Hargita, 1972. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-14 / 10. szám

A föld alatti munkára munkásokat alkalmas A bányaiparban legelőnyösebb bérezést biz­tosítják, a tarifáris besorolás napi 01 — 114 lej, a szakképesítésnek és szakmai régiségnek megfe­lelően. AZ ALAPFIZETÉSHEZ A KÖVETKEZŐ PÓTLÉKOKAT BIZTOSÍTJUK : — 8—18 százalék a terv 109,5 százalékos teljesítése esetén ; — 15 százalék azon személyeknek, akik közös otthonban laknak (az 1053/1959-es MT11 alapján); — 15 százalék éjszakai pótlék ; — 4—6 százalék a csoportvezetőknek. A FENTIEKEN KÍVÜL BIZTOSÍTUNK : — munkavédelmi felszerelési ; — ingyenes szállási központi fűtéses, mo­dern munkásotthonokban, a nem csalá­dosoknak ; — napi háromszori étkezési étkezdénkben 12,50 lej ellenében ; — szakképzési lehetőségek ; — az ingázóknak bérletes autóbuszok áll­nak rendelkezésére, havi bérlet értéke 30 lej. Alkalmazásra jelentkezhetnek mindazok, a­kik betöltötték a 18. életévet, vagy akik még nem haladták meg a 45-öt Az alkalmazáshoz szü­ksé­ges okmányok : személyazonossági igazolvány katonai helyzetet igazoló okmány és munka könyv. (001) 8. OscUAB HARGITA Intézkedések a törvények alkalmazásának és népszerűsítésének megjavítása érdekében — AZ ÁLLAMTANÁCS TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETE — Az­ Államtanács törvényerejű rendeletet bocsátott ki a törvé­nyek alkalmazásának és népsze­rűsítésének megjavítását célzó egyes intézkedésekről. Az új sza­bályozó rendelkezés azokhoz az intézkedésekhez tartozik, ame­lyeknek célja a törvények helye­sebb alkalmazása, alaposabb el­sajátítása a szocialista szervek és szervezetek személyzete ré­széről, a törvényes szabályok szélesebb körű megismerése az ország összes állampolgárai ré­széről. A törvényerejű rendelet konk­rét feladatokat ír elő a miniszté­riumok és a többi központi szerv, a néptanácsok, a szocialista egy­ségek számára, hogy mindegyik a saját területén,­ ágazatában, tevékenységi körzetében és a rá háruló hatáskörnek megfelelően biztosítsa a kellő intézkedéseket annak a személyzetnek az alapos felkészítésére, amelynek hatás­körébe a törvények és a többi szabályozó rendelkezések alkal­mazása tartozik. Hangsúlyozza egyben a megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsoknak azt a kötelezettségét, hogy meg­szervezzék és egybehangolják az általános érdekű törvények nép­szerűsítésére irányuló akciókat a honpolgárok széles tömegeiben minden egyes közigazgatási-terü­leti egységben. Ezzel kapcsolato­san rámutat a pártszervek és -szervezetek, valamint­ a szak­szervezetek, az ifjúsági és a többi tömeg- és társadalmi szerveze­tek támogatásának jelentőségé­re. Előirányoz továbbá számos módszert a törvények megismer­tetésére, a többi között azt, hogy a kádertovábbképzési tervekbe megfelelő témákat foglalnak be­le, a tantervekben helyet kapnak a fontosabb törvények tartalmá­ra vonatkozó ismeretek, felhasz­nálják a honpolgári gyűléseket, a honpolgári bizottsági, a lakó­­egyesületi, szülőbizottsági gyű­léseket, bővítik a helyszínen, a szocialista szervezeteknél, közsé­gekben vagy városnegyedekben történt bírósági tárgyalásokat, felhasználják a tömegközlési esz­közöket stb. Az olyan megyék­ben, ahol a román lakosságon kí­vül az együttélő nemzetiségekhez tartozó lakosság él, megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak a törvényeknek az illető nemze­tiségek nyelvén történő ismer­tetésére.