Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-10 / 240. szám
2 Meleg gondok október elején (Folytatm az 1. oldalról) leg traktor) — tulajdonos vállalat, intézmény mindezzel csak nyerne. Vagy nekik a pénz nem számít? Nemcsak a törvényesség, de a civilizált kiszolgálás is ezeket a megoldásokat sürgeti 1969-ben és a következő években is. Köztudomású, hogy egyetlen lakos sem marad fa nélkül, még azok sem, akik állandóan délelőtt dolgoznak, jóllehet a lerakatok nyitvatartási ideje változatlanul reggel 7-től délután 3-ig tart. Sőt, Gyergyószentmiklóson felirat figyelmeztet, hogy a pénztárnál csak déli két óráig lehet befizetni. Különösebb megerőltetés nélkül is rájöhetünk, hogy sokan csakis úgy tudnak fához jutni, ha az intézmény vezetőjétől elkéresnek, ha valamilyen ürüggyel néhány órára eltávoznak munkahelyükről (mert amint tudjuk, idő kell a savas álláshoz: megvenni, hazaszállítani, stb). Dehát az emberek „megértik“ egymást, ha az otthon melegéről van szó, még akkor is, ha ez a jóindulat a munkaidő kihasználásának a rovására megy. Visszás, törvénytelen, mielőbbi felszámolásra való helyzet ez, ebben senki sem kételkedik. Fontolóra kellene venni a faraktárak órarendjének időszaki, " csúcsforgalom idejéül módosítását. (A kereskedelmi egységek sem csak kora délutánig tartanak nyitva). Szerintünk mindenképpen csökkentené a zsúfoltságot, javítaná a kiszolgálást, ha a hét három-négy napján későbben kezdenék és végeznék (pl. 9—17 óra között) a kiárusítást, legalább ősz végén és tél kezdetén. MEG KELL VENNI A SZENET IS? — kérdezik némelyek halk kíváncsisággal, mások meg éppen felháborodott hangon, amikor a raktárirodában a faadaghoz ezt is hozzászámítják. A válasz: — igenis, meg kell venni, amint, ezt az 1968. évi, 1647-es számúMinisztertanácsi Határozat előírja. Tehát az elárusítók nem erőszakkal „sózzák“ rá a vásárlókra a szenet, csupán eladási, kötelezettségeiket teljesítik, bármennyire is kételkednek vagy méltatlankodnak ezért nem is kevesen. A háborgás azonban teljesen alaptalan, az idegenkedés oka inkább tapasztalatlanság, a szén kiváló fűtőértéke nem ismerésének következménye. E megállapítás olvasása után rosszindulatú gyanakvás lenne bárki részéről arra gondolni, hogy' valamilyen kereskedelmi reklám 'éljából agitálunk a szénnel való fűtés mellett. Mert figyeljük csak a józan érveket. A fa az a régi, klasszikus tüzelőanyag, aminek a helyét idővel más, újabb, korszerűbb fűtőanyag veszi át. Világviszonylatban márissok új fűtési módot alkalmaznak (vagy kísérleteznek ki), egyre olcsóbb lesz a villamosenergia, mindinkább teret hódítanak a petróleummal, motorinával, vagy más anyagokkal működő melegítő kályhák. Amíg ezek szélesebb körben elterjednének, addig a leggazdaságosabb fűtőanyag továbbra is a szén marad. Helytelen az a felfogás, hogy a szénnel való fűtés egészségtelen, hogy sok piszokkal, korommal jár. Az aránylag olcsó (400—800 tejes) és jó minőségű, tetszetős formájú szénkályhák szakszerű kezelésével napi legtöbb három-négy adagolással állandó kellemes hőmérséklet biztosítható bármilyen szobában anélkül,hogy a legkevésbé is érződne az égési termékek kellemetlen szaga. Sőt, a szabályozható és megfelelő levegőadagolással olyan tökéletes égés biztosítható bármely szénkályhában, ami a csövekben a lappangás alatt felgyűlt kormot is elégeti. S ami a legfontosabb: nagyon olcsó ez a tüzelőanyag, akárcsak a mosatnak nevezett fűrészpor. Egy tágas lakással rendelkező család statisztikája szerint évente közel 2500 lej takarítható meg az említett fűtőanyagok használatával. Nem lenne érdemtelen a vállalatok, intézmények helyiségeinek fűtésénél sokkal