Hargita, 1969. július (2. évfolyam, 154-179. szám)
1969-07-02 / 154. szám
KOHEPESSZIS A PÁRT NÉPÜNK KIPRÓBÁLT VEZETŐJE A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS KITELJESÍTÉSÉBEN Dolgozó népünk egyemberként vesz részt a szocialista építés nagyszerű művében s új, egyre szebb eredményeket ér el hazánk felvirágoztatásában, az új társadalom építésének minden területén. A haladás és a civilizáció, az ország felvirágzása, a dolgozó nép életszínvonala emelésének felfelé ívelő útján biztos kézzel vezet a kommunisták pártja, mely bebizonyította — amint azt az RKP KB Tézisei is kiemelik—, hogy ,,irányíthatja a társadalom forradalmi átalakításának folyamatát.. .alkotó módon, országunk feltételeire alkalmazva a marxizmusleninizmus általános igazságait“. A párt vezetésével népünk lerázta válláról a kizsákmányolást és Románia földjén, győzelemre vitte a szocializmust, erőteljes, virágzó gazdasági életet teremtett, melynek alapja a szocialista iparosítás; biztosította a mezőgazdaság korszerűsítését, a tudomány és kultúra felvirágzását s kiemelkedő eredményeket ért el az életszínvonal emelésében. Mint népünk társadalmi és nemzeti felszabadulásáért vívott harca nagyszerű hagyományainak folytatója, a Román Kommunista Párt hozzáértéssel vezeti a gazdaság, az egész társadalmi élet forradalmi átalakítását, a szocializmus építését hazánkban. A pártnak az a képessége, hogy az országot a jólét és a megújhodás útján vezesse, a nép érdekei szolgálatába állított politikájának, hatalmas mozgósító erejének, annak a bizalomnak, szeretetnek és tekintélynek tudható be, amellyel a tömegek körülövezik; sorai öszszeforrottságának, melyeket a legelőrehaladottabb munkások, földművesek és értelmiségiek, a haza felvirágoztatásának fáradhatatlan harcosai alkotnak. A szocialista építés sokrétű munkája folyamatában megnövekedett a párt szervező képessége, sorai szüntelenül erősödnek, gazdagodik a pártszervezeteknek és a pártkádereknek a tapasztalata, erősödik a párt és a dolgozó tömegek összeforrottsága. A párt vezető szerepe egyre nagyobb mértékben növekedik ma, amikor a szocialista építés kiteljesítésének új szakasza Romániában mind komplexebb feladatokat vet fel, melyeknek megoldása szükségessé teszi a tömegek széles körű részvételét a gazdasági, politikai és társadalmi életben, a dolgozók összes kategóriás neveléséért végzett kitartó ideológiai és politikai munkát. A jelen időszak nagyszerű feladatainak sikeres megoldása, a párt vezető szerepének magas fokú érvényesülése a gazdasági és társadalmi élet minden területén szükségessé teszik tevékenységének tökéletesítését, munkamódszereinek és formáinak javítását. A Téziseknek, melyeket a X. pártkongresszuson vitatnak meg, nagy érdeme, hogy, világosan és mélyrehatóan megmutatják mitkell tenni a pártmunka megjavításáért, rávilágítanak azokra a módozatokra, melyek által a párt betöltheti magasztos társadalmihivatását, s a haza sokoldalú haladásának alapvető tényezője lehet. A Tézisek hangsúlyozzák, hogy a párt vezető szerepe növekedési folyamatának egyik jellemző vonása a jelen időszakban az, hogy a pártszervezetek politikai és szervező tevékenysége egyre hatékonyabban érvényesül társadalmi életünk minden területén. Az Irányelv-tervezet az 1971—1975 évi ötéves tervről és a nemzetgazdaság-fejlesztés irányvonalairól az 1976—1980-as időszakra komplex és átfogó tevékenységi program az egész népünk számára. A korszerű gazdaság építésének magas ütemű folytatása, erőteljes ipar és fejlett mezőgazdaság létrehozása, a jelenkori tudományos