Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-18 / 218. szám

3. OLDAL , HARGITA 1970. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK EZÜSTFENYŐ 70 BESZÉLGETÉS MIRK LÁSZLÓVAL, A KISZ HARGITA MEGYEI BIZOTT­SÁGA MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL Hogyan lesz egy kezdeménye­zésből hagyomány - jellemző példa erre a megyénkben először a múlt évben megrendezett Ezüstfenyő könnyűzene-fesztivál története. Hamarosan ismét sor kerül erre a rendezvényre, melynek most már második kia­dását láthatja a megyeszékhely közönsége, együtt izgulhat a versenyzőkkel, együtt bírálhat a zsűrivel. Mirk Lászlót, a megyei KISZ-bizottság kultúrosztályának vezetőjét, a fesztivál egyik szer­vezőjét kértük meg, mondjon néhány tájékoztató szót a pén­teken kezdődő versenyről. — Akárcsak a múlt évben, az idén is meghívott megyék résztvételével rendezzük a fesztivált. A tavalyi két napos találkozón négy megye vett részt, s mi sem bizonyítja jobban a közkedveltséget, mint a siker. Eb­ben az évben is zenekarok, vala­mint szólisták versenyeznek. A ze­nekarok négy zenekari számmal - kettő meghatározott, kettő szabadon választott az énekesek két-két — egy megadott és egy szabadon választott — számmal jelentkezhet­nek. Külön kerülnek bírálatra a sa­ját szerzemények, melyekből a ta­valyinál jóval többre számíthatunk. Sok együttes jelentkezik a szaba­don választott számok között saját szerzeménnyel. Az előzményekről talán annyit, hogy júliusban és au­gusztusban a négy résztvevő együt­test területi versenyeken választottuk ki, így megyénket a következő ze­nekarok képviselik: Maroshévíz kör­nyékéről a borszéki együttes, a Csí­ki medencéből a csíkszeredai Sae­­pya, Gyergyóból a gyergyószentmik­­lósi beat zenekar, az Artemis, Szé­kelyudvarhely vidékéről a szé­kelyudvarhelyi Nautilus. Ez utóbbi túlnyomó részben saját szerzemé­nyekkel jelentkezik. A Nautilus rö­vid két év alatt több fesztiválon vett részt: a Székelyudvarhelyen rende­zett Siculus fesztiválon, ahol nagy sikert aratott, Tv-felvételt is készí­tettek róla, ugyanakkor a Szovátán rendezett Medvetó fesztivál egyik díjazottja. A fesztivál nem lesz ho­mogén a zenekarok összetételét il­letően. Mind beat, mind klasszikus­­tánczene zenekarok részvételével zaj­lik le, hasonlóan a múlt évihez. Cé­lunk, hogy az Ezüstfenyő ne csak megyei, hanem megyeközi verseny is legyen. - Még milyen zenekarok vesz­nek részt a vetélkedőn? — Ebben az évben a következő megyék legjobb zenekaraival ta­lálkozunk a pódiumon: a Kovászna megyei Saturnus együttes, melyet a Csíkszeredai közönség már ismer itt tartott előadásairól, a Piatra Neamţ-i zenekar, va­la­mint a bé­kési művelődési otthon zenekara, egy brassói és egy szászrégeni együttes. A fesztivál zsűrijét a há­rom szervező intézmény, a KISZ Hargita megyei bizottsága, a szak­­szervezetek megyei tanácsa és a megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság alkotja. Részt vesz Gál Ár­pád zeneszerző és Herşcovici Alexan­dru dzsessz-zongorista, zeneszerző (Marosvásárhely). A bírálóbizottság elnöke MIŞU IANCU (Bukarest) ze­neszerző lesz.