét is ott kell hagynia. Amióta job­ban érzi magát, két helyen is táncol: a Készruhagyár és a Művelődési Ház csoportjában. Szeretné az őszön alakuló Har­gita Dal­ és Táncegyüttes tagjaként még egyszer végig­táncolni a­ megye színpadait. A tánc művészete tehetséget, akaratot, sok-sok kitartást igé­nyel. Bács Béla táncra szüle­tett, de akaratért, kitartásért sem kell a szomszédba men­nie. KUTI MÁRTA Indul a község (Folytatás az 1. oldalról) vulásunk. Irodalmi összeál­lításokat, dalos, táncos mű­sorokat is említhetnék. S lévén hogy nem csupán Felsőboldogfalváról van szó, meg kell emlékeznünk a hagyományos hodgyai da­lárdáról, s a községhez tartozó többi művelődési otthon együtteseiről is. Kicsit furcsa, hogy a ta­nulók a kultúrtevékenység legaktívabb résztvevői egy községközpoo­tban. A sajá­tos földrajzi fekvés azon­ban érthetővé teszi ezt a furcsaságot. S ha hozzá­fűzzük vázlatos tájékozta­tónkhoz azt is, hogy Fel­­sőőboldogfalva lakói állandó nézői a Székelyudvarhelyen szereplő színházak előadá­sainak, hoffv­á» városi in­­­■ tézmények műkedvelői elő­­■ szeretettel keresik, fel.. . a kultúrotthon színpadát, hogy a községi erők össze­fogás előtt állanak — el­mondhatjuk, nincs fenn­akadás. Indul a község. Nem könnyű számbavenni a ten­nivalókat, azokat sürgősség szerint osztályozni s ugyan­akkor a napi teendőknek is folyamatosan eleget ten­ni. Egyelőre még csak in­dul. Még döcögni fog a kezdeti nehézségeken át, de ott áll mellette segí­tésre készen a municipium ideiglenes néptanácsa, idő­sebb, tapasztalt testvér módjára, hogy Felsőboldog­­falva község a megye, az ország többi községeivel együtt megbízható alkatré­sze legyen annak a hatal­mas gépezetnek, melyet úgy hívnak,, hogy államappará­tus. ... * * ' ■ ,v­í.. . A csikszentdom­okosi kőzúzó állomás (NAGY ZOLTÁN felvétele) milyen lehet egy női kéz, milyen a simogatása. Ne búsulj, mert ha leszerelhetek — most már le fogok szerelni —, majd a fény­képed fog irigyelni téged! Fé­lig őt is mennyit dédelgettem... De be kell fejezzem, mert úgy veszem észre, nem megy jól a motor, s most már ügyelni a­­karok, nehogy megint rám sza­­kítson a sötét.“ a levelet ez a szomszéd­falusi — mármint neked szom­szédfalusi — fiú viszi el, sze­mélyesen fel fog keresni, hogy átadja. Betegszabadságra megy mégis irigylem, szeretnék az ő bőrében lenni, habár nem lenne nagyon kényelmes, mert alacso­nyabb nálam. Még el sem ment, s máris várom vissza, mert visz­­sza már úgy jön, hogy beszélt veled, hallotta a szavaidat, lá­tott téged! Piros paráléval van a is, de azért ne téveszd össze velem, az majd más lesz! U­­ayaniyen köpeny lesz rajtam, ilyen piros pántié, rajta a sárga zsibnór, a rangomat jelzi, de ne ijedj meg, nem tábornoki. Kö­zépmagas termet (négy van ma­gasabb az egész kaszárnyában), gesztenyeszínit haj — de nem lesz szükség sem ismertető jel­re,­­­­sem bemutatkozásra, meg fogjuk ismerni egymást! A há­ztáji miatt ne aggódj, előttük unok­atestvéreikként fogunk vi­selkedni. Hogy aztán belül mit érzünk, az a mi dolgunk, azzal ők már nem kell foglalkozzanak. Számtalanszor, újra és újra el­tervezem, hogyan fogok megér­kezni hozzád, mit fogok mon­­'’-"i, csak a megvalósulás van -nép hátra.