és műszaki forradalom vívmányainak alkalmazása, az ország erőforrásai magas fokú hasznosítása, az egész termelő potenciál intenzív kihasználása, a társadalmi munka magas termelékenységének biztosítása, a társadalom tagjai anyagi és szellemi szükségleteinek egyre jobb kielégítése — Íme azok a célkitűzések, melyek megvalósítása közelebb viszi országunkat a fejlett gazdasággal rendelkező országok színvonalához, hozzá fog járulni a szocializmus kiteljesítéséhez Romániában és a kommunizmusra való fokozatos áttérés feltételeinek a megteremtéséhez. Hazánk sokoldalú felvirágoztatása e nagy célkitűzéseinek a megvalósítása gazdasági téren, a társadalom tökéletesítése, a tudomány, a művészet és a kultúra fejlesztése terén, a dolgozók szélesebb körű bevonása a közügyek vezetésébe, meghatározzák a pártmunka stílusának és módszereinek (Folytatás a 2. oldalon) Hulláik lelkesíti sikereiül kinint jik a I, pirlkugresszisl! Székelyudvarhely municipium pártszervezetének rendkívüli konferenciája Írta: Ţăran Petru, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára Június 28-án, szombaton került sor a kultúrház dísztermében Székelyudvarhely municipium pártszervezetének rendkívüli konferenciájára A konferencián részt vett közel 300 küldött, a város csaknem 7 000 kommunistájának képviselőjeként, hogy ez alkalomból továbbítsa véleményét, javaslatait a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának kongresszusi Téziseiről, valamint a Román Kommunista Párt X. kongresszusának Irányelv tervezetéről az 1971-1975-ös ötéves tervvel és az 1976-1980 közötti nemzetgazdaságfejlesztés irányvonalával kapcsolatban. A konferencián jelen volt SZEKERES SÁNDOR elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára. TANÁCSKOZÓ MUNICIPIUM Patinás épületek, kiterjedt iskolahálózat, új lakónegyedek, ahová beköltözött a hagyományos vendégszeretet, épülő üzemek — talán így lehetne jó Babits-i tömörséggel jellemezni a mai Székelyudvarhelyt És, hogyha a municipium pártbizottságának rendkívüli konferenciája a város rangosodása során kifejtett munkát kommunista őszinteséggel plusz vagy mínusz előjellel értékelte, ez mit sem rövidített a tekintélyén és ama töretlen elhatározáson, hogy kommunisták és pártonkívüliek egy akarattal haladnak azon úton, amelyet a kongreszusi dokumentumok kijelöltek. — A vita alá bocsátott pártdokumentumokban felvetett kérdések gazdag tartalmisága, mozgósító ereje, távlatai ékesszólóan bizonyítják a X. pártkongresszus fontosságát — mondotta Szávuly Lajos, elvtárs, az RKP Székelyudvarhely municípiumi pártbizottságának első titkára a konferencián tartott előterjesztésében. Megvonva a felszabadulásunk óta eltelt 25 év mérlegét, elemezve a IX. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért végzett munkát, a Tézisek és az Irányelv-tervezet tudományos alapossággal körvonalazzák az elkövetkező évek bel- és külpolitikai alapjait, főbb irányelveit. Pártunk és kormányunk következetes, marxileuiai nemzeti politikája új arculatot teremt a mi vidékünknek. A konferencia résztvevői is mélyrehatóan elemezték az eddigi munkát, bátran feltárták a különböző munkahelyeken fellelhető hiányosságokat. — Számos ismerőssel találkoztam itt a teremben, ifjakkal, öregekkel — mondotta Veress Károly mérnök, az épülő cérnagyár igazgatója. Azt hiszem, valamenynyien egyetértünk abban, hogy pártunk politikájának fő törekvése a szocialista Románia összességének és az emberek összjólétének az emelése. Sőt azt is mondhatnám, hogy municípiumunk a „ranglistán“ előnyös helyet foglal el, amikor az ipari, kulturális, népjóléti célú beruházásokról van szó. Gazdag, gyakorlati tapasztalataiból merítve, Veress elvtárs ezután számos értékes javaslatot tett, kérte, hogy, ezeket juttassák el megfontolás végett az illetékesekhez. Hasonlóképpen, az iparfejlesztésre vonatkozó gondolatokat fejtegette hozzászólásában Petres Gyula mérnök, a Tehnoutilaj vállalat igazgatója, aki a távlatokról beszélve, ■az..