­­ Hány napig tart az idén a könnyűzene verseny? — Három napig. Péntek este kez­dődik és szombaton, valamint va­sárnap délelőtt folytatódik. Vasár­nap este kerül sor a díszelőadásra. Akárcsak tavaly, az idén is meghív­tuk a marosvásárhelyi rádió munka­társait. - Milyen különdíjakat oszta­nak ki? — A zenekarokat, a szólistákat és a saját szerzeményeket külön dí­jazzuk. Különdíjat ajánlott fel a Hargita szerkesztősége, a Népi Al­kotások Megyei Háza, valamint a Megyei KISZ bizottság és a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa. Mi, a szervezők leginkább azt szeretnénk, hogy a zsűrinek nehéz dolga legyen, hisz ez azt jelentené, hogy a verseny egységes, jó minő­ségű. Szabó Katalin lejegyezte: A TERVEZŐ TERVEZ, AZ ÉPÍTŐ ÉPÍT, DE VALAKINEK IRÁNYÍTANIA IS KELL (Folytatás az 1. oldalról) Elemezve a munkaszervezést az említett építőtelepen, megállapítot­tuk (különösképpen a reggeli ó­­rákban), hogy a munkaidő nincs kellőképpen kihasználva. Legtöbb­ször a munkahely építőanyaggal való reggel 7 óra utáni ellátása o­­kozta. Noha az erre vonatkozó u­­tasítás elég érthető volt, hogy min­den munkahelyet legalább egy fél­órával a munka megkezdése előtt el kell látni építőanyaggal, amely több kőműves, ács és vasbetonos tétlenkedését küszöböli ki, így bizto­sítva a nagyobb kereseti lehetősé­get, amiért szintén volt nézetelté­rés, és így sorolhatnák tovább a nem kívánt következményeket. Fi­gyelembe véve azt, hogy az alegy­ség az év folyamán 40 százalékon aluli munkáslétszámmal dolgozta­tott, a pártbizottság azzal a felhí­vással fordult hozzájuk, hogy ott, ahol lehet, meg kell szervezni a hosszabbított, illetve a második váltást, a határidőt túlhaladó mun­kálatok mielőbbi elvégzése érdeké­ben. Sajnos, a felhívásnak is csak részben tettek eleget az illetéke­sek, amelynek negatív következmé­nyei mondhatni mértani haladvány­­ként növekedtek. Íme egy példa: a nagy kapacitású gépi felszerelések (emelő daruk) kihasználási együtt­hatója is 50 százalékon alul ma­radt, mivel nem volt biztosítva sem a munkaerő, sem az építőanyag megfelelőképpen. A fentiektől elte­kintve, meg kell említsük itt különös­képpen a műjégpálya fedését és egyben elismerésünket fejeztük ki Barabás János hegesztő csoportjá­nak, azoknak a jóindulatú embe­reknek, akik vállalták, hogy a nem éppen szakmába vágó elég veszé­lyes munka árán is befedik a mű­jégpályát. A becsületesség íratlan törvé­nye funkcióra való tekintet nélkül minden embert arra kötelez, hogy­ maradéktalanul végezze el a rá­bízott feladatot. Nehézségek voltak és vannak az építő munka minden területén, melyeket csak úgy kü­szöbölhetünk ki, ha magunk mögött hagyjuk a közömbösséget és próbál­juk bátran bevezetni a legújabb munkaszervezési formákat még a kezdeti sikertelenség árán is. Furcsa, de így van: egy kicsit mindig röstellkedve, a tékozló fiú érzésével érkezem meg Gyergyószentmiklósra. A gyer­­gyói medencének ez a régi kis székely városkája szülővárosom kettős értelemben is. Itt pillan­tottam meg a napvilágot, és mint első elemista, itt ismer­kedtem meg a sorsom-hivatá­­somat eldöntő betűk világával. De korán, először három éves koromban, másodszor pedig nyomban az első elemi végezté­vel hűtlen lettem hozzá. Azótá­­tól fogva csak ritka madárként, éves, többéves kihagyásokkal s rövid, futó látogatásra, ha haza­érek. De úgy látszik, egy életre elvittem magammal, bármerre is jártam, éltem azóta az egy­kori kis várost, sőt, miután gyermekkorom egy részét az­után falun töltöttem, jó ideig a Várost — így nagybetűsen —, mert még hosszú évekig Gyer­­gyószentmiklós jelentette