Hargita, 1969. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
A zetelakiak készülődése jelentős eseményre készül az egész ország. Március 2-án hazánk választópolgárai az urnák elé járulnak, hogy szavazataikkal hitet tegyenek pártunk politikája mellett. A jelentős esemény küszöbén az élet minden területén megélénkült a tevékenység. A városok és falvak művelődési otthonai méginkább a tömegnevelés otthonai lettek. Zetelakán is a községi pártibizottság körültekintően gondoskodott a dolgozók ideológiaipolitikai és kulturális nevelésének biztosításáról. A művelődési otthonnak az általános munkatervén kívül tervet állítottunk össze a január 1-től március 2-ig terjedő időszakra. A legjobb propagandisták és előadók bevonásával ismertetjük községünk lakóival hazánk dolgozóinak nagy megvalósításait. Olyan előadások hangzanak el, mint: „Hazánk iparának fejlődése a 25 szabad év alatt“, „Építőtelepeink nagy megvalósításai“, „Szocialista mezőgazdaságunk a nagy átalakulások korszakát éli“, „Mezőgazdaságunk a gépesítés és kémizálás útján, „A Szocialista Egységfront“, „Népünk politikai, erkölcsi egysége“, „Pártunk és államunk külpolitikájának alapelvei“ stb. MÁTHÉ ALBERT, a községi pártbizottság titkára GYÖRGY KÁROLY, a művelődési otthon igazgatója (Folytatás a 2. oldalon) A part es a nép oeohodhaianao epysepenek a legpebeo Készülik a választásikra • 1968-ban mintegy 200 jelentős termelési kapacitás és rektám üzembehelyezésével növekedett az ország ipari ereje. Az állam központi alapjaiból eszközölt beruházások 1968- ban összesen 58,1 milliárd lejt tettek ki, vagyis 11,1 százalékkal többet, mint az előző évben. Becsületes, ember Hat-hét ember beszélget. Valaki olyanról, aki nincs jelen. Általában illetlenség távollévőről beszélni, de most nem tűnik annak. Töböbször említenek egy nevet, a Székely Józsefét. Beszélgetésükből azt veszem ki, hogy akiről szó van becsületes, rendes ember. Ismerősei szeretik, tisztelik. Szava mindig irányadó, gondolatébresztő. Ahogy tovább peregnek a szavak, ismét és ismét felmerül az előbb hallott név. Kíváncsivan törekvő gyök ki lehet az az ember, akit annyit emlegetnek. Kérdezni nem akarok. Nem tartom illendőnek. A rejtély rövidesen magától is megoldódik. Nyílik az ajtó és termetes férfi lép a szobába. Mögötte tömör falként tódul be a csomafalvi hajnal huszonkilenc fokos hidege. Bemutatkozunk. Mikor megmondja a nevét jobban megnézem. Ő az a sokat emlegetett Székely József, az egyes számú állattenyésztő brigád vezetője. BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Tanácsának plenáris ülése Tegnap, január 31-én plenáris ülést tartott a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Tanácsa. A plenáris munkálatain részt vettek: Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Ţăranu Petre és Kőmíves János elvtársak, az RKP Hargita megyei bizottságának titkárai, Kovács B. Mihály elvtárs, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke, Dogaru Alexandru elvtárs, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagja, a szervezési osztály vezetője, Pakol Elek elvtárs, ideiglenes megyei néptanács Végrehajtó bizottságának alelnöke, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója, Búzás Balázs elvtárs, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke, Jakab Árpád, András László, Gotthárd Dénes, a Megyei Szövetség alelnökei, Páll Katona Péter, a Nyugdíjpénztár Hargita megyei fiókjának elnöke, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetsége Tanácsának tagjai, a Megyei Szövetség