Hargita, 1972. április (5. évfolyam, 78-103. szám)
1972-04-08 / 84. szám
1972. ÁPRILIS 8., SZOMBAT HAZÁNKBAN LÉTESÜLT A VILÁG ELSŐ KŐOLAJFINOMÍTÓJA A kőolaj történelméből kitűnik, hogy a világ első finomítója 1857-ben létesült. A finomítót a Ploieşti melletti Rifov faluban Mehedinţeanu magánvállalkozó építette. Két évvel később létesítették az USA-ban az első finomítókat. Országunk ma több évtizedes tapasztalatával a világ legfőbb kőolajipari berendezést gyártó és exportáló államai közé tartozik. A romániai finomítók és aggregátok iránt külföldön nagy érdeklődés mutatkozik, s ezek a világ csaknem minden részében megtalálhatók. E komplex berendezések szerelésénél és karbantartásánál közreműködnek román szakemberek is. NÉVADÓ MÉHÉSZET... Az Arad megyei Édeslak onnan kapta nevét, hogy lakosai ősidők óta méhészettel foglalkoznak. Okmányok tanúskodnak arról, hogy ebben a helységben már 500 éve f űzik ezt a foglalkozást. De ennél régibb történelmi források is említést tesznek e szorgalmas és hasznos rovarok jelenlétéről a bánáti helységekben. A szakemberek véleménye szerint az itthoni méhészkedő,s egyike a legrégibbeknek Európában. Az édeslaki méhészek híven őrzik hagyományaikat. Részt vesznek a körösjenői méhészkör tanfolyamain, hogy állandóan gyarapítsák szakismereteiket. Gyermekek is korán megismerkednek a méhészettel, mert a tapasztalt méhészek elméleti és gyakorlati oktatásban részesítik őket. "ÖNZETLEN" MŰRAJONGÓK... A nikosziai repülőtéren egy táblán nagybetűs felirat: „Tilos engedély nélkül régiségeket vásárolni és kivinni az országból“. A hatóságok ennek ellenére arról panaszkodnak, hogy, értékes régiségek százai kerülnek ki külföldre, nyugati magángyűjteményekbe vagy múzeumokba. A sajtó szerint a régiségek zömét diplomáciai bőröndökben csempészik ki a határon. Egy tengerentúli ország diplomatájáról például azt suttogják, hogy lakása valóságos régiségi múzeum. Ezek a „műgyűjtők“ gyakran hangoztatják „önzetlen“ érdeklődésüket Ciprus évezredes művészete iránt. Csakhogy ezek az „önzetlen“ műrajongók vagyonokat szereznek a régiségek kiesenn- FILATÉLIA A KISZ megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a román posta emlékbélyeget adott ki. * Szép kkúfejezésű új függkósést jelentetett *meg“arbrmm posta. A 6 értékből álló sor első öt bélyegén a Moldoviţa és Voroneţ-i kolostorok híres falfestményei láthatók, a záróértéken pedig az Arbore templom egyik freskója van. Ez az új bélyegsor folytatója az elmúlt években kiadott hasonló témájú soroknakmég szebb, tökéletesebb grafikai kivitelezésben. «■ A Svédországban kiadott összes bélyegek, függetlenül kiadási évüktől, ma is forgalomban vannak, illetve érvényesek, így nem meglepetés, ha a postás olyan levelet kézbesít, amelyen — mondjuk — 1910-ben kiadott bélyeget talál a címzett Hasonló a helyzet Monacóban is, ahol érvényben vannak az 1885-től kiadott összes bélyegek. * A Yersey-1 posta 4 értékből álló bélyegsora egyik bélyegén Edmund Blomfield érdekes festményreprodukcióját találjuk. Gondos őrszem kerget két kíváncsiskodót, akik távolról figyelték, hogyan fürdik a tengerben a . . . királynő. pészésével. Ezekkel az üzletekkel évenként sokmillió dolláros forgalmat bonyolítanak , le Ciprus rovására... A LEGJOBB ÁPRILISI TRÉFA Hollandiában átadták az 1971. év legjobb áprilisi tréfájáért járó díjat. A díjat a holland televíziónak ítélték oda, mert két adás után sikerült elhitetnie a tv-nézőkkel, hogy a postásokat olyan készülékekkel látták el, amelyek felderítik a be nem jelentett tvkészülékeket. A műszer csak a vékony alumínium-lemezzel