Hargita, 1972. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-28 / 22. szám
HZRKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 22. (1219 ) SZÁM | 1972. JANUÁR 28. PÉNTEK 1 ARA 30 BAM ELMÉLYÜLTEK!, FELELŐSSÉGÉRZETTEL — A municípiumi néptanács ülésszaka — ! Tegnap, január 27-én tartotta ez évi rendes ülésszakát Székelyudvarhely municípium néptanácsa. Az ülésszak munkálatain a néptanácsi képviselőkön kívül meghívottként részt vettek egyes intézmények és vállalatok vezetői, szövetkezeti elnökök. Jelen volt Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Az ülésszak munkálatait Ubornyi Mihály elvtárs, az RKP Székelyudvarhely municipiumi bizottságának első titkára, a municípium polgármestere nyitotta meg és vezette. A képviselői testület tanácskozásán napirendi pontként szerepelt az 1971. évi gazdasági terv és költségvetés megvitatása és elfogadása; ugyancsak ez alkalommal válaszoltak a Gyergyószentmiklós városi néptanácsnak megyénk összes városaihoz intézett hazafias versenyfelhívására. Amint azt több felszólaló is hangsúlyozta, a székelyudvarhelyi városvezetők tanácskozását az elmélyültség, a municípium gazdasági, társadalmi, művelődési életének, a Végrehajtó Bizottság ezzel kapcsolatos tevékenységének sokoldalú, átfogó megvitatása, a problémák mélyen szántó elemzése jellemezte. Az ülésszak munkajellegének előtérbe helyezését elősegítette az a tény is, hogy a képviselők az összes dokumentumokat már jó előre az állandó bizottsági szaküléseken megismerték, alaposan tanulmányozták és észrevételeiket már akkor megtették. A másik tényező pedig az volt, hogy Székelyudvarhely municípium eredményekben, sikerekben gazdag esztendőt zárt 1971 év végén, az ülésszak ezt összegezhette s az eredményes munka szilárd talaján állva vitathatta meg az előbbrelépés módozatait, az elvégzendő feladatok közigazgatási részét, a municípium távlati fejlesztésével, rangosabbá válásával kapcsolatos öszszes gazdasági, társadalmi, pénzügyi és művelődési kérdéseket, a beruházási pénzeszközök gazdaságos felhasználását és hatékonyságát. Az 1971-es beruházási tervet 102,1 százalékban teljesítették. Ennek eredményeként felépült a 390 lakrészes negyed. Megkezdték a Nagy-Küküllő szabályozási munkálatait és a közművesítési hálózat bővítését, átadták a használatnak a rönkraktárt és a meghosszabbított vasútvonalat. A város csatornahálózatának bővítése ugyancsak a múlt évi megvalósítások között szerepel. A lakosság hazafias hozzájárulásával pedig öt autóbuszmegállót létesítettek és átadták rendeltetésének az újonnan épült piacteret. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére és korszerűsítésére 366 ezer lejt költöttek el. Ennek köszönhetően 1971-ben javult a lakosság ruházati és élelmiszercikkekkel való ellátása. A kereskedelmi vállalatok tervüket jóval túlteljesítették, s így mintegy 228 106 000 lej értékű árut forgalmaztak. Az ülésszak, munkálatainak egyik tanulsága éppen az volt, hogy ezek a jelentős események biztos garanciát jelentenek az ez évre szabott még jelentősebb, még számottevőbb gazdasági, társadalmi és művelődési célkitűzések valóra váltására. A feladatok ugyancsak gyarapodtak. A municípium igazgatósági egységeinek terve 21,5 százalékkal növekedik, ami persze azt is bizonyítja, hogy a municípium gazdasági ereje évről évre gyors ütemben fejlődik. Ehhez aránylik ugyanis a beruházási irányzat, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb az előző évek bármelyikénél. Csak ipari építkezésekre több mint 41 millió lejt tervszerűsítettek. Ebben az évben is újabb lakások átadására kerül sor, szám szerint 340-re, amelyből 150-et az állami pénzeszközökből, 190-et pedig a lakosság