Hargita, 1970. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1970-01-14 / 9. szám
Hiányosságok kapcsán a tennivalókról A községi néptanácsok kibővült hatásköre igényes, felelősségteljes munkát követel, kezdve a munka tervezésétől a határozatok és végzések meghozataláig. Nagyobb felelősség hárul a képviselőkre is, akiknek szüntelenül nyomon kell követniük választóik óhajait, javaslatait, mozgósítaniuk kell őket a közös célkitűzések megvalósításáért. A munkatervek összeállítása, a VB ülések, ülésszakok napirendjének megválasztása, a határozatok végrehajtásának nyomonkövetése, a képviselők munkája — egytőlegyig olyan problémák, amelyek központi helyet foglalnak el minden néptanács munkájában. Az elmúlt év végén alkalmam volt behatóan tanulmányozni a csikszentmihályi és gyimesfelsőloki községi néptanácsok tevékenységét. Nincs szándékomban átfogó felmérést készíteni a néptanácsi munka minden vetületéről, csupán a legjellemzőbb vonásokra térek ki. A munka kiindulópontja itt is a tervek összeállítása. Mindkét néptanácsnál meghonosodott, hogy előzetes véleménykutatást rendeznek az állandó bizottsági tagok, a képviselők, az állampolgárok soraiban. A végrehajtó bizottsági üléseket és ülésszakokat — egy-két kivételtől eltekintve — rendszerint az előre megállapított időben tartották. A napirendre tűzött kérdések többnyire időszerűek és hasznosak voltak. A VB ülések látogatottsága kielégítő, az ülésszakokról viszont gyakorta hiányoznak a képviselők. Ha nem is sokan, de legalább négyen-öten következetesen távolmaradnak. De talán nem is ez a leglényegesebb. Sajnos az ülésszakokon rendszeresen résztvevő képviselők egy része is csupán puszta jelenlétével járult hozzá a munkálatok sikeréhez. Gyimesfelsőlokon, ahol a képviselők egy része rendszeresen hallatja szavát, tíz olyan képviselő van, aki a tavalyi négy ülésszakon még egyszer sem szólalt fel. Csíkszentmihályon a végrehajtó bizottság gondoskodott arról, hogy az ülésszakokon előterjesztendő jelentéseket a képviselők előzőleg tanulmányozhassák. Az eredmény mégis elmaradt, a képviselők tevékenysége nagyon vérszegény, kevesen érdeklődnek a napirenden szereplő problémák iránt. Az ülésszakokon, átlagban számítva, mindössze 56 képviselő nyilvánított véleményt. Ez a közömbösség meglátszik a képviselők mindennapi munkájában is. Különösen Csíkszentmihályon és — kevesebb mértékben — Vacsárcsi faluban. Ezzel szemben Ajnád és Lóvész falvakban a képviselők sokkal eredményesebben mozgósították a lakosságot, jól haladt az ajnádi művelődési otthon és a lóvészi útszakasz építése. Jórészt a képviselők közömbösségének tudható be, hogy az ülésszakokon hozott határozatok nem mindenkor bizonyultak eléggé hatékonynak, s elmaradtak a gyakorlati intézkedések. Leginkább ezzel magyarázható, hogy egyes kérdéseket több ízben is napirendre kellett tűzni. Gyimesfelsőlokon rendszeresen ismétlődött a község villamosításának, a szerződéskötéseknek, a pénzügyi terv teljesítésének a tárgyalása. Ezek közül a villamosítás kérdésének többszöri megvitatására valóban szükség volt, hisz ez foglalkoztatta leginkább a lakosságot, erre összpontosították figyelmüket, ellenben a másik kettő ismétlését erélyes és Néhány megjegyzés a csíkszentmihályi és gyimesfelsőloki községi néptanácsok munkájáról határozott fellépéssel elkerülhették volna, Csíkszentmihályon az általánosan, szokványosan megfogalmazott feladatok sokszor a munka kerékkötőivé váltak. Náluk semmi sem indokolja a tűzoltók tevékenységének, s az azonos témájú mezőgazdasági kérdéseknek az ismételt napirendre tűzését. Mindkét néptanácsnál késve tartották a képviselőtalálkozókat. Csíkszentmihályon