Hargita, 1970. június (3. évfolyam, 126-150. szám)
1970-06-03 / 127. szám
III. évfolyam 127. (705) szám 1970. június 3 szerda Ara 30 bámi úszozó TÁMpems mezőgazdaságunk fejlesztésére, a lakosság ellátásának javítására, az életszínvonal emelésére A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozata az állatok és állati termékek felvásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről, újabb tanúbizonysága pártunk és szocialista államunk tudományos gazdaságpolitikájának; annak a politikának, amelynek célja a nemzetgazdaság sokoldalú és harmonikus fejlesztése, a fogyasztási cikkek és, ezen belül is, az élelmiszerek bőségének állandó fokozása. Az állam szakadatlan erőfeszítései következtében, amely arra irányult, hogy mindinkább növekedjék gazdasági potenciálunk, szorgalmas földműveseink munkájának eredményeként, az állattenyésztési részleg össztermelése a múlt évben 32 százalékkal volt nagyobb, mint 1960- ban. A Határozat valamennyi intézkedése - a felvásárlási árak növelése, bizonyos koncentrált takarmányok beszerzésének megkönnyítése, mind a szocialista, mind a magánszektorban a termelés növekedését, az anyagi érdekeltség fokozását célozza. A felvásárlási árak differenciáltsága, az a tény, hogy a tejért a téli időszakban magasabbárat fizetnek, kétségkívül ösztönzőleg hat majd a termelés fokozására ebben az időszakban. Ugyancsak ösztönző lesz az az intézkedés, mely előírja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az mtsz-tagok és az egyéni termelők, az állatok minősége arányában, 300-500 lej jutalmat kapnak minden először borjadzó üszőért. Természetes, ahhoz, hogy a Határozatban foglaltakat igazán értékelni tudjuk, elengedhetetlenül szükséges ismételten felidéznünk pártunk valamennyi olyan intézkedését, melynek célja az állattenyésztés fellendítése. Mint ismeretes, az RKP KB folyó év március 17-19-i plenáris ülése a mezőgazdaság jövőbeni fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű dokumentumot fogadott el az állati eredetű termékek növelésére vonatkozóan. A program számos olyan intézkedést tartalmaz, amelynek célja fellendíteni e részleg tevékenységét. Előirányzatai szerint az 1970-1980- as időszakban jelentősen nő az állatállomány: 43 százalékkal a szarvasmarhák, 70 százalékkal a sertések, 12 százalékkal a juhok és 63 százalékkal a szárnyasok száma. Az állami alap 2,6-szor annyi húst, 2,5-ször annyi tejet és 3-szor anynyi tojást kap, s ez lehetővé teszi majd a nemzetgazdaság szükségleteinek kielégítését, a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését. Az RKP KB márciusi plenárisának szellemében április 11-i plenárisán Hargita megye pártbizottsága is részletesen taglalta a párt- és állami szervek, a mezőgazdasági szakemberek, az összes mezőgazdasági dolgozók előtt álló legfontosabb feladatokat, amelyeket megyénk állattenyésztésének fellendítése érdekében meg kell oldani. A plenáris ülés, az állattenyésztés helyzetét a kérdések összességében elemezve, megállapította, hogy megyénk állattenyésztésének fejlesztésére valamennyi feltétel adott, csupán fokozott erőfeszítésre van szükség, főleg a takarmányalap biztosítása, a rét- és legelőgazdálkodás megjavítása terén. A megyei pártbizottság bürója, megyei viszonylatban, olyan intézkedések kidolgozását kezdeményezte, amelyek magukba foglalják mindazokat a leghatékonyabb intézkedéseket és megoldási módozatokat, amelyeket az országos programból megyénkre háruló feladatok teljesítése érdekében hozni kell. Szocialista államunk állandó gondoskodását mindig éreztük és nagyra értékeltük. A mezőgazdaság eddig is számos előnyben részesült, az állatvásárlásokra és férőhelyek építésére nyújtott hosszú és rövid lejáratú hitelek, a nagy biológiai értékű tenyészállatok és a központosított alapra szerződött termékek