beburkolt illegálisan használt televíziókat nem tudja kimutatni. Nem egy szólásmondás biológiai vonatkozású megfigyelés eredménye. Ilyen például a „ritka, mint a fehér holló“ mondás is. ... Jelen esetben egy olyan biológiai jelenségről lenne szó, amit az ember évszázadok óta számon tart, de a biológia, biokémia, genetika csak legújabb kutatásaival tud magyarázni. Fehér holló, a Hunyadi címer fekete hollója helyett ! Olyan jelenség ez, amit a szakirodalom albinizmusnak nevez. Az elnevezés a spanyol „albino“ szóból származik és fehérséget, színtelenséget, festékhiányt jelent. Az élőlények színezetét az alkalmazkodás mellett az öröklődés szabja meg. Az albinizmus létrejötte az aminosavak hirtelen, ugrásszerű öröklődő megváltozásával magyarázható (mutáció). Ez sokáig megválaszolatlan kérdést jelentett a biológusoknak, genetikusoknak. Ma már ismert. Az aminosavak metabolizmusában történt változás azon egyedeknél, amelyeknél a színek keletkezéséhez szükséges anyag, a tirozináza enzim hiányzik, örökletes defektust, albinizmust okoz. Ez az enzim oxidálja a tirozin aminosavakat és sötétbarna pigment (festékanyag) a melanin keletkezik, amely a bőr, szőrzet, szivárványhártya és más szövetek színét meghatározza. Tehát a melanin pigment hiánya okozza a fenti jelenséget. A kültakaróban a festékanyag már születéstől fogva részben vagy egészen hiányzik. Eszerint részleges és teljes albinizmust Az adásnak két következménye volt : egyrészt kielégíthetetlen mennyiségben igényeltek vékony aluminiumlemezt, másrészt tömegesen jelentkeztek a tv előfizetésére. ÚJBÓL IDŐSZERŰ A LÉGHAJÓ Úgy látszik, hogy a konstruktőrök figyelme ismét az egykor nagy szenzációt keltett kormányozható léghajóra terelődött. Az angolok máris elkészítettek egy hatalmas kormányozható léghajót, amely áprilisban elindul első útjára. A léghajó 55 kilométeres óránkénti sebességgel repül, de elérheti a 80-at is. Az Európa elnevezésű léghajót televíziós különböztetünk meg. Az olyan példányokat, amelyek magukon viselik az albinizmus bélyegeit, albínóknak nevezzük. Az igazi albínó példányok teljesen pigment nélküliek, fehérek és szemük vörös színű, mivel a szivárványhártya színét csak a véredények színe adja meg. Az albinizmus előfordul növények és állatok esetében, mind vad, mind háziasított körülmények között. Ki nem látott már csikós füvet (részleges albinizmus) vagy „első kapáláskor“ fehér kukoricát ? A növényeknél klorofilhiányból származik, s ha esetükben teljes az albinizmus, nem is életképesek. Az állatvilágban is ismeretes mind a házi, mind a vadállatok körében. Ismeretes például a fehér egér, fehér nyúl, fehér szarvas, fehér bivaly, fehér delfin, fehér madarak, amelyeknek mind vörös szemük van... Az albínó bélyegek többnyire nincsenek jó összhangban a környezeti feltételekkel. Egy fehér egér feltűnő, a ragadozók könynyen észreveszik — kiszelektálódik. Etológiájuk is különbözik a közönséges példányoktól. Nehezebben megközelíthetők annak ellenére, hogy látásuk gyengébb — bizonyára azért, mert többet zaklatja őket ember állat. De lehet a környezet közömbös is. Például a barlangi állatok albinizmusa esetében. Sőt, nem egy esetben előnyös is a megváltozott bélyegek szempontjából, mert például a sarkvidéki albínó állatok beleolvadnak a környezetbe, platformnak használják labdarúgó mérkőzések és más sportversenyek közvetítésére. MENNYIBE KERÜL AZ EMBERISÉGNEK EGY-EGY PATKÁNY ? Egy nyugati újság, amely a leghatásosabb patkány mérgeket reklámozza, néhány érdekes adatot is mellékel, így például kiderül, hogy egy patkány évente 150 belga frank értékű