október elején kezdtek hozzá, s akkor is néhány képviselő csak többszöri figyelmeztetésre végezte el ezt az alapvető feladatát, ami nélkül elképzelhetetlen a képviselő és a választópolgárok közötti gyümölcsöző kapcsolat. Gyimesfelsőlokon csak a képviselők 50 százaléka tartott önállóan találkozót. Helyette nagygyűléseket szerveztek, ahol az egyes falvak összes képviselői jelen voltak. Nem azért teszem ezt szóvá, mintha helyteleníteném ezt az eljárást, véleményem szerint azonban a képviselőtalálkozókat nem lehet a nagygyűlésekkel helyettesíteni, éppen azok közvetlenebb légköre miatt, s főkép pedig azért, mert csak a találkozókon lehet az egyes választókerületek sajátos problémáit részletekbe menően megtárgyalni. A képviselőtalálkozók gyakoribbá tételét azért is szorgalmazhatjuk, mert a nagygyűléseket sem tartották meg rendszeresen. Küle- ALBERT ANDRÁS, a megyei pártbizottság terepirányítója (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTAKÁCS NAPILAPJA mmm&m *'z. mm|f & f B-osztályos jégkorongbajnokság Tegnap folytatódtak a B-osztályos jégkorongbajnokság idei küzdelmeinek mérkőzései. A nap első találkozóján a Gyergyószentmiklósi Lendület a Rădăuţi- Metalul együttesét látta vendégül. A forduló, s talán a bajnokság rangadóján a vártnál nehezebben győztek a hazaiak. Annyira jó volt az ellenfél? (Jobb volt mint tavaly — ez nem vitás). A gyergyóiak bár technikásabbak, jobban korcsolyáznak, s az erőnlétük is felülmúlja a vendégekét, a játékuk még nem az igazi. Túlkombinálják az akciókat s így alkalmat adnak a védők közbelépésére. Ezzel magyarázható, hogy az első harmad 1—1-es eredménnyel végződött. A tudásfölény csak a második harmadban domborodott ki, amikoris Kemenesék hárompontos előnyre tesznek szert. Az utolsó húsz perc mind játék képében, mind eredményében fedi az első harmadot. Az eredménye: 1—1 s a kihagyott gólhelyzetek száma is megegyező. Végeredményben 5:2- es gyergyói győzelemmel ért véget a találkozó. Góllövők: Kereső Árpád (2), Márnássy, Farkas és Lénárd, illetve Morosán és Lungu. Az első nap második mérkőzésén — Rădăuţi- Metalul — Kézdivásárhelyi Cooperatorul 9:1 (3:1, 1:0 és 5:0) — csalódást okoztak a tavaly olyan jól szerepelt kézdivásárhelyiek. Sem játékukban, sem küzdeniakarásukban nem tudták megismételni múltévi teljesítményüket. Ma a Gyergyószentmiklósi Lendület — Brassói Dinamo, Kézdivásárhelyi Cooperatorul — Marosvásárhelyi Comerţul találkozókra kerül sor. ÁKOS KÁROLY Tegnap délután került sor Bókuban, a Vásárvárosok Kupája keretében a helyi Dinamo és a skóciai Kilmarnock csapatainak visszavágó mérkőzésére. A nehéz talajú pályán lejátszott találkozót a román labdarúgók nyerték meg 2—0 (1—0) arányú eredménnyel. Mint ismeretes az első találkozó 1—1 arányú döntetlennel végződött, s így az összesített eredmény alapján a Bákói Dinamo bejutott a Vásárvárosok Kupa-küzdelmeinek negyeddöntőjébe. LABDARÚGÁS:________________ BAKÓI DINAMO —___________ KILMARNOCK (Skócia)_________ 2—0 (1—0)______________________ ESEMÉNYEK ANYAGGAZDÁLKODÁS AZ ÉPÍTKEZÉSEKNÉL Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a beruházások gazdasági hatékonysága növelésében milyen fontossága van a kivitelezésnek. S mikor ezt állítjuk, gondolunk elsősorban a gazdaságosságra, pontosabban az ésszerű építőanyag-fogyasztásra. Persze ez rendkívül bonyolult probléma és helytelen lenne, ha csupán az építők feladataként tekintenénk az anyagtakarékosságot. Egyformán fontos szerep hárul a tervezőkre, a kivitelezőkre és a megrendelőre. S ha a tervező feladata megtalálni az anyagfogyasztás szempontjából legcélszerűbb kivitelezési módozatot, akkor