Írd meg, a menet­irány melyik oldalán van s hogy hívják az állomást, ahonnan hoz­zád juthatok. Majd előre érte­­síttek, de nehogy elémbe gyere vagy szekeret küldj, jó hosszú lábaim vannak, a szekér előtt odaérek. Már nem is jön, hogy kinézzek az ablakon, annyira nem vagyok itt, s annyira unom már, amit itt látok. Akármilyen szép az erdő nyáron, de télen — a kopár fák, a hó, a hideg — rettentő unalmas és pocsék. Írod, hogy nincsen fád. Jobban mondva van, csak tartod akkor­ra, mikor megyek. Én azt ja­vasolom, hogy használd el, tü­zeld el, mert mikor én odaérek, addig vagy lesz más, vagy nem is lesz már szükség tűzifára, vi­szek én meleget!“ Nem jött el a szomszéd falusi fiú, postán kaptam meg a leve­let, amit tőle küldtél. Vártalak téged, vártam az ér­tesítést, hogy jössz. Mindent vártam, csak azt a levelet nem, ami márciusban jött: „Nehéz papírra írnom, de meg kell legyen. Idáig tartott a jó remén, bíztam a holnapban, de most már vége ennek, nem bí­zom többet a következő pillanat­ban sem. Már a napokat számol­tam, és nem mehetek most sem. Ami ellen nem tehetünk, az ellen nincs mit tenni. Bejött egy tiszt, hogy letisztítsa a pecsétet a zub­bonyáról. Küldtem, hogy menjen ki a benzinnel, legyintett, nem ment ki. Robbanás lett, megron­gálódott a berendezés, a tiszt is megsebesült. A legjobban én ron­gálódtam meg: kezdődik a múlt­kori cirkusz, megint nem mehe­tek hozzád! Bele lehet ebbe bo­londulni. Te voltál minden re­ményem, érted volt kedvem él­ni, de most már nem lehet, hogy tovább hitegesselek. Fiatal élete­det, legszebb három évedet felál­doztad értem, anélkül, hogy va­lami értelme lett volna. Most már rád kell bízzam, nem köthetlek magamhoz, fel kell oldjam a kö­tést, ha gondolod, nem tudsz vár­ni addig, míg leszerelek, keress egy másik fiút, aki visszaadja, a­­mit értem elvesztettél. Tönkre­ment fiatalságom elérte tetőpont­ját, arra is alig vagyok képes, hogy ezt a levelet megírjam. De meg kell írjam: el kell veszíte­nem, akit mindennél jobban sze­rettem. Nem létezik teremtmény a földön, akit úgy szeretnék, mint téged. Te vagy életem virága, s te lesz akkor is, ha másnak nyílsz. Nem ez az utolsó levelem, még van egy, borítékban. Miután válaszoltál, akkor fogom elkülde­ni, vagy eltépni“. Válaszoltam, nem oldottam fel a kötést. Úgy válaszoltam, hogy kelljen eltépd azt a másikat, kelljen mást írj. Úgy írtam, hogy megértsd: nem áldoztam fel ér­ted a legszebb három évemet, ál­talad lett a három legszebb. Eljött a születésnapom, húsz­éves lettem. Eltüzeltem a tűzifá­mat, jött a tavasz, a meleg. Jött április, az én hónapom, április­ban már évek óta mindig jön valami, fordult valamerre a sor­som. Jött minden, csak tőled nem jött semmi, egyetlen sor sem, sem ilyen, sem olyan. (Folytatjuk) SPORT * SPORT* SPORT* SPORT* SPORT*SPORT*SPORT Labdarúgás A Progresul és a Crişul az A-osztályban Hazánk sportolói a nemzetközi versen­yeken^_^ Vasárnap Temesváron, Aradon és Brassóban véget értek az A- és B- osztályos bajnokságok selejtező mérkőzései. íme, a selejtezők vég­eredményeinek táblázatai: TEMESVÁR (az A-osztályba ju­tásért) : ■(­­$ v,-í $ jf$ $ v 1 1. Crişul 3 2 1 0 5—2 5 2. Progresul 3 2 0 1 8—4 4 3. Steagul Roşu 3 111 3—4 3 4. Politehnica Gl. 3 0 0 3 2—8 0 ARAD (a B-osztályba jutásért): 1. Gazmetan 3 2 0 1 2—1 4 2. AS Cugir 3 2 0 1 3—2 4 3. Met. Tr. Severin 3 111 3—3 3 4. Chimica Dicső 3 0 12 1—3 1 BRASSÓ (a B-osztályba jutásért): 1. Prog. Brăila 2. Chimia Rm­. Vilcea 3. Gloria Bârlad 4. Victoria