után járó koncentrált takarmányok biztosítása, valamint más anyagi és műszaki segítség formájában. Az országos program maradéktalan megvalósítása és túlszárnyalása is megkövetelte, hogy anyagilag még tovább ösztönözzük a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozókat, növeljük érdekeltségüket az állati eredetű termékek termelésében, a minőség javításában és a mennyiség szüntelen növelésében. Mindez, természetesen, csak, úgy érhető el, ha emelik az állatok és az állattenyésztésből származó termékek felvásárlási árát. Ilyenformán fedezni lehet a termelési költségeket, még inkább biztosítani a megfelelő jövedelmezőséget, elsősorban a szarvasmarhák, a fejőstehenek és sertések tenyésztésében. Ezért örömmel fogadtuk az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozatát az állatok és állati termékek felvásárlásának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről. A mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók anyagi ösztönzése, valamint az állattenyésztés fejlesztésére és a termelők érdekeltségének fokozására irányuló program megvalósítása nagymértékben hozzá fog járulni az átlagjövedelem és ezáltal az életszínvonal emeléséhez, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy 1975-ig — 1969-hez viszonyítva — húsból, tejből és tojásból megkétszereződjék a termelés, javuljon a lakosság ellátása, növekedjék az exporttermelés. A Határozatban foglalt intézkedések összefüggésében az is nyilvánvaló, hogy állattenyésztésünkre még fokozottabb feladatok hárulnak, főleg ami az állattenyésztési farmok megszervezését és működését, azok jövedelmezési fokának emelését illeti. Mindent el kell követnünk azért, hogy a határozatban foglaltakat teljes felelősségtudattal ültessük életbe, hogy hozzájáruljunk a lakosság növekvő szükségleteinek mielőbbi és legteljesebb kielégítéséhez, a szocialista mezőgazdaság gyors felvirágoztatásához. nMG WymmrEjv AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS INTERJÚT ADOTT A FRANCIA TELEVÍZIÓNAK Kedd délelőtt Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Claude Manuel és Claude Brovelli francia újságírókat, akiknek filmre vett interjút adott. Az interjút a Francia Televízió I. és II. színes csatornája közvetíti. A TÁRSADALOM ÖSSZEFOGÁSÁVAL az ország összes dolgozóinak támogatásával ŐSZINTE SZÍVBŐL KÖSZÖNÖM „Hazánk dolgozói szocialista szolidaritásának, népünk egységének és kölcsönös segítőszellemének megható megnyilvánulása volt az, ahogyan a haza összes lakosai válaszoltak a Szocialista Egységfront felhívására. Az :----, j„i__jl\, __ xii-TM: 1- .Tol jpctii ctz, cutauu v,olurSuUalmi intézmények személyzete elhatározta, hogy fizetésének egy részét az áradások okozta károk fedezésére adományozza; a parasztság jelentős menynyiségű mezőgazdasági terméket gyűjtött össze, és küldött az árvíz sújtotta megyékbe; a lakosok széles tömegei befizettek a CEC-hez, az árvízkárosultak segélyezésének külön számlájára, élelmiszert, ruházati cikkeket, lábbelit és háztartási cikkeket adományoztak a természeti csapás sújtotta övezetek lakosságának; ezekben az akciókban millió meg millió ember, gyakorlatilag egész népünk vesz részt“ — állapítja meg a Határozat. Ezt a gondoskodást, segítséget, a helyreállítás szükségességét mi árvízkárosultak érezzük át talán leginkább. Már 38 éve, hogy a Küsküllő mellett lakom, de ehhez hasonló vizet és pusztítást még az öregebbjétől sem hallottam. Szemmel láthatóan dagadt az ár, és nem tudtunk mit tenni, mint a szobában lévő ruhaneműt és más mozgatható dolgokat nehezen kihordani. Aztán megérkezett a helyi mtsz traktorista csoportja, és a bútorokat ők mentették ki. Aztán elment a kerítés, utána az istálló, s következett a ház. Próbáltuk kikötni, de hiába, így maradtam minden nélkül két gyermekemmel és feleségemmel. De