Hargita, 1971. október (4. évfolyam, 234-260. szám)

1971-10-20 / 250. szám

Ú­­­­ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I­ s. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 250. (1135.) SZÁM 1971. OKTOBER 20. SZERDA ARA 30 BANI 00 DONTŐ NAPOK A FÖLDEKEN Még fokozottabb ütem szükséges mind a burgonyaszedés, mind a vetés —— mielőbbi befejezéséért —— JÓ MUNKA jó eredmény A csíkszentmártoni gazdaságot már most úgy emlegetik mint a burgonyából legjobb átlagter­mést elért mtsz-t. A legutóbbi becslés 29 000 ki­lót jósolt hektáronként, de mint a gazdaság elnöke mondotta, le­het nem lesz annyi, valamivel kevesebb. Mindez, a végső számo­lásnál dől el, akkor majd meg­tudjuk ki viszi el a pálmát. De addig még egy jó nekirugaszko­dás szükséges, hisz 80 hektár ter­mése még a földben van a 305- ből. Minden­esetre a kiszedett 225 hektár terméséből annyi jött ki, hogy elegendő volt a 4400 ton­na szerződéses kötelezettség tel­jesítésére és 750 tonna vetőmag tárolására. Az átvevőhöz szállí­tott mennyiségből 2700 tonna vetőmag. Amint elmondották en­nek leszállítása gyakran nehéz­ségekbe ütközött, akadozott mert nem volt elegendő zsák. Például múlt szombaton is az egyik ko­csijuk elment zsákért, de délben üresen tért haza. Kaptak 4­00­­ papírzsákot is, de sajnos nem bizonyultak a legjobbaknak. A nedves időjárás nagyon megvi­selte őket, kieregették a gumó­kat. (Egyébként zsákhiányra nemcsak Szentmártonban panasz­kodtak. Úgy látszik az átvevő vállalatnak nem sikerült elegen­dő mennyiséget beszereznie, vagy máshol kell keresnünk a hiány okát?) Albert József, a gazdaság elnö­ke, biztosított, hogy ezen a hé­ten végeznek a burgonya ásásá­val. Naponta 300—400 mtsz tag veszi ki részét a betakarításból. Azt is megtudtuk, hogy terven felül még 800—1000 tonna bur­gonyát adnak az átvevő központ­nak. Marad emellett bőven nor­maegységre is. Még nem döntöt­ték el, hogy négy avagy öt ki­lót adnak normaegységenként. E­­zen a héten szeretnének végezni a vetéssel is. Idáig 150 hektárt vetettek a 265-ből, területeik szabadok, van elegendő előkészí­tett föld is. Átlagosan 200 kiló szuperfoszfátot szórtak ki hektá­ranként. Egyébként az elnöki szoba asztalán három diploma vár be­­rámázásra, a múlt évi eredmé­nyeket dicsérve. Megyei első díj cukorrépánál, második díj növendékhízlalásnál, harmadik díj a juhtenyésztésért. Kétségtelen az idén újabb di­csérő oklevelekkel gazdagodik az mtsz (ami jelenti a növekvő jövedelmet, nemcsak a hírnevet). Valószínű elsők lesznek a burgo­nya magas hozamával, de emel­lett a tejtermelés is oklevél vá­rományos. (Előreláthatólag elé­rik a 3200 litert takarmányozott tehenenként). Albert­­József mondotta : úgy jó, úgy jövedel­mező, ha mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztés­ben jó eredményeket érünk el. Akkor sikeres a munkánk. Most kampány van, az ősziek betakarításának, elvetésének sür­gető kampánya. Tudják ezt Szentmártonban is, igyekeznek mielőbb végezni. E cikkben tett egy pár kitérő azt hivatott iga­zolni, hogy a Szentmártoniak nemcsak az idénymunkákkal tud­nak jó eredményt elérni. Bizo­nyítja, hogy a jó szervezés, kel­lő mozgósítás, a tagság lelkiis­meretes munkája mindig meg­hozza a kívánt