Hargita, 1969. szeptember (2. évfolyam, 208-231. szám)
1969-09-11 / 215. szám
8s 8s! A \S \ A M 8 S 8s 8 s \ I \ Is 8s 8s s 8s . Ott voltam, mikor. a falu faterén, az aprótermetű fái. árnyékában,' ki munkaruhás, szalmakalapos férfiak azon tanakodtak, hogy' honnan is szerezzék be a szükséges építőanyagot, hogy téglából épüljön-p, 5 ha igen, ki fogja téglaégetéssel foglalkozni most, a mezei munkák dandárja idején. Mondom, jól meghágyták-vették a dolgokat vasárnap délelőtt, azután, hogy lebontották a régi kultúrházat. A néptanács énöke valahányszor nem jutottak dűlőre, a derzsi példával hozakodott elő. Elmondta, hogyan csinálták a szomszéd faluban, Derzsben. Ott voltam azon a délelőttin, amikor a huusnaiak is hozzá fogták bontani. Óvatosan, hogy mentsék a mag jó építő anyagot, hogy majd felhasználják az új művelődési ház építésénél. A muzsnaiak és a derzsiek példáját követték. Ilyen a mai falu népének becsvágya. „Ők tudtak újat és szépet építeni, hát miért ne tudnánk mi is igaz. kisebbet, de hát a falunk is kissebb“ -így vélekedtek a muzsnai mtsz tagok. . De miben is .mutat-, tak . példát.? " A tavaly .télenr*még.azon vitatkoztak hivatalos helyen és teremferék alkalmával,, hogy nincsegy ,megfelelő ‘épület, ahol tanulni, szórakozni, művelődni tehetne. Határoztak. A’ vágyat és tervezgetést hamarosan tett követte. Áprilisban hozzáfogtak az alapozáshoz. Jól fogott a községben immár hagyományossá vált házépítő kaláka. És nem volt nap, ha csak az idő engedte, hogy ne sürögtek-forogtak volna körülötte az asszonyok, a gyermekek, a munkabíró hatvan-hetven éves elvegek. Jóelőre megszabták a „törvényt“. Minden tizenhat évet betöltő derzsi lakos köteles hat napot ledolgozni a kultúrház építésénél. Az idén ezt újabb hárommal toldották meg. Csak mert a munkálatok idővel többet kívántak meg a számításnál. Az építőktörvényben foglalták azt is, — egyöntetűsen, önmaguk ■ számra hogy aki ■ idő hiányában nem tudja ledolgozni, a kötelező munkanapokat , úgy kötelesek annak értékét pénzben lefizetni. Pontos nyilvántartást vezettek minden emberről, óráról, minden baniról és kilónyi anyagról. Ezer önkéntes munkaórák százezres értékben fejeződnek ki ha a füzet alapján elvégzem a számításokat. Fölöslegesnek találtam. Mert a derzsiek lelkesedését, a kívül még pirosban álló, de belül már fogadásra kész épület értékét számokban nem lehet kifejezni. Látni kell azt, hogyan keverik a mai tért, hogyan adogatják a téglát, és cserepet az öregeké a fiatalok egy-arárt. Azonosulni kell az építőkkel, hogy megértsük, miért marad el a számok értéke az erkölcsi siker mögött. A tavaszi és nyári, mezőgazdasági munkálatok sürgőssége sem tudta meggátolni az építkezést. A kitűntek névsora következne. Ám igazságtalan lenne, ha négy-ötszáz ember közül csak egynéhányat említenénk meg. Ha mégis véleményt kérnének tőlem az emléktábla készítői, így fogalmaznám meg: „Készült az 1968— 69-es években Kovács László néptanácsi elnök idejében, Orbán Géza mester vezetésével. A belső dekorációt Orbán József kányádi szobrász végezte. A derzsi lakosság közös műve a Felszabadulás negyedszázados évfordulójának tiszteletére.