pénzéből. Hozzákezdenek a Bútorgyár bővítéséhez, a készruhagyáriak részére pedig egy 105 férőhelyes otthon létesítéséhez. Ugyancsak ebben az évben kezdődnek meg a Készruhagyár és az Élelmiszeripari Felszereléseket Gyártó Vállalat bővítési munkálatai, tovább folyik a kiállítási csarnok bővítése, ami pedig az iskolahálózat bővítését illeti, egy tizenhat tantermes általános iskola, 120 férőhelyes napköziotthon és nyolc tantermes szövetkezeti iskolaközpont, bentlakás és tanműhelyek létesítésével számolnak. Az ülésszak résztvevői reálisan mérték fel az 1972-es gazdasági és pénzügyi terv mozgósító jellegét és az ebből adódó megnövekedett feladatokat. Tudatában vannak annak, hogy mind a Végrehajtó Bizottság, mind az összes néptanácsi képviselőkre az a feladat hárul, hogy a rendelkezésükre álló anyagi és pénzeszközöket gazdaságosan és hatékonyan használják fel. Ennek érdekében pedig gondoskodniuk kell a terv és a pénzügyi fegyelem szigorú betartásáról, a közvagyon megvédéséről és állandó gyarapításáról s e fontos kérdéseknek a lakosság széles tömegeiben való tudatosításáról. Az olyan kiemelkedő városrangosító sikerek, mint a 800 alkalmazottat foglalkoztató gyapotfonoda, a 150 ágyas korszerű szálloda és az impozáns postapalota tavaly határidőre történő felépítése és más munkálatok elvégzése arra kötelezi a székelyudvarhelyieket, hogy az idén se adják alább. De, amint az ülésszakon különös nyomatékot kapott, nagyobb rendet kell teremteni az építők házatáján, s ugyanakkor igényesebb, pontosabb, jobban körülhatárolt tevékenységet kell kifejteniük az építtető egységeknek, hogy semmiben se hátráltassák a kivitelezőket a beruházási terv előirányzatainak valóra váltásában. Az építtető egységeknek mindenek előtt a műszaki dokumentáció törvényszabta határidőre történő biztosításáról és a pénzeszközök folyósításának előfeltételeiről kell idejében gondoskodniuk, hisz ezek nélkül az KOLOZSI MÁRTON Azon tűnődöm... hogy mit érnek, a szépen hangzó szavak, a tapsot, általános helyeslést kiváltó hozzászólások, ha csak papíron maradó tervek, tervezgetések maradnak?! Mit ér a legszebb, legnemesebb kezdeményezés, ha nem követi azokat szemet, szívet gyönyörködtető cselekvő alkotás?! E kérdések hatalmasodnak el rajtam, valahányszor elhaladok Vlahica, s talán megyénk legrégibb ipari berendezése, a vashámor mellett. Talán még nem lenne késő menteni a menthetőt, még ipari múzeummá lehetne átalakítani az egyre jobban rongálódó alsó hámor épületét (a felsőt még használja az üzem). Vagyis azzá, aminek szánták. Az ötlet még most is dicsérendő, ne hagyjuk soká parlagon heverni! A közvetlen szomszédságában lakó egyik család még van mit eltüzeljen faanyagából. Még van mit rongáljanak ismeretlenek rajta, mert az ajtó tárva-nyitva. Még találni egyes súlyosabb vasalkatrészeket környékén heverni, földbe temetve rosdásodva, jobb sorsra várva. Amit még nem fedeztek fel az élelmes fémgyűjtők. Holnapholnapután talán csak a sajnálattal s a késői ébredéssel maradunk... Kár, mindenképpen kár volna a legrövidebb időn belül meg nem valósítani a tervet, mert kevés hasonló vashámort kímélt meg eddig s ilyen állapotban az idő vasfoga. Mentsük a menthetőt, mert talán gyermekeink vonnak majd felelősségre eme nagyfokú hanyagságért. S mit fogunk majd felhozni mentségül...? FERENCZY L. TIBOR Este vagyon a faluban Parázs veszekedés a gyergyószentmiklósi távolsági autóbuszállomás pénztára előtt: három gyergyóalfalvi atyafi osztja a semmit. Veszekednek a semmin. Gyötrik magukat az emberek a pénztár előtt, a félhatos járat elment, beraknak még egy buszt, de hiába, arról is sokan lemaradnak. Szombat van, este, hazaigyekszik mindenki. Óránként kellene járnia egy busznak, mondják, a kollektív bölcsesség elmerészkedik tovább is, mi lenne, ha trolibusz körjárat kötné össze a gyergyói falvakat a várossal. Aztán megérkezünk Gyergyóalfaluba. Téblábolok egy keveset a Művelődési Otthon előtt, másnap estére színielőadást hirdet egy plakát, a nyárádköszvényesiek lépnek fel, a szomszéd megyéből, a Falu rosszával. ,,Na ez jó lesz!