szá­momra az egyetlen várost, a­­mit ismertem, s amely ugyan­csak nagybetűsen élt anyám emlékezetében is, aki 75 évéből egyharmadot itt élt le, hogy a másik kettőt aztán végleg falun töltse. Kicsit röstellkedve, a tékozló fiú érzésével érkeztem Gyer­gyószentmiklósra ezen a verő­­fényes szeptemberi napon is, bolyongtam főterén, utcáin, a Csíki-kertben, a Békény part­ján és akarva-akaratlanul a ré­gi utcákra, városra pró­báltam emlékezni, s az­zal az ismerős kisfiúval sze­rettem volna találkozni, aki egykor voltam. De az utcák, a város csaknem felismerhetetle­­nül megváltoztak, amiként bi­zony énrajtam is simított az­óta egyet-kettőt az idő. Én ö­­regszem, a város fiatalodik. Pezsgő, eleven életű, szemmel is láthatóan fejlődő város jelen­leg Gyergyószentmiklós. Nem­csak a ballagó ökrös és lovas szekerek eltűnése az utcákról, a főtérről, nemcsak a rengeteg gépi jármű, az üzletek sora, az üzemek modern épületei, a ten­gernyi diák kelti ezt a benyo­mást; a hajdani kis mezővároska valóban várossá fejlődött csak­nem minden aszpektusában, tán még a levegőjében is. S amint a gyönyörűen parkírozott, száz­ezernyi virággal díszített főté­ren — az én gyermekkoromban itt volt még a piac — átvágok, egyszeriben nagy kedvem tá­mad lehetőleg mindent megtud­ni ennek az újjászületett régi városnak m­ai életéről Jakab Imre elvtárs, a gyer­­gyószentmiklósi városi pártbi­zottság titkára, a város polgár­­mestere kipirultan, napbarní­tott arccal épp most érkezett vissza a mezőről. Megkezdődött a krumpli betakarítása s az itt egyike a legfőbb mezőgazdasági gondoknak. Láthatóan fáradt, de amikor meghallja, mi járat­ban is vagyok, kedves szívé­lyességgel beszél a jelenlegi vá­rosról. Ismeri is a város fejlő­désének minden mozzanatát, je­lenlegi helyzetét, hiszen tizen­nyolc éve él itt s közvetlenül is köze volt az élet alakulásá­hoz. Az új közigazgatási beosztás után egyszerre meggyor­sult a fejlődés. Megkezd­ték kilencven millió lejes beruházással a bútorgyár építé­sét, amely mihelyt termelni kezd, 1100 munkást foglalkoztat ultramodern gépekkel és évente 22 ezer garnitúra bútort fog gyártani. Jóvá van hagyva a minisztertanácstól egy ugyan­csak 1100 munkással működő szövődé építése is, amelynek 1973-ban már termelésbe kell lépnie. Ez évben már egy millió lejes beruházást eszközölnek er­re is. Es végre épül, amire oly régóta áhítoznak a gyergyó­­szentmiklósiak, a modern, tágas kultúrház, és folynak az épít­kezések egy 250 férőhelyes szakiskolai diákotthon építésén is. Tavaly 120 lakással új tömb­házakat adtak át, ez évben ú­­jabb tömbházak állnak befeje­zés előtt 110 lakással, a bútor­gyár mellett, a munkások szá­mára pedig egy 250 garzonla­kásos tömbház is épül. A még így is fennálló lakás­nehézségek könnyítésére a városi pártbi­zottság és a néptanács közös ja­vaslata és terve alapján 110 család számára utaltak ki ma­gánlakás építésére területet, s ott is gyors iramban folynak a munkálatok. A város rohamos fejlődését jelzi, hogy­­ a tavaly 18 millió lejük volt beruházás­ra, amit az utolsó irániig telje­sítettek is, ez évre viszont 40 millió van előirányozva s ab­ból 20 milliót máris beruház­tak s év végéig sor kerül a má­sik húsz millióra is. A város rohamos fejlődésé­nek indulása megmozgatta a lakosságot is. Vállalták, hogy 1970-ben 5 millió lej értékű ha­zafias munkát végeznek, s