­­A törvényerejű rendelet elő­írásainak alkalmazása hozzá fog járulni ahhoz, hogy növekedjék a szocialista szervek és szerve­zetek vezetőségének a törvényes rendelkezések betartása iránti felelősségérzete,­­javuljon az ál­lampolgároknak a szocialista jogrend erősítése szellemében való nevelése, tömegvélemény a­­lakuljon ki a törvények tiszte­letben tartása, a közvagyon meg­védése, mindennemű fegyelme­zetlenségnek és a társadalmi e­­gyüttélési szabályok megszegé­sének a leküzdése érdekében. (Agerpres) „LAPOK A KISZ TÖRTÉNETÉRŐL címmel (File din istoria UTC) jelent meg a közelmúltban C. Bărbulescu, Florin Dragne, C. Motanu, Al. Şiperco és M. Tite munkája a romániai ifjúság for­radalmi megmozdulásairól, har­cos, haladó tevékenységéről. A „lapok“ száz évet pergetnek le a szervezett ifjúsági megmoz­dulások kezdetétől, a népi for­radalomban való lelkes részvé­telben és napjaink szocialista építésében helytálló tevékenysé­gig. Megismerkedünk az ifjúság demokratikus, forradalmi inter­nacionalizmusával, a párizsi Kommün barikádjain harcoló ro­mán egyetemisták közösségével, a KISZ megalakítását megelőző pezsgő időszakkal, az­ illegalitás nehéz éveivel, börtönökkel, helyt­állással és hittel, lankadatlan törekvéssel, a kommunista ifjú­ság áldozatkészségével a fasiz­mus elleni harcban, a fegyveres népi felkelésben — egyszóval, mindazzal, ami jelentős volt ha­ladásában, hiszen az ifjúság zö­me mindig a legforradalmibb e­­rő, a Kommunista Párt mellé so­rakozott fel, függetlenül a nyelv­től, amelyet beszélt, függetlenül nemzetiségtől, származástól. Nehéz nem felfigyelni a könyv arányosságára, az időszakok és események függvényében a tár­sadalmi erővonalak irányának kitűnő ábrázolására. A dokumen­tum-jelleget­ — pozitívnak tartjuk az adat, tény, eseménytársítást — nem törik meg a szerzők be­toldásai és értékelései. A nyelv egyszerűségével hat, majdnem hiányoznak a nagy-nagy szavak, a pátosz, az üres retorika. Nem véletlen, hogy a könyv megjelenése pillanatától magá­ra vonta az olvasók és a kritika figyelmét. Gh. Unc például a Scînteia tineretului hasábjain így méltatja: „. . egyike azoknak a nagyszabású kutatásoknak, a­­melyek roppant értékes ismeret­­anyagot szolgáltatnak a KISZ legjelentősebb pillanatairól. Meg­jelenése kétségtelen könyvkiadá­sunk jelentős eseménye ... Fia­talokról szól, főleg fiataloknak. Dokumentáris értéke mellett fel­becsülhetetlen nevelési­ hatá­sa .. Ha mindezek mellé csatoljuk azt a tényt is, hogy a KISZ 50. évfordulója a küszöbön áll, ak­kor mind a könyv, mind a mél­tatószavak nagyon aktuálisak. ,,Semmi sem fontosabb a föl­dön annál, ami a boldogságtól elhatárol, semmi sem fontosabb a fájdalomnál, semmi sem kész­tet annyi gondolkodásra, mint azoknak a dolgoknak a színjáté­ka, amely a boldogságnak gá­tat veti f át. Ez lenne nagyon vázlatosan a drámaiság alapja, Emile Faguet"­ értelmezésében. Nem véletlen — mondja —­ hogy a színház végső fokon nem más, mint ,,szerencsétlenségeink“ ani­mációja