ürgia..asszdolgozóiinak,,nevében vállalta, hogy a tervfeladatokat, valamint a kongresszus tiszteletére tett vállalásokat jelentősen túlhaladják. A székelyudvarhelyi Erdőgazdálkodási Válla deaki lórend (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A IX. pártkogresszus után épült * * A Braz-i hőerőmű CSÍKSZEREDAI BLOKKLAKÁSOKBAN ! Éimmy NEVEDEN... cUSkünk A III. OLDALON Felkelni reggel szép házban. Asztalhoz ülni reggel képeslapból kivágott reklámkonyha kellős közepén. Szépen elrendezett saláták között válogatni, géppel pirított kenyeret enni, finom porcelán készletből kávét inni. Sétáim egy nagyon zöld füvű, fákkal teli kertben, esetleg a legmodernebb fűnyíró géppel füvet nyírni, no nem másért, pusztán csak azért, mert egy nadrágot viselő nőnek jól áll az ilyesmi — és utána virágot szedni, és utána a virágot fantasztikus kerámia vázákban elrendezni, és utána úszni egy olyan kékvízű bazinban, amilyen nincs is a világon és este, nagyestélyiben operába menni és... és... Gondtalanul élni, kérem! Ha szőrszálhasogató akarok lenni, akkor így és csak így értem a gondtalanul élni fogalmát. Miként is érthetném másként?! Mert vagyunk és vannak elég szép számmal, akik puszta megszokásból sóhajtozzak: „De nehéz ez az élet, de szeretnék gondtalanul élni!“ Engedjék meg nekem, hogy egy kurta eszmefuttatás erejéig közös erővel tisztázzuk: hogyan éljünk gondtalanul és minek a terhes terhe nélkül. Ám legyek szemléltetőbb: van egy idős, nyugdíjas ismerősöm — újságíró szintén —, aki szívesen fordít, cikkezik s valahányszor munkát továbbítok neki, a kollegák a lelkemre kötik: „Ráér a cikk, szegény bácsi nehogy túldolgozza magát!“ És egy idő óta rájöttem, hogy én, ha csa-Iril/» ha snimatpm. fi. ..SZeOOnY bácsi“ életébe elhozom a legszebb pillanatokat. Reggel a sarkon les a kész munkával és közli, hogy nagyon nehéz feladat volt, hogy egész éjszaka nem aludt, és aznap közli ezt minden szomszédjával. Reggel azért izgul, hogy jövök-e s utána azért, hogy jónak találtatik-e a cikke vagy sem... Egy TÓTH MÁRIA GONDTALANUL ÉLNI NOTESZLAP szóval a „szegény bácsi“ gondoktól terhelten a legboldogabb. Amiből aztán nem nehéz azt következtetni, hogy még nyugdíjason is, hogy még egy bizonyos anyagi jólét függetlenségében is kell az emberi élethez, a szellem frisseségéhez, az élni akaráshoz, az élni tudáshoz —, a gond. No ne túlozzunk, ne értsen senki félre, nem kenyérgondra, nem „filléres“gondra célzok, hanem az élni tudás, a munka szerezte gondokra. Mert képzeljük csak el, hogy mi lenne velünk a gondtalanságban, hova vezetne bennünket a könnyen élés céltalansága? A mindennapok ismétlődésébe, ami taposó malomnál is borzalmasabb a legszebb házban, a legideálisabb élettárs oldalán. Sajnos még vannak, akik az élet s a munka napi, serkentő gondjait nem érzik, nem élik kellő erővel, vannak emberek nálunk, akik a szó legszorosabb értelmében önzők és kicsinyesek, akik a gondok helyett keresztet fabrikálnak maguknak és másoknak, akik buták és fecsegők. Feleslegesen sokat fecsegők. Az ilyenek megannyi púp a társadalom hátán, az ilyenek a szép gondokból, a munka közös gondjaiból