eredményt. (Az már csak adalék, hogy az idén a normaegység értéke eléri a 40 lejt). Dicséret érte. BÁLINT ANDRÁS Tóth Mária fs NAP ÉS ESO Ki ne szeretné a napot­? A bányamélybe alászálló bá­nyász és a búza érlelését leső földműves, a sütkérező öreg s a tombolva játszó kisgyerek. Nap nélkül elképzelhetetlen az élet s majd évezredek múl­va nem kis fejtörést okoz a tudósoknak , mivel is helyet­tesítsék a kihunyóban lévő napot ? Mert ez az idő is eljön majd. A minap egy vágtéren jártam, Kapáson. Sütött a nap s az emberek örvendtek a napfénynek, a száraz időnek. NOTESZLAP A traktoristák több fuvart „húzhattak le“ az erdei utakon. Benedek János, az öreg útkar­bantartó azzal foglalatosko­dott, hogy rendbe hozza, amit a nagy esők rontottak. A lág­­terekhez vezető utaknak min­dig rendbe kell lenniük, hi­szen a fadöntés nem szezon munka. Mennyi foglalkozás — s főleg a szabadtériek azok — van, ami nap alatt, meleg fényben, tisztán zuhanó fény­áradatban könnyebb. Ám ak­kor se állnak le, ha megered­nek a hetes esők, ha megindul a hófúvás. Nem kell nagy fi­lozófia hozzá — már a gyer­mek is tudja —, hogy érzékel­jük a nap és az eső közti kü­lönbséget. De a nap nem süthet min­dig. Bármennyire is szeretnék az emberek. S az élet nem áll le a borús napokon se. Sehol. Nehezebb, de ez a megannyi nehézség, megannyi próbaté­telt is jelent. Kimondhatatla­nul bizalmatlan vagyok a nap után nyafogó, sütkérezni é­s főleg azt szerető embe­rekkel szemben. Eltelt egy nyár s benne vagyunk jól az őszben. A nyár esős volt, az ősz nem kevésbé. Hányszor hallottam ingerült nyaralók­tól a felkiáltást : esik az eső, megint esik ! Az ingerültséget aztán természetesen a képes­lapok is közvetítették, hadd tudja meg a család, a kedves, a munkahely, hogy az idő kitelt velünk... Esik az eső. Megint esik. Az üdülőházakban sok ember un­ja magát esős napokon. , Aki unja és féli az esős napokat, az gyenge ember. Az esős na­pon ténfergő nyaraló, pihenő ember, sivár lelkű egy ember. Csak hegyekben, erdőn, me­zőn csatangolva lehet vajon pihenni, kikapcsolódni ? Csak vendéglők füstös levegőjében lehet elképzelni a szabadság­ra utazott ember estéjét, ha történetesen esik az eső? Hát éppen nekünk — a ma embe­rének — ne lenne magunkban, magunkkal számvetni valónk, amihez jó alkalom egy esős nap. Ne lenne egy könyv a bőröndünkben, amit fella­pozhatnánk ? Ne lenne sem­mi és senki, amire és akire újra és újra visszagondolhat­nánk ? Persze most­ nem azt akarom meghirdetni, hogy a (Folytatása a 3. oldalon) Nemcsak a hektár, a tonna is jól vagy rosszul áll Csíkszent­­imre az őszi mezőgazdasági mun­kák végzésével ? A számok azt bizonyítják, hogy viszonyítva más gazdaságokhoz Szentimrén sincs ok az aggodalomra, hisz a 270 hektár burgonyából még csak 45 van kiszedetlen. Brigádonként 60—70 személy siet a földekre és csak napok kérdése, hogy végezzenek. Viszonylag vetniva­­ló sincs sok. A 325 hektárból még 130 vár bevetésre, a múlt héten 100 hektárt vetettek. Te­hát ezen a héten a munkák zö­mével végezhetnek. De, ha aprópénzre váltjuk az eddigi eredményeket, akkor már nem ilyen biztatóak a kilátások. Bába Attila, a gazdaság főmérnö­ke, szavai híven fejezik ki a lé­nyeget, azt, hogy Szentimre mi­ért is van lényegében lemarad­va. A hektár mutatós, a tonna annál kevésbé. Ugyanis a 225 hektár burgonyának az eddigi átlagtermése 12 ezer kiló körül jár hektáranként. Lehetett volna több is? Kétségtelen, hisz a fenti mennyiség csupán egyszeri sze­dés után jött ki a földből. Va­lószínű a földben még van 3—4 ezer kiló hektáranként, vagy még több is. Körülbelül 200 hek­tárt korona és tárcsa után is meg kell szedni. Ennek a területnek a másodszori, esetleges harmad­szori „megjárására“ csupán pén­tek, szombat után kerülhet sor. Mássszóval Szentimrén csak úgy félbe-szerbe jött ki a pityóka a földből, több mint 30 százalék bent kuksol. Hogy ez miért baj? Főleg azért mert akadályozza a vetés előrehaladását és a burgo­nya ki van téve a fagyveszély­nek. Sajnos előkészített területük mindössze 14 hektár, felszántott 25. Nincs ahová vetni. Jobb lett volna már a kezdet kezdetén a burgonyaföldeket véglegesen fel­szabadítani. Igaz, most pár hek­tárral kevesebb lenne a kiásott burgonya, viszont sokkal több hektárban csírázna a vetés, szer­ződéses kötelezettségeiknek is nagyobb százalékban tehettek volna eleget. •­ Ezen a­ héten na­gyobb erőfeszítéssel mint eddig, be kell hozniuk a lemaradást, növelniük kell a tonnák számát, jelentős területeket készítsenek elő a vetésre és vessenek be. Csíkszentimrén volt olyan év, a­­mikor a burgonya átlagtermése meghaladta a 21 ezer kilót hek­táronként. SÓFALVI ANDRÁS Még egy nekirugaszkodás... s az utolsó burgonyagumi is kikerül a földből I Az új pártoktatási év si­keréért. Megyénk városai­ban ma kezdődnek az 1971/ 72-es pártoktatási év előadásai. A tanfolyamok eredményességé­nek biztosításáért a lektorok és propagandisták számára több felkészítőt tartottak. . Legutóbb Csíkszeredában Szekeres Sán­dor elvtárs, az RKP Hargita me­gyei bizottságának titkára ismer­tette népes hallgatóság előtt a pártszervek­ és szervezetek, a lektorok és propagandisták idő­szerű feladatait. Hasonló elő­adásokat tartottak Székelyud­varhelyen, Maroshévízen, Szé­­kelykeresztúron, valamint me­gyénk más­ városaiban. Véget ért a fiatal keres­kedelmi dolgozók verse­nye. A Mercur elnevezésű, KISZ Központi­­ Bizottsága által kezdeményezett fiatal kereske­delmi alkalmazottak versenyé­nek három hónapig tartó helyi szakaszai után hétfőn Csíksze­redában rendezték meg a legjob­bak vetélkedőjét. Eredmények : Élelmiszeripari elárusítók : 1. Baicu Aurelia (Maroshévízi Helyi Kereskedelmi Vállalat) és Szabó Ilona (Székelyudvarhelyi HKV); ipari cikkek elárusítói : Berek­­méry Ilona (Székelyudvarhelyi HKV) ; pincérek : Dascăl János (Csíkszeredai Megyei Turisztikai Hivatal) ; szakácsok : Dan Doina (Gyergyószentmiklósi HÉV). író-olvasó találkozó. A Csíkszeredai Városi Könyv­tár sikeres író-olvasó talál­kozót rendezett Fodor Sándor í­­róval, a Napsugár című folyó­irat szerkesztőjével. A vendég versei és egy elbeszélése felolva­sása után a jelenlévők irodalmi munkásságával kapcsolatos kér­déseket tettek fel. A találkozón közel százan vettek részt. Új könyvesbolt nyílt Tus­­nádfü­rdőn. Szűknek, kor­szerűtlennek bizonyult ré­gi helyiségéből az elmúlt napok­ban költözött át új otthonába az élénk forgalomnak örvendő tus­­nádfürdői könyvesbolt. Az ízlé­sesen berendezett új helyiség ki­váló lehetőséget nyújt a könyv­es papíráru vonzóbb kiállításá­ra, a könyvszerető vásárlók civi­lizált kiszolgálására. 2 HÍREK , ESEMÉNYEK 3 4 Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése 1971. október 19-én ülést tartott az RKP KB Vég­rehajtó Bizottsága Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökleté­vel. Meghívottként részt vettek miniszterek és egyes központi állami szervek más vezetői. Ez alkalommal megvizsgálták a takarmányter­mesztésnek és a takarmány ésszerű felhasználá­sának megszervezéséről szóló törvénytervezetet, va­lamint a szőlőről és borról szóló törvénytervezetet. Ezeket a törvénytervezeteket közzéteszik a sajtóban és nyilvános vitára bocsátják. A továbbiakban a Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta az állami szocialista egységek személyzeté­nek munkahelyi besorolásáról és előléptetéséről szóló törvénytervezetet, amelyet megjavítottak a dolgozók észrevételei, javaslatai és indítványai a­­lapján, valamint a Törvényelőkészítő Tanács meg­szervezéséről és működéséről szóló törvényterveze­tet. Mindkét tervezetet megvitatásra és elfogadás­ra a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta és jóváhagyta ezenkívül a nemzetgazdaságnak az 1971—1975-ös időszakban csomagoló anyaggal va­ló biztosítására vonatkozó programot, a villamos­­energia-ipar tevékenységének javítására és az e­­nergetikai rendszer üzembiztonságának növelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint a folyamatos tevékenység más kérdéseit. Az RKP KB Hargita megyei bizottsága 1971­ október 16-i plenáris ülésén elfogadott INTÉZKEDÉSI TERV a politikai-ideológiai te­vékenység, a párttagok és az összes dolgozók marxista-leninista ne­velésének javításáért (Lapunk 3. oldalán) HA MARADNA AZ ERDOLO... Tudom, az a tizennyolc fenyő­kúti ember még ott a tágas erdei tisztáson épült barakkban olvas­sa ezt az írást. Bár fogadkoztak e­­rősen, elegük volt az egészből, márpedig tovább ott nem ülnek, mindenütt szükség Van a mun­káskézre s ők bírják a munkát. Elmennek tehát még a tél beáll­ta előtt, nem, hamarább , néhány napot, egy hetet várnak, aztán annak rendje-módja szerint ők­ számolnak m ég veled erdei tisz­tási hegyoldal, plán­e így mond­ják. Az egyik nyikómenti faluban épp a boltossal beszélgettem, ka­pott-e mostanában árut, s egyál­talán : milyen az üzlet képe most, hogy jól benne vagyunk október­ben. — Nincs baj a téli ruhával, lábbeli is bőven — szólt közbe egy brigadérostáskás fiatal férfi. S hogy jószántából kapcsolódott a beszélgetésbe, ráadásul szemmel láthatóan még csak nem is volt üzletbeli, sejteni lehetett, nem valamiféle szokványos boltleltár következik. Egyéb hiányzik innét. S hogy mi, elindultunk Kobátfalva köz­pontjából, egyenesen a kaptató­nak. — Úgy három kilométert kell mennünk — mondja kísérőm, akiről hamarjában megtudom, Tófalvi Tibornak hívják, és fog­lalkozására nézve erdőmester. De biza volt az négy kilométer is, míg felértünk a meredeken ívelő dombháton, s a hepe­hupás erdei útról végre megpillantottuk azt a barakkot, amiről az imént már beszéltem. A tisztáson egy ember szöszmö­­tölt , látszott, túl van a mun­ka nehezén. Majdnem kész a lakás. Köszönünk. S a barakk elé érve is csak ezt tesszük. Kopogtatni fölösleges. Az ajtó sarkig nyitva, s néhány perce már hogy figyelik jöttünket. Benn tesz-vesz a tizennyolc fenyőkúti. Többen a deszkaprics­­esen feküsznek : ma hétfő s az imént tértek vissza otthonról, a családtól. S mert hétfő, majdnem mindenikük frissen borotválva. .. — Mi igazára nem­ panaszkod­nánk, de nagyon muszáj. Külön­ben is tudja, az erdőlő nem igen panaszkodik. Csinálja a munká­ját tíz órán keresztül naponta, ha lehet még többet is. Kevéssel be­éri. De mi azt hisszük, még az a kevés is elvész, amit pedig meg­érdemelnénk. Nincs itt egy rádió ? Más fakitermelésnél van — erre soha nem gon­doltunk. Fiatal a vágtér, má­jusban indult, mivelünk, mind egy falusiak vagyunk. Nekünk el­sősorban nem rádió kell. Legyen munka amennyit csak bírunk, fizessék meg, s rendesen kapjuk a jussunk, a prémondát. A pré­­monda minden erdőmunkásnak jár hetente. Ez négy kiló kenyér és öt kiló puliszkaliszt. Nem tu­dom, volt-e az elvtárs egy teljes napot erdősökkel? De ha volt, ak­kor látta, a hajnal minket már a munkahelyen talál. Jócskán dolgozunk, mire­ sor kerül az e­­vésre. Az erdőn általában szá­­razkosztot eszünk. Azt könnyeb­ben lehet vinni meg aztán ki gon­dol arra, hogy napközben főzőcs­­kéléssel töltse a drága idejét. S csak estefelé, mire hazavető­dünk, állunk oda megfőzni a pu­liszkát, még csinálunk ezt-azt mellé. Nálunk az a szokás, hogy min­den hét egy napján (amelyikre megegyezünk a boltossal) leme­gyünk a prémondáért. Előzőleg összeírjuk, kinek jár. Mi augusz­tus óta nem kaptunk puliszka­lisztet. Kérdem én, mit főzzünk most már ? Azt ha beosztottuk, elég volt egy hétre. De a semmit akárhogy osztjuk, csak semmi marad. A kenyeret azt rendesen. Mondtam már, hogy ben szárazkoszton élünk, konzervet meg a füstölt oldalast vittük. Kilója huszonhat lej. De most menjen le, szépen kérem, s nézze meg, tizenháromlejes hús­kapjuk napköz-Eddig konzervvel töltötték meg a kira­katot, az üzletben se talál mást. Nem mondom, jók azok, de drá­gák. Nekünk kicsi konzervek kellenek, nem félkilósok, szó se róla, az ember azt is meg tudja enni. Mi nem hízni jöttünk ide hanem becsületesen dolgozni, megkeresni a családnak és ma­gunknak a pénzt. Szalámi is csak harminckétlejes van. Bezzeg más­hol olcsóbbat lehet venni, nekem ne mondja, én láttam, még vásá­rolok is belőle, hogy legyen, ha már itt nem lehet kapni. Ezt Varga József beszélte el, úgy, ahogy van, szemét egy perc­re se véve le­ a tollról, mintha diktálni akart volna, nehogy egy szó is kimaradjon. Akkor is, most is, miután alaposabban körül­néztem boltjukban, hitelt adok szavának; máskülönben elhi­szem, tudja, mi jár a magafajta erdőkitermelőnek, túl régi­g a szakmában semhogy ne tudná s nem számolna az állapotokkal. E­zerkilencszáznegyvennyolcban már az erdőn dolgozott a szé­kelyudvarhelyi és a parajdi rész­legnél. Ideje is, területe is volt tehát bőven megismerni a szak­mát minden vonatkozásában. — Mennyi itt az erdőlő átlagfi­zetése ? — kérdezem Tófalvi Ti­bort. — Ezeröt-ezerhatszáz lej. — S mennyit visz haza ? Szá­mítsuk le, ami szükséges hogy megéljen. —■ Úgy nyolcszáz lejt. Persze, akkor nem tizenhárom-tizenöt te­jes konzervet