Hargita, 1972. május (5. évfolyam, 104-128. szám)
1972-05-16 / 115. szám
í. OfcDAfc — HARGITA EmlékÜnnepség Gyergyószentmiklóson (Folytatás az 1. oldalról) A város líceuma nemhiába viseli Salamon Ernő mártírnevét, s a költő szobra is, az öt övező Virágágyásban szerényen pompázó májusi virágokkal, nemcsak a mindennapos gondoskodásról, hanem a költő jelenvalóságáról vall. Gyergyószentmiklós hétköznapjaiban, az emberek, az ifjúság szívében-tudatában. Látszatra nincs szükségünk, a mártírköltő jelenvalóságának minőségét meghatározni amúgy sem áll módunkban. Salamon Ernő a város fia volt, a város adta őt nekünk, a munkásmozgalomnak, a város és a környező táj ízeit, színeit és hangulatát érezzük az ő költészetében, az itt élők életét egyszóval, s belénk döbben a felismerés, hogy Gyergyó, a táj embere, az ember élete és szenvedése, munkája és lázadása, mi múlt immár, úgy épült be Salamon Ernő költészetébe, hogy az egyetemessé vált, és csakis így vált egyetemessé. Azáltal, hogy népe sorsát kiáltotta ki, a Bariczok és Oprák, a kisgyulák, Demetyerek és Titinék, a telepi nép, favágók és erdősök sorsát, anyanyelve kemény csengésű szavaival, magyarok és románok egymásrautaltságát a tájban, a kizsákmányolás és kizsákmányolók ellen egyazon gyűlölettel és erővel szembeszálló közös akaratát. Azáltal egyetemes Salamon Ernő költészete, hogy minden sejtjében élte és végigélte a táj népének szenvedését. És felnőttünk és itt vagyunk már, szívünkben a költő akaratával, arcunk, szavunk, munkánk mindennapjaink kötőanyaga. És a hétköznapok forgatagában, szívünkben a költő akaratával, egy áhítatnyi pillanatra magunk elé idézzük a költőt magát. Verset mondunk, dalra gyújtunk, felelevenítjük Salamon Ernő végakaratát, hogy még tisztábban, világosabban láthassuk tennivalóinkat, elzarándokolunk valamikori lakásához, ahol nemsokára emléktábla is hirdeti a költő igazát, fontolgatjuk az emlékszoba berendezésének lehetőségeit, s hozzálátunk, nekiállunk, újabb célokat tűzve ki magunk elé. Salamon Ernőt idéztük Gyergyószentmiklóson, ezen a hétfői virágos délutánon. S a költő jelen volt, a költő válaszolt, felelt kérdéseinkre, a költő velünk volt, bennünk él. MIKLÓS LÁSZLÓ Pionírok virágcsokrokat helyeznek el a költő szobránál BALLADA (Salamon Ernő emlékére), így mesélik azóta is a gyergyói fák, kövek, de a virágok is, a gátért hajtó patakok, a sikoltozó cirkulák s az azóta embernyi sorsba cseperedett kisgyufák: a halál előbb csak elcsodálkozott, aztán meghökkent s végül, sunyin odébb kullogott, mint a parancsra, füttyszóra ugató-harapó, ügybuzgó eb, ha tomporon rúgják. — nem bírta ki a nézését! Azt mesélik a fák, a föld, a gyökerek, s minden mi volt, van s lenni fog ezen a tájon: nem a golyómarás nyomán kibuggyanó vér ütött át a fehér ingen, biztosan tudják, tulipán volt az, vagy inkább május eleji bazsarózsa, de mások szerint lüktető szíve volt az, lüktető szíve, amely átsütött a bordák között, amely ott ragyogott a gyűrött ingen, mint ama mesebeli Dankó vitéznek lángoló szíve.,, (az akkurátus krónika ugyan kimondja: meghalt ekkor és ekkor, itt és itt, megöletett a fasiszták által, ...