“ — gondolom, és elolvasom a másik plakátot . Dr. Papp Árpád tart előadást a járványos megbetegedésekről déli tizenkét órakor. Csegedi Ferenc, a Művelődési Otthon igazgatója az irodában foglalatoskodik. Árulja a jegyeket a másnap esti előadásra .Az irodában meleg van, jó lesz kigombolkozni. Mondom : két napig itt maradnék. Csegedi Ferenc átszalaszt valakit ,,Sára nénihez“, hogy gyújtsanak be a vendégszobába. Emberek jönnek, mennek. Nyárádköszvényesről, a velük való kapcsolatról beszélgetünk. A beszélgetés meg-megszakad. — Nyárádköszvényessel és Nyárádremetével vannak kulturális kapcsolataink — mondja Csegedi Ferenc —, a nyáron a folklóregyüttesünkkel egy hetes turnét tervezünk Maros megyében. Bemutatnánk azokat a táncokat, amelyeket ott gyűjtöttünk. — No, ez érdekes próbálkozás — mondom. — A múlt nyáron táncoktatóink, Csegedi Anna, a feleségem és Erszény Ilona, tánctanfolyamon voltak Marosvásárhelyen, a megyei Népi Alkotások Háza küldte őket. Néhány faluban, Sárpatakon, Vajdaszentiványon, Marosmagyarón helyi táncokat is gyűjtöttek, Ördög István, a gyergyószentmiklósi Művelődési Ház táncmestere adott nekik segítséget. Nos, ezeket a táncokat a folklóregyüttesünk feldolgozta. Erről van szó. — Mióta tart ez a kapcsolat? — A hagyomány nem nagy, tulajdonképpen kölcsönös vendégszerepléseken alapul. Ennek a kölcsönösségnek az egyik. .. mutatója a nyárádköszvényesiek holnapi színielőadása. Nem is kéne írja, nem valami fényes darab. De szívesen fogadjuk a műkedvelőket, annál is inkább, mert pedagógusok a szereplők. — Annál inkább rosszallam. De nem szólok bele. — Aztán, természetesen — folytatja a szót Csegedi Ferenc — kapcsolataink vannak Gyergyóremetével, Salamással, Hódossal, Gyergyócsomafalvával, Tekerőpatakkal, Tölgyessel, Zetelakával, Farasddal és a Gyímesekkel, bár az is igaz, ők még nem voltak nálunk. Új arcok az irodában. Csegedi Anna tanítónő toppan be és Baricz Károly, a gyergyóalfalvi mtsz főkönyvelője. Bejönnek, leülnek, maradnak. Csegedi Ferenc megnézi, begyújtottak-e a vendégszobába. Csegedi Anna mondja : A táncokkal nagyon rosszul állunk. Furcsa, de úgy igaz, én ismerem a marosmentit, de a csíkit nem. Kitől tanultam volna meg. Alfaluban kimondottan helyi tánc a hüllők tánca, öregebb férfiaknak való, hetvenhétszer eltáncoltuk már, a könyökünkön jön ki. A másik a szárhegyi Gábor Ignácé. Ezt is annyiszor eltáncoltuk, rémes. Van még az újfalvi ceppel, 12 figurás német tánc. Csináljuk. A többi falvakban eredeti helyi tánc nincs. A régi Maros tartománynak hagyománya van, még az ötvenes években Haáz Sanyi bácsiék feljártak táncot oktatni. Aki szakértő, észreveszi, hogy ha nincsenek is helyi táncok, létezik azért egy mozdulat, egy kiforgás, amit felhasználhatunk. Akkoriban például Alfaluban szégyennek tartották, ha valakik csárdásra felálltak. Úgy segítettünk, hogy megmondtuk az embereknek : más falvakban városi ruhában járják a népi táncot, és nem szégyellik. MIKLÓS LÁSZLÓ (Folytatás a 2. oldalon.) . HÍREK - ESEMÉNYEK - HÍREK - ESEMÉNYEK Iskolai társadalomtudományi kabinetet rendeztek be a Csíkszeredai 2-es számú líceumban. Az utolsó simításokat is elvégezték tegnap, s így készen áll a ma délelőtt 10 órakor sorra kerülő ünnepélyes megnyitóra, melyre megyénk több mint 80 iskolaigazgatóját hívták meg. 2 Két Hargita megyei lakosnak kedvezett a szilveszteri rendkívüli lottóhúzás. Az óczfalvi Németh Gyula olaszországi, míg Nagy Vencel balánbányai lakos törökországi kirándulást nyert. 