és íny akkor is szomorú, amikor vidámságot ölt magá­ra (,,kevesebb szerencsétlenséget visz színre“), és nagyon szomorú, amikor nagyon szomorú akar lénni. A néző szerepe, a drámai emóció alapja, ,,az ember ember iránti szimpátiája". Azért me­gyünk színházba, hogy megha­tódjunk embertársaink szeren­csétlenségein, megosszuk fájdal­mukat, kétségbeesésüket, nyo­morúságukat .. .mert szeretjük ő­­ket. íme, néhány a sok-sok eredeti gondolatból, amely szinte min­den bekezdésben meghökkenti az embert. A „színpad“ magya­rázata a színfalakon túlra nyú­lik. Az a nagy igyekezet, hogy az örökérvényű általánost —, azt a meghatározást, amely min­den idők színműveire illeszthe­tő — megtalálja, tulajdonképpen a valóságon ,,túlra“ hajszolja e­­setenként megállapításait. Pél­dául : „ . . az emberek csakis egy viszonylagosan szomorít színházat fogadnak el — ez az egyetlen, ami gondolkodásra készteti őket. . . az optimista színház üres és fölösleges...“ Va­lóban igaz, hogy az irodalom számára érdektelen volt a bol­dogság ábrázolása, valóban i­­gaz, hogy a boldog emberek ért­hetetlenek lehetnek a boldogsá­gukat keresők szemében. De amennyiben a drámaiság alapja a végső­­ cél felé­ vezető út, aka­dályok, küzdelmek, gyötrődések, sikerek és sikertelenségek össze­csapásainak lepergetése, a ,,ve­lem is így történt emóciójáért“ —■ pontosan ez az ábrázolás nem zárja ki az optimizmust, a siker hitét, hiszen az emberek csakis így tudnak cselekedni. . . Persze, egy rövid recenzió keretében nem törekedhetünk sem a könyv érdemeinek teljes ecsetelésére, sem a könyv támasztotta ellen­vetéseink bemutatására. Az ol­vasó feladata lenne ez. Érde­mes fellapozni Faquet könyvét, hiszen — nagyon leegyszerűsítve a kérdést — In az olvasó csak annyival marad, hogy : „miért is megyek színházba?" — ezzel az egyetlen eggyel is elég sok i­­dőt tölt el, amíg a legőszintébb válaszra talál. GAÁL PÉTER ( *) Drama antică. Drama modernă, Editura encic­lopedică română, 1971. (­ Mit jelent a színpad ? Közelebb hozni a falut a városhoz (Folytatás az 1. oldalról) nem rendelkezünk olyan lehető­ségekkel, hogy teljes mértékben kielégíthessük a falusi lakosság igényeit. Turisztikai létesítmé­nyeink (jelenleg a megye terüle­tén 16 turisztikai egységünk van 250 férőhellyel és kisvendéglővel) száma is gyarapodik: szálloda épül Parajdon vendéglővel és cukrászdával, Marosion is hoz­zákezdenek egy hasonló jellegű turisztikai egység építkezési munkálataihoz. Egyelőre még javaslat, de megvalósításának semmi akadálya. Tusnádfürdő közelében autómosót és autós­pihenőhelyet szeretnénk létesí­teni. — Egyéb, a lakosságkiszol­gálás megjavítását célzó el­gondolások? — A múlt évben jogos pana­szok érték hálózatunkat az élel­miszerellátást illetően, ugyanis szövetkezeteink még mindig a nagybani lerakatokból történő felvásárlásokra alapoznak, ahe­lyett, hogy kihasználnák a mel­lékgazdaságok adta lehetősé­geket. Az élelmiszercikkek el­osztása a lakosság összetételének arányában történik, s a nagyba­ni lerakatokból elsősorban olyan községekbe juttatunk árut, ahol jelentősebb az ipari munkások száma, ezenkívül a mi feladatunk a vágterek ellátása is. Amennyi­ben a községi fogyasztási szövet­kezetek