“ Valóban szép és méltó alkotással köszöntötték a derzsiek népünk legnagyobb nemzeti ünnepét. Megyénk egyik legszebb és legnagyobb falusi művelődési otthonát építették fel. FERENCZY L. TIBOR I DEriZSi FELDA 8 I ' -jwr s mm s A 2190 hektáron kaszálatlan még a széna (Folytatás az 1. oldalról) száradjon el a lábán, a még behordatlan pedig rothadjon. Csodálatosképpen ez most senkinek sem jelent különösebb lelkiismereti kérdést, (úgy látszik elfelejtettüka tavalyi gondokat.) Pedig meg kellene becsülni a természet ebben az évben bőkezű adományát,mert nem egyik napról a másikra élünk. A jó háziasszonyt is teli éléskamrájáról ítéljük meg, hát ,még a jó gazdát Mondják azt, egye fene a szénát, hiszen már késő van. Idejét múlta, napról-napra csökken a tápértéke, tpbM ‘‘ifj^y&Yaz *Mh‘a** sége, amit kellőképpen lehetne majd értékesíteni. Jó, hogy aratása előtt gondoltunk az optimális aratási időre. A széna, az széna, annak nem fontos? De ne ismételjük, volt már erről szó. Tény az, hogy szeptember 8- án Alfaluban 400, Gyergyószentmiklóson 200, Újfaluban 200, Vaslábon 250, Kilyénfalván 200, Csomafalván 400, Remetén 70, Tekerőpatakon 100 hektáron, Maroshévízen .300 és Csíkbánkfalván 60 hektáron, összesen 2190 hektáron, lábon áll még a takarmány, s egyelőre ott is marad. Mi legyen a megoldás? Nehéz erre válaszolni. Idegen munkaerő alkalmazásával kísérleteznek. Lehet, hogy beválik, lehet, hogy nem. Csak ne legyen túl késő! Az is igaz, hogy a belső erők jobb kihasználásával is meg lehetett volna oldani még idejében, vagy, ha amúgy is idegen kaszásokra kell számítani, akkor azt is idejében kellett volna megszervezni De nálunk, úgy látszik kényelmesebb mástól, máshonnan várni a megoldást, a mentő ötleetét. Mit* Mond majd az Igazgatóság, mit mond majd a megyei Szövetség és így tovább, — bár azok meg is tudnák oldani — messeinknek egyelőre ez a legfontosabb problémájuk. Valójában a vezetőtanácsok hadilábon állnak bárminemű kezdeményezéssel, pedig nem most tanulnak mezőgazdászkodni, legkevésbé állattenyésztéssel foglalkozni falusi gazdáink. Halogatjuk tehát, mindent halogatunk, meddig várunk, halogatunk? Csendélet Farkaslakán (DEÁK FERENC felvétele) (Folytatás az 1. oldalról), én is hibás voltam, de főleg ő volt a hibás ... Aztán elvettem Gizellát- de hát vele sem ment. Utána még volt egy asszonyom, de az se vállalt be... Most aztán visszajött az első. A fiaim hozták vissza. Engem meg se kérdeztek. Már nagyon. Az egyik most katona, a másik már leszerelt. Az anyjuknak adnak mindenben igazat. Nekik ő kell. Mit csináljak? ... Én nem számítok. Nézem a beszélő ember arcát. Nyoma sincs rajta semmiféle bánkódásnak, keserűségnek- Teljesen közömbös számára az ügy- A gyerekek felnőttek, a többi az ők dolguk. Négy gyermek apa nélkül. Kettő még kiskorú. Elemisták. Az anyjuk neveli. Egyedül. ★ Négy gyerek apátkeres Azon törődik, hogy valami lehessen belőlük. Két gyerek, áld kérve kéri az édesanyját, hogy ne menjen többet férjhez. És két nagykorú, akiknek szintén nincs apjuk, mert ők is az anyjukat választották. Szeretné az ember megkérdezni, hogy miért is döntöttek így? Helyettük az apát kérdezem. ő sem tudja. Vagy talán szégyenli bevallani? Nem hiszem, hogy erről lenne szó. Az a szomorú helyzet, hogy ő nem sokat gondolkozott ezen. Volt neki egyéb gondja,baja, feleségeit váltogatta, mint más az ingét. Nem ért rá azon gondolkozni, hogy mit is adhat egy ilyen felelőtlen élet, mint az övé, két serdülő gyereknek? ♦ Ezek tények. A riporter nincs mit kommentáljon. Félháromkor ítéletet hirdet a bíróság. — Hogy ki lesz a nyertes, még nem