ezt augusztus 23-ig teljesítették, sőt szeptember végéig még meg­pótolják 600 ezerrel. Tíz kilo­méter hosszú gyalogjárót készí­tettek, maguk rakták le az ala­pot, házilag állították elő a be­tonlapokat. Emellett új, mo­dern heti piacot létesítettek, s csak itt mintegy 300 köbméter földet mozgattak meg hazafias munkával. A város lakói gon­dozták, ápolták, díszítették a város főterét s az egész 1400 négyzetméternyi zöldövezetet. Persze, mindezzel nem azt a­­karjuk mondani, hogy Gyergyó­,­szentmiklóson most már minden rendben van. Van ennek a fej­lődő városnak még néhány na­gyon fontos és sürgős megol­dásra váró kérdése. Mindenek előtt nem csupán a város,belső fejlődése, de az évente itt meg­forduló három-négyszázezer tu­rista érdekében is sürgősen to­vább kell fejleszteni a kereske­delmi hálózatot. A város felső felében elkészült ugyan egy modern kereskedelmi komple­xum, a főtéren is sok üzletet korszerűsítettek, de az alsó vá­rosból, épp az ipari negyedből csaknem teljesen hiányoznak a korszerű kereskedelmi egysé­gek. Létesítettek ugyan a vá­rosban egy autószervizt, de épp a nagy turista forgalomra való tekintettel halaszthatatlanul sürgős egy modern benzinkút állomás létrehozása. A városi néptanács területet már bocsá­tott erre a célra, illetékesek is ígérik elkészítését, de itt nem ígérni, cselekedni kell. Még na­gyobb gond a kanalizálás Ez mintegy 10—12 millió lejbe ke­rülne. A terveket a város elké­szítette, a felsőbb szerveknek kellene most már megtenni mindent a munkák megkezdésé­re. Épülnek a tömbházak és nincs szennyvíz lefolyó! Meny­nyi bajt, kellemetlenséget okoz ez! Természetes, hogy ilyen gyors és nagyütemű fejlődés nagy mértékben kihatott és hat a lakosság átrétegződésére is. Említettem, hogy a tizenötezer lakosú városban jelenleg 5000 ifjú tanul. A város üzemeibe, munkahelyeire naponta 2500— 3000 dolgozó, főleg fiatal jár be, de a helyben lakó dolgozók nagy része is a fiatalokból rek­­rutálódott. Ezzel a hatalmas if­júsági gárdával azonban bánni kell tudni. Minden erőfeszítés­re szükség van, hogy hozzá­szoktassák őket úgy a munka­fegyelemhez, mint a civilizált életmód kialakításához. Itt, per­sze, különösen nagy feladat há­rul egyfelől az ifjúsági szerve­zetre, másfelől viszont az értel­miségiekre. A kérdést maguk a város vezetői is oly nagyfontos­ságúnak tekintik, hogy legutóbb a városi pártbizottság és a nép­tanács együttes ülésén külön pontként vitatták meg. Remél­hető, hogy az új kultúrház be­fejezése majd az ilyen irányú nevelőmunka számára is jó ke­retet biztosít jövőre. . . . Szaporodnak a sorok, kez­dek kifutni a tárca keretéből, pedig még annyi, de annyi min­dent kellene elmondanom szé­pülő, épülő, fejlődő szülőváro­somról, már csak hálából is. De talán lesz rá még alkalmam, hogy adósságomat törlesszem. Nem búcsúzom tőle, ezután gyakrabban visszatérek hozzá, mert van miért, hogy osztoz­zunk örömben és gondban ez­után is. KORMOS GYULA PÉNTEKI TÁRCÁJA Anyaghiány miatt szünetel... Ki ne tudná, hogy az építke­zés sok gonddal, bajjal jár. A tégla, cement, szeg, faanyag s az építkezés megannyi más kel­léke sokszor próbára teszi az ember idegeit, türelmét. Ezt a­­zok tudják legjobban, akik már túlestek rajta. Mezei Sándor ditrói lakos is „túleső" félben lehetett, amikor családi házának építése, anyag­hiány miatt, legalább is pilla- A