nagyobb hangsúlyt fek­tetnek a helyi erőforrások ki­használására, úgy az élelmiszer­­ellátás (húskészítmények, ke­nyér stb.) is folyamatosabbá vá­lik, mi több, kedvezően befo­lyásolja vendéglátóipari egysé­geink tevékenységét. Cél legyen tehát: a nagyobb községekben a saját ellátási bázis kialakítá­sa. Az ipari cikkek választékát kell bővítenünk, áruházainkban legyen minden, amit városon is meg lehet vásárolni. Vendéglá­tóipari egységeink esetében ez­­idáig is oly módon gazdálkod­tunk, hogy a helyi ételkülönle­gességeket helyezzük előtérbe. De e téren is még sok a teríni­­valónk. Versenyképessé tudjuk tenni a sorozattermékeket gyártó egységeinket is, elsősorban az új bútortípusok előállításával. Eb­ben az esztendőben különösen megnövekedett feladatokkal kell számolnunk a felvásárlások ese­tében, a szövetkezetek érdeke minél szorosabb kapcsolatot ki­építeni a fogyasztókkal, hogy ezzel is elősegítsék a felvásár­­landó termékek minőségének és mennyiségének növelését. De hosszasan sorolhatnám még mind­azokat a tennivalókat, amelyek szövetkezeteink eredményes mun­káját segítenék elő; mozgósító jellegű terveink megvalósítása csakis jó szervezéssel, felmérhe­tetlen lehetőségeink kiaknázásá­val lehetséges. Tegyünk talán itt pontot beszélgetésünkre, amelyben, a terjedelem nagysága ellenére csak érintettünk jelenségeket, felvázoltuk a fogyasztási szö­vetkezeti hálózatra háruló nö­vekvő­­ feladatokat, amelyek lényege: közelebb hozni a fa­lut a Városhoz, lehetőségeink a­­rányában, mind a kereskede­lemben, mind a szolgáltatá­sokban ugyanazt biztosítani községeink és falvaink lakói­nak, amit a városi ember is megkap. Konzultáció? Éljünk vele! (Folytatás az 1. oldalról) — Felvettük már a kapcsola­tot a marosvásárhelyi 3 éves pe­dagógiai főiskolával, és ígéretet tett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa is, hogy támogatnak. A matema­tikus Maurer Gyula, egyetemi tanár érkezését várjuk még eb­ben a hónapban. Nyilván, továb­bi hasonló segítségek kieszközlé­sére szükség van, és mindent megteszünk ennek érdekében.­­ Végül érdekelne, mit tett eddig a megyei tanfelügyelő­­ség, hogy az Oktatásü­gyi Mi­nisztérium szóbanforgó rende­lete valóban a tanulók hasz­nára váljék". Hogyan ellenőr­zi a konzultációkat? — A rendelkezés az első év­harmad végén jelent meg. De­cemberi igazgatói értekezletün­kön, az iskolák vezetőségével megbeszéltük az azonnali tenni­valókat. Az ellenőrzésre vonat­kozóan pedig elmondhatom, hogy még ebben az évharmadban hoz­zákezdünk — de természetesen nem lesz olyan iskola, ahol a megsegítésnek valamelyik for­mája ne létezzék. A keret adott, annak tartalma, a megsegítés eredményessége attól függ, hogy az iskolák vezetősége, a tanári közösségek milyen lelki­ismerettel teszik magukévá a tanórán kívüli többletadás szép­hasznos gondolatát. Végső fokon az ellenőrzés nem terjedhet ki minden iskolára. A gyerek iránti szeretet, a társadalom iránti kö­telesség és felelősségvállalás dik­tálja az ütemet , és ennek me­gyénk tanársága eleget is tesz majd. JANUÁR 16, VASÁRNAP 8,15 — Reggeli torna. 8,30 — Pionír műsor. 10,00 — Faluműsor. 11,10 — Leonard Bernstein zenei ismertetés. 12,00 — A haza védelmében. 