mérnökei, szakirányítói, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei, a városi és községi pártbizottságok titkárai, az MTSZ-ek pártbizottságainak és alapszervezeteinek titkárai, az MTSZ-ek elnökei, mérnökei, állatorvosai, körzeti állatorvosok, a községi néptanácsok elnökei, az MTSZ-ek éstermelői és élenjáró brigádvezetői, valamint az MTSZ-ekkel szerződéses viszonyban lévő vállalatok és intézmények képviselői. A plenáris ülés megvitatta a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének a gazdaságok vezetésében és irányításában kifejtett tevékenységéről, valamint az 1969. évi feladatokról szóló jelentését — amelyet Búzás Balázs elvtárs terjesztett elő —, majd a Gotthárd Dénes elvtárs által előterjesztett intézkedési tervet, valamint Páll Katona Péter elvtárs jelentését az 1968. évi nyugdíjak kifizetéséről, az 1969. évi költségvetés tervezetéről és a nyugdíjalap létrehozásáért folytatott tevékenységről. A vita során szólásra emelkedtek: Molnár Imre, a tusnádi MTSZ elnöke, Mátéfi József, a szenterzsébeti MTSZ mérnöke, Kovács Péter, a ditrói MTSZ elnöke, Ilyés Géza, az üilkei MTSZ mérnöke, Török Dénes,, a homoródszentpáli MTSZ elnöke, Andor Imre, a madéfalvi pártbizottság titkára, Erőss László, az újszékelyi MTSZ mérnöke, Péterfi Tibor oroszhegyi állatorvos, Kovács Lázár, a szépvízi néptanács elnöke, Bîrsan Ionel, a remetei tejfeldolgozó üzem igazgatója, Szaból Dénes, az almási MTSZ elnöke, Fodor Tibor, a gyergyóújfalusi MTSZ mérnöke, Antal Márton Jó(Folytatás a 2. oldalon) Több Hargita megyében gyártott árut a megye üzleteibe! Ennek a jelszónak a jegyében szervezett szerződéskötést a héten a Csíkszeredai Készruhagyár. A kiállított textilanyagokat és késztermékeket megtekintették a Csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi ésmaroshévízi helyi kereskedelmi vállalatok igazgatói és áruszakértői, valamint a nagyobb fogyasztási szövetkezeti egységek képviselői. A kiválasztott ruhafajtákat a gyár a vállalatokkal kötött szerződések alapján hamarosan elkészíti, s így a készruhaüzletekben nemsokára megjelennek ezek az áruk. A közeljövőben közvélemény-kutató kiállításokat is rendeznek. ■Mr «I mmm « mmmm mmm mmm mmmm mmm mmm mmm *a Székelyudvarhelyen is bemutatják Botár Edit Csíkszeredai egyéni tárlatának képeit. Az idén még számos érdekesnek ígérkező kiállítást rendeznek a municípiumban, többek között a foto-amatőrök tárlatát, a népművészeti kör, majd a székelyudvarhelyi képzőművészek gyűjteményes kiállítását. Bemutatják Imets László metszeteit , és Pálfy Árpád kerámiáit is. A megyeszékhely múzeuma is hű marad hagyományaihoz; értékes kiállításokon tekinthetik meg majd a csíkszeredaiak például Kozma István nagybányai, képzőművész rézdomborításait és a bukaresti képzőművészeti főiskolások munkáit. Gazdája lesz a múzeum a Kovászna megyei képzőművészek kiállításának is, a Hargita megyei képzőművészek most nyitvatartó sepsiszentgyörgyi kiállításának viszonzásaként. „Aszalják“ a jeget. 150 köbméter (105 tonna), illetve 360 köbméter (252 tonna) jeget tárolnak a Csíkszeredai Helyi Kereskedelmi Vállalat, valamint, a fogyasztási szövetkezetek raktáraiban, ahol tavasztól őszig különböző, könnyen romló élelmiszereket tárolnak, tartósítanak. A 40—60 centiméter vastagságú jégdarabokat a madéfalvi állomás mellett évekkel ezelőtt ásott gödör megfagyott vizéből termelik ki. És a két említett raktáron kívül Zsögödre, a Csíkszeredai kórházba és a sörtöltőbe, valamint a madéfalvi jégraktárba szállítják. Pirosban már áll és a tavasz folyamán megnyílik a 360 000 lejes költséggel épülő kászonújfalusi korszerű szövetkezeti üzlet és falatozó. De kihasználják a téli hónapokat a kászonaltíziek is. Az iskola szakszervezeti csoportjának színjátszói Karácsony Benő: Válás után című színművét, a művelődési otthon színjátszói pedig , Szigligeti Ede Cigány c. népszínművét próbálják. [Vdrág proletárjai, egyesüljetek. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam, 26. (294.) szám, 1969. február 1. szombat. Ára 30 bani Izmosabb osztályközösségeket Kedden délután összeültek az összes Csíkszeredai iskolák KISZ- szervezeteinek legjobb tanulói, az ifjúsági szervezetek aktívái, hogy mérlegeljék első évharmadi munkájukat. Az osztálytitkárokon, KISZ bizottságokon és irányítókon kívül, számos meghívott vett részt e nagy fontosságú megbeszélő Csíkszeredai iskolák KISZ szervezeteinek aktíva üléséről lésen: osztályfőnökök, iskolaigazgatók, mindazok, akik a tanulók mellett leghívatottabbak a kérdés megvitatásában. Mirk László, a KISZ városi bizottságának titkára jelentésében Csíkszereda összes iskolái első évharmadbeli tanulmányi eredményeit, a fegyelmi problémákat elemezte. Mind a jelentés, mind a hozzászólók elsősorban a tanulóifjúság politikai-ideológiai nevelésével foglalkoztak. Igen fontosnak tartották, hogy a tanulóifjúság ismerje népünk harcát, pártunk következetes marxi-leniai ideológiáját, szocialista országunk megvalósításait, a külföld legfontosabb eseményeit. E fontos követelmény értelmében bírálták azokat a KISZ-szervezeteket, amelyek elhanyagolták ezt a fontos kérdést, így, szóba került a líceum, ahol elhanyagolták ezt a problémát. Ezért nemcsak az ifjak a hibásak, hanem az osztályfőnökök, sőt az igazgatóság is, mert nem segítették az ifjúsági szervezetet. A hozzászólók közül László Margit tanárnő, a tanulók fiatalos lendületét, sokoldalú érdeklődését kérte számon. Többen csatlakoztak a jelentés azon megállapításához, hogy a politikai tájékoztatók azért olyannyira népszerűtlenek, mert ügyetlenül szervezik. Dézsi Zoltán, a líceum KISZ titkára javasolta, hogy ezután rendszeresen, hetente, vagy kéthetenként, tartsanak politikai tájékoztatókat. A jelentés az ideológiai nevelés számos érdekes formáját is javasolta: ifjúsági parlamentet, vitával egybekötött előadásokat, politikai bibliográfiának összeállítását. „Az iskolai KISZ szervezetek hivatása és elsődleges feladata, hogy minden tanulóban kialakítsa a kötelesség- és személyes felelősségérzetet, megértetni mindenkivel azt, hogy a társadalom, az KEREKES ÁGNES (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács határozata az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a könnyűipari vállalatokban A Minisztertanács határozatban hagyta jóvá az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését az összes köztársasági érdekeltségű könnyűipari vállalatokban 1. év február 1-i kezdettel. A Minisztertanács annak a bérrendszerjavítási és fizetésemelési akciónak a folytatása keretében döntött így, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1967. októberi plenáris ülése határozott el. Akárcsak az élelmiszeripar esetében, ezúttal is szem előtt tartotta a pártvezetőségnek az útmutatását, hogy a fizetésemelés fokozatos végrehajtása során azokat az ágakat részesítse előnyben, amelyekben jelenleg alacsonyabbak az átlagfizetések. A határozat értelmében a könynyűiparban dolgozó munkások, mérnökök, közgazdászok, technikusok és tisztviselők fizetése átlag 11,5 százalékkal emelkedik, ami évente körülbelül 480 millió lej fizetéstöbbletet jelent; a kisfizetések 1967-ben végrehajtott emelésével együtt az átlagnövekedés az iparág