és így tovább, a krónikával nem vitatkozik az ember. Nem vitatkozom. A maga szempontjából igaza is lehet : teste harmincegyedik éves korában meghalt, valahol Ukrajnában a tróger fasiszták golyóitól... A krónikával nem vitatkozom. A fának, a füveknek, a gátért hajtó patakoknak s a sikoltozó cirkulának, az embernyi sorsú kisgyufáknak, s mindennek mi volt, van s lesz ezen a tájon igaza van! Úgy igaz, talán csak úgy igaz ez a gyönyörű sors, ahogy ők hiszik, őrzik s adják tovább, napról napra, évről évre: a halál, mikor szembenézett vele, elkullogott lelke körül, s ő azóta is itt él e tájban, emberben, kőben, virágban, itt jár mindennapjaink hite-gondjai között, a „hej, te, bunkócska, te drágá“-t fütyörészve, gyűrött ingmellén ragyog, ragyog MOLNOS LAJOS Laikus felszólalás MOFETTA- ügyben Örömmel adtunk hírt annak idején (jónéhány hónappal ezelőtt) a szejkefürdői mofettaház megnyitásáról. A székelyudvarhelyi dolgozók hazafias munkájának teremtő erejét dicsérte az új létesítmény, s dicséri ma is. Felépítésénél mintegy százezer lej értékű hazafias munkát végeztek. Már jó ideje annak, hogy a mofetta-házzal kapcsolatosan a legkülönbözőbb mendemondákat hallani Székelyudvarhelyen: a tetszetős épületet víkend-házzá, falatozóvá akarják átalakítani (hiába sürgették a szakorvosok évtizedeken át a mofetta felhasználását, hiába dolgoztunk az építkezésnél!), a kigőzölgésben veszélyes gázok is találhatók. . Szél fúratlan nem indul. Az ilyen és ehhez hasonló mendemondáknak is van egy valós gyökerük. Jelen esetben az, hogy a mofettát egyetlen napig sem használhatták gyógyulásra a rászorult betegek, az ünnepélyes megnyitó után a municípiumi közszolgáltatási vállalat (az ő tulajdonába ment át az épület) elbocsátotta (mit tehetett egyebet?!) az egy főből álló személyzetet is. Azóta zárva van a mofettaház ajtaja. Ez pedig önmagában súlyos vád ... valaki ttelé. Persze, arról szó sincs, hogy a szejkei mofetta nem alkalmas gyógykezelésre (s ebből következik, hogy senkinek sincs szándékában falatozóvá alacsonyítani a nemes cél szolgálatában emelt épületet!), hiszen vegyi összetétele csaknem teljesen azonos a közelben ismert és használt mofettákéval. A baj ott kezdődött, hogy a municípiumi néptanács kissé elsiette a megnyitást. Mert ha az előzetes próbák azt is igazolták, a mofetta képes megfelelő mennyiségű gyógyhatású gázzal ellátni a két „büdösgödröt“, később a gáz csaknem teljesen elillant. Helytelenül állapították volna meg hozamát? — A kérdés egyelőre még válaszra vár. A kutatások, vegyelemzések folynak. Szakemberek véleménye szerint bizonyos „szerelési“ módosításokkal el lehet érni, hogy legalább az egyik büdösgödör „működjék“. Bonyolítja a megoldást, ha a feltevés helyesnek bizonyul : a gyógyhatású széndioxidnál könnyebb fajsúlyú gázok nagyobb mennyisége okozza a széndioxid elillanását. Na, de mindezek eldöntése és megoldása avatott szakemberekre hárul. Számunkra csupán az tűnik furcsának, hogy a próbák időszakában, az építkezés idején, a gázvezeték szerelésekor hol voltak ezek az „avatott szakemberek“?! Kérte-e egyáltalán valaki segítségüket huzamosabb időre? — Mert az, hogy a mofettaház nem volt kellőképpen előkészítve a megnyitásra, vendégek fogadására, számunkra nem kétséges. S azon sem csodálkozunk, ha a székelyudvarhelyi dolgozók, akik odaadással támogatták a mofettaház építését, látva a zárt ajtókat, nem nyugodnak bele, hogy így lássák munkájuk eredményét. BALÁZS ANDRÁS népkocsivezető Tc .^MÁJUS hónap % s&r HARGITA MEGYÉBEN * KÖZLEKEDÉS ' " Hal SÎtEser SB mm „ ftrflfhntten küleM^ Múlt - szépítő romantika Mi, akik Petőfi verséből tanultunk az 1809-es magyar nemesi felkelés csúfos győri kudarcáról, furcsállva olvassuk Jókai elfogult mentegetőzését az Előre Kiskönyvtár jóvoltából kézbevett regényében. A romantikus történés-kerettől különálló rész azonban még így is a regény legtanulságosabb fejezete. Úgy tűnik, a nagy mesemondó pusztán az itt közlendők kedvéért vetette papírra a képzeletszülte francia királyi sarj, Marie hercegnő történetét. A dicső nemesi múlt illúziójától nehezen szabaduló Jókai osztályhovatartozásából eredő kötelességének érezte a történelem szigorú fényeivel homlokegyenest ellenkező kimagyarázkodást. S ha a valóság csupán annyi, hogy a furcsa és korszerűtlen nemesi felkelők serege megfutamodott Napóleon harcban edzett katonái elől, Jókai mégis ezernyi mentséget talál a vereségre. Hát hogyne találna, mikor a romantika egész kelléktára mellett rendelkezésére áll a hajdani részvevők — köztük saját édesapja — múltszépítő emlékezése, így aztán ha szembe is néz a gúnydalban megörökített futás tényével, krónikaírók komolyságával magyarázza, hányféle előre nem sejthető tényező, mennyi véletlen, milyen nagyfokú hadvezetési ügyefogyottság kellett, míg a szervezett visszavonulás fejvesztett rohanássá fajult. A történelem távlataiból viszszatekintve a hajdanvolt eseményekre, könnyű az ítélkezés : az inszurgensek szükségszerűen hátat kellett hogy fordítsanak a korszerű haditechnikával rendelkező, számbeli fölényben lévő ellenfélnek. Jókainak az önmaga által teremtett, tudatosan ébren tartott mítoszvilágot kel Dekázás a vásárlóval Csak állok a Kalibáskőnél összeomolva. Enyhe ködfoszlányok jönnek a Király felől. Reggel nyolc óra és tíz perc. A ház előtt szűrös emberek, erdei munkások üldögélnek — ráérősen. A rács mögött sötét felöltős fiatalember járkál, írott papírral a kezében és a polcokat nézi —■ tétován. Valahol egy hátsó ajtó nyílik, két-három kucsmás ember jön be és egy alacsonyabb városi ruhás középkorú, kissé bicegve. Otthonosan mozog, a cigarettát ki sem veszi a szájából. Valami gézbekötött csomagot mér, az ajtó felé sandít, majd a pultról, pult alól, valamiket odaad a kucsmásoknak. Csak topogok, aztán a körülállóktól kérdem : itt sose nyitnak ? Nem tudják. A rács mögött az ajtón írja : nyitvatartási idő 8—12-ig Az órámat alig egy órája állítottam be, a hírek után — most nyolc óra tizenkét perc. Megrázom a rácsot, kétszer is. Az illető rám néz. Kérdem: sose nyitnak ? — Leltár van. — Ők is leltároznak ? — mutatok a tempósan csomagolókra. De már nem néz rám. Az ajtóra sem kerül fel a tábla . Leltár miatt zárva — aminek talán hinnék. Körülöttem senki sem mozdul, csak én sietek el. — Mit ér az ember, ha .. .vásárló — dohogok. A Vasüzemben, vagy a Cérnagyárban, a Textilüzemben, vagy az Új kórházban, tíz perc késés már megrovás, büntetés és fuccs a prémiumnak, — a Kalibáskőn lehet dekázni a vásárlóval Epilógus: Nem volt leltár — az üzletet később kinyitották. Tizenkét óra tíz perckor még néhány vásárló az üzletben volt. A boltoson fehér köpeny, fehér sapka. És fogadja a köszönésemet. KONTHUR BERTALAN Megjelent az UJ ÉLET 9. SZÁMA — a tartalomból — Az Új Élet a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó Megyei Tanácsánál — Katona Szabó István: Negyven év múltán Bözödi György könyve nyomában (VI.) — Beszélik — A céhek múzeuma — Nyújtsatok egymásnak kezet! — Bartis Ferenc: Kötelező-e a kötelező olvasmány? — Nagy Pál: Nemzetiségi művelődésünk — Jagamas Ilona: Hol vannak az ön szobrai? — POLGÁR ISTVÁN : IN MEMÓRIÁM SALAMON ERNŐ — Filmvilág — A kulisszák mögött — Török László: Nagysikerű melodráma — Marosi Ildikó: Látogatóban Szemlér Ferencnél — Nagy Zsuzsa : „Kötött“ beszélgetés Szamossy Kornéliával — A titokzatos fegyvernem — Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona-45 — Művészek a Hargita alján — Sport — Mondo Cane — Elumor — Keresztrejtvény — Gellért Géza : Egy író-olvasó találkozó kapcsán A csíkszentsimoni keményítő- és szeszgyár (Állomás utca 522 szám) azonnal alkalmaz energetikai technikust Alkalmazási feltételek a 12/1971 törvény előírásai szerint történik. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztályán, telefon 1585 vagy Csíkszentsimon 6. (086) KÖNYVJELZŐ lett volna szétrombolnia, hogy leplezetlenül leírja az igazságot. A mai olvasó viszont nem történelmet akar tanulni ebből a regényből, örül, hogy megismerkedhet kedvenc, vagy esetleg gyermekkora kedvenc regényírójának eddig számunkra hozzáférhetetlen művével. Leköti a fantáziadús cselekménybonyolítás, az ódon régiességével pompázó stílus. Ha ezt keresi benne, nem csalódik a Névtelen várban. * Jókai Mór : Névtelen vár. (I—II. kötet) Bukarest, 1972. Előre Kiskönyvtár. BORBÉLY LÁSZLÓ 1972. MÁJUS 16. KEDD A dulcsáca íze Török filmet ritkán lát, közönségünk, így aztán egy-egy bemutató áfium a feledés ellen, mire teljesen kikopna az emlékezetből, hogy van ilyen is, hát épp letelik a szökőév. Bár igaz ami igaz, filmje válogatja, meddig él a nézőben. Ezért aztán nem csodálkozunk, ha az öregebbje még mindig úgy emlegeti Buster Keaton-t, mintha három hónappal ezelőtt fejezte volna be a legutóbbi filmjének forgatását, s most a recenzens nem a Lábon halnak meg a fák című török filmről, de a soha nem mosolygó Buster filmjének országos bemutatójáról írna. (A példát nem a műfaj kedvéért mondom). Hanem az emlékezetet mi sem segíti a hébe-korba látott török filmeknél. S minden bizonnyal hamar túltesszük magunk a legutóbb látottakon is. Az egész pedig kezdődik holmi marcangoló bűntudat statuálásával. Egy öreg házaspár tudni véli, miattuk, illetve a nagyapai szigor miatt szökött meg otthonról a család dédelgetettje, az unoka. Ugyanakkor egy másik, egy fiatal lány is vívódik, talán megmenthette volna anyját a haláltól, ha... de szerencséjére sikerült tisztának maradnia, mindezek mellett mégis öngyilkos akar lenni. Aztán a nagyapa álunokát és az ál-unokának ál-feleséget szerez, de az ál-unokáról megtudjuk, hogy ál-villamossági tisztviselő is, no hát akkor már csak betörő lehet, igazából, amiben maga a delikvens is megnyugtat, igaz, hogy Filmlevél pályakezdő a gyanús éjszakai szakmában, azelőtt legfönnebb a markecolásig ha vitte, de sebaj, a kis Aise jó útra téríti hősünket. Maga az alapötlet nem rossz; öreg emberek fordulnak bolond szeretettel az unoka felé. Nekik ennyi is elég, még akkor is, ha öncsalással — kegyes öncsalással — érik el, hogy jó szót kapjanak, s persze adjanak is. Ennek ellenére sem sikerült bár rokonszenvesnek látnunk a filmet. Nem véletlen, hogy egyre többször jutott eszünkbe a dulcsáca íze miközben az előre tudott fordulatokat néztük. OLÁH ISTVÁN Versenyben a fodrászok A Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége rendezésében vasárnap Csíkszeredában tartották meg a női- és férfi fodrászverseny megyei szakaszát. A versenyen három város 19 