Roman 3 2 1 0 6—1 5 3 12 0 3 111 3—2 5—7 3 0 0 3 2—6 0 A TEMESVÁRI SELEJTEZŐ reménye a Progresul „tizenkette­dik órában“ nyújtott teljesítménye volt. Pokoli 90 perc után sikerült 3—0-ás győzelmet aratnia a Stea­gul Roşu fölött és ezzel megőrizni helyét az A-osztályban. A mérkő­zést az óriási idegfeszültség, a hibák sokasága, az ambíció jellemezte. A győzelem megszerzésében döntő­nek bizonyult a bukaresti csapat jobb lélektani felkészültsége, vi­szonylagos nyugalma. Az első gól a 44. percben született egy banális akcióból, amelyet Țarălungă ki­tűnő érzékkel, villámgyorsan érté­kesített a tanácstalanul „imbolygó“ brassói játékosok és a kapuvédő mellett. A második félidőben a ke­délyek lecsillapodnak, a Progresul szervezettebben és határozottabban játszik, ami a brassói játékosokat meglepi és nem találnak hatékony ellenszert. A második gól az első­höz hasonlóan, váratlanul születik. A 61. percben egy vitatható hely­zetből (offeid) Oaida eredményes. A mérkőzésnek még egy lélektani pillanata volt, a 66. kor a brassóiak 11 méteres büntető­rúgáshoz jutnak, de­ Ivancescu mel­­­­lé lő. A végeredményt a 88. perc­ben Ţarălungă­­­újabb gólja „pe­csételi" meg: 3—0. A NAGYVÁRADI CRIŞUL, több mint 5 000 váradi szurkoló jelenlé­tében, újabb győzelmet aratott, ez­úttal a galaci Politehnica fölött, s ezzel biztosította az A-osztályba jutását. A nagy tét ezen a mérkő­zésen is rányomta bélyegét a já­tékra, mindkét csapat idegesen ját­szott. Az első gól csupán az 57. percben született, amelyet rövid négy perc leforgása alatt újabb kö­vet. Végeredmény tehát: 2—0 a Crişul javára. AZ ARADI selejtezőkön jórészt a várt eredmények születtek: Meta­lul Tr. Severin—Gazmetan Mediaş 1— 0 (0—0) és AS Cugir—Dicső­­szentmártoni Chimica 1—0 (1—0). BRASSÓBAN, a B-osztály másik selejtezőjén sem volt meglepetés. Chimia Rm. Vilcea—­Gloria Bírlad 2— 2 (1—0) és Progresul Brăila— Victoria Roman 2—1 (1—1) Az aradi és a brassói selejtező eredményeként a következő csapa­tok jutottak a B-osztályba: Progre­sul Brăila, Chimia Rm. Vilcea, Gloria Bírlad, Gazmetan Mediaș, AS Cugir és Metalul Turnu Seve­rin. • Az Osnabrück-i nemzetközi női atlétikai találkozón kiváló ered­ményeket értek el hazánk verseny­zői: LIA MANOLIU 57,98 méteres dobásával megszerezte a­z első he­lyet és új országos csúcsot állított fel diszkoszvetésben. Figyelemre méltó eredményt ért el távolugrás­ban Manica Viscoporeanu is, aki 6,44 m-es ugrásával került az első­­helyre. Silai idézet "tfz-ÖKaágea" ésClBRt allatta"­ fel 800 méteres síkfutásban. A magisentró­­versenyt is román sportoló nyerte. C. Popescu 1,66 m-es ugrásával A fenti hivatalos atlétikai talál­kozón kívül hazánk sportolói jelen voltak számos nemzetközi barátsá­gos és hivatalos versenyen.­­ Evezőseink a finnországi TAMPERE-ben és a lengyelországi BYDGOSZCZ-ban versenyeztek. A tamperei versenyeken nyolc ország 100 versenyzője között tizenegy ro­mán sportoló is szerepelt. A kiírt 17 versenyszámból 13-ban az első helyre román versenyzők kerültek Többek között a kétszemélyes ka­jak 500 méteres férfi és női verse­nyeiben, az egyszemélyes kajak 5 000 méteres női- és az egyszemé­lyes 500 méteres kenu versenyen szerezték meg az első helyet kitű­nő eredményekkel . A lengyelországi versenyeken a román sportolók öt első helyet szereztek. Különösen jól szerepel­tek kenusaink az 1­000 méteres versenyben, ahol Simionov és Ma­xin első helyre, Manea és Sidorov a második helyre kerültek. Az e­­redményeik alapján a román spor­tolók a csapatversenyben 73 pont­tal megszerezték az első helyet. 