3 Orvosok tanácskozása Borszéken. Tegnap az üdülő művelődési otthonában Az érelmeszesedés és kezelésének módozatai Borszéken címmel tartott előadást dr. Iosif Boeru, majd a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseket vitatták meg a jelenlévők. «rötswtí sím, 3-íÍímhí* ___ ocasá. 1 JÓ HÍR TV--NÉZOKNEK Jövő hét keddjétől reggel 9 órai kezdettel délelőtt is sugároz adást a TV I. műsora. A tévénézők délelőtt az előző napok legsikerültebb műsorszámainak ismétlését, játékfilmeket, gazdasági-tudományos előadásokat, híradókat, nyelvleckéket, dokumentumfilmeket tekinthetnek meg. Rendszeressé válik a TV-iskola. A jövő heti részletes tv-műsort lapunk holnapi számában közöl A FELELŐSSÉG A GAZDASÁGI JOBB • • HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK FONTOS TÉNYEZŐJE A CSÍKI MEDENCE FAMUNKÁSAINAK KÖZGYŰLÉSE KAPCSÁN Nagyon helyesen jegyezte meg az egyik meghívott, hogy a csíki zóna fakitermelő- és -feldolgozó egysége alkalmazottainak közgyűlésén a jelentést előterjesztő Frăţila Ioan, a fővállalat osztályvezető mérnöke, nem az alkalmazottaknak számot adó vezető szerepkörében lépett elő, hanem tolmácsolta a fővállalat vezetőségének köszöntő-méltató szavait, elmondta, milyen feladatok állnak az egység dolgozói előtt, majd további sikerekben gazdag évet kívánt a megjelenteknek. A beszámoló-jelentés, amelynek az elmúlt évi tevékenységet és az idei tervfeladatokat, vállalásokat, tennivalókat kellett volna elemeznie, így egyféle tájékoztató lett, véleményünk szerint nem is történhetett ez másként, ha az előző közgyűlésen a fővállalat más vezetője, Orbán László gazdasági igazgató olvasta fel a jelentést, azelőtt pedig szintén másvalaki jelent meg e feladat elvégzésére. Hogy a zavart, melyet ez a néhány sor keltett az olvasóban, némiképp eloszlassuk, most is el kell mondanunk, hogy a csíki zóna fakitermelő- és -feldolgozó egységének vezetését a Csíkszeredai fővállalat vezetőségének tagjai osztják meg maguk közt, tényleges és teljes hatáskörrel rendelkező vezetőket csak az alegységek szintjén találunk. Más szóval, a fővállalat vezető beosztású káderei (igazgatók, osztályvezetők) foglalkoznak a fővállalat szakterületeivel, hatáskörüknek megfelelően, s menet közben rendezik az egység szakkérdéseit is. Kollektív vezetés ez is, csak az a furcsa benne, hogy nem az egység, hanem lényegében és potenciálisan a fővállalat kollektív vezető szervének néhány tagja hajtja végre azt, így nem csoda, ha a beszámoló jelentésben (maradjunk mégis ennél a megfogalma-■ zásnál) egy szót sem említettek a dolgozók bizottsága tevékenységéről, de a hozzászólók is tartózkodtak e szerv bírálatától vagy méltatásától. Az alkalmazottak képviselőinek talán fogalmuk sem volt e szerv létezéséről, tevékenységéről, legalábbis nem voltak tisztában ezekkel a kérdésekkel, amin igazán nem kell elcsodálkoznunk. Mellesleg, a közgyűlés hozzászólásait túlnyomó többségben a meghívottak szolgáltatták, vagy a fővállalat vezető beosztású alkalmazottai, az egység dolgozói egy-két kivétellel végighallgatták közgyűlésüket. Pedig probléma, ha nem is a hozzászólások, de a jelentés tanúsága szerint, lett volna bőven. Igaz, hogy az egység munkaközössége 6,5 millió lejjel teljesítette túl évi , össztermelési tervét a fakitermelésben és több mint 5,9 millió lejjel afeldolgozásban. Tbb mint 4000 köbméter fenyőrönköt, 230 bükkrönköt, 1630 köbméter gyantás cellulózfát, 350 köbméter cellulózfahulladékot, 1270 négyzetméter parkettet és 2140 darab hordót gyártottak