élelmiszert fal fel, illetve pusztít el. Minthogy egy-egy patkány évente körülbelül 250 utódot fiadzik, elképzelhető, mennyibe kerül az emberiségnek, ha közönyös marad e veszedelmes rágcsálókkal szemben... TITOKZATOS BICIKLITOLVAJ Nagy a riadalom az Ostanda melletti Roksem belga helységben. Bizonyos ideje sorozatosan tűnnek el a kerékpárok, s a rendőrség tehetetlennek bizonyul a lopásokkal szemben. A község polgármestere, aki egyben a helyi rendőrség főnöke is, egy nap a szomszéd községbe kerékpározott, hogy tanácskozzon kollégájával az ügyben. Nagy meglepetésére a tanácskozás alatt ellopták az ő kerékpárját is, az utat hazáig gyalog kellett megtennie. Az emberek között is ismeretes az albinizmus. Gyakoribb a részleges albinizmus. Ismeretesek családok, amelyeknél egy fehér hajtincs vagy a bőr fehér foltossága nemzedékről nemzedékre követhető. Ritkán teljes albinizmus is előfordul. Volt szerencsém megfigyelni albino iskolatársamat. Az ilyen egyének haja, bajusza, szakálla fehér, bőrük, szivárványhártyájuk vörös, ebből kifolyólag látásuk gyenge, különösen nappal — a festékanyag hiánya következtében diffúz fény jut a szemükbe — hunyorgatnak. Mivel a kirívó rendellenesség elég ritka, nagyobb előfordulásra csak közeli rokonok házasságkötésekor számíthatunk. Az albinizmus az emberek esetében nincsen meghatározott rasszokhoz kötve. A négereknél is előfordul — itt még érdekesebb. A kameruni bamikele néger törzsnél nem is túl ritka. Kongóban gondosnak nevezik őket és nagy tiszteletben tartják, annak ellenére, hogy a fehér négerek a néger rassz más jellegeit magukon viselik. Legritkább az albinizmus az indiánok és az ausztráliaiak között. Afrikában az előfordulási arányszám egyes vidékeken egészen 1/10 000-ig (a rokonházasságok következménye) míg az európai embereknél 1/100 000-től 1/200 000-ig. Az állatok esetében az előfordulási arányszám még kisebb.. . „ritka mint a fehér holló“. MIKLÓSSY VILMOS tanár Ritka, mint a fehér holló! Fekete rigó és... albino-rigó. (Begyűjtve: 1971. március 15-én, Erdőszentgyörgyön) r'v"v' Meuwjvi T* sssewnt. -'A JUK román posta freskósora. Erdély délkeleti részét egykor joggal nevezhették a népek országútjának. A történelem folyamán az őskortól kezdve egészen addig, amíg a feudális magyar királyság kiterjesztette és megszilárdította uralmát Erdély délkeleti részében állandó volt a különböző népek vándorlása, hosszabb-rövidebb ideig történő letelepedése ezen a vidéken. A római uralom megszűnése után a romanizált őslakosság mellé letelepednek a különböző germán népek, gótok, gepidák; ez utóbbiak uralmának az avarok vetnek véget. A hunok csak névlegesen uralták ezt a vidéket. Az avarok magukkal hozzák a szlávokat — elég korán — már a VI. sz. második felében. Az utolsó népvándorlási hullám a magyar, nem számítva a besenyőket, kunokat és úzokat. A székelyek eredetének és letelepedésének a kérdése nagyon bonyolult s közel száz esztendő utáni vita sem hozta közelebb a megoldását. Ennek oka elsősorban az, hogy egyrészt a mitikus múlt köztudottá válása akadályozta a tudományos tisztánlátást, másrészt pedig a székelységre vonatkozó oklevelek, írott adatok elég késői korból, csak a XV. század első feléből maradtak fenn. Ami a székelyek eredetét illeti, Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője, valamint Kézai Simon XIII. sz. végi krónikája alapján a kutatók egy része hun eredetűnek tartotta a székelységet. A hun eredetet vitatta a háromszéki tudós történész, Benkő József is, s nevüket székhely összetett szóból képzett ■székhelyi névből származtatta. Hunfalvy Pál