összességében az idén 15,2 százalékot tesz ki. Több mint 320 ezer alkalmazott részesül fizetésemelésben, s évi jövedelme az 1967. augusztus 1-i előttihez viszonyítva mintegy 600 millió lejjel lesz nagyobb. Az új bérezési rendszer — amelyet, szem előtt tartva a könnyűipar sajátosságát és a reprezentatív vállalatokban végrehajtott kikísérletezés eredményeit a könnyűipari vállalatokban is alkalmaznak — vezérelvei a következők: a fizetéseket a munka mennyisége, minősége és felelőssége szerint állapítják meg, közvetlenebbül kapcsolják minden egyes alkalmazott és az egész vállalat eredményeihez, növelik a tarifáris fizetés részarányát az összkeresetben, mégpedig úgy, hogy belefoglalják az akkordbérből és jutalmakból származó jelenlegi pótlékok legnagyobb részét. Annak érdekében, hogy a fizetések az egységben töltött megszakítás nélküli szolgálati éveknek megfelelően különbözzenek, valamint a káderek állandósítása céljából bevezetik a tarifál és fizetés után számított 3—10 százalékos többletkvótát, amelyet a szolgálati évek szakaszaiként állapítanak meg öt évtől kezdődően. Az alkalmazottak fokozottabb érdekeltté tételére abban, hogy növekedjék a vállalati tevékenység gazdasági hatékonysága évi prémiumokat (gratifikációkat) juttatnak azon kollektívának, amely saját erőfeszítése révén túlszárnyalja az előirányzott nyereséget. Úgyszintén a munkájukban rendkívüli eredményeket felmutató alkalmazottak is prémiumban részesülhetnek évközben, egy erre a célra létesített különalapból. Annak a rendszernek a megjavítása, amelynek révén az alkalmazottaknak anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy minél jobb eredményeket , érjenek el munkájukban, megteremti a kellő feltételeket a vállalati kollektívák arra való ösztönzéséhez, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a rendelkezésükre álló tartalékok mozgósítására a teremelés és a munka jobb megszervezésével, a termelési, kapacitások és a munkaidő észszerű kihasználásával, a megalapozott munkanormák alkalmazásával és az anyagfogyasztás csökkentésével, s ilyképpen emeljék a munkatermelékenységet, csökkentsék a termelési költségeket és növeljék a vállalati tevékenység gazdasági hatékonyságát. A határozat az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a könnyűipari vállalatokban újabb tanúbizonysága annak, hogy pártunk és államunk vezetősége következetesen alkalmazza a IX. pártkongresszusnak a dolgozók életszínvonala emelésére vonatkozó határozatait. Ez újabb buzdítást ad a könnyűipari dolgozóknak, hogy megvalósítsák az ötéves tervből rájuk háruló azon feladatukat, hogy kielégítsék a lakosság és a külkereskedelem ellátási szükségleteit ipari közfogyasztási cikkekkel, mégpedig a fogyasztók igényeinek megfelelő mennyiségben és minőségben. AZ ÉLELMISZERIPARI DOLGOZÓK ÚJABB MUNKATETTEKKEL VÁLASZOLNAK A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATÁRA Ösztönző erő Vállalatunk munkásai, technikusai, mérnökei, tisztviselői nagy figyelemmel tanulmányozzák a Minisztertanácsnak az Élelmiszeripari dolgozók fizetésének emelésére vonatkozó határozatát, amelyet gyűlésen is feldolgoztunk. Az új bérezési rendszer bevezetése az élelmiszeripari vállalatokban, nemcsak jobb munkára ösztönöz bennünket, hanem eddigi tevékenységünk elismerését is jelenti. Vállalatunkban az egy munkásra eső átlagos havi kereset eddig 1013 lej volt. Ez az összeg a határozat alapján 1185 lejre emelkedik. . Az elmúlt évhez viszonyítva a fizetési alap 239 000 lejre nő. Alkalmazottaink különösen méltatták azt, hogy az új bérezésnél — az előző évekhez