versenyzője (7 férfi, 12 nő) tudásuk legjavával bizonyítottak. Nagyon sokat jelentett a nemrégiben megrendezett két tapasztalatcsere Kolozsváron és Nagyváradon, ahol több mint ötven szakember nézhette végig más megyék fantáziadús munkáját. A bíráló bizottságnak is nehéz dolga volt eldönteni a három első helyezettet különösen a nőknél ahol három próbálkozás után (nappali-, esti- és fantázia-frizurák), csak tizedek döntötték el a rangsort. Férfiaknál : I. Péter Cs. István — Csíkszeredai Szolgáltatás szövetkezet; II. Ambrus András — Csíkszeredai Szolgáltatás szövetkezet; III. Kémenes Balázs — gyergyószentmiklósi Gyilkostó szövetkezet. Nőknél : I. Kúti Piroska — Csíkszeredai Szolgáltatás szövetkezet ; II. Popescu Erzsébet — Csíkszeredai Szolgáltatás szövetkezet; III. Török Erzsébet — gyergyószentmiklósi Gyilkostó szövetkezet. Meglepő volt, a tavalyi versenyhez képest, a székelyudvarhelyiek gyenge szereplése, ami azt bizonyítja, hogy nem a legnagyobb odaadással készültek a versenyre. A székelykeresztúri és toplkai szövetkezetek pedig nem is képviseltették magukat a vetélkedőn. Hogy mi az oka? Talán a gyenge színvonal, vagy csupán a hanyagság. A június 20-án sorra kerülő országos fodrászversenyt Constantán tartják. NAGY P. ZOLTÁN ! Ne feledjen el idejében előfizetni a HARGITA JÚNIUSI SZÁMAIRA ! Benzin nélkül nem halad az autó Nem első eset, hogy a Csíkszeredai benzinkút előtt fölöslegesen állnak meg a gépjárművek, vezetőik hiába kérik a továbbmenéshez a szükséges üzemanyagot, a benzinkút-kezelő csak a karját tárhatja szét: szívesen kiszolgálnám, ha lenne amivel... És adott esetben ez a mondat valóban kétértelmű - ha lenne megfelelő benzin és ha lenne amivel azt eljuttatni a benzintartályba. Ami igaz, az igaz, az első ok már nagyon ritkán jelentkezik, és inkább csak a benzinfajták választékára vonatkozik, míg a második annál gyakrabban. Az utóbbi időben többször is. Mivel nem egy esetben áramzavar miatt nem működik a benzinszivattyú, így a gépjárművek nem tudnak tankolni. Hány autó halad el átlagban a Csíkszeredai benzinkútnál ? — kérdezzük a kezelőjét. Nem tudnám pontosan megmondani, lehet négyszáz-ötszáz, de lehet több is. És tegyük hozzá , a megnövekedett tranzitforgalomban Csíkszereda egyre fontosabb sziget lesz, hisz Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós irányából érkező és továbbhaladó járműveknek ez az egyetlen üzemanyagfelvevési helye. Mi az okaaz áramszünetnek, mely a benzinkutat elég gyakran érinti, és lehetetlenné teszi működését ? Kérdésünkre a villamossági vállalat koordonátora, Hella Antal válaszolt : A Coşbuc utca és a Virág utca sarkán lévő építkezések miatt meg kell szakítani az áramszolgáltatást, mert az veszélyeztetné a toronydaru működését. Ez teljesen érthető. Viszont — említettük meg a benzinkút kezelőszemélyzetének véleményét — nem lenne arra mód, hogy a benzinkutat egy más irányból is bekössék a hálózatba ? Úgy tudjuk — válaszolták— hogy a kút nemsokára elköltözik Zsögödfürdő mellé, ahol már kijelölték a helyét, így az említett munkálatot már nem érdemes elvégezni. Valóban, Csíkszereda új, nagyobb benzinállomást kap, de addig még eltelik pár hónap, ezalatt jó lenne valamilyen megoldást találni, hogy az egyre szaporodó gépjárműállomány ne maradjon üres üzemanyagtartályokkal. Az vezeték pedig bosszúsággal közeleg a nyár. A megoldás nem halasztható tovább. SZÉKEDI FERENC