múltszázadi nyelvész, új irányt szab a kutatásnak, mondván, hogy a székelyek nyelve azonos a magyarokéval és ugyanazon fejlődési szakaszon (török s szláv hatás) ment keresztül. Hunfalvy szerint a székely név a székelve szóból eredt, amint Erdély is az érdéléivé szóból származott; a székelyeket Szent László által Erdélybe telepített határőröknek tartotta. Egyesek, így Tagályi Károly bolgárokat, mások az avarok maradékait, a magyarokhoz csatlakozott kabarokat látnak a székelységben. A székelyek eredetére vonatkozó fennebb említett nézetek, amint láttuk, krónikáink adataira támaszkodnak. Anonymus krónikáját újabban egyes történészek későbbi időpontra helyezik s benne a későbbi időpontoknak korábbi időre való visszavetítését látják. Azonban ez sem teszi világosabbá a székelyek eredetének kérdését. A toponimia, a helynévkutatás eredményei is csak bizonyos mértékben használhatók kronológiai és etnológiai szempontból. Erre a legjobb bizonyítékot szolgáltatják a délkelet erdélyi szláv települések. Kovászna megye területéről már a VI. századból ismerjük a szlávok telepeit; a Küküllők völgyéből az ősszlávok nem ismeretesek, csak azok, akik később, a VII—VIII. században jöttek. Ebből az következne, hogy a legtöbb szláv elnevezés az utóbbi vidékről kellene ismeretes legyen. Ezzel szemben Kovászna megyében sok a szláv helynév, míg Udvarhely környékén, a Küküllő völgyében alig egynéhányat ismerünk. Ez a tény azt bizonyítja, hogy ezek mellett más történeti forrásra is szükség van. A történettudományok egyik fontos ága, a régészet még nem jutott szóhoz. Lássuk, hogy az ásó tudománya miben járulhat hozzá a kérdés tisztázásához. Minden nép egy sajátos anyagi műveltséggel rendelkezik, melyet története folyamán alakított ki. Ezt az anyagi műveltséget a más népekkel való érintkezés befolyásolja, gazdagítja, de az alapot nem változtatja meg. Ezt a kultúrhagyatékot, a történeti események emlékei mellett megőrizték az elpusztult települések, temetők s az erődítmények. A székelységnek a történetét még ezen az úton nem igen kutatták történészeink. A székely nép XI—XIII. századot felölelő történetéről nagyon keveset tudunk. Nincs egy alaposan átkutatott település, pedig vannak elpusztult, elhagyott falvaink.. Ezt nemcsak a helynevek, oklevelek adatai, de ásatások is bizonyítják, így az 1955-ben Csíkszentkirályon végzett régészeti feltárások is. A La Tene-kori településre a falu szélén, ahol téglagyár van, rátelepedtek a székelyek, elég korán, már a XII. században. Ezt bizonyítja II. Isaacius Angelus bizánci császár (1185—1195) érme, amely az egyik lakóházból került elő. A székelyek már ebben a korban felszínre épített házban laktak, s a benne talált kerámia helyi ipari készítmény. Egy másik ilyen korai település Zsögödön volt; bizonyítéka ennek egy korai sarkantyú, valamint számos edény töredék, amelyeket a Csíkszeredai Megyei Múzeum őriz. Ami a temetőket illeti, a szórványos síroktól eltekintve, temetőt még Csíkból nem ismerünk, de a templomok körüli temetők jórésze elég korai időre nyúlik vissza. A háromszéki zabolai temető pedig a székelyek XI—XII. századi ittlétének vitán felüli bizonyítékait szolgáltatta. Ami a várak kérdését illeti, egyelőre még alapos kutatásokra van szükség. Az eddig átkutatott várak jórésze a történelem elemi korszakhoz tartozik s XI—XI sz.