szélesebb körben használni a szénkályhákat, annál is inkább, mert a rendszerint kevésnek tartott kiutalt famennyiség a tapasztalatok szerint mindig idő előtt elfogy. Egy tartós barátság kezdetei (Folytatás az 1. oldalról) lőtt hősi küzdelmek, s mélyen átérzik a szabadságért és függetlenségért életüket feláldozó mintegy 27 000 román katona nagyszerű fegyvertényének főbb mozzanatait. Útjukat folytatva, Tişiţa község határában a vendégeket újabb pionírcsoport köszönti. Az ajándékul átnyújtott virágcsokrok és szőlőfürtök mintegy jelképei a vidák szépségének és gazdagságainak, az itt élő emberek szorgos munkájának. Egy tanulócsoport — a strapanei iskola kerékpárcsapatának tagjai — kerékpáron vezet bennünket tovább a község központjáig. Itt többszáz gyermek és felnőtt megható lelkesedéssel fogadja a vendégeket. Kenyérrel és sóval kínálják őket, ajándékokkal kedveskednek. Megmutatják nekik az iskolát, mely tiszteletükre ünnepi díszbe öltözött-1969 október 5.én a parajdiak meglátogatják a helybeli 2-es számú iskolát, majd rövid kultúrműsort mutatnak be a község lakosságának, mely gyakran nyíltszíni tapssal jutalmazza a kis műkedvelőket. Délután sportversenyek teszik még feledhetetlenebbé ezt a napot. 1969 október 6. A látogatás utolsó napja. Mintegy 170 parajdi és helybeli tanuló közös szőlőszüreten vesz részt a termelőszövetkezet gazdag szőlőskertjében. Délután 2 órakor elérkezik a búcsú pillanata. A parajdiak újra meghívják strapanei barátaikat, hogy viszonozzák a látogatást. Még egyszer ellenőrzik a lakcímeket, a vendégeknek jó utat kívánnak. Az autók elindulnak hazafelé. A három csodálatos nap megannyi kellemes emlékét, tanulók, tanítók és tanárok tovább őrzik. E látogatás azonban csak a kezdetét jelzi egy kialakulásban lévő tartós és szép barátságnak. A parajdiak máris türelmetlenül várják Vrancea megyei barátaik viszontlátogatását. Szeretnék, ha majd a tavasz folyamán ők is otthon éreznék magukat Parajdon. Máris folyik a tervezgetés a nyáron sorra kerülő kölcsönös látogatásokról, kirándulásokról és a többi közös rendezvényről-Őszintén kívánjuk, hogy ez a szép kezdeményezés minél gyümölcsözőbbé váljék, minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a két iskola, a két megye román és magyar tanulói között kialakulóban lévő testvéri kapcsolatok ápolásához és elmélyítéséhez. Egy ítélethozatal kapcsán (Folytatás az 1. oldalról), azzal is, hogy miért volt szükséges a nagyszülők helyzetének tisztázása és figyelembe vétele a kivizsgálás és egyáltalában miiért kerültek az ítélet során a fel-, és alperes fölé a nagyszülők, ha a gyerek elhelyezésében mindez szinte érdektelen, hisz ebben csupán a szülők erkölcsi profilja, anyagi helyzete lehet döntő- Nos, az ügycsomóban hasonló tisztázatlan tényekakadnak, amelyeket az ítélethirdetés során nagyvonalúan figyelmen kívül hagytak, vagy éppenséggel érvként, használták fel őket. A gyerek nevelését az anyára bízták Nem feladatunk felülbírálni a döntés helyességét, sem az, hogy egyik vagy másik szülőt tartsuk illetékesnek a gyerek további nevelésére. Érvekesen érvek lehetnek mindkét fél — az apa és az anya — mellett. Ebben az írásban csupán arra szerettünk volna figyelmeztetni, hogy ítéletet hozni, felelősen dönteni — különösen, amikor egy kiskorú további sorsáról van szó — megengedhetetlen, kellőképpen nem bizonyított érvek, tények alapján. A körültekintő vizsgálat, a tárgyilagosság, az alaposság az élet minden területén kötelező. Hát még a bírósági ítélethozatal esetén? És valószínű ez volt oka a tárgyalást vezető elnök záradékának, amelyben ellenezte a meghozott ítéletet. És semmi esetre sem fogadhatóak el az ügyészség képviselőjének fenntartásai az elnök ellenvéleményének tárgyilagosságát illetően. S itt álljunk meg egy percre. A szóban forgó perben ilyen vagy olyan módon érintett magán és hivatalos személyekkel folytatott beszélgetéseink során mintegy refrénként „sugalmazták“ a befolyásolási, a részrehajlási igyekezetei egyik vagy a másik fél javára. Ezt hallottuk — többek között — Marosvásárhelyen a gyámhatóságon, erre utal közvetve a doszárban található egyik vásárhelyi tömegszervezeti önkéntes aktivista nyilatkozata, sőt kívülálló személyek is tettek ilyen értelmű megjegyzést. Íme miért vetődik fel a kérdés. Egyáltalán egy tárgyalás esetén, akár a bíróság, az ügyészség vagy akár a gyámhatóság hivatalos képviselőjéről felmerülhet az a gyanú, hogy „közbejárásra“ alakítja a véleményét, és nem a törvények érvényre juttatására. Az igazság kiderítésén fáradozik? Több mint sajnálatos lenne, ha ilyen mellékzörejek zavarnák az ítélethozás reálítását. A dr. Cs.N. contra Cs-Sh perben a napokban újabb tárgyalás lesz a megyei törvényszéken. Reméljük ezután nem kerül sor újabb záradékszerkesztésre! Egy érdekes emlékirat A 100 év előtti Csíkszeredáról Rövidesen folytatásokban olvashatja lapunk hasábjain: T. \U.\ IMRE:Cirkálása. KÖVESSE FIGYELEMMEL KÖVETKEZŐ LAPSZÁMAINKAT! Kényszerleszállás Egyik este 8 órakor Gyergyószentmiklóson a várakozó utas türelmetlenségével figyeltük a sarkon megjelenő autóbuszt. Mindenki igyekezett felszállni , de akárhogy is siet az ember, valakinek utolsónak kell maradnia. Idősebb útitársam a lépcsőn állva várta, hogy az autóbuszba kerüljön. És ekkor felhangzik a szőke, szemüveges jegyszedőnő éles hangja: „mozduljon már, mit bámul úgy, mint borjú az új kapura!“ Hirtelen nem is tudtuk, kihez szól e szép megszólítás. Többen is zúgolódni kezdtek, én pedig útitársam helyett is udvariasságra, szavainak megválogatására szólítottam fel. Meg is volt azonnal a hatása: „majd megválogatom én magának a szavait!“ Hogy a további vitát elkerüljük, jegyünkkel a kezünkben, a következő megállónál leszálltunk. Vajon Boda Istvánné, a 31 HR 458-as rendszámú autóbusz jegyszedőnője miért bánik így az utasokkal? FERENCZI MÁRIA Alsósófalva A romlás útján A székelyudvarhelyi közfürdő létezésének csak pár évére tekinthet vissza, de ez máris nagyon meglátszik rajta. Bárhova tekint az ember, a pusztulás nyomai láthatók, és mintha gazdátlan lenne, javítás alig látszik rajta. Ami elromlik leszerelik, amit ellopnak nem pótolják, a lehullt csempék helyét legfeljebb bemeszelik. . . Tény, hogy a látogatók elég barbár módon kezelik a fürdő javait. Letörik a csapokat, a zuhanyrózsákat, akasztókat, elviszik a vállfákat, lakatokat. Ruháinkat csak rozsdás szegre akaszthatjuk, csak néhány zuhanyt használhatunk, s ezeknél is a víz folyása egyszer csak megáll, vagy csak hideg víz folyik, vagy esetleg szappanosan várhatunk 10-15 percet. Aki ezalatt sem lesz beteg, a százéves kort biztos megéri. De, hogy is lenne mindig víz, ha a szükséges két szivattyú helyett csak egy van. A rendetlenségnek gyakori következménye a pazarlás: a fürdőzők által nyitvahagyott csapokból sokszor olyankor indul meg a víz, amikor nincs ki elzárva. Lenne egy javaslatom, ami aránylag könnyen megvalósítható, és alkalmazása megszüntetné a vízpazarlást. Szereljenek a zuhanyozók elé egy elzáró szelepet, amit egy rövid láncon függő fogantyú segítségével lehetne nyitni, s amely rúgóval önműködően záródik. így, amikor az ember zuhanyozik, félkézzel a fogantyút fogja, s ha elereszti, a víz folyása eláll. Valamit minden esetre tenni kellene. Mert, ha a rendetlenség tovább tart, nemsokára a felszerelést használni nem lehet, s akkor a fürdőből esetleg raktár vagy iroda lesz. KILLYEN IMRE Székelyudvarhely Kifogyott kukoricalisztet vásároltam Ritka szerencsével tértem haza a minap a székelyudvarhelyi 151-ös (Szabadság-téri) élelmiszerüzletből, sikerült kukoricalisztet vesznem. Igen, kukoricaliszthez jutottam, miután az egyik elárusítónő több ízben és kellő határozottsággal közölte velünk, sorbanállókkal, hogy az utolsó dekáig elfogyott, hogy igazán sajnálja az esetet, de lássuk be, keveset kaplak belőle ... S a mondottak igazolására, beejtette merőkanalát a láda aljára. Az eredmény nem maradt el: egyesek csendes megadással, mások ingerült megjegyzésekkel hagyták el az üzletet. Csupán néhányan, talán csodára várva, nem tágítottunk. És a csoda, megtörtént! Mert kisvártatva, határozott léptekkel egy férfi lépett a pulthoz, néhány szót váltott az elárusítónővel, és... és a következő pillanatban, mintegy varázsszóra, megnyílt a raktárajtó és mindjárt lett kukoricaliszt és nagy álmélkodás. Elült a zaj, suttogásra fogtuk a szót, és még akkor is hálával, csodálattal tekintgettünk a kijárat felé, amikor jótevőnk már messze járhatott. És folyt tovább csendesen a „kifogyott“ kukoricaliszt mérése. Hazafelé döbbentem rá: a népmesék varázslatos csodái sokkal mélyebben gyökereznek a valóságban, mint azt sihederkoromban véltem. Most már nem nehéz elképzelnem, hogyan kapcsolódhatott hajdan őseink fantáziájában egy számhoz, szóhoz, névhez a bűvös tulajdonság. TÓLSÓ BÁLINT Székelyudvarhely Korunkra éppen az a jellemző, hogy minden újat a világ legtermészetesebb jelenségeként könyvelünk el. A holdutasok visszatérése is csak pillanatnyilag izgatott, s miután szerencsésen földet értek, holtbiztosra mertünk volna fogadni, hogy másként nem is történhetett. Szóval a csodák izgalma leülepedett a tudomány és a technika horizontján, s egyre inkább felváltja a józan természetesség, a törvényszerű okság. Nem tudom, mi van velem, bár minden új érdekel, mégsem tartom egészen magától értető,dőnek ezt a totális hajszát, ez újért. Igazolásomra napestig példázódhatnék. Mert... hogy nem rúdon, hanem fényezett szekrényben tartjuk a ruhaneműt, ez természetes, de hogy a rúdra való lepedőből még csak egy diványpárna sem lett, az már még, sincs rendjén. Vagy amennyire időszerű, hogy minden házban villanyfény ragyogjon, éppen annyira visszatetsző, hogy papírrózsákkal vagy műanyagcsüngöcskékkel rakjuk tele a lámpát.. Az is kegyeletsertű, ha nagyszüleink fakult fényképén egerek lakmároznak a padláson, a tükörállványt pedig körbeakasztgatjuk a filmszíné,szék és könnyűzene,énekesek tucatfényképével. .. baj meg éppen ott van, hogy mindezt megfontolatlanul, sőt egész természetességgel tesszük. Ilyen természetesen vesszük le a szedő...,és gyapjú falvédőt, hogy helyébe egy kivont kardos olcsó vitézt biggyesszünk, s még tetszelegjünk is azon, ahogy vadlúd,galambok között hódol nyájas szerelmének. A hóharmatos őszbe belebődilő szarvasok is többnyire így kerültek a falra, s talán éppen megbecsült ajándékként foglalták el az őket semmiképp meg nem illető helyet. De folytassam? Láttam már száz szál mitózsával teleagyatta a szobát, s szinte a tűnő divat áldozatává sorvadni az élő virágot. "Talán már nincs is rozmaring, muskátli vagy piros-piros ,,csillagvirág“, ahogy a begóniát a csángók nevezik? Egy módosabb lakásban 34 nippet számoltam meg, s köztük kilenc kutyát, öt cicát, öt ludat, három nyulat vagy nyuszit, de volt ott galamb és papagáj, törökmajom mag miegymás. Szóval harmincnégyen hemperegtek, hullámosan ívelő Hecceit vagy horgolt mütyürke-terítékön, miközben egy kemény- UGYANCSAK APERTÉN kötésű porcelán néger éppen derákon ragadta szinte teljesen meztelen mátkáját. Látszólag ezt a jelenetet rosszallólag nézték a nippek, csak nekem, nem szavadott megbotránkoznom azon, hogy éppen az ebédlőasztal közepén szerelmeskedett a mátka, pár, önmagunkban bólogatva azért elmondjuk, hogy valahol inba van. Persze, hibáztatni igen könnyű, de kit kell elmarasztalni? Azt, aki készíti vagy inkább gyártja, aki forgalomba hozza, aki megvásárolja, aki ajándékozza vagy éppen azt, aki ki is teszi, hogy ne sértsen meg senkit, csak önmagát, csak a hagyományos jó ízlést, csak a lakásművészet immár világszerte elfogadott normáit. Az eset nagyon elgondolkoztató. A napokban igen fényes népművészeti boltban jártam. A kiszolgálók dicséretére váljék, hogy sehol egy porszem, sehol egy rosszul elhelyezett áru. Igazán szokatlanul igényesen jelentkeznek. A baj azonban ott van, hogy sehol egy köröndi ízes népi bokáig, egy mázatlan kályhacsempe, egy taplósapka, sehol egy farkaslaki faliszőnyeg, egy varsági faragott bőr, egy csíkos csángótarisznya, egy cifrán hímzett kicsi bunda, egy visszáján varrott asztalfaló, egy nyerskenderből szőtt szentdomokosi függöny, egy szentkirályi híres vertcsipke, egy bözödi gyékényszatyor, egy vaslábi vagy lovászi hímes párnacsap vagy törülköző, egy hévízi faragott kupa, egy kászoni cifrán írt szószék, egy nyírfa sótartó, egy bélbori sajtár vagy budinka, mert nincs. Nincs és meg csak nem is volt. A külföldi turista mégis beszerzi. Beszerzi egyenesen a termelőtől vagy éppen a boldog tulajdonos, lól s méghozzá csereáruval, gicses és fal vérlővel, fényes üveggyönggyel, filmsztárok színes fényképével, nylon egyet-mással, fülsértő hanglemezzel, filléres jelvénnyel, érmekkel, rózsaolajjal és változatos csillogó ócska csecsebecsékkel. Persze, tisztelet a kivételnek, mert olyan is akad bőven, aki becsülettel megfizet. Érdekes, hogy mi milyen nehezen ébredünk rá, hogy ebből igazán valutát lehetne kovácsolni, csak egy kicsit meg kellene szervezni. Hát lehet? Persze, hogy lehet! Példa erre a Bukarestben megrendezett nemzetközi folklórfesztivál vásárcsarnoka. A korondiak tudják is, hogy jó pénzt adtak a népművészeti alkotásokért. Minden anyag elkelt, de elkelne itt is. Mondjuk meg ápertén, hogy ezen valóban milliókat lehetne keresni, csak többet kellene tenni, mint amennyit töprengünk és amennyit eddig tettünk. JÁNOS PÁL Szépvízi képeshíradó A dolgozók kérésének tett eleget a helyi néptanács végrehajtó bizottsága, amikor helyi erőforrásokból biztosította a két kőhíd építéséhez szükséges anyagot. A község dolgozói pedig két hónap alatt hazafias munkával elkészítették az anynyira óhajtott közhidakat. A hazafias munka értéke 105 ezer lej. A munkálatok megszervezésében kitűntek: László József, Kovács Időtár és Antal Domokos néptanácsi képviselők. t s. a. steelaari A felügyelő újabb cigarettára gyújtott, s csak azután folytatta: — Ki volt az egyetlen önök közül, akinek módjában állt Namotte-t megölni? Gernicot, mert ő utazott vele együtt a hajón. Asszonyom, azt hiszem nem tévedek, amidőn Gernicot bűnös terveinek eredetét arra a napra rögzítem, amikor a Bermuda-szigeteken találkozott önnel. Akkor határozta el, halottnak tünteti fel magát, s önt használja fel céljainak elérésére... Ó, gondolom, hogy szerette magát, már amennyire egy ilyen lény képes szeretni valakit! Azért, ha elgondolom, egész biztosan szerette magát, — hiszen végső magatartása ezt mutatja — de mindenekelőtt az eszközt látta meg önben, melyen keresztül tervét végre akarta hajtani, barátai vagyonának a birtokába jutni.. . Valójában arra számított, — ezt ön mondta —, hogy az örököse lesz, hiszen az özvegye volt, tehát ugyanolyan jogai voltak, mint a többieknek. Utána hagyta volna, hogy bizonyos idő teljen el, és valamikép é -en külföldre csalta volna, jön, és barátainak millió■.. A sors azonban másként akarta, éppen akkor találkozott vele asszonyom, amidőn ő Senterre-vel akart végezni. Ekkor elvesztette a fejét, s mindent egy kockára tett fel. .. — Szeretném, ha beszélne a visszatéréséről. — Oda is eljutok. Volt tehát az Aquitania fedélzetén egy, a tetoválásában jártas matróz, Hermance, akinek a testén épp olyan volt a tetoválás, mint a Gernicotén. Először cinkost próbált belőle csinálni azzal, hogy a vagyon egyrészét ajánlotta fel neki, s a matrózt nem volt nehéz rábeszélni a dologra. Gernicot terve részletesen ki volt dolgozva, és nyilvánvaló, hogy már akkor elhatározta: elteszi láb alól cinkosát, s így próbálja majd bizonyítani saját halálát. így történt, hogy testére pontosan azokat a jeleket, tetováltatta, mint amilyenek az Aquitania matrózáén voltak, majd Senterrehez ment, biztos lévén tervének sikerében. Azon este a legnagyobb játszmájára készült. Különböző elővigyázatossági rendszabályokat foganatosított, többek között kikapcsolta Lenterre telefonját. Hermance szobát vett ki a szembelévő szállodában, és ott, fekete szemüveggel és hamis szakállal várta a ■jeladást. Vagyis azt, hogy Gernicot kinyissa a szembelévő ház ablakát. Feladata az volt, hogy rájöjön, de úgy, hogy láthassák odaátról. Persze a csőben nem is valódi golyó volt. .. Utána el kellett meneküljön... Gernicot igyekezett félelmet kelteni Senterrében, s egyúttal úgymond felkészíteni őt a következő merényletekre... Ráadásul még a vihar is kitört. Wens szünetet tartott, s Asuncion megkérdezte: — Tölthetek egy pohár whiskyt? — Igen, köszönöm! Ó, az a vihar sok bosszúságot okozott! Egyszerűen nem értettem a dolgot, éspedig azért, mert annyi hazugság között, Gernicot ezúttal tényleg igazat mondott, amikor kijelentette, hogy a vihartól fél a legjobban... A villámlások, a mennydörgések valósággal letargikus állapotba hozták... Sime Gernicot, amint egy karosszékben ül összetörteit, s képtelen végrehajtani a tervét, mielőtt a vihar véget nem ér. Ekkor a türelmetlen cinkos a megbeszélt módon éleset füttyentett, hogy felhívja a figyelmét. Gernicot, miközben igyekezett gyengeségén felülkerekedni, leadta az előre kigondolt meséjét a tetoválásról, melynek következtében a későbbiek folyamán egy bizonyos magyarázatot, találtak eltűnésének . .. Eközben Hermance mégegyszer füttyentett és miután a vihar elállt, Gernicot az ablakhoz lépett és tágra nyitotta. Flermance tüzelt, Gernicot leesik, a kezei görcsösen markolják a mellét. Az egyik kezében egy a Hermance vérét tartalmazó kis hólyagot szorongat. (Röviddel azelőtt sikerült rávegye valamilyen ügyes hazugsággal Hermanceot, hogy vért adjon neki miután előzőleg felsebezte a karját.) Gernicotelszakítja a hólyagot. A vér ömleni kezd. Hogyan is gyaníthattak volna valamit? Az ágyhoz viteti magát, de nem hajlandó a kezét eltávolítani a sebtől. .. éspedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem létezik semmiféle seb. Majd nagyon ügyesen, és az ön akaratlan segítségével, aszszörnyöm, eltávolítja Senterre barátját- Miután megbizonyosodik afelől, hogy csak maguk ketten maradtak, egy pohár pálinkát kér. Miért alkoholt? Mert ezáltal ön kénytelen volt átmenni a szalonba és így magára hagynia őt. Mihelyt hátat fordított neki, Gernicot kiugrott az ágyból és kisurrant az összekötő ajtón. Amidőn ön visszatért a hálószobába, hátulról lefogta és lekötözte. Végül az utolsó elővigyázatosság: magával vitte a kendőt, hogy azt a