poklot tudnak kerekíteni s én az ilyen emberektől félek és nem szeretem őket. Mert nagyon nem a mi századunkba valók, s mert jól tudom, hogy megváltoztatni őket nem is könnyű munka. Mindenesetre ne csépeljünk régi fogalmakat meg szokásszerűen, hiszen ha belecsöppennénk egy tartalmas élet kellős közepéből az úgynevezett gondtalanságba, mi lennénk a legboldogtalanabbak. A munka tette emberré az embert, s a munka adta gond teszi tartalmassá az emberi életet. Aki közömbös az lelki-halott, szellemi nulla bárki ember számára, bármilyen ügy számára is. Az még annyit se érdemel, hogy sajnáljuk, bennünket kell sajnálni, hogy kénytelenek vagyunk elviselni. Ha kérni lehetne valamit, valami nagyon biztosat, biztatót minden reggel, én annyit kérnék: a mindennapi gond ne hiányozzék ma se az életemből. Gyimesi csángó népviselet (MARX JÓZSEF felvétele) Hargita Megye Művelődés- és Művészetügyi Bizottsága, július 1-én plenáris ülést tartott. a plenáris ülésen jelenlévők — bizottsági tagok és meghívottak — meghallgatták a büró beszámolóját és határozati javaslatát, melyet Becze Antal elnök terjesztett elő. A beszámoló felsorakoztatta a megye művelődési életének legjelentősebb eseményeit, a nagysikerű rendezvényeket, az elért eredményeket. A határozati javaslat alapeszméje,a két nagy esemény — pártunk kongresszusának és felszabadulásunk évfordulójának méltó köszöntése. Számos jelenlévő kért szót, javaslatokkal egészítette ki a határozati javaslatot. Végezetül a plenáris megválasztotta a Művelődés-és Művészetügyi Bizottságúj büróját. Tagjai: Becze Antal elnök, Bucur Nicolae alelnök, János Pál, Mirk László, Salló István, Csukás Károly, Czáka Rozália, Varga Károly, Danis Jolán, Gaál András, Purcărea Nelu, Baczó Zoltán, Bobric Dumitru. HÍREK ESEMENYEK 1 Arany-fenyő versenyfesz _____ tivál Maroshévízen. Az Augusztus 23 klub előadótermében rendezték meg a Maroshévíz környéki zenekarok és szólisták vetélkedőjét. Szívesen tapsolt a közönség a maroshévízi Művelődési Ház együttesének és a Sintop zenekarnak. Nagy sikert aratott Cornelia Natea, Maria Iacob szép előadása, valamint a galócaéi faipari komplexum kis szólistája, Kassay Edit. A kirobbanó siker bizonyára továbbra is az érdeklődés központjában tartja ezt az érdekes kezdeményezést, amelynek még hátra van három szakasza. Több mint 800-an vettek, _____ részt a napokban a bögözi és nagygalambfalvi milicia szervei által rendezett előadásokon. Az előadások tárgya: a forgalmi szabályok ismertetése és a közvagyon megvédésére vonatkozó törvénycikkelyek ismertetése. A nagy érdeklődésselkísért rendezvények befejezéseként dokumentumfilmeket vetítettek. 3 Nemzetközi birkózó vetélkedő Csíkszeredában. Bemutató mérkőzésen mérik össze erejüket csütörtökön délután 17 órakor a megyeszékhely Művelődési Házában a Lengyel NK és hazánk legifjabb szabadfogású birkózói. 5 000 hazafias munkaórát _____ végeztek mintegy 52 ezer lej értékben és 60 hektár legelőt takarítottak meg a vlahicai fiatalok a második negyedévben — jelenti a Vlahica városi néptanács. HÍREK Sé i. HZ mlZ rtJHl V 1 ip ii|fm Háziünnep tilzoltóéknál Valljuk be őszintén, kevésszer gondolunk rájuk, bár itt élnek közöttünk. Az érdeklődés csak akkor riad feléjük, ha baj van, felüti fejét a vörös kakas és ők akár laktató ebédet, akár pihentető ágyat otthagyva rohannak segíteni, oltani, menteni a kezét s a magánjavakat. Erős, szinte családdá fonódott közösségek az önkéntes tűzoltóalakulatok, íme a vasárnapi példa. BARTUNEK ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon)