Hargita, 1978. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1978-06-02 / 129. szám

KÖSZÖNET ÉRTE Élményben volt részük mind­azoknak, akik a hétfő estéjüket a székelykeresztúri művelődési házban töltötték. A temesvári diákszínjátszók Dürrenmatt : Pillanatkép egy bolygóról című kétrészes darabját mutatták be. Bár sokaknak szokatlan, néha talán érthetetlennek tűnt Mátray László rendezése, bizonnyal ál­líthatni, ,hogy mindannyian nyertül,­­­atomit ezen az estén. Keresztúr színpadán először ta­lálkoztunk a modern rendezés egy szép példájával. Köszönet érte a tháliásoknak! Illyés Izabella Székelykeresztúr TÖBBEK KÉRÉSE Május 16-án a székelyudvar­­helyi egészségügyi dolgozók be­mutatták Gagyi László Krízis cí­mű színművét. A darabról elis­meréssel szóltak, akik láthatták. Mivel előre nem hirdették meg, így sokan távol maradtunk. Több székelyudvarhelyi lakos nevében kérjük az előadás megismétlé­sét, valamint 3—4 nappal ha­marabb az előadás időpontjá­nak közlését. Daróczi Emese Bálint Mózes Székelyudvarhely ZÁRT AJTÓK Útitarisznyánk fenekén koto­rásztunk már, az égbenyúló szik­lafala között haladva, a Gyil­­■ kostél­­­é. Fáradtan, éhesen kí­gyóztunk a szerpentineken, míg elértük a kenyérüzletet. Vasár­napi program szerint 7-15 óráig nyitva kellene legyen. Néhány órai várakozás után a perecet rágtak, gondolván, hogy csak ki­nyitják az üzletet. De még fél háromkor is zárva volt. Vajon elírás történt a nyitási órarend­nél, vagy elaludt volna az üzle­­tes ? Bármelyik is legyen, ajánl­juk a Gyilkostóhoz látogatóknak, tarisznyájukba ne felejtsék be­tenni a kenyeret. Miklósy Attila AZ INDULÁS JÓ, CSAK ÍGY TOVÁBB Egy éve alakult a székelyke­­resztúri saturészleg, amely a székelyudvarhelyi Matricagyárhoz tartozik, ugyancsak egy éves labdarúgó csapatunk is, amely sikeresen szerepelt a városi lab­darúgó bajnokságban. A jó szervezésnek, odaadó munkának köszönhető, hogy előkelő helye­zést értünk el a városi bajnok­ságban, nyolc csapat közül a 3. helyen végeztünk. A csapat felkészítésével Csifó Sándor fog­lalkozott, aki egyben játékos is és a legjobb edzői díjat nyerte el. Íme, a teljes csapat is : Len­gyel Sámuel, Gagyi Endre, Ga­gyi András, Gábor József, Séra Mihály, Szőcs Béla, Murvai De­zső, Hemeter Gergely, Nagy Imre és S­neter István. A nemsokára inttuló Augusztus 23 kupára csa­patunk lelkiismeretesen készül, bízunk a még jobb szereplésben. Wellman Árpád Székelykeresztúr KIHÍVÓ GESZTUSOK NÉLKÜL Az ajándék, mióta a világ, mindig örömet jelentett. Annak is, aki adja, annak is, aki azt kapja. A hála, a szeretet és a megbecsülés szimbóluma az ajándékozás. Elismerése a hiva­tással, odaadással végzett mun­kának, az emberek egymásért való gondoskodásának. Legszebb hagyományaink, szokásaink egyi­ke, széppé, otthonossá teszi az életet. De mert a szülői szeretetet például megfizetni nem lehet, a hivatással végzett munkát tár­sadalmilag jutalmazzák, az a­­jándék mindig csak szimbólum volt és marad. Ha ezt elfeled­jük, ellenkezőjét érjük el az ajándékozással. Zavarba, kínos helyzetbe hozzuk a hivatását tel­jesítő embert. Azt az érzést kelt­jük benne, hogy ő valamivel is tudtunkra adta, miszerint anyagi előnyökért tenné azt, aminek