-i székely várak létezése még alapos bizonyításra szorul, pedig a gyepüket illeti, már a XII. században ezek a Kárpátokon túl vannak, amit az ottani régészeti kutatások is igazolnak. Az elmondottakból világosan látszik, hogy hazai történetírásunkkal szemben nagy adósságot kell lerónunk, mégpedig a székelység letelepedése időpontjának a tisztázását. E kérdés megnyugtató módon megoldódik, mert a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiája munkatervébe vette az együttélő nemzetiségek történetének tanulmányozását, így a székelységét is, s a kezdeményező lépések már az érdekelt vidéki múzeumok részéről is megtörténtek. Az elkövetkezendő évek kutatásai azokat a mulasztásokat fogják pótolni, melyek a történetírás terén, a polgári történelmi szemlélet rövidlátása miatt jöttek létre. Dr. SZÉKELY ZOLTÁN Az „lsótudományé a szó SZERDAHELYI KÁLMÁN (1829 - Apja Szerdahelyi József — a kolozsvári színtársulat neves tagja — a szülői ellenkezéssel szembeszállva választotta magának a színészi pályát. Fiát — Kálmánt mégsem akarta színésznek engedni, de a gyerek egyben-másban az apjához hasonlított: szembeszállt a szülői szigorral és tizenötévesen beállt vándorszínésznek. A vándorszínészet íratlan törvényei vezették városról-falura, majd faluról városra a zsenge fiatalembert, akinek a viharos pályaválasztáson túl első jelentős ténykedése, hogy alig tizennyolc évesen feleségül kéri és kapja a már neves Prielle Kornéliát. Az első évek a szüntelen tanulással, megfigyeléssel telnek el. Éppen a legjobbkor indul: a régi színjátszás egy-két rendkívüli tehetség révén érvényesül ugyan, de a fiatalok közül néhányan már új játékstílust képviselnek. Megyeri Károly, Egressy Gábor, Lendvay Márton játékukkal már ízelítőt adtak a megváltozott színészi játékból, Szerdahelyi Kálmán, aki egy-két évtizeddel fiatalabb mint társai — a hatvanas évekre válik ennek az új stílusnak az egyik legfeltűnőbb képviselőjévé. ,,A hatvanas években, a pesti Nemzeti Színház színpadán egy fiatal magyar színész egész nagy jelenetet a közönséghez háttal fordulva játszotta végig. Egyetlen mozdulata, arcrándulása sem volt a közönség számára; egész lelkével, művészetének minden segédeszközével a szerepe felé fordult. Valóságos merénylet volt ez abban az időben, amikor minden színész — még a lázongó lelkű Coriolanus is kötelességének tartotta, hogy lojálisan a lámpák elé álljon — és onnan deklamálja bele a közönségbe mondókáját. Ám a merénylet sikerült és ezidőtől van helye a természetességnek a magyar színpadon. Ez a fiatal színész Szerdahelyi Kálmán volt...“ Újházi Ede feljegyzései tehát színháztörténeti pillanatot rögzítenek, azt a pillanatot, amikor a tanítvány nem akarja mestereit másolni, utánozni. Új módszerrel próbálkozik, s a kísérlet nagyszerűen bevált, úgyis motiuial in, hogy beépült az új játékstílus rendszerébe. Mindkét művésznek a hasznára vált a házasság, addig , míg az „első“ tartott, s azután is, amikor másodszor — néhány évi elválás után — újrakezdődött. Milyennek látta őket a fiatalabb pályatárs, Újházi Ede ? „Sohasem láttam még összeillőbb párt Prielle Kornéliánál és Szerdahelyinél — a szépség, a szellem és a jóság harmóniájában. Prielle Kornélia óriási skálát futott be egészen mostanáig, amaz időtől, amikor népszínmű énekesnő volt a Nemzeti Színházban. Mindig csodálom őstalentumát, de mindig látom művészetében Szerdahelyi művészetét is. — Prielle Kornélia nemcsak felesége , hanem egyedüli méltó partnere is a színpadon. Szerepeik mindig odahaza tanultak össze és az előadásra a saját bútoraikat vitette a színpadra önköltségén. Így persze az otthoniasság légköre vette körül őket a színpadon és oly biztonsággal, oly elfogulatlanul játszottak, ahogy az ember csak saját megszokott fészkében tud mozogni." Szerdahelyi Kálmán mint operaénekes kezdte meg pályáját, de csakhamar