a megrendelőre és az építő-szerelőre hárul a műszaki tervek figyelmes, kompetens tanulmányozása, s ennek nyomán megfelelő módosítások javasolása. Mindezt nem azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy „kioktassunk" valakit is, hiszen az illetékes szakemberek nagyon is jól ismerik a szóban forgó probléma vetületeit. Igen ám, de az idővel való „versengésben", az átmeneti nehézségek megoldására való törekvések közepette valahogy úgy vagyunk vele, hogy az anyagspórtás másodrendű kérdéssé válik. S ez elég gyakran megtörténik. Kétségtelen, hogy a határidők betartása, a tervmutatók maradéktalan teljesítése alapvető feladat és kötelesség. Azonban a jelenlegi időszakban épp ilyen fontos követelmény a minőségi mutatók szintjének növelése (értve ezalatt mindenekelőtt a gazdasági hatékonyságot). „Az 1970. évi terv előírja a fémfogyasztási normák csökkentését 8 százalékkal a gépgyártásban és 15 százalékkal az építkezési munkálatoknál, ám ezeket a feladatokat minimális célkitűzésnek kell tekinteni" — mutatott rá NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs az RKP Központi Bizottsága 1969 decemberi plenáris ülésén elhangzott záróbeszédében. Rendkívül mozgósító feladat ez, amely egyaránt kötelez a beruházási terv kivitelezésében részes minden szervet és vállalatot. No, de nézzük meg a megyei építkezési- és szerelési vállalatban a fémfogyasztás problematikáját. A vállalat termelési osztályán Heim Kinga technikus tájékoztatott arról, hogy az elmúlt évben 3,8 százalékos fémmegtakarítást vállaltak, amit sikerült is teljesíteni. Pontos adattal ugyan nem rendelkeztek (ugyanis a hivatalos statisztikai jelentés ottjártunkkor még nem készült el), ám kilenc hónap viszonylatában a fémsporlás 30 tonnát tett ki. Ez évben 16 tonna fém megtakarítását vállalták. A két szám összehasonlításából kiderül, hogy a vállalásuk túl „szerény", ami arra enged következtetni, hogy nem mérték fel kellő alapúsággal a lehetőségeiket. Egyébként pontos választ (illetve számítást) arra sem sikerült kapnunk, hogyan is jutottak erre a 16 tonnára. Vállalati szinten a fémfogyasztást csupán statisztikailag követik, pontosabban: összesítik az építőtelepek jelentéseit. Ennek egyik okát abban kell keresnünk, hogy még mindig nem sikerült megoldani a megfelelő számú szakember biztosításának kérdését, s a meglévők bármennyire is jóakaratúak nem foglalkozhatnak kellőképpen minden részletkérdéssel. Ez az oka részben annak is, hogy a dokumentációk felülvizsgálásához sincs kellő lehetőségük az anyagfogyasztás szempontjából ésszerűbb kivitelezési módozatok javaslására. Ilyen vonatkozásban ugyan vannak vélemények. elkép-HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) L HÍREK Őz- és szarvasetető az erdőn. .. Amint azt már hírül adtuk megyénkben is jelentős akciók folytak erdeink jelentős kincse, a vadállomány védelméért. Az erre a célra legalkalmasabb helyeken számos etetőt állítottak fel, hogy az állatok könnyebben átvészelhessék a telet. ESEMÉNYEK Folynak a benevezések a VII országos Caragiale _____ színjátszó fesztiválra. A Népi Alkotások Megyei Házának kimutatása szerint ezideig 108 műkedvelő csoport jelentette be részvételét a két évente sorra kerülő országos versenyre. A benevezett csoportok 45 szerző darabjaival készülnek a fesztivál első szakaszára. A gyergyóújfalusi községbizottság az év első napjaiban kiértékelte a nők körében végzett politikaikulturális nevelőmunka eredményeit. Határozatot hozott a mozgósító munka megjavítására. Eredménynek tudható be, hogy a január 9.