12,30 — MAGYAR NYELVŰ A­­DÁS: — Vasárnapi mozaik,­­ Bo­dor Pál jegyzete ; Filmriport ; Csáky Zoltán marosvásárhelyi iskolákban, építőtelepeken, üze­mekben és fakultásokon; Köny­­nyűzene-műsor ; Plum-Plum és Plus Kutya . 14.00 — Szórakoztató műsor. 16.00 — Az óriások földje — folytatásos film in.50 — Hirdetések. 10.55 — Műkorcso­­lyázó Európa-bajnokság — közvetítés Göteborgból 19.00 — Mehedin­ţi-i folklórműsor 19.•’00 — 1001 este 19.30 — Híradó. 20.00 — Heti riport. 20.20 — Az ppv mll jó fontos bankjegy — mű­vészfilm. 21.50 — Román-bolgár ,kö­zös varieté műsor. 22.50 — Híradó. JANUÁR 17. HÉTFŐ 16.00—17 00 — Mezőgazdasági lecke. 18.00 — A fűm. 13.30 — A nagybá­nyai Turnicul együttes vendégsze­replése a Skandináv országokban. 18.50 — Gazdasági műsor. 19.15 — Hirdetések. 19 20 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20.10 — David Copperfield (V). 21 00 — Tudatos jövőépítés — Románia kül^^’Rikája. 21.35 — Név­telen cstilag. 22 35 — A szocialista or­­szág-'Okból — Magyar NK: Miskolc 22.50 — Híradó. JANUÁR 18. KEDD 9.00—10 00 — Iskolásoknak. 18.00 — Kis ez°rmesterek. 18.30 — Irodalmi adás 19 00 — Népművészet. 1915 — Hirdetések 19.20 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20­00 — Reflektor 20.15 — Alexandru Lăpuşneanu — operaelő­ TV ■ ■ ■ ír jOVO heti műsora adás 21,25 — Közelkép, Maria Spiri­don népművészeti alkotó. 21,55 — Sztárparádé. 22,40 — Híradó JANUÁR 19. SZERDA 16,00—17 00 — Iskolásoknak. 18,00 — Könnyűzene-műsor — Intervizió. 18,20 — Nyelvészeti adás. 18,35 — Mezőgaz­dasági műsor. 18,55 — Achim Nică é­­nekel. 19.20 — Pronoexpressz-húzás. 19.20 - 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Tv-riport. 20 20 — A nagy hadgyakorlatok — Filmarchivum. 22.05 — Ludovic Spiess énekel. 22.25 — A Föld körül — Új-Zéland. 22,40 — Híradó. JANUÁR 20, CSÜTÖRTÖK Mezőgazdasági lec- 17.30 - MAGYAR NYELVŰ MŰ­SOR : Majtényi Erik heti kom­mentárja ; A med­gyesi Vitrome­­tan gyárban Tóthfalusi Kóla an­­ketja, operatőr Florin Orezea­­nu; Könnyűzene — Mátyás Féva, Szabó Edit, Fogarassy Gyö­gy , Teleki Sándor Petőfi barátja — szöveg Csetri Elek egyetemi ta­nár • László Ferenc bemutatja Orbán György zeneszerzőt. 13.30 — Gépkocsivezetőknek. 10.50 — Hogyan alkalmazzuk a törvényeket. 19.10 — Orvosi tanácsadó. 19.20 _ 1001 este. 19.20 — Híradó. 20.00 — Mozart-fesztivál. 20 50 — Ifjúsági­ műsor 21.25 — Filmkomikusok. 22.10 — Tudománynépszerűsítés 22.55 — Híradó. JANUÁR 21, PÉNTEK 16,00- 17,00 — Iskolásoknak 18.00 __ Az otthon. 18 50 — Bihari folklór. 19.10 - Lottó-húzás. 19,20 — 1001 este 19,30 - Híradó. 20.00 — Eugen Mân­drie jegyzete. 20.15 — Szovjet já­tékfilm Gorkij életéről. 21,50 _ Nemzetközi szemle. 22.35 — Operett műsor. 22 50 — Híradó. 16.30 — Német nyelvű műsor 18.15 — Tánc, ritmus, fiatalság. 19.00 — Hazafias versek. 19.15 — Hirdetések 19.20 — 1001 este. 19.30 — Híradó­ 20.00 — Nemzetközi heti szemle 20.15 — Enciklopédia. 21.00 — A be­tolakodók (X) 21.50 - Zenei szótár­a. 22.50 — Híradó, sport. 23.00 — Románcok és bordalok. JANUÁR 22. SZOMBAT If A nap rejtvénye 1875-ben született Albert Schweitzer, a neves vízsz. 1, a vízsz. 5­­békedíj ki­tüntetettje, aki az afrikai vízsz. 10 ál­lam vízsz. 