hamarosan területet kaptam a községi néptanácstól, amiért nem kellett semmit fizetnem. Nagy öröm töltött el engem is, amikor olvastuk, hogy nem maradtunk magunkra, hanem segít szocialista államunk. A Határozat által előírt segély nagy segítség számomra, lakásom, a gazdasági épületek újjáépítésében. Pártunk és államunk meszszemenő gondoskodásáért személyesen, és családom nevében, őszinte köszönetemet és hálámat fejezem ki. CSÍKI GYÖRGY, mtsz-tag, Zetelaka ISMÉT HAJLÉKOT BIZTOSÍT CSALÁDOMNAK „Szocialista államunk állandó támogatást nyújtott és nyújt a károsult lakosságnak. Mint ismeretes, már az első napoktól kezdve 400 millió lej rendkívüli alapot utalt ki a lakosság azonnali megsegítésére“ — olvasom a Határozatban. S ezt a hathatós segítséget, gondoskodást a természeti katasztrófa első napjaitól mindvégig tudhatta, érezhette az ország egész lakossága. A Parajdot erősen megtépázó árvíz a lakosok közül sokaknak okozott tetemes kárt. Egy élet során felhalmozott, összegyűjtött, takarékosan összerakott javakat mosott el az ár. Nálunk, a községben többszázezer lej a kár, utak, hidak, házak, gazdasági épületek, szántóföldek, kaszálók, veteményesek estek a kegyetlen víz martalékává. Én is jelentős kárt szenvedtem, lakásomat, az istállót, ólakat, a gazdasági épületeket elmosta az ár, több mint 25 000 lej a veszteség. De mindvégig megnyugtató volt, hogy éreztem a falubeliek, a községi néptanács, továbbmenve, egész szocialista társadalmunk segítségét. Bizonyos voltam, hogy az árvízkárosultak, a mi megsegélyezésünk, a tetemes károk megtérítése nem marad el. És érzéseinkben nem csalódtunk. Külön pénzsegély a személyi tulajdonban lévő lakások újjáépítésére, megjavítására, külön segély a gazdasági melléképületek helyreállítására, a háztartási és személyi használati javak pótlására, a jutányos áron beszerezhető építkezési anyagok, illetékmentesség stb. mind-mind jelentős, hathatós segítség. Most kaptam új telket a lakásépítéshez. A Határozatban biztosított pénzsegély, az előnyök, a támogatás hozzásegít ahhoz, hogy rövid időn belül pótolhassam az elszenvedett kárt, újra biztos hajlékot nyújthassak héttagú családomnak. CSALÓKA SÁNDOR nyugdíjas, Parajol ELTŰNNEK AZ ÁRVÍZ NYOMAI A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a felhívására, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségiek, a hadsereg és a hazafias gárdák, egész népünk , románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek - éjjel-nappal fáradhatatlanul harcolt a természet fékevesztett erői ellen, számos hőstettet vitt végbe, s olykor életét is feláldozta, hogy gátat vessen a vizeknek, hogy megmentse az anyagi javakat és emberéleteket." - olvashatjuk a Határozatban. Ez a lelkesedés szétdorítás, társadalmi összefogás, most, a károk helyreállítása során sem lankad. Egy emberöltő munkájának eredményeit veszélyeztette a küküllő áradása. Mindaz, amit hosszú évtizedek alatt sikerült szereznünk, ki volt téve a teljes pusztulásnak. Régi a házunk, s amikor már az ablakok magasságáig ért a víz, minden reményről lemondtam. Még szerencse, hogy a Malom utca hídját elvitte az ár, mert a legkritikusabb pillanatban ez a vízszint emelkedését megállította, így megmaradt a házam, de alaposan megrongálódott, akárcsak a melléképületek is. A kert pedig, melyben annyi szeretettel dolgoztunk, eltűnt, a földet is elvitte a víz. Nem panaszkodom. Ahhoz képest, amennyit mások szenvedtek, az én károm elenyésző. De az a gondoskodás, mely a Határozat minden szavából kiárad, megnyugtat, tudom, hogy a segítség nem marad el. Tudom, hogy a párt és kormány gondoskodása nyomán eltűnnek az árvíz nyomai, öreg ember vagyok, sokat nem ígérhetek, de ami erőmből telik, azt én is megteszem, így próbálom legalább részben meghálálni a mindenre kiterjedő