-i orvosi előadásokon — dr. Simon István, dr. Huszár János és dr. Józsa Ákos tartotta — több mint 200 nő vett részt. A lengyelfalviak saját erőforrásaikból szeretnék autóbuszok számára is járhatóvá tenni a Szejke és Lengyelfalva közötti útszakaszt, hogy a városi buszok megközelíthessék falujukat. Az útjavítást jórészt hazafias munkával valósítják meg. A dánfalvi líceum mellett működő bentlakásban a _____ téli szünidő folyamán korszerűsítési munkálatokat végeztek. HÍREK Ennek eredményeként a 25 új kagylóval felszerelt mosdó kedvező tisztálkodási feltételeket biztosít a bentlakó tanulók számára. Új szövetkezeti bolt nyílt Parajdon, a Zsögöd utca_____ ban. Az új üzlet a község lakóinak jelentős részét kíméli meg a fáradozástól, bevásárlásaikat ezentúl otthonukhoz közel végezhetik el. Ifjúsági klub nyílt Gyergyóújfaluban. Gazdag program, szórakoztató műsor, társasjátékok, könyvismertetők naponta 100—150 fiatalt csábítanak a klub helyiségébe. Nem hiányzik a büfé sem: hűsítőkkel, feketekávéval, édesipari termékekkel szolgálják ki a látogatókat. Idejében gondoltak a télre. A községi néptanács még a nagy havazások előtt a köröndi kőbányából 25 vagon zúzalékot szállíttatott Felsősófalvára és téríttetett el, hogy a Bükszeg, Csernád és a régi Főutca ne váljék megközelíthetetlenné a tél folyamán. Hasonló útjavítási munkálatok folytak az alsósófalvi Kutonya utcában, ahol 2 kilométer hosszúságban 41 vagon zúzott követ terített el a lakosság. Vendégszereplésre indulnak a gyergyóalfalusi művelődési otthon és helyi líceum műkedvelői jól sikerült zenés-varieté műsorukkal. Január 18-án Ditróba, 25-én Remetére, február 1-én Zetelakára látogatnak el. További terveik között parajdi és köröndi bemutatkozások szerepelnek. A műsort Lővér Elek, Csata László, Csegedi Ferenc és Papp Emese rendezte. 1 3 Tusnádfürdői képeslap (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) A NEHÉZSÉGEKET 1S ISMERNI KELL ! Naponta 108 járat érkezik, s ugyanennyi indul ki a Csíkszeredai autóbuszállomásról. (ÚJSÁGHÍR) Didergő utasok az utcán. Nincs váróterem. Késnek a buszok, defektet kapnak, nem jön a tartalékbusz. Nem érünk el a munkahelyre, nem érünk haza — méltatlankodnak az emberek. De ha már mindenki bepréselődik a buszba, a szorongás vált ki szidalmakat az emberekből. — Egy az igazság, az, hogy az utas utazni akar, s nekünk menetrend szerint rendelkezésére kell állanunk — mondja Goldenberg Ernő, a Csíkszeredai Autószállítási Vállalat vezetője. Olykor tűt sem lehetne leejteni, annyi a nép (gondoljunk csak a szerdai hetivásárokra!), és még legalább ugyanannyi ostromolja kívülről az ajtót. Egyik bérletére hivatkozik, másik pénzére, s arra, hogy feltétlenül utaznia kell. - A vezetőnek döntenie kell... kit is vegyen, fel: a bérletest, a . jegyest vagy azt, ,aki jegyet akar venni? — A döntés hol az egyik, hol a másik kategóriájú utasnak kedvez., Megoldás ez? — Semmiképpen nem az. Csíkszereda Autószállítási Vállalatának a megnövekedett utasforgalma lebonyolítására több autóbuszra van szüksége. — Valóban. Már ebben a hónapban 6—7 új buszt kellene kapnunk. Ehelyett viszont az egész első évnegyedben csak egyetlenegyet kapunk: ötvenhárom kocsi hivatott biztosítani az utasszállítást. S az egyezményes járatok utasait nem számítva, napi kétezerre emelkedett az utaslétszám. De harmincnégynek (az egész kocsiállományból) a kopási foka eléri a 91 százalékot. Fenntartásuk költséges, javításuk nehéz. Alkatrészhiány következtében 1 440 nap — gépkocsikiesés volt a tavaly. , Az udvaron hét-nyolc busz. Szerdai nap. ' t ’ — Képtelenség egyiket is*uírják indítani, s nemcsak azért, mert törvényesen engedélyezett napi tíz busz „pihentetése", javítása. De nemhogy ezzel a lehetőséggel