0 Úszóink is sikeresen szerepel­tek külföldön. Anca Andrei és Vasile Costa az INNSBRUCK-i versenyen első helyre került 2:33,4 idővel a 200 méteres női hátúszásban, illetve 1:09,3 idővel a 100 méteres férfi mellúszásban. 0 RÓMÁBAN A. Şoptereanu I., Moraru és Ad. Kovács vei - Sportolóink közül Şopte­­ranu a 100 méteres férfi mell­­»^s‘»g»fÉfi!-8-as idővel nyerte. 0 Férfi tL-.iavasogatottunk IRADON mérte össz­­e^MiBul­­ária válogatottjával. senyben a román fiúk 556,25 ponttal nyerték meg a versenyt. A bolgár versenyzők 549,90 pon­tot szereztek. Kiváló formát mu­tatott Toháneanu, Mihaiuc és Kádár. Az egyéni öszetett ver­senyben Toháneanu került az első helyre 112,75 ponttal. A SPLITBEN folytatódtak a női kosárlabda Balkán Kupájának mérkőzései. A román csapat a bolgár lányokkal találkozott. A mérkőzés a bolgárok 77—59 ará­nyú győzelmével végződött. 0 BUDAPESTEN a román­­magyar ifjúsági ökölvívó csapatok visszavágó mérkőzésén ismét a román fiúk győztek 10—8 arány­ban. 0 BELGRÁDBAN véget értek a „Tasmajdan“ trófé női kézilabda­torna mérkőzései. A román kézi­labda-válogatott a negyedik hely­re került.­­ Vasárnap került sor TRZIC- ben a motorkerékpár terepver­seny világbajnokságának tizedik szakaszára. A győzelmet a svéd Hallmann szerezte meg. Az orszá­gunkat képviselő Cristian Devids a 13. helyre került (megjegyzen­dő, hogy a második menetben ké­zifék nélkül versenyzett). Ştefan Chiţu műszaki hiba miatt kény­telen volt­ feladni a versenyt. '' RÖVIDEN 0 A világ 70 országából csak­nem 90 000 turista jelentette be részvételét a Ciudad de Mexico-i olimpiai játékokra. Ezek közül 48 000 már meg is kapta szállodai beutalását. A turisták elszálláso­lására számos magánlakást is igény­be vesznek. Ezekben 17 700 ágy áll a vendégek rendelkezésére. Kiszámították, hogy az összes versenyszámok lebonyolítása 1251 órát és 55 percet vesz igénybe. A röplabda mérkőzések hozzávetőleg 146 órát, az úszóversenyek 82 ó­­rát, az atlétika 58 órát stb. fog tartani. Az ünnepélyes megnyitás­ra és a csapatok felvonulására hozzávetőleg 45 percet irányoztak elő. 0 A Los Angeles-i olimpiai se­lejtező versenyeken Seagren és Vaughn kiváló eredményt értek el rúdugrásban 5,28 méterrel, súlydo­básban pedig Matson 20,44 méteres eredménnyel került az első helyre. 0 A 22 éves német Karl Seel a jénai atlétikai versenyeken 7,73 méterrel nyerte a távolugrást. * VASÁRNAP DÉLUTÁN. Für­dőruhás férfiak, nők, gyerekek. Fürdés, labdázás, csivitelés. Má­sok lenge öltözetben hűsölnek a zöld pázsiton. A Szejke fürdő vendégei. A fiatal bükkerdő mo­solyogva szemléli a szórakozókat. Az aszfaltúton suhanó járművek itt lassítanak, megbámulják a székelyfaragású díszkaput, a tar­ka sokaságot, majd tovább ira­modnak. Felszabadult vidámság tölti be az esők után felüdült környéket. A közeli vendéglőből is jókedv árad. Fürdő után jól fog a fatányéros, sör, bor. A bok­rok mögött hat legény mulato­zik. Nemrég érkeztek. Előttük öt borosüveg. Gyorsan telik az idő. Hűvösre fordul. A nagy többség a jól el­töltött nap örömével hazafelé ká­szálódik. A legények előtt kiürült üvegek. Újabb rendelés, majd kilenc óra felé