bebizonyosodott, hogy bár zenei műveltsége van, hangja azonban nincs. Komikusi és bonviváni szerepek következnek. Külseje alapján legjobban a hősszerelmes szerepek illenek hozzá: daliás alak, maga a megtestesült férfi szépség, klasszikus szobortermet... A hősszerelmes szerepekhez mégsem érzett elegendő hivatást, így aztán további szerepkörváltások következnek: operától, a zenés vígjátékokon át a népszínmű és a bohózat felé. 1855-ben Szigligeti egyenesen az ő számára írta meg a Pünkösdi királynőt, amellyel megkezdődik pesti sikersorozata. Párizsi útjáról hazatérve számos frissen pergő francia társadalmi színjátékot hoz magával. Ekkorra már a színikritikusok is elismerik játékának eleganciáját, természetességét, magával ragadó erejét. Fokozatosan rátér a jellemszínészi szerepek megformálására. A kritika megjegyzi róla, hogy akkor is jól tud alakítani, amikor a kezébe adott anyag hiányos és porlékony. Kitűnt sokoldalúságával: színdarabokat is fordított, sőt még színházi lapot is szerkesztett. 181.'-ban indítja meg a Színházi Látcső című lapot. Egy időbeli színházi rendezéssel is megpróbálkozott, de rendezői működése már nem volt olyan eredményes, mint színészi helytállása. A fennmaradó dokumentumok, feljegyzések viszont elismerőleg emlékeznek meg színház direktori működéséről is. Aradra vitte társulatát, és részt vett az aradi színház terveinek az elkészítésében. Feleségével együtt önzetlenül segítette anyagi gondokkal küzdő pályatársait. „Ez az ember, aki a színpadon mindenkit megbűvölt meleg kedélyével, az életben sem lehetett más, mint aranyszívű ember. Jótékonysága szinte a könnyelműségbe csapott át, konyhájáról naponta részesedtek a szegények. . — írta Újházi. Nem adatott meg számára a hosszú élet. 1872 szeptemberében az orvosok pihenni küldték Nagybányára. Az üdülő körút végcélja ezúttal is Kolozsvár lett volna, de Nagykárolyt is fel akarta keresni, s Nagybányáról „átugrott“ Kohóra, Teleki Sándor barátjához. Az igazgatások nem tettek jót a meggyengült, szervezetnek, s minden orvosi beavatkozás ellenére november 14- én meghalt Nagybányán. Szerepeit négyen vették át — de Szerdahelyi Kálmán emlékét nem tudták feledtetni... ENYEDI SÁNDOR 1872) — i I ............—nun.............. TERJESZTI-E A PÉNZ A BETEGSÉGET ? A „Journal of the American Association“ nemrég megjelent egyik száma közli annak a kísérletnek az eredményét, amelyet két professzor végzett a louisvillei Orvosi Egyetemen. Kísérletük célja megtudni, hogy a pénz — amely számtalan kézen megy keresetül — tartalmaz-e kórokozókat. Következtetésük: a fémpénzek 13 százaléka, a papírpénzek 42 százaléka hordozza a különböző fertőző betegségek csíráit. 4500 ÉVES ADOMÁNY Az egyiptomi kormány egy csaknem 4500 éves, felbecsülhetetlen értékű faragott kaput adományoz a brit kormánynak hálából azért, hogy 71.000 font sterlinggel hozzájárult az Abu Szimbel-i templomok megmentéséhez, amelyeket az asszuáni gát építésekor a Nílus vize pusztulással fenyegetett. A faragott kapu Kaihap pap sírjából származik, amelyet Walter Emery régész tárt fel. CSÓNAKKAL A SZENT MÁRK TÉREN Nemrég az erős dagály következtében a tenger vize elöntötte a velencei szent Márk teret. Az élelmes gondolások a kíváncsiskodók és turisták tömegeit szokatlan környezetben csónakoztatták. Mai rejtvényünk VÍZSZINTES: 1. A régi görög mitológiában: a bűnöket megbosszuló istennő. 7. Oxidálódik. 8. Női név. 9. Kérdőnévmás. 10. Maró folyadék. 12. Más növényen megtelepedő, de nem élősködő növény. 14. Tat szélei. 15. Azonos magánhangzók. 16. Északi folyónk. 18. Ha..., legyen kövér! — szokták mondani. 