tárgyal­óteremből natnyilag, megrekedt. Nem is épen anyag­hiány miatt, mert például szeget, s deszkát bőven lehetett kapni, hanem inkább azért, mert pénz nélkül ugye­bár mégis előnyösebb egyet­­mást beszerezni, mint pénzt ad­ni ki érte. Hogy az építkezést a holt­pontból kimozdítsa, idegei s tü­relme mellett szerencséjét is próbára tette. A próbatételt mindjárt azzal kezdte, hogy 1969 végén és 1970 elején a dit­rói bútorüzemnél, ahol mint a­­nyagátvételező dolgozott, apró­­donként hozzákezdett a szüksé­ges anyag „beszerzéséhez". 1970 február 24. körül a két ajtó és ablak fokozatához szük­séges deszkából már nem hiány­zott sok, elő is volt készítve a gyár udvarán, csak éppen ki kellett volna szállítani onnan. Erre az éjszakai órák mutatkoz­tak legmegfelelőbbnek.. Hogy a felelősség megoszoljon, vagy ta­lán a kellő bátorság hiánya mi­att, Mezei Sándor más két munkatársát is bevonta a játék­ba. Arra kérte őket, hogy febru­ár 24. éjjelén az elrejtett néhány szál deszkát dobálják át a kerí­tésen. Mezei Sándort hét havi, cin­kosát három havi fogházra ítél­ték. Páll Lajos, ügyész AMIBŐL ÉPÜL A (Folytatás az 1. oldalról) Mégegyszer hangsúlyozni kívá­nom, ha ilyen pozitív a Tusnád köz­ségi néptanács tevékenysége a költ­ségvetés felhasználását illetően, csak a tervbe vett munkálatok egy­­részéről, igaz döntő többségéről van szó, mert azért kivételek náluk is adódnak. Például a községren­dészeti célokra előirányzott pénz­összegek felhasználása esetében. A ilyen rendeltetésű összeg nagy­részét az újtusnádi betonhíd építé­sére akarták felhasználni. Amikor mindezt eltervezték, még nem tud­hatták, hogy túlságosan elhúzódik a híd költségvetési tervezetének elkészülése, az Olt szabályozására sem gondoltak, emiatt aztán idén hozzá sem fognak az építéséhez. Helyette más községi hidak elkészí­tését tűzték napirendre, olyanokét, amelyeket nem érint az Olt sorra­­kerülő szabályozása. Mindez rend­ben is lenne, de ha már így alakult a helyzet, nem feltétlenül szüksé­ges jövőig várni, a végrehajtó bi­zottság jóváhagyásával a meglévő pénzalapot akár már ebben az év­ben is felhasználhatták volna más, ugyancsak sürgős községrendészeti célok elérésére. Erre még a hátra­lévő időben is van némi lehetőség, mindenesetre ha közvetlenül az újtusnádi híd építésének elnapolá­sakor gondolkoznak ilyenformán, eddig már rég befejezték volna azoknak a bizonyos községi hidak­­nak az építését. Költségvetésük másik jelentős részét az iskolák, óvodák, művelő­dési otthonok rendbetételére köl­tötték, illetve akarták elkölteni. A meszelés, festés a II. és III. évne­gyedben minden középületben meg­történt, az iskolák idejében felké­szültek tanévnyításra. Nagyobb gon­dot csak a nagytusnádi iskola külső vakolása és az udvar rendezése okozott. Az erre fordított kiadások KÖZSÉG egy részét a költségvetésből fedezik, másrészét a népgyűlés döntése ér­telmében az önkéntes pénzbeli hoz­zájárulásból. Akadályok, nehézsé­gek itt is felmerültek, de mindez nem jelent elfogadható magyará­zatot a munkák elodázására. Az iskolakörüli drótkerítés alapzatá­nak öntéséhez például csak szep­temberben, néhány napppal a tan­évkezdés előtt fogtak hozzá, a va­kolást pedig jövőre halasztották. Az iskola öt éve épült fel, öt éve van pirosban, idén végre előteremtették a befejezéséhez szükséges pénzt, s akkor anyagbeszerzési