hazaindulnak ők is, a pár kilométerre lévő Szent­­lélekre. Nótaszóval, összeölelkez­ve, dülöngve lépkednek a mű­úton. Kettő hátra marad. GERÉB SÁNDOR, sofőrkisegí­­tő, tizenkilenc éves. Horganyzott, vastag acéldrót került a kezünk­be. TAMÁS KÁROLY, traktorista, tizenkilenc éves. Összecsavartuk, vittük magunkkal, még házalkod­­tunk is, melyiké legyen. Hol ná­lam, hol Sándornál volt. Men­tünk a többiek után. Kiértünk a műútra. A hídon átmenve, meg­láttuk a vaskorlátot. GERÉB, TAMÁS: Kössük el! Dróttal kössük el az utat! Elkö­töttük! Az egyik végénél én, a másiknál ő. Sötét volt erősen. A többiek már jól elhaladtak. GERÉB: Egy jó nagy ládát is láttam, kivittem az út közepére. Tovább menve szénaboglyák lát­szottak. Egyet abból is az útra hordtunk. GERÉB, TAMÁS: Mezei úton tértünk haza, a többiek előtt. Hogy miért tettük mindezt? Hü­lyeségből ! Részegek voltunk. Meg akartuk tréfálni a gépjármű­veket. Hülyeség volt! PITYÓ ANDRÁS '(­jelenleg a­­kórházban fekszik.) A feleségem­mel jöttünk hazafelé,­ motorke­rékpárral. Szenttamáson voltunk a rokonoknál. Az úton összeölel­kezett legényekkel találkoztunk. „Bőgtek“ erősen. Még ki is kerül­tem őket, mert nem nagyon a­­kartak félre állni. Sötét volt. A hídtól egy pár méterre, hirtelen megláttam, hogy elkötötték az utat. De már késő volt. Azt meggondoltam, hogy bújjak le, de ott volt hátul a feleségem. A mellemet előrefeszítve vágódtunk a drótnak. A drót felcsúszott nyakamon, erős ütést éreztem. A motor kifutott alólunk, lezuhan­tunk. Azt hiszem, elvesztettem az eszméletemet. Mikor felültem, minden véres volt. Aztán meg­hallottam, hogy a feleségem jaj­gat. Odavánszorogtam. Hányát az aszfaltra vágódva, vérben volt. Egy motorkerékpáros közele­dett. Leintettem. Ők hozták a segítséget. A kórházba vittek mindkettőnket. A feleségem csak itt tért magához. ORVOSI LÁTLELET: A férfi testén zúzódások, az álla alatt összeroncsolódott. 15 centiméte­res hosszú, nagy seb. A felesé­génél agyrázkódás. A nyakát, a hátát erősen megütötte. A két legény minderről semmit sem tudott. Csak másnap, mikor letartóztatták őket. Részegek voltak. A vendéglős, a kazánfű­tő látta ezt. A gyanú rájuk te­relődött. Beismerték a tettüket. Fiatalok, 19 évesek, KISZ-tagok, a mesterségük is a gépjárművek­hez kapcsolódik. Hogyan tehettek ilyet? Tréfával akarták befejez­ni a napi ivászatot? Részegen, felelőtlenül, amelynek könnyen lehetett volna halálos áldozata is! ★ CSERGŐ BÁLINT, az Udvar­hely municipium főügyésze: Gyilkossági kísérlet? Huliganiz­mus, garázdaság? Súlyos testi sértés? Több vádpont is fennáll a két hetvenkedő ellen. Ez az e­­sete jó figyelmeztető, a huligán­­kodó, felelőtlenül mulatozó fia­taloknak. De a szülőknek is. Ők is hibásak. Ezek a tizenhét-húsz­éves fiatalok hamar keresethez jutnak. Jól keresnek. És legtöbb­jük csak annyit tud: a pénz csak arra jó, hogy elmulassák. Mert senki nem tanította még arra ő­­ket, hogyan gazdálkodjanak a pénzükkel. Nagy ivászatok, dor­bézolások, amiknek igen sokszor súlyos következményei vannak. Most már késő jönni a szülők részéről, hogy mit lehetne ten­ni? Eddig kellett volna úgy ne­velni fiaikat, hogy ne következ­zék be a vasárnapi „dísztetták“. Még valamit szeretnék megje­gyezni. Ez eset után gyakran megállítanak az úton, súlyos íté­letet követelnek a garázdákkal szemben. Mindenki mélységesen elítéli