eszem. Látja, egy kétfogásos ebéd a városban ke­ttesebbe kerül, mint itt a száraz­koszt. S a konzerv olyan, hogy ha egyszer kibontja, akkor azt mind meg kell enni. Másnapra elromlik. — Még szerencse, hogy hétfő felében ennyien vagyunk — szó- OLÁH ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Biblioteca. orășeneascâ Greesffii Air NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs fogadta a moszkvai Frezer üzem küldöttségét Nicolae­ Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, az Államtanács elnöke ked­den fogadta a moszkvai Frezer üzem munkásküldöttségét, élén V. Sz. Voronkin igazgatóval. A küldöttség, amelyben részt vesz I. E. Kirin, az üzemi pártbizottság titkárhelyettese, V. N. Csernov csiszolómunkás, N. D. Ivanova mester, A. I. Jermola­­jeva brigádos, Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására érkezett ha­zánkba. Mint ismeretes, Ceauşescu elvtárs az ez év ta­vaszán tett látogatása alkalmá­val hívta meg a Frezer üzem kül­döttségét. A fogadásnál jelen voltak a következő elvtársak : Paul Nicu­­lescu-Mizil, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titká-­­ra, Nicolae Ionescu, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Gheor­­ghe Dumitru, a fővárosi III. ke­rület pártbizottságának első tit­kára. Ott volt továbbá V. Sz. Tyihu­­nov, a Szovjetunió bukaresti i­­deiglenes ügyvivője. Ez alkalommal kidomborítot­ták a román és a szovjet válla­latok, munkaközösségeik és szak­emberkollektíváik közötti kon­taktusok és tapasztalatcsere fej­lesztésének hasznát, rámutattak, hogy ez hozzájárul a román és a szovjet nép kölcsönös jobb meg­ismeréséhez, barátságuk megerő­sítéséhez. A megbeszélés szívélyes, elv­társi légkörben zajlott le. " ­ Ez történt a nagyvilágban . Az ENSZ-közgyűlésben hétfőn megkezdő­dött a vita a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállításáról. A kérdést 18 állam, közöttük Románia, kezdeményezésére vették fel a napirendre. Felszólalásra több mint 50 küldött iratkozott fel. 9 Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterel­nök megbeszélést folytatott Alekszej Koszigin szovjet kollégájával, aki hivatalos látogatást tesz a kanadai fővárosban. Amint a TASZSZ je­lenti, a két miniszterelnök megvizsgálta a szov­jet-kanadai kapcsolatok fejlesztésének számos kérdését.­­ Hétfő óta sztrájkol a barcelonai Seat au­tószerelő üzem 21 000 munkása. Ugyanaznap heves összecsapásra került sor a város utcáin tüntető munkások és a durván beavatkozó rendőrök között.­­ A jelenlegi osztrák kabinet kedden meg­tartotta utolsó ülését, amelynek végén Bruno Kreisky kancellár, benyújtotta kormánya lemon­dását. Mint ismeretes, a közelmúltban lezajlott választások eredményeként ugyancsak Bruno Kreisky kerül az új kormány élére.­­ Szomália fővárosában, Mogadiscióban megkezdte munkálatait 14 közép- és kelet-afri­kai állam csúcsértekezlete. 9 Több mint 40 halálos áldozata s mintegy 600 sebesültje volt Peruban a múlt hét végi so­rozatos földrengéseknek. Az anyagi kár is tete-9 Remberto Iritarte tábornok, a bolíviai fegy­veres erők főparancsnoka benyújtotta lemon­dását. Ez az első eset, hogy az augusztusban beiktatott kormány egyik fontos tagja lemondott tisztségéről.

Next