gondoskodást. TAMÁS GYULA Székelyudvarhely A csikszentsimoni Keményítő- és Szeszgyár korszerű berendezésekkel ellátott csarnoka (NAGY PÁL ZOLTÁN felvétele) FOKOZZUK A GÉPI BERENDEZÉSEK KIHASZNÁLÁSÁT! Ipari egységeink anyagi és szellemi „vagyonának" minél eredményesebb gyümölcsöztetése, alapvető követelménye a gazdasági hatékonyság növelésének. S ilyen értelemben a vállalat szempontjából nem lehet közömbös, hogy a termelőtevékenység mennyiségi eredményeit milyen és mekkora anyagi ráfordításokkal érjük el. S ha e kérdést boncolgatjuk, elsődleges fontosságot kell tulajdonítanunk a rendelkezésre álló gépi berendezések, termelőfelületek, időalap és munkaerő maximális kihasználásának. A szóbanforgó területeken bármilyen jelentéktelennek is tűnő veszteség (legyen az közvetlen vagy közvetett) kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági és a pénzügyi eredményeket. Hangsúlyozottabban tevődik a kérdés most, amikor a nemzetgazdaságot ért károk felszámolása fokozott erőfeszítéseket követel. Íme, miért tartjuk érdemesnek és szükségesnek, hogy a megvalósítások számbavételénél - még akkor is, ha azok pozitív előjelűek - fokozottabb figyelmet fordítsunk a gazdasági tevékenység említett jelenségeinek alakulására. Az elmúlt 4 hónapban vállalatainak túlnyomó többségében kedvező tendenciát mutatott a főbb gazdasági-pénzügyi mutatószámok szintje. S ez még szembeötlőbb, ha az elmúlt évi megvalósításokhoz viszonyítjuk idei eredményeinket. Ez távolról sem jelenti azonban azt, hogy a gazdasági hatékonyság fokozásának „kiapadt" minden forrása. A munkaidő és -erő, a gépi berendezések kihasználása például nem érte el a lehetőségek maximumát. A munkaidő-kihasználás még elég alacsony — 94,7 százalék - s ennek egyik oka épp a gépkihasználásban keresendő, így csupán az első évnegyedben a gépek üzemeltetésében 235 038 óra veszteglést jegyeztek be. Ebből több mint 34 000 órát a műszaki meghibásodások és a véletlenszerű javítások okoztak. A kiesésnek viszonylag jelentős volumene arra enged következtetni, hogy a karbantartási és javítási tevékenység tervszerűsítésében, e tevékenység és a termelési programok összehangolásában fogyatékosságok mutatkoznak. Egyik-másik vállalatban a javítások gyenge minősége, a kellő kompetencia és a felelősség hiánya oda vezetett, hogy a javítási ciklusokat nem sikerült betartani. S így végül a termelési tervfeladatok teljesítésének egyenletessége megbomlott, plusz energia és anyagi ráfordítás vált szükségessé. Említettük, hogy a gépkihasználás buktatói megakadályozták az időalap eredményesebb kihasználását is. Illusztrálásként egyetlen adatot említünk meg! itt gépi veszteglések a munkaidő értékesítésében 26 700 ember-óra kiesést jelentettek. S a plusz energia ráfordítás többek között megmutatkozik a 4 hónapi 226 900 túlórában A termelő berendezések hatékonyabb kihasználásának egy másik tartaléka a kapacitás. Néhány vállalatunkban még mindig sok gép hever kihasználatlanul, vagy vált különböző okok miatt fölöslegessé. Április elején 328 gép és felszerelés — amelyek értéke 14,7 millió lej — szerepelt „holtleltáron''. Ezek száma a megelőző időszakokhoz viszonyítva csökkent ugyan, de a jövőben sokkal energikusabb és hathatósabb intézkedésekre van szükség. Mert például megengedhetetlen, hogy a baláni Bányaipari Kombinátban egy mérőkészülék 1965 óta várjon „érdemesebb sorsára". A Hargita Bányaipari Vállalatban pedig a 42 „nyugdíjas" berendezésből egyik-másik 1968 óta áll kihasználatlanul. Meggondolkoztató számadatokat tartalmaz másutt is a statisztika: a vlahicai vasüzemben 33 gép (értékük 3,3 millió lej), az erdőszállítási és gépesítési egységben pedig 44 berendezés áll kihasználatlanul. Ennek ellenére egyes ipari egységekben a tényleges intézkedések késnek, megelégszenek a gépek feleslegessé