tudjuk. — De, hogy ki, azaz, hogy kik, a vesztesek az már — sajnos — rég tudott dolog. eis ■ 81 VN II I\ I\I V Is I\ I\ IN I II \ IS Az eredményes munka kiinduló pontja (Folytatás az 1. oldalról) resni, elsősorban az alapszervezetek bürótagjainak nemtörődöm magatartása okozza ezt. Ahelyett, hogy a büró előtt felelősségre vonnák az ilyen párttagokat, takargatják hibáikat, semmilyen intézkedést nem hoznak a pártfegyelem megerősítésére. Ugyancsak a gyenge szervezésnek tudható be, hogy egyes gyűléseken kevés a vitában résztvevő párttagok száma Máshol az tapasztalható, hogy mindenkor ugyanazok az emberek szólalnak fel, mások pedig rendszeresen hallgatnak. Az élet bebizonyította, hogy az ilyenszerű közgyűlések nem érik el eredeti céljukat, határozataik is puszta formalitások maradnak. A közgyűlések vitái nem öncélúak. A fontos az, hogy konkrét intézkedéseket állapítsanak meg a megvitatott problémák megoldására, más szóval élve: a határidőhöz és személyhez kötött gyakorlati intézkedéseket tartalmazó határozatokat hozzanak az eredményes munka biztosításáért. S ugyanakkor ne tévesszék szem elől: bármilyen jól összeállított is egy határozat, egy intézkedési terv, ez még csak a munka kezdetét jelenti a jószándékot egyik vagy másik probléma megoldására. Épp ezért a közgyűlések hatékonyságát végsősoron nem az ott elfogadott határozatokkal mérhetjük le, hanem azok gyakorlatban alkalmazásával. I\N \ A\ A\ 8\ 8\ 8V Szeptember 15-i előzetes (Folytatás az l- oldalról) szeltek. A szülők viszonyulása is nehezíti a kérdés megoldását. Véleményük szerint a meggyőző munkához külső segítségre lenne szükségük, mert úgy érzik ,hogy ők már megtettek mindent. A nehézségek főleg abból adódnak, hogy az ebbe a korosztályba tartozó lányokat a szülők többnyire szolgálni küldik. Ez lenne a helyzetképnek az egyik színfoltja, de tovább bonyolódik azzal is, hogy tulajdonképpen a tanterem kérdése sincs teljes egészében megoldva. Elképzelésük szerint ezt vagy a délutáni oktatás bevezetésével, vagy pedig az óvodának, a volt néptanács termeibe való költöztetésével oldják meg. Mindezek ellenére eltökéltek, hogy továbbra is mindent megtesznek a sikeres indítás érdekében. Nezve a fentieket,, minden okunk megvan arra, hogy bízzunk abban, hogy szeptember 15-én, mind a két helység kilencedikesei átlépik az iskola küszöbét, természetesen abban az esetben, ha a minimális létszám kikerekedik. Erre biztosíték a tanügyi káderek tisztánlátása és eltökéltsége, ami nem utolsó sorban a Megyei Tanfelügyelőség gondos előkészítő munkáját és precíz utasításait dicséri. Elfolyó vizek Bizonyára van valamilyen kimutatás, felmérés, mely legalábbis hozzávetőlegesen, számba veszi és feltérképezi a Hargita, Kovászna és Maros megyei vidékek borvízforrásait. Gondolom létezik ilyesmi, hiszen a felmérések, a statisztika századának is szokták nevezni vagy gúnyolni korunkat. Általában elkészülnek ezek a felmérések és aztán ezeknek ismeretében-tudatában különféle szinten - szakemberek intézkednek, vagy legalábbis intézkedéseket javasolnak. De ha nincs is a föntebb remélt felmérés, elegendő csupán Orbán Balázs nagy művét felütni, ott minden nevezetesebb forrást megjelöl. Miért érdekes ez? Azonnal megmagyarázom. A múltkorában úgy hozta a mesterségem, hogy végig kellett járnom a megye országútjait, s a tikkasztó melegben minden úton egyik fontos program