17 nevű helységében kórhá­zat létesített és tar­tott fenn, és vízsz. 25 eszméit szemé­lyes példával is iga­zolva itt fejtette ki emberbaráti te­vékenységét. Mint vízsz. 37. is jelentős hírnévre tett szert. VÍZSZINTES : 9. Kínai területmér­ték. 12. Skálahang. 13. Román szám­név. 15. Vízi madár. 16. Az érchegy­ség lakója 20. Neves hazai építész és író (Károly). 22. Algériai kikötő város (vissza). 29. Idegen női név. 31. Foghús. 32. Lárma. 33. Erdei állat. 34. Nem ennél ! 36. Fába ír. FÜGGŐLEGES: 1. Hazai hegycsúcs 2. Finn népi elbeszélő énekek. 3. Vissza . Menj, angolul. 4. A skandi­náv népi irodalom prózai terméke. 5. Név, latinul. 6. Fém. 7. Tokió hajdani neve. 8. Utó alkalmatosság. 11. Munkadíj. 14. Az erdei aljnö­vény. 16. Van bátorságod. 18. . .le, golyó, gömb franciául. 19. Pánsíp — románul. 21. — Színpadi maszk. 23. Japán kikötőváros. 24. Érzelmi meg­nyilvánulás. 26. Évben — idegen szó­val. 27. A szájban képződik. 28. A jövendőmondó. 30. Szigetek, Japán csendes-óceáni partvidékén. 34. Bar! egynemű hangzói. 35. Igásállat. f 2 i h w 6 a 9 • /0h # 12 t1A ® /S 16 /* /­? 19 m ÁÁ 20 ír 23 -S xh SS 2E 29 2S 2336 • if9 32 33m & 31• 3C 39 1972 január 14, péntek Napkelte: 7,50, -nyugta: 16,59, Holdkelte: 6,25, -nyugta: 14,45. Az évből eltelt 13 nap, hát­ra van még 353. ÉVFORDULÓK:­­ 1934-ben halt meg Ioan Cantacuzino orvostudós, bakteriológus, a modern román mikrobiológiai is­kola és kísérleti orvostan megalapítója (szül. 1863- ban). HETIVÁSÁR: Balánbánya, Tusnádfürdő, Gyergyóal­­falu, Madéfalva. TELEVÍZIÓ JANUÁR 14. PÉNTEK 16,00—17,00 — Tévé­iskola. 18,00 — Otthonunk. 18,50 — A KISZ művész­­együttesével Hollandiában. 19,10 — Lottóhúzás. 19­20 - 1001 este. 19,30 — Híradó 20,00 — Eugen Mândrie belpolitikai jegyzete 20,10 — Nagy­szerű idők Spessartban — játék­film 21,50 — Híradó. 22,00 — A mű­­korcsolyázó Európa bajnokság : jég­tánc (egyenes adás Göteborgból). RÁDIÓ A MAROSV­ASAHHELYI STÚ­­DIÓ MŰSORA JANUÁR 14. PÉNTEK Magyar nyelven : 6—6,30 — Reggeli zenés beszélgetés. 18—19.30 — Hírek, tudósítások. Tóth Erzsébet és Ko­vács András népdalokat énekel. Szocialista hazánk tájain : Târgo­­vişte Birtalan József : Szép or­szág a miénk című kórusműve. Fia­talok híradója : A KISZ megalaku­lása 50. évfordulója küszöbén . Val­lanak a dokumentumok . Hogy min­dig magasra emelt fővel járhass — riport ; Pódium. Kis zenei lexikon. J­ANUÁR 15. SZOMBAT Magyar nyelven : — 6—6,30 — A történelem lapjaiból. : Ştefan Stîncă­ra emlékezünk halálának 75. évfor­dulója alkalmából. Riportműsor fa­lusi hallgatóinknak : A mezőgazda­ság fejlődésének új vetületei. Új feladatok a községi néptanácsok te­véknységében. Tavaszi előkészületek Kíván­­ymuzika. 18—19,30 — Hírek, tudósítások A tájékoztatás rend­szerének tökéletesítése a nemzetgaz­daságban. Hangversenykrónika iro­­dalmi élet : Alkotók műhelyében A mikrofon előtt írók, költők, iroda­lomkritikusok. Zene. MOZI JANUÁR 14. PÉNTEK CSÍKSZEREDAI Transzil Vilm­a: Az Izgága énekes. Lengyel film. Előa­dások kezdete: 11, 14, 18, 18, 20. CSÍKSZEREDAI Hargita : Aladin lámpása. Színes szovjet film. Előa­dások kezdete: 10, 15, 17, 19. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Vasárnap reggel 6-kor. Román film Előadások kezdete: 11, 16, 18, 20. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: A napraforgó Színes olasz-szovjet film. Előadások kezdete: 10, 16, 19. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famun­kás : Ki lehet róla? Román film MAROSHÉVIZI Caliman : A Kara­mazov testvérek. (I-II. rész). Színes szovjet film. Előadások kezdete : 11. 16. 18, 20. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás: Két anyám és két apám van. Színes jugoszláv film. Előadások kezdete: 18, 20. BORSZÉKI Borszék : Az idő abla­kai. Színes magyar film. Előadások kezdete : 16, 19 BORSZÉKI Forrás : A nagy kék jel­zés Magyar film. Előadások kez­dete : 16, 19 TUSNÁD FÜRDŐI Olt: Születési bi­zonyítvány Lengyel film. Előadá­sok kezdete: 17, 20. B­ALÁNBÁNYAI Bányász: Akit nem lehet elítélni. Szélesvásznú szovjet film. VLAHI­CAI filmszínház: Rajtaütés. Szélesvásznú szovjet film. MADEFALVI Vasutas : Vörös aratás. Brazíliai film. GALÓCÁS! Fenyő: A karácsonyfa. Színes francia film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: Hétlovas betyárjai. Színes román film LÖVETEI filmszínház: Végzetes hiba. Színes német film. PARAJDI filmszínház: Az üstökösön. Csehszlovák film. HODOSI filmszínház : Egy zug sze­relmeseknek. Színes francia-olasz film. DITROI filmszínház . Rohamoz a B. D. Színes román film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Rómeó és Júlia. (I-II rész). Színes angol film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Versenyfutás az örökségért. Színes angol film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház • A gyilkos a házban van Magyar film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : A vörös sátor (I—II. rész). Színes szovjet-olasz film. IDŐJÁRÁS Tegnap megyeszerte lehűlt a hőmérséklet, így Csíkszeredá­ban —14 fokig, Gyergyóalfalu környékén —12 fokig, Székely­udvarhelyen —10 fokig, Maros­hévízen pedig —16 fokig hűlt le a levegő. Az eddig elég enyhe télhez viszonyítva szokatlan hideg még a napos déli órákban sem sokat enyhült. A hideget fokozta az egész napon át érez­hető északi szél. Ma, a Központi Meteoroló­giai Intézet előrejelzése szerint valamivel enyhébb lesz az idő. Az égbolt többnyire borult lesz, helyenként kisebb havazás is várható. A hőmérő a hajnali­ reg­geli órákban —7 és —12 fok kö­zött ingadozik, a déli-délutáni ó­­rákban már —3 és +2 fokig enyhül. Mérsékelt északi, észak­­nyugati szél. GYERMEK mellé sürgősen háztartási alkalmazottat keresek Csíkszeredába. Előnyös feltéte­lek. Érdeklődni: az 1391-es tele­fonon. 1972. JANUÁR 14. PÉNTEK T1 A CSÍKSZEREDAI AUTÓSZÁLLÍTÁSI vállalat AZONNAL ALKALMAZ:­­— C, D, E kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket —­ műhely­mestert — autószerelőket — lakatosokat — hegesztőket — autóvillanyszerelőket — technikai ellenőröket Alkalmazási feltételek: büntetlen elő­élet, teljesített katonai szolgálat, valamint a 12/1971-es törvényben előírt feltételek. Az amatőr sofőriskolához alkalmazunk: — hivatásos B, C kategóriájú jogosítvány­nyal rendelkező gépkocsivezető — középiskolai végzettség vagy mester­­ iskola Bővebb felvilágosítás a 10—52-es és a 12—15-ös telefonon. — oktató mestereket Alkalmazási feltételek :

Next