nyilvánításával. Ugyanakkor az illetékes felettes szervek sem követtek el és követnek el ■ mindent annak érdekében, hogy operatív módon hasznos rendeltetést biztosítsanak az adott vállalatban feleslegessé vált berendezéseknek. S a kihasználatlanul álló gépek közben „termelnek"... az önköltség számlájára. Megyei viszonylatban ezekért csupán az első évnegyedben 341 100 lej amortizációt fizettek ki. A berendezéseküzemeltetésében megmutatkozó fogyatékosságok súlyosságát meggyőzően érzékelteti a következő tény: az első évnegyedben az összes gépek üzemeltetése révén megyénk össztermelését 9 millió lejjel, a jövedelmet pedig 695 000 lejjel gyarapíthattuk volna, íme a gazdasági hatékonyság növelésének egyik tartaléka, amelynek értékesítése nem követel sem beruházást, sem huzamosabb időt, csak körültekintőbb, szakavatottabb munka- és termelésszervezést. Megnövekedett feladatok hárulnak ránk, s ezek teljesítése parancsoló módon megköveteli mindennemű tartalék értékesítését. S ilyen vonatkozásban sokat jelent a termelőkapacitások kihasználásának fokozása. Hecser Zoltán A III. OLDALON: Fokozott erőfeszítések országszerte az árvíz okozta károk helyreállításáért HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Üdülőhelyek művelődési igazgatóinak tanácskozása Tusnádfürdőn. Június negyedikén és ötödikén négy megye — Suceava, Bákó, Maros és Hargita — művelődési és művészetügyi bizottságainak képviselői és az üdülőhelyek művelődési életének irányítói találkoznak megyénk festői fürdőhelyén, ahol kicserélik tapasztalataikat a nyári idény művelődési tevékenységeinek tartalmára, formáira, megszervezésére val 2 Vasárnap elhagyta országunk határait megyénk első, külföldre induló fiatal turista csoportja. A megyei KISZ-bizottság mellett működő Ifjúsági Turisztikai Iroda által szervezett külföldi kirándulások programja keretében szombaton este elindult az első húsztagú csoport a Német Demokratikus Köztársaságba. A kirándulás időtartama 14 nap, útvonala: Berlin, Weimar, Lipcse, Drezda. Június 21-én indul megyénkből a második, tizenegy tagból álló csoport, amely a Prága — Pozsony — Budapest útvonalat köt 3 „Kapuzárás“ a Csíkszeredai Népi Egyetemen. Hétfőn délután tartotta záróünnepségét a Csíkszeredai kultúrotthon könyvtártermében a Népi Egyetem a diákok, előadótanárok, valamint a vezetőség részvételével. Elsőként Bucur Nicolae, a Hargita megyei művelődés- és művészetügyi bizottság alelnöke mondta el véleményét, észrevételeit az 1969/70-es tanévre vonatkozóan, ezután Kozán Imre, a Népi Egyetem igazgatója összegezte az évi tevékenységet és ismertette a következő tanév munkaprogramját. A hozzászólásokatTudor Arghezi-megemlékezés követte. A Csíkszeredai kisipari termelőszövetkezetek és a Készruhagyár túlteljesítette május havi tervfeladatát. A tíz kisipari termelőszövetkezet az év eltelt öt hónapjában együttesen 105 százalékban teljesítette árutermelési tervét, így az egész évre előirányzott tíz millió lejes tervük jelentős részét máris megvalósították. A kisipari termelőszövetkezetek május hónapra előirányzott tervfeladatát 20 000 lejjel, míg a csíkszeredai Készruhagyár több mint 100 000 lejjel teljesítette túl. CEC - 2001) Június 2. estig 982 717 lejre emelkedett megyénkben az árvízkárosultak javára a CEC 2000-es folyószámlájára letett adományok összege. -*m*$*W*----- NAPFÉNYES ÖSVÉNYEN Lapzártakor jelentik Anglia-Románia 1-0 (0-0) Guadalajarában, a mexikói labdarúgó világbajnokság IV. csoportjának első mérkőzésén, hazánk válogatott csapata a világbajnok angol válogatottal mérte össze erejét. A román csapat méltó ellenfélnek bizonyult a világbajnokokkal szemben a kiegyensúlyozott mérkőzésen, amely kis szerencsével, számunkra kedvezőbben is végződhetett volna. Más eredmények: Peru - Bulgária 3-2, Uruguay - Izrael 2-0.