volt a hűsítő-üdítő borvízfúrások vízkészletének némi apasztása Persze, csupán idézőjelben említhető az apasztás, hiszen neon mi apasztjuk, mi akik iszunk belőle, vagy azok, akik napjában egyszer-kétszer megmerítik korsóikat, apasztja azt a nemtörődömség, apad az magától is jócskán; illetve apadna, ha apadásra egyáltalán lenne valamilyen hajlandósága. Ott vannak a forrásaink — és itt értem el ennek a kis eszmefuttatásnak a velejéhez — ott vannak a források és a vizük folyik, folydogál szépen évszázadok, vagy évtizedek óta, nagyrészt haszontalanul. Igaz, hogy a nagy borvíztöltőállomások Borszéken, meg a Hargita alatt, meg Málnáson és még egy pár helyen hasznosítják őket, ez mind igaz, de mégis édeskevés mindez ahhoz a mennyiséghez képest, amit hasznosítani lehetne és egyre inkább kiderül, hogy kellene is. Millió literszámra folyik el naponta az anyaföldből a borvíz, palackoznak belőle annyit amennyit éppen tudnak, aztán a többi — jut is marad is alapon — veszendőbe megy. Székelyföld turisztikai varázsát az erdők és a hegyek mellett nem utolsó sorban híres, neves borvízei teszik. Az valami hihetetlenül érdekes, képzelem egy hollandus vagy egy jámbor portugál számára, hogy Qtgtjztt itt szinte minden kilométeren felfakad a Víz, pezseg, vasas vagy kénes; vagy, mit tudom én milyenes, és hűsít és pótolja az elvesztett,sőt, a beteg gyomornak valóságos áldás és — hitetlen — tiszta ingyenben van. Útjainkkal már többé, kevésbé rendben lennénk ezekben a megyékben; jól, rosszul, de már meg lehet közelíteni a csodaszép helyeket. Ennyit már tettünk a sokat emlegetett idegenforgalomért. Miért ne lehetne tovább fejleszteni ezt, s miért ne lehetne a következő lépés például az, hogy az utak mentén rikító, színes reklámtáblák ne nájlonfuszeklit hirdessenek — azt minden épeszű ember úgyis tudja hol keresse —, hanem mutassák az irányt, hívják fel a figyelmet, terelgessék a jámbor és hazánkkal most ismerkedő turistákat egy-egy borvízforrás felé. Lelehetne ám, gondolom, lehetne. Csak egy kis ötlet kellene hozzá meg az, hogy a saját fejünkkel gondolkozzunk, ne várjuk az égből pottyanni a kezdeményezést. Mert kár, nagy kár az elfolyó vizekért. SZEKERNYÉS LÁSZLÓ Hárman a vádlottak padján — Mit kér a bíróságtól? — A kár megtérítését, gyermektartási pénzt, a temetkezési költségek kifizetését... — Itt elakad a kis, riadt szomorúszemű asszony, hiszen a halott férj feltámasztását nem kérheti, nincs kitől kérnie. Három öt-tíz év közötti gyermek maradt félárván. — Amikor kijöttünk a bajáni vendéglőből, a barátok megkértek, vigyem vissza őket Szentdomokosra. Éreztem, hogy sokat ittam, de azért vezetni, még tudtam — mondja K. A. vallomásában. Négyen ültek be a tehergépkocsi kabinjába. Veszett sebességgel, cikk-cakkban iramodtak végig az országúton. Közben az alkohol egyre jobban éreztette hatását, a vezető érzékszervei lassan felmondták a szolgálatot, zsibbadtan ült a volán mellett. A gép pedig fékevesztetten, bomlottan száguldott. — Nem is tudom hogy történt, csak arra emlékszem, hogy hirtelen egy szekér került elém, fékeztem, ki akartam térni, de már késő volt... A kocsi még átgázolt egy kerítésen és néhány centivel odébb „költöztetett”” egy épületet. — Kiszálltam és elindultam a patak felé, majd leültem a fűbe és próbáltam visszagondolni a történtekre. Még nem tudtam, hogy embert is öltem. .. Este tartóztattak