nehézségek­re, meg szakember­hiányra hivat­kozva újból elhalasztják a vakolás megkezdését . Mindehhez fölösle­ges bármilyen magyarázatot fűzni, még abban az esetben is, ha a felhozott okok egy része valóban létezett. A helyi költségvetés célja a köz­­ség gazdasági, társadalmi-kulturális fejlesztésének előmozdítása. Habár elöljáróban azt mondtuk, hogy a tusnádi néptanácsnál elégedettek a költségvetés idei felhasználásá­val, a tények ismeretében módosí­tani kell álláspontunkat. Nagyjából sikerült ugyan elkerülniük a sokfelé dívó év végi hajrát, nem néhány nap alatt költik el az egész évben felgyülemlett pénzt, de nem is hasz­nálták fel idejében a községren­dészeti célokra előirányzott össze­get. Erre talán az a leghelyénva­lóbb magyarázat, hogy az ilyen rendeltetésű összeget átvihetik a következő költségvetési évre, így hát nincs ami sürgesse őket az előre megállapított határidők betartására. Ettől eltekintve azonban, a költség­vetésük eddigi felhasználása arról tanúskodik, hogy a terv összeállí­tásakor a végrehajtó bizottság jól tájékozódott, valóban a szükségle­teket vették alapul, s nagyrészt rajtuk múlik, hogy a ténylegesen létező nehézséget leküzdve elvégez­zék a még hátralévő munkákat. Új házsor, az évről-évre gyarapodó, szépülő Korondon a fazekasok Mekkájában ­ megye északi (Folytatás az 1. oldalról) Pihenjünk meg a parkban. Ro­konszenves, tiszta főtér, virágok. Va­jon hol van a szálloda? Legyen szíves megmondani, úgy emlékszem az állomáson ez sem volt feltüntet­ve. Mi ez? Szabadtéri raktár? Nem kérem, ez a maroshévízi szálloda udvara. Tetszik tudni, az Expresz büffé konyhája ide nyílik, aztán nincs raktárhelyiségünk, számos ké­rés, felszólítás ellenére még min­dig az udvaron tárolják az üres ita­losládákat. Szoba? Van kérem, hogyne vol­na. Két egy ágyas, négy két á­­gyas, két három ágyas, három négy ágyas. Tessék megnézni. Ez a látvány legalább kárpótol kapujánál az udvar lehangoló képéért. Tiszta­ság, szőnyegek, olvasólámpák, mos­dókagylók. Előcsarnok kényelmes fotelekkel, telefonnal. De a vízzel teli veder mit keres a mosdókagy­lók alatt? Az Expresszel közös szi­vattyúállomásunk van, nagyon gyak­ran elromlik, olyankor kénytelen­­kelletlen a régi „jól bevált" mód­szerhez kell folyamodni. Ezért ma­rad gyakorlatilag kihasználatlan a hideg-meleg vízzel ellátott fürdő­szoba is. Ha váratlanul kimarad a víz, könnyen kiolvadhat a kazán. Különben tűt, cérnát, cipőpucoló felszerelést, törülközőt tetszik kérni? A borbély, fodrász itt van a közel­ben, az újságárus szemben, a Szarvas vendéglőhöz, a cukrászdá­hoz át kell menni a hídon. Szíves szóbeli felvilágosítás mindenről, de legalább egy vázlatos térkép itt sem látható. Mikor indul tovább vonat? Egy pillanat, azonnal megmondom. Hát az autóbusz? Sajnos, erre nem tu­dok válaszolni. (Vajon miért előbb­­revaló a vonatmenetrend?) ☆ Körülbelül ilyenek lennének a me­gye északi kapujához érkező ide­gen vendég első élményei. Jó és rossz vegyesen. A rossz talán nem u­­ralkodik el, de nem hatalmas be­ruházásokat igénylő hibák kiküszö­böléséről lévén szó, joggal elvár­hatjuk, hogy a vendégfogadás-tájé­koztatás dicsérendő elemei kerülje­nek túlsúlyba. Ehhez pedig nagy­részt nem is kellene egyéb, mint több önigényesség a városvezető­ség részéről, a tulajdonát ápolni kész, vele büszkélkedni akaró gaz­daszellem meghonosodása, mara­déktalan érvényre juttatása. 