élni nem tudunk, a napi két tartalékbuszt sem tudjuk előállítani. S ebben szerepe van annak is, hogy a karbantartó személyzet létszáma alig valamivel több mint fele a szükségesnek. A vásárhelyi igazgatóság nem engedélyez többet. .. Tél van. Zsúfoltak az autóbuszok, nem közlekednek pontosan. Ideges az utas és gépkocsivezető egyaránt. A szállítás nem állhat meg. De zökkenőmentes lebonyolításához bizonyos feltételek igényeltetnek: több autóbusz, több gépkocsivezető, több karbantartó. Amíg ez nincs, igazságtalanság volna egyértelműen és kizárólagosan a távolsági utasszállítás fogyatékosságairól beszélni a Csíkszeredai vállalat munkáját illetően. BALÁZS ANDRÁS A .,Partizán" megyei helyiipari vállalat maroshévizi részlegének egyik munkacsarnoka Több mint családi ügy... Emberi mivoltunkból következik, hogy indulataink felett agykérgünk uralkodik, emberségünk, műveltségünk arra kötelez, hogy tetteinket értelmünkkel ellenőrizzük. Emberi mivoltunkból következik az is, hogy a körülöttünk zajló eseményekkel, jelenségekkel szembeni magatartásunkat érzelmeink is lényegesen befolyásolják, s ezek arra késztetnek, hogy erőszak láttán a gyengébb, a védtelen, a kiszolgáltatott oldalára álljunk. Ezért intjük gyermekeinket arra, hogy a védtelen állatokat ne bántsák. Ha felnőtt ember igavonóját ütlegeli, durvaságán felháborodunk, s bosszankodunk, hogy nincsen olyan intézményünk, ahol a szerencsétlen állat védelmében szót emelhetnénk. Ha felnőtt ember gyermeket brutálisan bántalmaz, hajlandók vagyunk közbelépni még akkor is, ha a kékreverés apai vagy anyai „nevelőmunka" megnyilvánulása. Megdöbbenünk, ha a férfinél gyengébb testi erejű nőt az utcán, járműveken, munkahelyen jogtalanság éri, hogy a sok gyermeket felnevelt, s mégis Dr. BAJKÓ BARABÁS magára hagyott öregasszony vagy az árvákért küzdő özvegy védtelenségét egyesek kihasználják. Az ilyen megnyilvánulásokra nemcsak az egyén, de legtöbbször a közvélemény is határozottan reagál, adott esetben meg a törvény megtorló cikkelyeit a bíróság olvassa a jogsértők fejére. Előfordulnak azonban igazságtalanságok, melyek embertelenségükben a fenti példákat is felülmúlják, s mégis az egyén, a közvélemény velük szemben a legtöbb esetben tétlen marad. Azokról a testi sértésekről van szó, melyet a feleség szenved el a férjtől vagy éppen — kimondani is rettenetes! — az édesanya a fiától. Ha jajveszékelés hallatszik ki a házból, udvarból, a szomszédbecsukja ablakát, elfordítja fejét, mert a szomszéd kertje, háza , a szomszéd vára, ami ott történik, családi ügy. A társadalmi szervek ugyancsak kerülik a beavatkozást, mert a házastársak közötti vita családi ügy. A hatóságok is számos esetben tehetetlenek, mert tapasztalják, hogy békítő beavatkozásuk csak olaj a tűzre. Az igazságügyi szervek is hallgatnak, mert rendszerint 10 napon belül gyógyuló sérülésekről van szó, a bántalmazott nő lelki szenvedéseiről pedig az orvosi bizonyítvány nem beszél, ezek megtorlására paragrafus nincsen, így válik a család vára sokszor az erőszak, a durvaság védő várává. Ki ne tudna munkahelyéről, falujából, városából sok-sok idevágó, megdöbbentő példát felhozn? Sajnos, nem elszigetelt jelenségről van szó, s ezért e fájó kérdésről beszélni kötelességünk. Minden háznak van füstje — mondja a közmondás. Viták, nézeteltérések minden családban előfordulhatnak. Ezek előidézője lehet a feleség, de nem kevésbé a férj is. Miért van az, hogy sok családban a vita megoldására és lezárására alkalmas számos eszköz helyett — gyakran jelentéktelen ok miatt —, az ember számára leglealacsonyítóbbra, a testi sértésre kerül sor. . .? (Folytatás a 3. oldalon)