Hargita, 1972. december (5. évfolyam, 285-311. szám)

1972-12-23 / 304. szám

1978. DECEMBER 23, SfiOMŞAf A székelyudvarhelyi Szabadság című hetilap a Köztársaság diadaláért Molnárné Hubbes Éva történe­ti áttekintése Székelyudvarhely időszaki sajtóter­mékeiről a Könyvtári Szemle 1970 évi 3. számában jelent meg. Ez az írás értékes adatokat szolgáltat a helytörténeti kutatás számá­ra. E dokumentum-írásból megtud­juk, hogy Székelyudvarhelyt az első lap 1872-ben jelent meg Udvarhely címmel. Gondolom nem lesz érdektelen a sajtótörténeti kutatás számára, ha e kis írásban röviden ismerte­tem a Szabadság című hetilap megjelenésének és 4 évi fennál­lásának történetét. Felszabadulásunk után, 1944 november 25-én jelent meg a Szabadság című lap első száma, az Országos Demokrata Arcvo­nal székelyudvarhelyi hetilapja. Felelős szerkesztő : Bonyháti Jó­zsef. A lap anyagi nehézségek miatt 1946 júniusában ideigle­nesen megszűnt, majd 1947 jú­lius 29-én, mint a Magyar Népi Szövetség Udvarhely megyei he­tilapja újra megjelenik. Felelős szerkesztő : Imets János. 1951 májusától a Szabadság az Udvarhely-rajoni pártbizottság és a városi néptanács hetilapja. 1947 júliusától 1951 október 27-ig különösen az első három évben tevékenyen részt vettem a szerkesztőség munkájában. 1951 november eleje már ott talált a Vörös Zászló szerkesztőségében. 1947 júliusában kezdeményező lépések történtek a lap újrain­dítására. A szerkesztőséggé ala­kult kezdeményező bizottság tagjai: Benedek Sándor tanfel­ügyelő, Gottesmann László vár­megyei ügyész, Kertész János vármegyei tisztviselő és dr. Ko­csis János jogtanácsos. Csíki János párttitkár és Imets János az MNSZ elnöke magáévá teszi a lap ügyét és így a párt és a legnagyobb megyei szerve­zet erkölcsi támogatásával újra megjelenik a Szabadság hetilap, egyelőre két oldalon. Az anyagi alapot a szerkesztőbizottság gyűjtés útján teremti elő. Még a pénzrögzítés előtt megérkezik az előre megrendelt és kifizetett három bála újságpapír. 1947 au­gusztus 15 — a stabilizáció — után felbecsülhetetlen érték. Nincs is fennakadás. Tompa László, városunk országos hírű költő szerkesztője értékes taná­csaival és még értékesebb írá­saival siet a szerkesztőség segít­ségére, majd annak aktív tagja lesz, részt vesz a gyűléseken. Nem véletlenül kerülnek később versébe a sorok: „Én középen üldögélek / Nyomdászifjak, öre­gek közt“. Ezekre az „egymást segítő, közös munkában együtt töltött időkre“ a költő még 1960-ban is szívesen emlékezik. A lapban megjelent cikkekért senki sem igényel fizetést. A nyomdászok munkaidő után dí­jazás nélkül szedik a lapot, a stabilizáció után csak mérsékelt díjazást f fogadnak el. Izsák La­jos, Papp András, Pető Ambrus és az egész nyomdaszemély­­zet a lap rendelkezésére áll, így indult meg újra a székely­udvarhelyi Szabadság c. hetilap. Az olvasók is szeretettel fo­gadják a lapot. Napról-napra nő az előfizetők száma. 1947-ben hetenként 1­500—2000 példány­ban jelenik meg, 1949-ben a pél­dányszám már meghaladja a hatezret. Az 1949 évi 1. számban kö­zölt szerkesztőségi cikk jogos büszkeséggel foglalhatta össze az eredményeket.­­z­ 1948 elejéig mint kétolda­las hetilap szolgálta a Szabad­ság a demokrácia ügyét Udvar­hely megyében. 1948 június vé­gétől már megnövekedett terje­delemben, 4 oldalon jelent meg, júliustól kezdve már állandóan 6 oldalon. A Román Népköztár­saság egy éves évfordulója al­kalmával 8 oldalas kiadásban jelent meg. 1949 január 1-től 8 oldalon jelenik meg, anélkül, hogy az ára emelkednék, vagy az előfizetés díja változnék. A Szabadság hetilapunk Korunk könyvei című rovatában felhívta az olvasók figyelmét a legújabb értékes irodalmi művekre. Ta­nuljunk együtt című rovatában marxista-leninista tanulási anya­got nyújt a dolgozóknak. Ismer­jük meg a szocializmus, hazáját c. rovat a Szovjetuniót ismerte­tő cikkeket közöl. A Szabadság hetilap hasznos támogatója a szocializmus építésének. Az állandó rovatok száma bővül. Falvainkról-falvainknak hasznos tudnivalókat közöl a falusi dolgozók számára. Az élet igazságainak megismerése című cikksorozat a tudomány terjesz­tését, a miszticizmus és a babo­nák elleni küzdelmet szolgálja. A Nevelők nevelése melléklet dr Váróné Tomasz Viola szerkeszté­sében értékes pedagógiai ismere­teket közöl. A lapban vezércik­ket írnak Tompa László, Kacsó Sándor, Balogh Edgár és még sokan mások. Az 1947-49-es évek: a stabili­zációnak, a Román Népköztársa­ság kikiáltásának, az államosítás­nak, a mezőgazdaság szövetkeze­tesítésének történelmi fontosságú évei. Két centenáriumot is ünnepelt a lap. 1948-ban Balogh Edgár emléke­zik: „Az agyagfalvi nemzetgyű­lés századik évfordulójára“. 1949 július 31-én — Petőfi halálának 100 éves évfordulója alkalmá­ból — „Az örök Petőfi“ címmel ünnepi cikk jelenik meg a lap­ban. Az 1950—51-es évek nyomai megmutatkoznak a lap hasáb­jain is. Az önálló rovatok és cikkek helyébe mindinkább át­vett cikkek kerülnek. A lap mozgósító és szervező szerepe a­­zonban ekkor sem lankad. Hí­ven szolgálja a népi demokrácia ügyét, a román nép és az együtt­lakó nemzetiségek testvéri egy­ségének ügyét, a szocializmus építését hazánkban. A lap egész fennállása alatt mindvégig igyekezett eleget ten­ni annak a követelménynek, a­­mit Lenin körvonalazott egy i­­gazi pártlap számára: „az újság nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is“. 1951 október 25-én megszűnik a Szabadság című­ hetilap, szer­kesztősége beolvad a Vörös Zász­ló szerkesztőségébe. GOTTESMANN LÁSZLÓ EZ AZTÁN CSALÁDI HAGYOMÁNY! A nyugatnémet rendőrség nem­rég letartóztatott egy betörőban­dát, amely több kicsi áruházat rabolt ki. A rendőrök meglepe­téssel konstatálták, hogy a be­törők egyetlen család tagjai. A­­pa, anya, a két fiú feleségestül és a két unoka ! 831 000 000 EMBER — ÍRÁSTUDATLAN Az UNESCO adatai szerint a földkerekség hárommilliárd 600 millió lakosából csaknem 831 millió írástudatlan ! HÍVATLAN VENDÉG Az amerikai Meredith város egyik lakosa nagyon meglepődött, amikor hazaérkezve, az udvaron egy játszadozó vízilóval találta szemben magát. Rövid gondolko­dás után telefonált a rendőrség­re, de mielőtt elmondhatta vol­na, miről is van szó, azt az in­gerült választ kapta, hogy most nem érnek rá vele foglalkozni, mert a város valamennyi ren­dőre az állatkertből elszökött — vízilovat keresi ! CERUZÁBÓL — FEGYVER A japán rendőrség többek kö­zött egy ártalmatlannak látszó pasztás ceruzát is elkobozott egy őrizetbe vett gangsztertől. Utóbb kiderült, hogy a ceruzával nem­csak írni, hanem. .. gyilkolni is lehet. Az új fegyver egyelőre rendkívül veszélyes, mert pél­dául a repülőtéri elektronikus műszerek nem mutatják ki, s emiatt könnyen felhasználható repülőgépeltérítéshez. A New York Times viszont egy olyan új fegyverről ír, amelyet ered­ményesen használnak gonoszte­vők ellen ! írük, kegyetlenségük rosz­­szabb volt a több mint féléve garázdálkodó zele­­laki vérmedvénél. A nem­ felénk való farkascsorda pontos számát is tudtuk. Nyolc darab, kérlelhe­tetlen és fáradhatatlan nemes­vad pusztító. Vezérük egy bor­júnagyságú, fehéresszürkés ra­finált anyafarkas. Két öreg hím­ordas volt vele s a banda többi tagja tavalyi kölykeiből került ki. Valahonnan — s ezt legjob­ban durva bundájuk színe iga­zolta — az északi tundrákról verődtek a Hargita alá. A med­ve és az öreg vadkanok kivéte­lével elfogtak és megöltek min­den vadat amelyhez hozzáfér­hettek. Vérszomjas tettük nyo­mait átharapott torkú szarvas­tehenek, szarvasborjak, gyönyö­rű őzek tízeinek tragédiája je­lezte. Az ordasok szemtelensége már-már nem ismert határt. No­vember végén fényes nappal rohanták meg a máréfalvi gaz­dák juhnyáját, a Cekend alatti köves oldalban, olyan bégetést rendezve a kétségbeesett juhok között, hogy az behallatszott a faluba. Ez alkalommal hat juh­­nak lett temetője az éhes far­­kasbeddő. De szedték a vámot a homoródszentpáli, betlenfalvi, o­­roszhegyi juhászok istápolta nyá­jakból is. És heteken keresztül nem kerültek puskacső elé ! Legutóbb Székely Bandi va­dászcsoportjának gyűrűjéből léptek meg, ott ahol senki sem számított rá. A hajtás közepén, a Szarkakő meredek szikláin ka­pott a ravasz szuka egy alig te­nyérnyi széles, sziklapárkányt. Azon csúsztak, másztak fel és sértetlenül tűntek el a homoródi Láz ködszitálta szálerdejében. S aznap este ismét farkasüvöl­tés, vonítás zúgott végig a má­réfalvi hegyekben amely meg­dermesztette a legedzettebb ju­hászkutyát is. Meddig ? „Amíg az első friss hóban el nem kapjuk őket“ — jegyezte meg csendesen apám, így is történt ! December második hetének egyik havas napján Dezső a nél­külözhetetlen hajtónk, úgy dél fele izgatottan telefonált: „Tes­senek azonnal jőni! „Kikerül­tem a farkasokat! Most a szánk­ba vannak. A Telekságba! Én addig még hajtókát szerzek. ■.“ Egy óra múlva Máréfalván voltunk. Dezső barátunk falu­széli házának udvarán, már vár­tak a válogatott, hosszúnyelű fejszékkel felszerelt hajtók. Ki­vétel nélkül mind farkaskárt szenvedett a gazda. Voltak vagy tizenketten. Alig fél kilométer­re a falutól izgatottan néztük a friss hóban hagyott hatalmas farkasnyomokat. A Telekság sű­rűje felé tartottak. Egy kicsit tovább a Gyűrűs oldalból sza­kadó patak partján vértócsa és őzször­pamut a párcen­tis hóban. Az éjszakai vagy a hajnali hóhérmunka színhelye. Megállunk. Dezső halkan kihir­deti az általa kieszelt tervet: „Innen tovább egy szót se. A vadászok síri csendben felhú­zódnak a Telekság felső állásai­ba. Két puska menjen ki az át­­szökőbe. A többi ettől befele. Te Jankó, koppantó maradsz a pataknál. Egész hajtás alatt hely­be folyton úgy lármázol, hogy ott el ne szökhessenek“. S aztán­­ egy félóra múlva — kedvező széllel — megkezdő­dött a hajtás. Olyan pokoli zaj­jal, hogy nincs olyan vaddisznó, medve a környéken amelyet ez a lassan közeledő, rettenetes lárma nyugodtan hagyna. Hát ,még az. ..érzékeny farkasfü­leket A kutyák hátukon végig felbor­zolt szőrrel, kisérteti ugatással rohanni kezdtek az ősi ellenség nyomán. Alattam valami nesz! Róka ! Elsőnek menti irháját. Most elengedem. Dezső ordítá­sát visszakiáltják a szemközti oldal lombtalan cikerjei. Vi­gyázz ! A patakba ! a patakba ! Ott Vénes barátom áll és az a­­pám. Az öreg sok farkast meg­­bőgetett, de kevésnek nyúzta le a bőrét. Ma nagyon fogadko­­zott! A szürke bestiák őzpecsenye utáni álmos hangulatban álltak talpra búvóhelyük boróka ren­getegében. Az anyafarkas másra nem gondolt csak arra: mene­külni kell ! Legfeljebb, hogy merre. Majd sebes ügetéssel a telegsági bérc felé vette útját. Csapata utána. A vesztükbe ! Fent eldördült az első lövés! Benedek Imre egyből buktatja a vezért. A többi rohanni kezdett visszafele, majd nagy ugrások­kal bevágtak a patak medrébe. Hosszan lecsüngő bozontos far­kuk szinte súrolta félelmükben a havat. Vénes sem hibázott. A duplázásra két szürke ködmöny farkas vet bukfencet s nyúl el az árulkodó havon. A megmaradt falkából egy öreg hím az alattam álló va­dászcimborámnál akar kitörni. Lövés ! Gurul a gyilkos. Majd felakad egy kidőlt fa törzsén. Élettelenül. Este lett amire Máréfalvára visszatértünk. Rudakra kötve a négy idegen ordassal. Hátunk mögött ismét mélysé­ges csendben pihent az erdő. Csak néha-néha zörrent egy-egy apróbb gally amint lehullt a fá­zósan nyújtózkodó fákról. GOTTHARD BÉLA Idegen ordasok... — VADÁSZNAPLÓ — Az ésszerű öltöz­ködés korszerű is Nem a ruha teszi az em­bert ! Ez igaz, de öltözköd­nünk mégis csak kell. A jólöltözés már elválasztha­tatlanul összekapcsolódott a ma emberével. A kifo­gástalan, vagy legalábbis gondos öltözködés a civili­zált ember nélkülözhetet­len velejárója. A tulajdon­képpeni feladat : nemcsak jól, de célszerűen is ! A ruházat az ember szű­­kebb lakásának is tekint­hető. Véd az eső, a hideg, a nedvesség, a szél, egy­szóval az időjárás viszon­tagságai ellen, de biztonsá­got is nyújt a túlzott nap­sugárzás és a por ártalmai­val szemben is. Hasonlóan a lakáshoz, az ember teste körül mintegy mesterséges légkört teremt. Legfőbb egészségügyi rendeltetése a hőmegtartás, a hővédelem és a hősza­bályozás fogyatékosságai­nak pótlása. Szabályozza a test hősugárzását, a vízgőz­­,leadást, a hővezetést. A helyes öltözködés leg­fontosabb, szabálya : rugal­masan alkalmazkodjunk a környezet hőmérsékletéhez Közép-Európában évenként mintegy 50 foknyi hőinga­dozáshoz kell alkalmazkod­nia testünk hőszabályozó rendszerének és ruházkodá­sunknak. Testünk egyes részeit kü­lönböző vastagságban fedi a ruházat. Legvastagabb a törzsön, legvékonyabb az alsó végtagokon. Az öltöz­ködés általában a maximá­lis könnyedségre töreked­jék. A mi hőmérsékleti vi­szonyaink mellett a férfi­ak öltözete télen a testsúly­u­k, nyáron öt, a nőké öt, illetve másfél százaléka le­gyen, és 60—80 százalékát fedje testünknek az élet­kortól, az évszaktól, a nem­től és a társadalmi szoká­sokhoz való alkalmazkodás­tól függően. Az egyes ruharétegek kö­zött és az anyag szövési hézagaiban fellelhető leve­gő rendkívüli jelentőségű, ezért a szövés módszere sokkal fontosabb az alap­anyag minőségénél. Nagy levegőtartalma miatt még a jóformán átlátszóan laza szövésű anyag is jobban véd a hidegtől. Hideg idő­ben — nagyobb meleg visz­­szatartása miatt — éssze­rűbb ugyanolyan vastag­ság mellett, több rétegű ru­ha hordása, hiszen az 10— 30 liternyi levegőt is tá­rol. Ugyanakkor a térfogatú prém kétszer annyi levegőt tartalmaz, mint a vászon. Nyáron világos vászon, vagy pamutvászon a leg­célszerűbb. Nedves, szeles idő melegebb öltözködést tehet szükségessé, mivel a hőmérsékletet átlagban öt fokkal csökkenti. Ilyenkor több rétegű ruházat kívá­natos, keskeny, jól záró nyílásokkal. Tapasztalat szerint, ha a külső hőmér­séklet 16 fok felett van, felöltő viselése felesleges. 12—16 fok között könnyű tavaszi kabát, 6—12 fok között átmeneti kabát, 6 fok alatti hőmérsékleten pedig télikabát viselése ajánlatos. Az átnedvesedésre leg­érzékenyebb testrészünk a láb. Az ember bőrének hő­mérséklete a test különbö­ző részein, általában 34—35 fok, a láb hőmérséklete vi­szont 20 fok alá is száll­hat. A láb lehűlése a test többi részeit is károsan be­folyásolhatja. Csapadékos időben tehát jó talpú cipő, esetleg sárcipő viselésével gondoskodjunk lábunk szá­razon tartásáról. A mégis átnedvesedett harisnyát sürgősen cseréljük ki szá­razra. Ajánlatos nyáron a nylonharisnya helyett cér­naharisnya, habár az utób­bi években már kapható a megfelelő porózus nylonha­risnya is. A gumi- és nylonkabátok a nedvesség elleni védeke­zésben használatosak, de mivel a bőrön keletkező verejték elpárolgását meg­akadályozzák, viselésük csak rövid ideig ajánlatos A lábbelit illető legfőbb követelmény a tágasság, a láb természetes alakjának a követése. A könnyű, fű­zős, jól levegőző, hajlé­kony, de erős cipő a boká­nak jó támasztékot bizto­sít. A nyári cipő legyen könnyű, szellős és lehető­leg ne gumitalpú. A sarkvidéktől a trópu­sig, minden országban o­­lyan kalapviselet terjedt el, amely a helyi időjárás­­­nak leginkább megfelel. Nemcsak az eszkimók szőr­­mesapkája és a mexikóiak sombrerója különbözik egymástól, de más jellegű kalapra van szükség Lon­donban, Rómában, Buka­restben, vagy Moszkvában. Az enyhe, mérsékelt éghaj­latú országokban célszerű és praktikus a hajadonfő­vel való járás. Egyesek sze­rint a fej szabadon hagyá­sa megakadályozza a ko­paszodást, mások azt tart­ják, hogy aki nem hord kalapot, annak nem fáj a feje. Az kétségtelen, hogy a szabad levegő és a nem túlságosan erős napfény jót tesz a hajhagymák vér­keringésének. Az is igaz, hogy az egész napját zárt helyiségben töltő fejfájása sokszor percek alatt elmú­lik, ha átjárja fejét a sza­bad levegő. A kalapviselés ellenzőit tehát az év nagy részében, tavasszal, ősszel tényleg igazolja az orvos­­tudomány. Ez azonban nem vonatkozik a téli idő­szakra, valamint a mező­gazdasági munkások ara­tást, cséplést végző idősza­kára. Az elmondott élettani és egészségügyi szempontok figyelembe vételével elejét vehetjük a kórokozók ter­jedésének, könnyedén fenn­tarthatjuk az alapvetően szükséges egyensúlyt szer­vezetünk és a környezet között. Dr. SEBESTYÉN GYULA ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD... Mindenki számára ismert Ga­lileo Galileinek, a nagy olasz tudósnak az esete, aki élete u­­tolsó pillanatában is azt állítot­ta, hogy mozog a Föld. Termé­szetesen ezért nem kerülhette el az inkvizíció bosszúját. A mi­nap egy kardinális a Paese Sera című lapnak adott interjújában rámutatott, hogy a Vatikán kü­lönbizottságot alakít a Galilei­­ügy felülvizsgálására, mert ma már kétségtelen, hogy mozog a Föld. Valóban jobb később, mint soha rájönni erre. BABONA Általában a világon, de kü­lönösen az Egyesült Államokban szerencsétlen számnak tartják a 13-at. Az USA-ban például nem létezik 13. számú emelet. Ke­vésbé ismert azonban, hogy a japánoknál a 4 és a 9 a babo­naszám. Éppen ezért Japánban 4-én és 9-én senki nem lépi át a házasságkötő hivatal küszöbét.. NŐI ÍZLÉS A nők tanácsait kérték ki a FIAT cég képviselői az ideális gépkocsik megtervezéséhez. A cég kiváló gépkocsit ígér, az i­­génylők pedig türelmetlenül várják a női ízlés eredményeit. REKLÁM 4 Eredeti ötlete támadt egy cle­velandi nagy ruhaáruháznak árui reklámozására. A bejárat­nál a következő szöveg olvasha­tó: Ha kerületünk tolvajai le­vetkőztették, térjen be üzle­tünkbe, tetőtől-talpig felöltöztet­jük ! AKUPUNKTÚRA Egyre nagyobb teret hódít Európában az immár 5 000 éve ismert akupunktúrás gyógyítási módszer. A Bunte Österreich című lap szerint osztrák orvos­csoport utazik a Kínai NK-ba, hogy a helyszínen tanulmányoz­za az akupunktúrás gyógykeze­lési módszert. SZÜLETETT „KÁBÍTÓSZER­­ÉLVEZŐK“ Megállapították, hogy azok a csecsemők, akiknek anyjuk a terhesség ideje alatt kábítószert fogyasztottak, nem tudnak élni e kegyetlen méreg nélkül. Csu­pán New Yorkban 1972-ben 550 ehhez hasonló gyermek szüle­tett. Statisztikai adatok szerint New Yorkban pillanatnyilag több mint 2000 „kábítószer-élvező cse­csemő“ van. ÚJ WESTERN FILM JOHN WAYNEVAL Az örökifjú John Wayne nem­rég fejezte be a Burt Kennedy rendezte Vonatrablók című új western-film forgatását. Senki sem tudja hány amerikai cow­­boy-filmet forgattak eddig, de nyugati lapok szerint évente több millió dollárt hoznak a „konyhára“. Egy Santa Monica-i (Kalifor­nia) bíró­­­határozata alapján Mickey Rooney közismert mozi­színészt megfosztották apai jo­gainak gyakorlásától azzal az indoklással, hogy családi élete nem példás. Az ítélet rámutat, hogy egy olyan ember aki hét­szer kötött házasságot, nem a legjobb garancia gyermekeinek nevelése szempontjából. ORBITA Hatalmas Tv-reléállomást épí­tettek a távol-keleti Anadirban. Az Orbita nevű reléállomásnak köszönhetik a szovjet tv-nézők azt, hogy végignézhették a szap­­porói téli olimpiai játékokat. A távol-keleti tv-kedvelők pedig rövidesen figyelemmel követhe­tik a moszkvai televízió műso­rait is.. NEM JÓ APA... Mozaik 9 AZ ELSŐ NÉ­PS­.­­ Az I.­­­LASKA időszámításunk előtt 2­000 körül került sor Kíná­ban. Az ókori Róma csak időszámításunk előtt a VI. században vezette be ezt a statisztikai módszert. Hazai viszonylatban 1591-ben volt az első népszámlálás Moldo­­vában, Petru Șchiopul kez­deményezésére. Az összeírók végigjártak minden lakóhá­zat, kunyhót, egy rézpénzt kértek minden alattvalótól és egy rovást véstek rováspálci­­kájukra .A Román országok­ban állandó módszerré vált az ilyen statisztika. Hangsú­lyozni kívánjuk, hogy a ha­zai népszámlálás módja sok­kal fejlettebb volt a nyugat­­európainál. Nyugat-Európá­­ban ugyanis teljesen önké­nyesen a házak száma szerint tartották nyilván a lakossá­got. Hazánkban a rováspál­­cika helyét 1859-ben nyilván­tartó lap vette át. A modern népszámlálás a­­datait elektronikus számító­gépek dolgozzák fel. Az ered­mények gazdasági, szociális és kulturális­­ felméréseket szolgálnak. Romániában leg­utóbb 1956-ban, illetve 1966- ban volt ilyen népszámlálás.­­ A TERMÉSZETBARÁ­TOK MEGFIGYELTÉK, hogy madarak közül a fogoly ke­ át a legóvatosabban az or­szágúton, persze, csak akkor, ha együtt van fiókáival. A nőstény előbb „terepszemlét tart“, majd visszatér s új­ból neki indul, r­aga után a fiókákkal. A sort a hím zár­ja. Az érdekes megfigyelés a Bucureşti—Constanţa ország­úton történt. A kísérleti VIZSGÁ­LATOK KIMUTATTÁK, hogy a naponta ötször étkezők ál­talában soványabbak, mint a két vagy háromszor étke­zők. A szakorvosok ezt annak tulajdonítják, hogy a ritkáb­ban étkező emberek nagyobb mennyiségű élelmiszert fo­gyasztanak, s a szervezet hor­montermelését túlterhelik. Ennek folytán a szervezet a szükségesnél nagyobb meny­­nyiségű tápanyagot szív fel, természetesen zsiradékot. A­­jánlatos tehát gyakrabban, de kevesebbet enni. 3. OLDAL — HARGITA DILEMMA A Bunte Illustrierte című fo­lyóirat beszám­ol Roger Hammer norvég állampolgár esetéről. Hammer néhány évvel ezelőtt japán lányt vett feleségül, s Ja­pánban telepedett le. Minthogy azonban norvég állampolgársá­gát megtartotta, katonai szolgá­latra visszahívták hazájába. Mint minden katonának, neki is joga van szabadsághoz, s sza­badságát családja körében kell eltöltenie. Felettesei azonban nagy dilemmában vannak : egy japáni repülőút nagyon sokba kerül (az utazási költséget a hadsereg viseli), más közlekedé­si eszközzel­ viszont a szabadság ideje még az utazásra sem ele­gendő. Téssztareceptelű Vaníliás kifli : 40 dkg. liszt, 25 dkg. vaj, 15 dkg. cu­­kor, 1 egész tojás, 3 evőkanál tej és egy féj csomag sütőpor, összegyúrjuk jól és kinyújtjuk, kockára vágjuk és kiflit for­málunk belőle.. Kisütjük és melegen vaní­liás cukorporba mártjuk. Finom­­tea-sütemény : 30 dkg. lisztbe belekeverünk 1/2 kávés­­k­anál sütőport 1 csomag vaníliáscukrot, 15 dkg. porcukrot és utána összedolgozzuk 10 dkg. darált dió vagy mogyoróval, 2 egész tojással és 20 dkg. vajjal, 1/2 cm. vastag­ra nyújtjuk, különböző apró formákra vág­juk, tepsibe rakva nem túl forró sütőben világosra megsütjük. Csokoládé szelet : Egy vizes pohár víz, 1/2 kg. cukor, 5 dkg. kakaó, főzzük a főzéstől számítva 5-­6 percig. Félig lehűtjük, teszünk hoz­zá 10 dkg. vajat, darabosra vágott diót és annyi tejport amennyit felvesz. Ízesítőnek teszü­nk bele narancshéjat vagy vaníliát. Va­­jazott pléhre vagy márványra vizes kézzel 1/2 cm. vastagra nyújtjuk, másfél óra múlva szeleteljük. Vaníliás koszorú , 5 dkg. darált mandula vagy dió, 20 dkg. liszt, 1 tojássárgája, 1 vaníliás cukor, 7 dkg. cukor, 12, 1/2 dkg. margarin. Mind­ezt jól összedolgozzuk, 2—3 órát pihenni hagyjuk, majd darálós formán átdaráljuk és koszorúkat formálunk. Aranysárgára sütjük. Mézescsók : 18 dkg., mézet 20 dkg. cukorral felfor­ralunk, amikor forr és egészen sima lesz a cukros méz akkor 35 dkg. lisztet a for­ró masszával összevegyítj­ük és fakanállal jól elkavarjuk, kivesszük az asztalra és rögtön 3 egész tojást, 1 kávéskanál fahé­jat. 1/2 kávéskanál szódabikarbónát hoz­záadunk és jól elkavarjuk amíg kemény lesz. 2 órán át pihentetjük. Lisztezett desz­kára tesszük, de nem kell nagyon össze­gyúrni. Hüvelykujjnyi szeletekre vagdaljuk és gombócokat formálunk belőle, 3­0 cm. távolságra pléhbe tesszük és mérsékelt tűz­nél sütjük. Máz : 1 tojásfehér, 2 evőkanál víz, 7 evőkanál porcukor, kályha szélén felverjük, amikor nehezen folyik a kisült csókokra ráöntjük és fakanállal többször megkavarjuk, hogy össze ne ragadjanak. SZABÓ MÁRIA Csíkszereda Petőfi A puszta télen című tájleíró költeményéből idézünk: ff Keresztrejtvény Pf J­ jfi (24) Hejh, mostan puszta ám igazán a puszta ! Mert az az ősz olyan gondatlan rossz gazda, ■ Amit a kikelet És a nyár gyűjtöget, Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli Mint kiűzött király országa széléről. Visszapillant a nap a föld pereméről. Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel. -----(folytatása a vizsz. 1. és függ. 20. sorokban). VÍZSZINTES: 14. Csehszlovák traktormárka. 15. így kezdő­dik a kérvény. 16. A­ cseh irodalom egyik legkiválóbb szatiri­­kusa. 18. Fogyasztható. 19. I. U. 20. Talál. 21. Ének. 23. Egyik szülő. 24. Arc része. 25. E. T. 26. Határos. 28. A növényi ter­més egyik életfolyamata. 29. Szemrevaló. 30. Giordano... a tu­domány nagy mártírja. 31 Európai nép. 33. Az NDK állami vállalatainak rövidített neve. 34. Medvekölyök. 35. Az ógö­rög művészet egyik stílusa. 36. Rongál. 38. Német autó­márka. 40. Északi germánok főistene. 42. Lakat. 43. Labdát a hálón túljuttat (pl. a teniszben). 44. Pisze. 46. Út lezárására használt szerkezet. 48. Férfinév. 50. Szállítóeszköz. 51. Törökországi gépkocsik jelzése. 52. Szláv férfinév. 53. Kis Emília. 55. Vízi­növény. 56 Nagy lakoma. 57. É. Z. 58. Elbeszélő költészet. 60. Középkori építészeti stílus. 62. Játszó (gyerek). 65. Kolozs me­gyei község. FÜGGŐLEGES: 1. Kettősbetű. 2. Indulhat. 3. Sör. 4. Elko­pott — románul. 5. Származás. 6. Francia névelő, (nn.) 7. Kés­nek van. 8. Öltözék. 9. Uszály. 10. Női név. 11. Élőlények fi­zikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. 12. Molibdén vegyjel­e. 13 Enyhén édeskés szagú gáz. 17. Sivatagi utazócso­port. 22. Űrmérték. 24. Kereskedelmi alkalmazott. 26. Vizet szolgáltató berendezés. 27. Pikkelyes növényi termések. 28. Fémet tartalmazó kőzet. 29. Egyhangú. 30. Rúd. 32. Kiütés a boxban. 34. Igazságügyi hatóság. 36. Apró. 37. Latyakos. 39. Keskeny levelű egyszikű növény. 4. Folyó a Szovjetunióban. 43. Tavaszi hónap rövidítése. 45. Hivatalosan bizonyít. 47. Aki szöveget változatlanul újra leír. 49. Amely időre. 51. Híres magyarországi borvidék központja. 53. A szamóca gyümölcse.­­54. Igefajta. 56. A­ két Morse-hante. 58. Lábaihoz. 59. A. Z. K. 61. Végtelen tény. 63. Láva egynemű hangzói. 64. O. O. Készítette : MARK LAJOS

Next