szívből kell fakadnia. Vagy hi­valkodásunkat, pénztárcánk bé­lelt voltát, gallérunk szélességét akarjuk fitogtatni, „lám, én mel­lényzsebből is kifizethetlek té­ged stb". Amivel, nyilván, meg­alázzuk az embert. BORÍTÉKBONTÁS Érettségi vizsgák, évzárók kö­vetkeznek. Ezért jutottak eszem­be ezek a gondolatok. Ilyenkor szép hagyomány virággal, ízlés­re, érdeklődésre ráfelelő könyv­vel, kedvenc lemezzel vagy más, szimbolikus értékű tárgyakkal kedveskedni a tanárnak, tanító­nak, nevelőnek. Jól is esik ez nekünk, meghat, és azt az érzést kelti bennünk, hogy lám, milyen hálások, kedvesek ezek a gyer­mekek, észrevették, maguk mód­ján értékelték is fáradozásain­kat és szeretnek. Különösen ha az a világ éppen abból a faj­tából való, amit szeretünk, ha sikerült kilesniük kedvenc zene­szerzőnket, vagy írónkat, szoká­sainkat. Mondom, jó napja van ilyenkor a tanárnak, tanítónak és nevelőnek egyaránt. Mint magas kitüntetést, úgy visszük haza az ajándékot. Lakásunk legszebb sarkába helyezzük és hetek múltával is szívesen el­emlegetjük. Más a helyzet, amikor itt-ott még rossz szokásból arra kény­szerítik a tanárt, hogy lemezját­szóval, perzsaszőnyeggel és más értékesebb használati tárggyal térjen haza, vagy egyszerűen ilyen ajándékkal „lepik meg” otthonában. Ami, magunk között mondva, megalázza a hivatá­sát, kötelességét teljesítő tanárt, önmaga, családja, gyermekei előtt is. Az ilyen ajándékra nem mutatnak hetek múltán is, „lásd, kedves barátom, diákjaimtól koptam". Valahogy restellt az ember, hogy ilyen csúnyán rá­szedték, úgymond vállon vere­gették. Félreértették legszebb szándékában. Lehet, hogy jó­szándékkal tették, tudatlanság­ból, vagy helytelen szokásnak hódolva. S ezért ellenkezője bi­zonyult a jószándéknak, ki Magdolna), aki Bernot A-moll 9. számú hegedűversenyének I. tételét adta elő. De nem ma­radt el mögötte Korda László sem, (tanár: Müller K. Ferenc), kit a Bach E-dúr hegedűver­seny I. tételének bemutatása után megérdemelt tapssal kö­szöntött a hallgatóság, a si­került előadásért. A kitűnő előadás-sorozat sze­replői közül meg kell említenünk még Imre Beátát (tanár: Tamás Piroska) Haydn C-dúr szonátája II. tételének (zongora) előadásá­ért, Jeszenszky Enikőt (tanár : Csiszár Katalin), aki Radu Pa­ladi Játék című zongora számá­val aratott megérdemelt elisme­rést. Boros Hajnal (tanár: Bo­kor Imre) Teleman Gavott című számát adta elő csellón, míg Fülöp Hajnal (tanár: Orbán Balázs) két zongoradarabot — Mozart Török induló és Chopin Cisz-moll keringő - adott elő nagy sikerrel. De folytathatnánk a felsorolást a végzősök majd mindegyikének fellépésével. Az előadás végén egyöntetű volt a vélemény tanárok, szülők ré­széről: kitűnő évet zártak a Zene és Képzőművészeti Általá­nos Iskola zeneszakos növendé­kei. Dicséret érte tanulóknak, ta­nároknak egyaránt. Kovács László KÉSZÜLNEK A „BACILLUSOK" Május 22-én délután rendha­gyó szülői értekezletre került sor a Csíkszeredai Sportiskola igaz­gatóságának és a ,,Bacillus“-ok jégkorongcsapata szülői bizott­ságának rendezésében. Házigaz­da Mezei Imre tanár, a kis jég­­korongozók edzője, a meghívot­tak pedig a játékosok szülei. A téma a csapat múlt évi tevé­kenységének kiértékelése és a csapat jövő évi felkészülési ter­ve volt. Ez a számvetés előre­vetítette a következő idényre való felkészülés egyéb formáit is, bíztató előjeleket mutatott a csapat további fejlődését illető­en. Mezei Imre tanár-edző fárad­hatatlan, lelkiismeretes munká­jának köszönhetően a csapat technikailag és taktikailag is számottevően fejlődött. Az el­múlt idényben szépen szerepel­tek, a Reménységek Tornáján az országos harmadik hely előkelő­nek számít, ha az életkori sajá­tosságokat vesszük figyelembe. A gyerekek a csehszlovákiai tur­nén sem vallottak szégyent, há­rom hivatalos mérkőzésükből e­­gyet megnyertek, a másik kettőn pedig szoros eredményt harcol­ A „bacillusok" a csehszlovákiai edzőmérkőzésen T Úgy éreztem, el kellett mon­danom mindezt, a félreértések elkerülése végett, azért, hogy ta­nár, diák, szülő egymást jobban megé­lhesse és becsülhesse. Zsigmond Endre, a székelyudvarhelyi dr. Petru G­éza líceum tanára, osztályfőnök MEGÉRDEMELT SIKER Bensőséges ünnepség színhelye volt a közelmúltban a Csíkszere­dai Zene és Képzőművészeti Is­kola. Szülők, tanárok, tanulók előtt tartotta meg az iskola má­sodik végzős promóciója évzáró ünnepi előadását, melyen mind a 18 végzős diák igyekezett tu­dása legjavát nyújtani. S min­den egyes szám után egyre job­ban tudatosodott a hallgatóság­ban az az érzés, hogy a taná­rok, diákok több évi munkája nem volt eredménytelen, az iskola kapuját elhagyó tanulók bizakodva tekinthetnek az őszi felvételi vizsgák elé. Az előadott számok közül fel­tétlenül elismerés illeti Airizer Katalin szereplését (tanár : Csí ÉLETMENTŐK Május 1­6-án a Gyimesközép­­lokhoz tartozó barackosi orvosi rendelőbe rémülettől elsápadt anya rohant be, hathónapos kis­lányával az ölében. Sürgősség ... Néhány pillanat és Gerczul Ilona technikusnő elsősegélynyújtás­ban részesíti a kis Melindát, de orvosi beavatkozás látszik szük­ségesnek. Mentőkocsira már nem számíthattak, mert útban volt két beteggel a Csíkszeredai kór­ház felé. Életmentésről lévén szó, az orvosi rendelő szomszédságá­ban lakó Balogh Ferenc sem gondolkodott sokáig, begyújtott Dáciájába és máris száguldottak a Csíkszeredai Megyei Kórház felé. Végül Melinda a Csíkszere­dai kórházban Ferencz Klára doktornő gondjaiba kerülhetett. A kislány ma újra egészséges, csillogó kék szemével bizakodva tekint a világba. Mindazok, akik rajta segítettek, emberszeretet­­ből, emberségből jelesre vizsgáz­tak. Lukács Sándor Csíkszereda A SZERZŐDÉS KÖTELEZ Napjainkban egyre több az ingázók száma. Ezzel nincs is kifogásolni való, csupán a szál­lításnál akadnak nehézségek. U­­gyanis a Szállítási Vállalat a naponta több órát utazókat talpra kényszeríti, mivel a meg­felelő kapacitású, leszerződött járatokat gyakran kisebb autó­buszokkal helyettesíti, így a Csíkszereda — Balánbánya kö­zött beállított szerződéses járat 58 bérletese 40 személyt befo­gadó autóbuszon kénytelen u­­tazni. A munkából fáradtan ha­zatérő dolgozók egy része állva utazik. Úgy véljük, hogy a szál­lítási vállalatnak nemcsak a bérleteket kell biztosítania, ha­nem a bérletesek számának megfelelő járatot is, ha már er­re szerződéses megállapodása van a vállalatokkal. Szabó Miklós Csíkszereda tak ki. Mindez azt