látszatot keltse, miszerint a merénylő abba csavarta a testet.. . Még aznap éjszaka, vagy talán másnap eltette láb alól cinkosát, Hermanicet. Egy golyóval végzett vele, majd megcsonkította az arcát mielőtt a kanálisba dobta. Attól kezdve már nyugodtnak érezte magát, hiszen ki is bizonyíthatná, hogy még az élők sorában van? S aztán folytatta bűnsorozatát. Megölte Gribbet úgy, amint azt önnek leírtam még a gyilkosság napján. Túlzott elővigyázatosság, hát elkövette azt a hibát, hogy behatolt Senterrehez és Namotte csomagjai közé csúsztatott egy úgynevezett, John Smith elleni vádiratot. Nem önmaga írta — azóta alkalmam volt megvizsgálni kézírását — hanem minden bizonnyal egy iráshamisító segítségével és valószínűleg, sikerült volna a félrevezetés, ha Gernicot „halálát“ követő éjszaka nem vizsgáltam volna át Namotte csomagjait. (Folytatjuk) 1969 Október 10 péntek Napkelte: 6,24, nyugta: 17,41 Holdkelte: 5,09, nyugta: 17,03 Az évből eltelt: 282 nap, hátra van még: 83. ÉVFORDULÓK: — 1847-ben született Gheorghe Dima zeneszerző (megh. 1925-ben). — 1861-ben született Friedtjof Nansen neves sarkkutató (megh. 1930-ban). KIRAKÓVÁSÁR: Csíkszent, domokos. HETIVÁSÁR: Balánbánya, Madéfalva, Gyergyóalfalu, Tusnádfürdő. NÉVNAP: Gedeon. .........................-- - - | TellVízió OKTÓBER 10, PÉNTEK 10.00 Közkívánatra: Enciklopédia 18,00 Hírek 18,05 Iskolások stúdiója — Bihari tájakon 18,30 Műszaki konzultáció 18,45 Szépművészet 19,30 Híradó 20,00 Gazdasági adás 20,20 Soha nem lehet tudni — — francia-olasz játékfilm 21,35 Reflektor 21,55 A modern román nyelv 22,20 Varieté filmszalagról 22,45 Híradó és időjárásjelentés. Rádió OKTÓBER 11. SZOMBAT Román nyelven: 5,00—5,30 Népi muzsika. A Maros menti megyék folklórfesztiválja II. szakaszának megnyitója. 17,00—18,00 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Rádió-magazin. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Zeitz Gabriella énekel. Ipari krónika: A Csíkszeredán épülő Kötöttárugyár munkatelepén. Kelemen Géza Czári és zenekarának műsorából. Mikroenciklopédia. 13,00—13,30 Lapszemle. Népzene-szólisták. Szocialista hazánk tájain. Iaşi. 16,15—17,00 Hírek, tudósítások. A hét kommentárja. Találkozunk szombaton: Az őszi erdőben. Zene. II. OKTÓBER 10. PÉNTEK CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Sherlock Holmes. Német film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homoród“: Mariuca balladája. Román film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“: Aranyborjú I.—II. rész. Szélesvásznú szovjet film. MAROSHÉVIZI „Guliman“: Tavaszi vizek. Színes, szélesvásznú csehszlovák film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: 4 fekete herceg. Színes, szélesvásznú német film. MADÉFALVI „Vasutas“: Hazai pálya. Magyar film. GALÓCÁSI „Fenyő“: Aztán megszületett a legenda. Színes ,román film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: Hazai pálya. Magyar film. VLAHIGaI „Vlahica“: Szabálytalan játék. Csehszlovák film. GYERGYÓCSOMAFALVI „Művelődés“: Mi, férfiak. Szovjet film. BORSZÉKI „Borszék“: Két jegy matinéra. Szélesvásznú szovjet film. ..Forrás“: Hamupipőke cipellője. Színes román film. TUSNÁDFÜRDŐI ..Olt“: Rio Bravo I.—II. rész. Színes amerikai film. DITROI „Maros“: Az Ufaim kör. Magyar film. PARAJDI filmszínház: Az emberélet korszakai. Román film. HARGITA IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint megyénkben tovább tart az általános szép idő, változó felhőzettel. A levegő hőmérséklete éjszaka —4 és 1 fok, míg a Déli órákban 14—18 fok között váltakozik. Gyenge, majd mérsékelten erősödő déli szél. A hajnali órákban elszigetelten köd és dér várható