le, amikor visszatértem a szállásra. — Kérem a bíróságot, vegye figyelembe, hogy a barátok vittek el inni. Már aludtam, amikor éjfél körül felköltöztek és elhívtak mulatni. A barátok vettek rá..., illetve kértek meg, hogy ittasan is a kormánykerék mellé üljek. K. A. mindössze 22 éves. — Bosszúból tettem. Kérem a bíróságot vegye figyelembe, hogy ez a nő tönkretette az egészségemet. özvegy ember vagyok, három évig éltünk együtt. Tavaly elhagyott- Hát ezért. Egy este megrészegedtem és elmentem hozzá, hogy beszéljek vele. Nem volt otthon, benyomtam az ajtót és a szobából összeszedegettem néhány holmit. Sötét volt, csak otthon nézhettem meg, hogy mit vittem magammal. Útközben el is ejtettem ezt, azt. A vádlott vallomása szerint, mindkét betörést ittas állapotban követte el. Néhány hép múlva ugyanis ismét elment egy kis beszélgetésre de csak néhány száz lej értékű dughagymát talált a ház körül amit, felmérve a helyzetet, haladéktalanul az Oltba dobott. És mindezt ittasan, ami esetleg még enyhítő körülményként is számba jöhet, hiszen ilyenkor az ember nem tudja mérlegelni a tetteit. Vajon a dughagymát hogyan tudta ilyen feltűnő ötletességgel ,,belemérlegelni“ az Oltba ittas állapotban S. Z.? S. Z., akinek egyébként hat gyermeke van — az árvaházban. ★ — Apám neve József, anyám neve Borbála. József és Borbála... ■— számunkra csupán két név, két keresztnév, akár a többi száz és ezer. Szerepel minden naptárban vagy kalendáriumban. De vajon az ő számára, a bíróság előtt álló fiatalember számára sem mond ennél többet annak a két embernek a neve, akik felnevelték, 11 évig taníttatták, hogy műveit ember, értelmiségi váljék a fiúkból. Mert különben, hogy lenne bátorsága ötödszörre is a bíróság elé hurcolni a nevüket, születtem 1911 ben, apám neve József, anyám neve Borbála, foglalkozásom: tisztviselő. Vagy talán ők is vétkeztek, ők is elhibáztak valamit, talán még a kezdet kezdetén? Akkor viszont szükségszerűen kell osztozniuk Hak bűnében, megérdemelten követi nevük a vádlottét először is, másodszor is, ötödször is... Nézem, a kézzel írott vallomást Határozott vonalvezetés, szép, rendezett, dőltbetűs írás, gondos emberré vall. S a képeket — mozzanatról mozzanatra követik a történteket —: fekete, göndörhajú, jóvágású fiatalember amint éppen kifeszíti egy idegen lakás ajtajátbelép a szobába, kinyitja a szekrényajtót, egy női táskából pénzt vesz ki, összeszed még néhány értéktárgyat, elhagyja a lakást és tovahalad az utcán. — Zsögödről jöttem, sokat ittam. Nem igaz, nem tudtam előre, hogy üres a lakás. Magam sem tudom, hogy kerültem oda, részeg voltam. Mindennek az ital az oka. — Kérem a bíróságot vegye figyelembe, hogy önként tettem őszinte beismerő vallomást, anélkül, hogy bárki is kérdezett volna. Lehet-e hinni annak, aki alig 28 évesen az ötödik lopását vallja be töredelmesen a bíróság előtt? ★ Hárman ülnek a vádlottak padján. Kopaszra nyírva, csíkos ruhában. Megbánás, dac, harag, kihívás, szégyen van arcukon? — Találgatom, de hiába. Az ügyész elmondja a vádbeszédet, az ügyvéd okot, magyarázatot keres, enyhítő körülményt, felmentést, mint mindig, időtlen idők óta, amióta jog és törvénykezés létezik. Persze mentséget, kibúvót a vádlottak is találnak jócskán: a barátok vettek rá..., a nő tett tönkre..., az ital az oka mindennek... Akaratgyengeség — állapította meg az egyik eset kapcsán védencének „betegségét“ az ügyvédigen, akaratgyengeség, felelőtlenség ,nemtörődömség — ezzel kezdődik és a folytatás — a vádlottak padja. JAKAB MÁRTA ★ HARGITA II Gyimesbükki táj ... (MACALIK ERNŐ felvétele) 1969 Szeptember 11 csütörtök Napkelte: 5,49, nyugta: 18,35 Holdkelte: 5,02, nyugta: 18,12 Az évből eltelt : 253 nap, hátra van még: 112. HETIVÁSÁR: Vlahica, Parajd, Várhegy, Csíkkarcfalva. NÉVNAP: Teodora. Televízió SZEPTEMBER 11, CSÜTÖRTÖK 11 óra körül — Helyszíni közvetítés Franz Jonas osztrák köztársasági elnök Bukarestbe érkezéséről 17,30 Híradó 17,35 Gyermekvilág 17,50 Pionírok stúdiója 18,30 Ovidiu Maitec szobrász műtermében 18,45 Ileana Sărăroiu énekel 19,00 Tv- egyetem 19,30 Híradó. Időjárásjelentés 20,00 Transzfokátor 20,30 Műsorismertetés 20/15 Színházi est: Fehér rózsa 22,25 Hírek. Időjárásjelentés 22,40 Hirdetések 22,45 Műszaki konzultáció 23,00 Olasz könnyűzene RADI SZEPTEMBER 12. PÉNTEK Román nyelven: 5.00—5.30 Zeneműsor innen-onnan. A termelő terüületek kihasználásának kérdése az ILEFOR egységeiben 17.00—18.00 Hírek, tudósítások. Kamarazene. Az ifjúság hullámhosszán: Ifjú sportoló arcképe. Nyári emlékek Szórakoztató zene. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Pézsacsokor — népdalok és népi táncok. Staféta. 13,00—13,30 Lapszemle. Filmdalok. Társadalmi ankét. 16,15 —17,00 Hírek, tudósítások. Zenés, posta. Irodalmi élet: Izsák József monográfiája Tamási Áronról. — bemutatja Mészáros József tanár. SZEPTEMBER 11. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI „Hargita": A komiszár és a „Három zöld kutya“ banda. Színes német—francia film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homoród": Tábornokok éjszakája. Színes, szélesvásznú francia—angol film GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“: Az éjszaka leple alatt. Színes, szélesvásznú olasz film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Famunkás“: A bűvös város. Görög film. MAROSHÉVIZI. „pájiman“, Tarzan, a dzsungel embere. VLAHICAI „Vlahica“: Aztán megszületett a legenda. Színes rómani film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: A nagy kígyó. Színes, szélesvásznú német film. GYERGYICSOMAFALVI „Művelődés“: Téves kapcsolás. Román film. MADÉFALVI „Vasutas“: Az életbe táncoltatott lány. Színes, szélesvásznú magyar film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: A tenger gyermekei. Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI „Borszék“: A vihar. Kínai film. BORSZÉKI „Forrás“: Két anyám és két apám van. Jugoszláv ■ film. TUSNADFURDOI „Olt": A pillanat embere. Angol film. DITROI „Maros“: „Pogányok Kammerowban. Német film. PARAJD- filmszínház: Az ég a HI. emeletnél kezdődik. Román film. 9/tnl!Áé A kolozsvári ÁllamiMagyar Opera vendégjátéka Csíkszeredában: Szeptember 11-én du. 5-kor és este 8,80-kor: LERNF. R LOEWE: My Fair Lady Szeptember 12-én du. 5-kor is esté 8,30-kor: SZIRMAI ALBERT: Mágnás Miska Szeptember 13-án este 8,30-kor: BEETHOVEN: Fidelio IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint megyénkben továbbra is szép idő várható Nappal az égbolt többnyire derült. A hőmérséklet éjszaka 2 és 6, nappal pedig 20 és 26 fok között váltakozik. Gyenge szél, reggel ködképződés várható. A Hargita megyei postaigazgatóság sajtóterjesztési osztálya KÖZLI hogy az utolsó negyedévre szeptember 25-ig lehet megrendelni folyóiratokat.