terven felül 1971-ben. A kitermelés és feldolgozás mennyiségi vetületeit szintetizáló mutatók felsorolása további munkasikereket érzékeltetne. Lemaradások észlelhetők viszont az általános értelemben vett minőség vonatkozásában. A legtöbb lemaradás a csíkszentkirályi fakitermelő-, illetőleg -feldolgozó alegységeket terheli. A csíkszentkirályi fakitermelő alegység viszszautasítási együtthatója például a bükkrönk esetében 5,6 százalékra emelkedett, az egyik legfontosabb negatív tényezőt a helytelen mérés, osztályozás jelenti. A Csíkszentmártonba szállított műfa egy részét emiatt csak tűzifának használhatták fel, részletkérdéseken túlmenően, a jelentés megállapítja, hogy nem tartják be a kitermelést szabó- VALI JÓZSEF (Folytatás a 3. oldalon) Jégkorong VB — 1972 C-csoport, Csíkszereda Színvonalas mérkőzéseket, sportszerű közönséget TAKÁCS ISTVÁNT nem kell bemutatnunk olvasóinknak. A jégpálya szerelmeseinek emlékezetében még elevenen élnek gyors lefutásai, ötletes cselei, nagyszerű góljai, intelligens, építő passzjátéka, akár a Csíkszeredai csapatok, akár a Kolozsvári Tudomány, akár a válogatott színeiben lépett a jégre. 1946- tól hokizik. 1951-től 1963-as viszszavonulásáig a válogatott tagja, egyetlen mérkőzésen — legyen az klubcsapatokkal vagy nemzeti válogatottakkal szemben — sem hiányzott. Csapata ötször nyert országos bajnokságot, 1949-ben az IPEIL néven szereplő Csíkszeredai csapat, 1954-ben a Kolozsvári Tudomány, 1957- ben, 1960-ban, 1963-ban pedig a Csíkszeredai Lendület, illetve Akarat játékosaival együtt öltötte magára a bajnoki mezt. Három világbajnokságon vett részt, Plzenben, Genfben, Lausanneben, Stockholmban egyaránt csapata erőssége. 1962-ben sportmesteri címmel tüntették ki. Beszélgetésünk — amely természetesen a közelgő Csíkszeredai VB jegyében zajlott — néhány részletét ragadjuk ki az alábbiakban. — Csehszlovákia, Svájc, Svédország. A román hoki három állomása, amely az ismeretlenség homályából a nemzetközi elismerés felé vezetett. Hitetlenkedő fejcsóválások a gyors siker láttán. Egyetlen műjégpályával, maroknyi játékossal rendelkező ország gyorsan emelkedik a jégkorong-ranglétrán, 1963- ban hajszál híján megnyeri a B csoportot. — Igen, ez volt a csúcspont. Ha akkor sikerül döntetlenre játszanunk a norvégekkel, akkor mi okozzuk a stockholmi VB legnagyobb meglepetését, a svájciak előtt megnyerjük a B csoportot, ahonnan most nagy találgatások tárgya, hogy kiesünk-e vagy sem. De, emlékszem, akkor ezen az utolsó mérkőzésen ütközött ki a csapaton a legészrevehetőbben a nemzetközi rutin hiánya, a nagy tét teljesen szétzilálta játékunkat. De nem ez volt az egyetlen nemzetközi szereplés, amikor meglepetést okoztunk. 1959-ben Plzenben sem sokan számítottak arra, hogy megnyerjük az Európa kritériumot, 1961- ben pedig Svájcban, amikor C csoportos csapatunknak csak egyik fele érkezett meg, a másik valahol még úton volt, ezzel a félcsapattal a svájciak által jó- SZÉKEDI FERENC (Folytatás a 2. oldalon) mm FÖLDET, ÉSSZERŰBB HASZNOSÍTÁST A mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze a föld, ami egyúttal létünk, életünk alapja és biztosítéka. Az életet, a kultúrát és technikát a föld nélkül elképzelni nem lehet. Éppen ezért pártunk vezetősége, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs nagy hangsúlyt és jelentőséget tulajdonít a termőföld védelmének. Ezen a téren nekünk, Hargita megyeieknek is bőven van tennivalónk, így minden mezőgazdasági egységnek kötelessége, hogy a tulajdonában lévő mezőgazdasági területet a legjobb körülmények között használja ki. Ügyeljenek arra, hogy ésszerűbb vetésforgók beállításával a talajerőt fenntartsák és gyarapítsák. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a föld ésszerű kihasználásában hiányosságok jelentkeztek, szükségessé vált a mezőgazdasági területek rendezése. Ezek közül a hiányosságok közül megemlíthetjük a szántóterületek kaszálóvá, vagy legelővé való átalakítását, a szántás hegyvölgy irányába történő végzését, az utak ugyanilyen irányban való elhelyezését, a bokros területek növekedését stb. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium 1970 szeptember 10- én kelt 2170-es számú rendelete előírja, hogy 1973 végéig megyénk összes termelőszövetkezeteinek el kell készíteniük területrendezési terveiket és így a területeik ésszerű kihasználásának programját. A tervek elkészítése a megyei kataszteri és területrendezési hivatalra vár, a mezőgazdasági egységek vezetőtanácsainak és főmérnökeinek közreműködésével, míg végrehajtásukért a termelési egységek felelnek. Ez a nagyszabású munka természetesen nem öncélú. Előnyei nyilvánvalóak. Megszabja a földnek a természeti feltételekkel összhangban álló ésszerű kihasználási rendszerét, és így lehetővé válik azoknak a növényeknek a termesztése, amelyek a legkevesebb költséggel a legnagyobb termést adják. Elősegíti a vetésforgó bevezetését és biztosítja a szükséges területet a különböző üzemágak kifejlesztéséhez, felhasználva a terméketlen területeket is, megteremti a termelési folyamatok ésszerű szervezésének előfeltételeit, s ennek érdekében megszünteti az elszórt, rendszertelen művelési módot, amelynél ugyanazt a növényt egymástól különböző táblákon termesztik, s ezáltal nem tudják gazdaságosan kihasználni a termelési és szállítási eszközöket. Az is nyilvánvaló, hogy a területrendezés lehetővé teszi a gépes traktorpark gazdaságosabb, tökéletesebb kihasználását, mert a szabályos táblák kialakításával, elkerüljük az üres és boltjáratokat. Végső soron könnyebbé válik a termelés, de megkönnyíti a gazdaság területének valósághű és a pontos könyvviteli nyilvántartását is. Ezáltal könnyebbé válik az üzemanyag-, a vetőmag-, a munkaerőszükséglet, az egész termelési folyamat operatív tervezése. A megyei kataszteri és területrendezési hivatal 1971-ben 6 termelőszövetkezetnek elkészítette a területrendezési tervét. A tervek kidolgozásánál figyelembe vette az érvényben lévő utasításokat, arra törekedett, hogy megfelelő telkesítési munkák segítségével a nagyobb fokú mű- DÉNES JÁNOS mérnök, a megyei kataszteri és területrendezési hivatal igazgatója (Folytatás a 3. oldalon) Ez történt a nagyvilágban • Amuriciu Novac román belkereskedelmi miniszterhelyettes és Sz. A. Trifonov, a szovjet kereskedelemügyi miniszter első helyettese január 27-én árucsere megállapodást írt alá, melynek értelmében 1972 folyamán a tavalyihoz képest számottevően növekszik a közfogyasztási cikkek cseréjének volumene. 0 Fasiszta elemek Bariban felgyújtották az Olasz Kommunista Párt szervezetének székházát. 0 Ion Datcu, Románia Szocialista Köztársaság új állandó ENSZ-képviselője bemutatta megbízólevelét Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak. A magyar és a csehszlovák kormány is bejelentette, hogy elismerte független és szuverén államként Bangladesh Köztársaságot, s hajlandó felvenni vele a diplomáciai kapcsolatot- Nagy-Britannia kormánya nyilvánosságra hozta azt a törvénytervezetet, amely felhatalmazza a kormányt a Közös Piachoz való csatlakozásra . 0 Az Új Kína hírügynökség jelenti, hogy a Kínai NK daccai főkonzulátusának egész személyzete hazatért, mert a kínai kormány elhatározta a konzulátus bezárását. 0 Szovjet-japán közös közleményt adtak ki Cromiko szovjet külügyminiszter tokiói látogatásáról. A bányászok után a brit kikötők munkásai is sztrájkba léptek.