1970 szeptember 18. péntek Napkelte : 5,57 ; nyugta : 18,21 Holdkelte : 19,33 ; nyugta : 9,39 Az évből eltelt 261 nap, hátra van még 104. ÉVFORDULÓK : - 1831-ben elhunyt Vasile Cir­­lova költő (Szül. 1809-ben). - 1895-ben született Leonte Fi­­lipescu hazánk munkásmoz­galmának régi harcosa. (Megh. 1922-ben). HETIVÁSÁR : Balánbánya, Tusnádfürdő, Gyergyóalfalu, Ma­­défalva. TELEVÍZIÓ SZEPTEMBER 18.. PÉNTEK 16,00 — Atlétika — közvetítés a Köztársasági stadionból. 18.30 — Ott­honunk. 19,15 — Hirdetések. 19.20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 19,50 — Franz Jonas Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének interjúja a román tévé számára. 20.05 Tudományos adás. 21.20 — El somb­rero — spanyol tv-film. 22.00 — Franz Schubert IX. szimfóniája — közve­títés a Palota nagyterméből a Ge­orge Enescu fesztivál keretében. 23.00 — Híradó: RÁDIÓ SZEPTEMBER 19. SZOMBAT Magyar nyelven : 6,30—7 — Falva­­ink hullámhosszán : A munkafegye­lem megerősítésének szerepe a mező­­gazdasági egységekben. Népdalcsokor. 16.30—18 — Hírek, tudósítások. Kíván­ságmuzsika. Hírnevünk a nagyvilág­ban. Találkozzunk szombaton . Mes­terség és művészet. Zene. MOZI SZEPTEMBER 18. PÉNTEK CSÍKSZEREDAI Hargita : A csend­őr házasodik. Szélesvásznú francia­olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Monte Cristo jegyében. Színes francia-olasz film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz. Román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Hala­dás : Az elítéltek kastélya. Román film. MADEFALVI Vasutas : A ,,Belgrád akció". Jugoszláv film. VLAHICAI filmszínház: Minden este 11 órakor. Szélesvásznú szovjet film. MAROSHÉVIZI Căliman : Kettős játék a titkos­szolgálatban. Színes, szélesvásznú olasz-spanyol film. BALÁNBÁNYA! Bányász : Az éjszaka leple alatt. Színes, széles­­film. GALÓCÁSI Fenyő : Winnetou a holtak völgyében. Színes német­,ju­goszláv film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: Szórakozások. Színes, Szélesvásznú amerikai film. BORSZÉKI Borszék: Nyitány. Szovjet film. BORSZÉKI Forrás: Elvira Madigan. Színes svéd film. LÖVÉTEI fű­színház: Jog az élet­hez Színes mexikói film. PARAJDI filmszínház: Freddy és a pré­ri dala. Színes német-jugoszláv film. DITRÓI filmszínház : Adio, Texas. Olasz film. GYERGYÓALFA­­LUSI filmszínház • A makrancos hölgy. Szélesvásznú angol film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Szerelmesek paradicsoma. Német film. CSÍKSZENTMÁRTONI film­színház : Monte Cristo jegyében. Színes francia film. CSÍKSZENTSI­­MONI filmszínház : Robbanás a he­gyekben. Színes jugoszláv film. CSÍKSZÉP VÍZI filmszínház : Golyót a tábornoknak. Színes olasz film. HODOSI filmszínház : Az elítéltek kastélya. Román film. GYILKOSTÓL filmszínház : Akit nem lehet el­­tem­ni. Szovjet film.­­ IDŐJÁRÁS A szép, meleg idő tovább tart — jelenti a Meteorológiai Intézet. A mai napra változékony égbolt vár­ható, enyhe dél-keleti szél fúj. A legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a huszonhét fokot, míg éjszaka 6-9 fok között ingadozik. MEGHÍVÓ A székelyudvarhelyi Helyi Kereske­delmi Vállalat 1970. szeptember 20-án 11 órai kez­dettel a Hargita Étterem kerthelyiségében (rossz idő­ esetén az étteremben) divatbemutatót rendez A vállalat bemutatja őszi és téli ru­­hamodelljeit.

Next