viszonyítva — nagyobb mértékben figyelembe veszik a vállalatnál megszakítás nélkül eltöltött időt, valamint a szakképesítés fokát. Ezeknek a szempontoknak jelentős ösztönző erejük van; egyrészt minden alkalmazott nagyobb felelősséggel kezeli a vállalat problémáit, másrészt érdeke, hogy állandóan növelje szakmai felkészültségét. Ugyanakkor nagy ösztönzést jelent az évi jutalmak elosztása is. A Határozat nagy ösztönzést jelent számunkra az 1969-es tervfeladatok teljesítésében. Fokozza munkakedvünket, lendületesebbé teszi tevékenységünket , hiszen a párt és kormány nagyfokú gondoskodását jelenti, az összes dolgozók életszínvonalának emelése iránt. KOVÁCS LÁSZLÓ, VLAD IOAN, a Hargita bor- és szeszipari vállalat mérnökei A gondoskodás kötelez is... A megyei Malom- és Sütőipari Vállalatnál is — csakúgy, mint az ország hasonló ipari egységeiben — nagy visszhangra talált a Határozat. Ez iparágban dolgozó munkások és a technikai adminisztratív személyzet bérezésében ugyanis lényeges változások álltak be. Az egyszerű számítások is bizonyítanak. Kurkó András lisztcsomagoló fizetése például több mint 200 lejjel emelkedik, akárcsak a Csíkszeredai pékségben dolgozó Plemoiu Teodoré, vagy Nagy Sándor csoportvezető molnár jövedelme. A vállalat munkásai és adminisztratív dolgozói, csak ez év első három hónapjában 115 800 lejjel kapnak több fizetést, mint az elmúlt negyedévben. A gondoskodás azonban kötelez is, hiszen a lakosság minél jobb ellátásának terén jelentős feladatok hárulnak az élelmiszeriparban dolgozókra. Tudják ezt a Malom- és Sütőipari Vállalatnál is, és mindent megtesznek azért, hogy a gazdasági hatékonyság növelésével, az anyagi és pénzeszközök kezelésével, a termelőkapacitás és a munkaidő ésszerű felhasználásával ebben az évben mintegy 1 500 000 kilóval több lisztet, kenyeret, péksüteményt adjanak a lakosságnak. A Minisztertanács határozata a turista-balesetek elhárításáról és megszervezéséről a mentési akciók A Minisztertanács nemrég határozatot adott ki a turista-balesetek elhárításáról és a hegyvidéki mentési akció megszervezéséről. A határozat ez irányban a következő intézkedéseket írja elő: — a turisztikai útjelek felülvizsgálata, kiegészítése és karbantartása; a zuhanási veszéllyel járó utak bebiztosítása védelmi eszközökkel; a hegycsúcsokon lévő menedékházak felszerelése fényes és auditív jelzőberendezésekkel, időjárásjelentések közlése és telefon felszerelése a menedékházakban, különösen a távolesőkben. A hegyvidéken megsérült vagy veszélyben lévő turisták mentésének megszervezése érdekében a Brassó és Resica municipiumi, a Békás, Busteni, Karánsebes, Cimpulung Muscel, Predeal, Sinaia, Victoria és Zernest városi, a Borsa, Törcsvár és Răşinari községi néptanácsok Salvamont-csapatokat szerveznek. Ilyen csapatok más helységekben is létesíthetők. A Salvamont-csapatok tagjainak, a szocialista szervezetek személyzetének, a turistáknak és más kategóriájú dolgozóknak, akik részt vesznek a megsérültek felkutatásában, hegyvidéki szállításában pénzösszeget folyósítanak, s ennek nagyságát a Pénzügyminisztérium és a helyi közigazgatási bizottság állapítja meg. A határozat előírásai alkalmazhatók az Országos Turisztikai Hivatal kezelésében lévő menedékházakra is. A határozat ajánlja azoknak a szövetkezeti szervezeteknek, amelyek Hegyvidéki menedékházakat kezelnek, hogy intézkedjenek hasonlóképpen. A határozat kijelöli azokat a megyei és központi szerveket, amelyekre feladatok hárulnak az előírt intézkedések teljesítésében. (Agerpres) községről — községre CSESZHIMMA (LAPUNK 2. OLDALÁN)