bizonyítja, hogy ők is méltó folytatói lesz­nek a Csíkszeredai jégkorong­hagyományoknak. Amit szívből kívánunk nekik, lelkes, fáradha­tatlan edzőjükkel együtt. A „Baci­lus"-ok jégkorong­­csapatának szülői bizottsága A KÁSZONOKBAN IS LENNE MIT MEGNÉZNI Már koratavasztól, ha az em­ber végigolvassa a napilapokat, vagy folyóiratokat, azt látja, hogy turisztikai kirándulásokat szer­veznek az ország különböző vi­dékeire. Ilyenkor az az érzésem, hogy mi, kászoniak, valahogy ki­estünk az érdeklődés köréből, mert bizony nagyon kevesen ke­resik fel a kászoni falvakat. Pe­dig nálunk is lenne elég látni­való. Megemlíteném a Szetyevár még látható romjait, amit régeb­ben Szitva várának neveztek, a­­hol a 30-as években magánsze­mélyek ásatásokat végeztek, persze, inkább feltételezett kincs után kutattak. Egy egész sor bor­­vízkút van nálunk, az ismerteb­bek a Salutáris, a Répáti, a Fehérkői és a Veresszéki borvi­zek. Régebben a Salutaris volt a kézdivásárhelyiek kedvelt ki­rándulóhelye, vasárnapokon és ünnepnapokon nem fértek a sze­kerek, majd az autók a fák alatt. Zene szólt, sült a sertés- és bá­rányhús, sokan táncoltak. Mind a fiatalok, mind az idősek ide­jártak szórakozni. Meg lehetne nézni a kászoni régiség-gyűjte­ményt és a Balázsi kúriát, a tö­rök elnyomás idején épült Kata­lin kápolna romjait, a Lassúág­ban az üvegcsűr helyét, ahol va­lamikor a kászoni borvíznek fúj­ták az üveget. Akik a természet­­járást kedvelik, számukra nem tudok szebbet ajánlani, mint a Kászoni-havasok és legelők. Kö­zel van hozzánk az Úz-völgye és a nemrég épült vízierőmű. De érdemes felkeresni a Kászonokat az itteni emberek népviseleté­nek megtekintéséért, szemet gyönyörködtető vasárnaponként a látvány. Valamikor a kászoni falvakban szőttesbálokat rendez­tek, ahová csak szőttesben lehe­tett elmenni. Véleményem szerint turisztikai szerveink többet tehetnének a kászonok megismertetéséért, a régi, haladó hagyományok fel­újításáért. Szőke József Kászonaltíz MUNKASZERVEZÉS? Falunk egész lakossága nevé­ben teszem szóvá panaszunkat. Tíz évvel ezelőtt falunk is autó­­buszjáratot kapott, melynek — mondanom sem kell — nagyon örültünk. A községi néptanács irányításával, a lakosság önkén­tes hozzájárulásával azóta is igyekszik a bekötőutat karban­tartom. Az utóbbi időben az Autószállítási Vállalat székely­udvarhelyi kirendeltsége azon­ban elhanyagolt bennünket. Az autóbuszok hiányos közlekedé­sét a téli időszakban próbál­tuk megérteni, de most igazán nem tudjuk, mivel magyarázzák. A falu felé vezető út járható, a gépkocsivezető szállása bizto­sítva van, bérletes utasok van­nak. Utóbb megpróbáltunk egy új járatot szervezni az iskolások részére, melyre ígéretet kaptunk, s melyből a mai napig semmi sem lett. Mi több, a 10 évvel ezelőtt beindult járat menet­rendjében sem bízhatunk. Gye­rekeink reggel 6 órától várják naponta az autóbuszt, mely vagy jön, vagy sem. Megtörtént, hogy reggel jött, délután nem, és for­dítva. Van, amikor eljön Simén­­falváig, s tovább nem, így az utazás a véletlenre van bízva. Meglátásunk szerint a szállítási egységnél gyenge a munkafe­gyelem, mert ellenkező esetben nem szabadna ilyen visszássá­goknak megtörténnie. Karamán Irma Nagymedesér

Next