19. Szorgos rovar. 20. Nagyon régi, hozzánk mégis közelálló. 22. Eset! 24. Román időegység. 25. Egyik legtökéletesebb magán-hangszer 28. Ily összevissza ! 29. Titkon figyel. 30. Mesterember. 32. Nikkel vegyjele. 33. Végtelen időszak, köztes folyamat ! FÜGGŐLEGES: 1. Egyik legjelentősebb magyarországi kortárs író — 1901. április 8-án született, Nagybányán. 2. A napokban sokat emlegetett afrikai állam neve románul. 3. Éktelen időegység. 4. ízes betűt keverve. 5. Okmánya. 1944 április 8-án elhunyt neves román geológus, aki részletes kőzettani kutatásokat végzett a Keleti Kárpátokban. 10. Személyes névmás. 13. Város Marokkóban. 16. Az anyag létezésének egyik alapformája. 17. Vonatkozó névmás. 21. Halkan mond valamit. 23. A leghosszabb francia folyó. 24. A szólásmondás szerint — mindennek a lelke (névelővel). 26. Évszak. 27. Állatszállás. 31. Sporteszköz. MEGFEJTÉSEK — április 1. Vízsz. 1. Vitamin. 19. Vírusok. 34. Legumin. Függ. 1. Vénák. 6. Najádok. 19. Veronái. 25. Helen. 1 rr f Li 9 40m "b ¡//// i ¡!¡ 1 i4~ 4 8 Sül, ff 0.041 \ ”'777 'MVi J 5 WU \F 0* ifi a 56-» fi 3. OLDAL HARGITA Étel-receptek CSORBA 1 kg. marhahúst' darabokra vágunk’ 3—4 liter hideg vízzel főzni tesszük, lassú forrással főzzük l1—2 óra hosszat. Azután leveszöldséget vágunk bele (markot, petrezselymet) apró kockára vagy gyufaszálnyi pálcikákra és újabb egy óra múlva kevés sót, fehércérnával összekötött bostyánlevelet, 1 apróra összevágott zöldpaprikát, 3—4 paradicsomot vagy egy pohár paradicsomlevet adunk hozzá. Ha kész van, korpacibrével, törött borssal ízesítjük. KORPACIBRE („BORS") KÉSZÍTÉSE 1 1/2 liter búzakorpát és 1/2 liter kukoricaliszt.korpát elkeverünk annyi hidegvízzel, amennyit felvesz, azután hozzá öntünk 4 liter forró vizet és keverjük míg langyosra hűl. Végül hozzá keverünk még egy diónyi kovászt. Lekötjük meleg helyen tartjuk, míg megsavanyodik, akkor üvegekbe szűrjük. Levesek savanyításához használjuk. TÚROS OMLETT 6 tojást felverünk, hozzá vegyítünk 3 kanál vizet vagy tejet, kevés sót. 1 kanál zöldpetrezselymet és kaprot, 3 kanál túrót. Széles serpenyőben forró vajban 4 omlettet sütünk. Egy-egy kanál túróval behintve felcsavarjuk, tálaljuk. Túró helyett megfelel a reszelt sajt is, vagy az apróra vagdalt sonka. FINOM DOSPITE 25 deka lisztet 14 deka vajat, egy tojássárgáját, 3 kanál vizet, 2 kávéskanál ecetet és csöpp sót este gyorsan összegyúrunk, reggelig állni hagyjuk jól letakarva többrétű takaróval, hogy ki ne száradjon. Másnap reggel elkészítjük a töltelékét: 2 tojás sárgáját 6 kanál cukorral habosra kikeverünk, hozzá adunk 15 deka darált diót és 3 tojásfehérje keményre vert habját. A tésztát kinyújtjuk, felét tepsibe tesszük, rákenjük a tölteléket és betakarjuk a tészta másik felével. Világosra sütjük és amikor kivesszük ,finom porcukorral lehintjük. Beküldte SZABÓ MÁRIA Csíkszereda HIROSIMA EMLÉKEZTET Hrosimában, a közelmúltban ülésezett az a bizottság, amelyiknek feladata az atombomba késői hatásainak a tanulmányozása. Újabb megfigyeléseik szerint az atomtámadást átélt Hirosima és Nagaszaki lakosságának nyálmirigyrákja ötszöröse Japán más városainak lakosságához viszonyítva kábítószer-élvező ÚJSZÜLÖTTEK A „Washington Hospital Center1” orvosai megfigyelték, hogy a kábítószert rendszeresen használó anyák újszülöttjein is felfedezhetők a kábítószer-mérgezés tünetei. Az ilyen csecsemők ingerlékenyek, vég nélkül sírnak, hideg verejték borítja testüket, görcsös rángásokat produkálnak és a fejlődésben elmaradnak kortársaiktól Most keresik a megoldást a „kábítószer-élvező csecsemők“ gyógyítására.