ezeket a fiatalokat. BÁLINT ANDRÁS ★ Garázdaság, gyilkolási szándék vagy „csak“ huliganizmus... A gyergyóremetei Tejporgyárban figyelemreméltó eredménye­ket értek el a tudományos munka- és termelés­szervezés során. Egy új tejsűrítő berendezés működésbe helyezésével sikerült felszámolni a gyártásfolyamat eddigi szűk keresztmetszetét, s jelentős mértékben növelni a termelőkapacitást. Képünkön a szóbanforgó korszerű berendezés látható, amelyet csupán egyetlen ember irányít. Jelenleg a gyárban naponta hozzávetőlegesen 80 000 liter tejet dolgoznak fel, s közel 9000 kg különböző késztermék hagyja el a gyár kapuját. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Sportpálya vagy legelő? A gyimesközéploki fiatalok­ról senki sem mondhatja, hogy nem szeretik a sportot. Né­hány évvel korábban többszáz tagja volt a helybeli sport­­egyesületnek. Az atléta csa­patban nemcsak magas- és távugrók versenyeztek, hanem gerely- és diszkoszdobással is megpróbálkoztak. Az asztalite­nisz, a céllövészet, no meg a „kuglizás“ ugyancsak közked­velt volt. A fiatalok elsősor­ban saját kedvtelésükre spor­toltak, de azért a különféle versenyeken is becsülettel helytálltak. Diplomák sokasá­ga tanúskodik erről. A leg­népszerűbb sport nálunk is a labdarúgás lett. Ehhez nyil­vánvalóan megfelelő sportpá­lya szükséges. A lelkes fiata­lok ezt is elkészítették... Jól ment minden egészen 1964-ig. Akkor a helybeli fű­részüzem vezetősége úgy gon­dolta, hogy az ittenieknek nincs szükségük sportpályára és lerakatta rönkökkel. Hiába szaladgáltak a sportszerető fi­atalok segítségért, nem hall­gatták meg kérésüket. Mivel más pálya nem volt a község­ben, lassanként feloszlottak a csapatok, haldokolni kezdett a gyimesközéploki sportmozga­lom. Nemcsak a labdarúgás és az atlétika, hanem a többi is. Tönkrement a tekepálya. A néptanács javításával nem tö­rődött, ellenben engedélyt a­­dott lebontására. Négy év telt el így. Több­szöri felszólításra végül 1968 tavaszán letakarították a pá­­­lyát. A rönköket traktorral, remorkával hordták, amelyek mély bevágásokat hagytak hátra. Június első felében az új­jáalakult csapat már játszott egy barátságos mérkőzést. Az újraindulás első jele volt ez. De, hogy ne menjen minden ilyen simán, a fűrészüzem részlegfelelőse, Székely Lajos, a sportpályát felcsapatta lege­lőnek. A mérkőzés utáni na­pon már itt legeltek az üzem lovai, holott alig kétszáz mé­ternyire van a kijelölt legelő. Azt mindenki gondolhatja, hogy az ilyen pályán nincs nagy kedve az embernek ed­zésekre, mérkőzésre járni. Négy évig faraktár volt, a változatosság kedvéért ezentúl legelő lesz a gyimesközéploki sportpálya? Ideje volna már egyszer tudomásul vennie mindenkinek, hogy a község fiatalsága igényt tart a pályá­ra, mert szeret és akar spor­tolni. DEMETER VILMOS PRONOSPORT A PRONOSPORT VERSENY 16. SZAKASZÁNAK EREDMÉNYEI: 1. Progresul—Steagul roşu 1 2. Polit. GL—Crişul 2 3. Gloria Bírlad—Chim. Rm. Vilcea x 4. Prog. Brăila—Viet. Roman 1 5. Met. Tr. Sev.—Gaz metan 1 6. Chim. Timăveni—AS Cugir 2 7. Stuful Tulcea—Portul Constanţa 1 8. S. N. Olteniţa—Met. Buc. x 9. Şoimii Buzău—Fl. Moreni 1 10. Rapid Plopeni—Poiana Cîmpina 2 11. Foresta Fălticeni—Chim. Sv. 2 12. Inter—Torino 13. Bologna—Milan (A 12-es és 13-as mérkőzések eredményei lapzártáig nem érkez­tek meg.) Nyereményalap: 254.860 lej.

Next