Hargita, 1980. augusztus (13. évfolyam, 181-207. szám)

1980-08-14 / 192. szám

AUGUSZTUS 14­, CSÜTÖRTÖK 1m 3 A Megyei Pionittanács kezdeményezésére má­sodízben szerveztük meg a kányádi iskolásokkal a Kecs­kék elnevezésű irodalmi-nép­rajzi expedíciót. Nevünket Ta­mási Áron Ábeljének kedvenc állatától és a székely népme­sék gyakori hősétől kölcsönöz­­teü­. Célunk : a szülőföld, a górcsőhely környékének alapo­sabb megismerése. Jelmonda­taink közt szerepel : „Csak az a tied a világból, amit saját tapasztalataid­­ alapján meg­ismersz", „Gyalogolni jó !" Tizenkét mászkálni szerető, érdeklődő tanuló került össze. Zömük V—VIII. osztályos. Ám egy első osztályos „sóly­­mocska" igazolta : ők is igény­lik ezt a nyári kikapcsolódási formát. Természetesen életkori sajátosságaiknak megfelelően. Irodalmi, néprajzi, honisme­reti utunkon éppen elég ,,te­­gelnivalót" találtunk. Vargya­­son megnéztük a bútorfestő és faragó Sütő család házi kiál­lítását, megtekintettük Máthé Ferenc (Ilonka) bácsi faragvá­nyait, és hallgattuk az általa előadott vargyasi mondákat. Ittuk Erdővidék borvizeit, hall­gattuk erdői zúgását, vizei csobogását, tájakat, várakat, embereket ismertünk meg, mál- KECSKÉK II. tat, jelent. Amiből az ember jövőt sző... Megtanultuk, ho­gyan építheti újjá célszerűen egy mai közösség az idők rom­bolta várat. Példa rá Sepsi­­szentgyörgy. Meglátogattuk a szeretett E­­lek apó otthonát, Kisbaconban, Kriza Jánosét Nagyajtán, bo­lyongtunk az apácai temető kopjafaerdejében. Hallgattuk Kisgyörgy Zoli bácsi szakavatott előadását Háromszékről. Mú­zeumokat, képtárakat látogat­tunk. A Megyei Tükör szerkesz­tőségében megismertük a ,,lap­­csinálás" csinját-binját, Csík­szeredában a Hargita szerkesz­tőivel találkoztunk. Zuhogó esőben másztuk meg a Csomnád hegység Apor-csúcsát, és tettünk meg 30 kilométert sú­lyos hátizsákjainkkal a Szent Anna-tóhoz és vissza. Mintegy bizonyítékként : még sokra va­gyunk képesek. Barátkoztunk Kájoni János­sal, és megtekintettük Közép- Európa egyedüli működő vas­hámorát Vlahicán. Mindenütt nagy szeretettel, segítőkészséggel fogadtak. A­­hogy a krónikás tanuló meg­fogalmazta : „Idegenként is úgy éreztük magunkat minde­nütt, mint otthon". Egész utunkon elkísért a nép­dal. Énekeltük a magunkkal ho­zottat, s újakat tanultunk. Lel­kesített, megadta lépteink, tet­teink ritmusát. Hogy mit jelent mindez egy tanulónak, egy falusi tanuló­nak, az szinte felmérhetetlen. A megtett út alatt (több mint 100 km gyalog) fejlődik akarat­ereje, kitartása, önkéntes fe­gyelme, önállósul, hozzánő ah­hoz a közösséghez, amelyhez tartozik. Történelmi, irodalmi, néprajzi, a mindennapi élet fölvetette problémahelyzetet old meg , öntudatosodik. Eleget téve a serdülőkorú ro­mantika igényeinek, a modern pedagógia és pszichológia el­veinek, így válhat, talán, még a többinél is hatékonyabbá az úgynevezett „negyedik évhar­mad". Érdemes tehát beszél­nünk a hasonló tanulóexpedí­­ciók „felette szükséges voltáról." Lőrincz Ilona, vezető tan ar „Gyalogolni Apáczai Csere János szobránál Augusztus 23 köszöntésére JÓL SIKERÜLT TAPASZTALATCSERE Hazánk felszabadulásának közelgő 36. évfordulóját szép eredményekkel köszöntik a Har­gita Művészete szövetkezet ká­­szonaltízi részlegének dolgo­zói, akik hét hónapra eső ter­vüket 113 százalékban teljesí­tették. Kitett hát magáért az ötven szövőasszony, s nem kis elismeréssel adóztak munkájuk­nak az augusztus 2-án itt szer­vezett tapasztalatcsere rész­vevői, amelyre a szövetkezet csíki zónájának képviselői jöt­tek el. A látogatók őszinte el­ismerésüket fejezték ki azért, hogy ez a fiatal részleg ilyen rövid idő alatt ennyire fejlődött, széppé, kellemessé vált az új­jávarázsolt régi épület, még­hozzá jórészt önkéntes munká­val, amelyben a kászoni szövő­nők sok-sok hozzáértéssel dol­goznak, kászoni szőttest, szőnye­get szőnek. És ez a tapaszta­latcsere jól szolgálta azt is, hogy újjáéledjen, terjedjen a régi kászoni viselet, háttérbe szoruljon a giccs, s helyét az eredeti, hagyományos elemek fel­­használásával készített szőtte­sek foglalják el. Elismerést, örömet hozott ez a tapasztalatcsere a kászoniak­­nak, amely remélhetőleg ked­vezően érintette egyúttal a tervezett kerámia valamint fa­faragó részleg beindításának ü­­gyét is. Szőke József, Kászonaltíz ÉPÍTŐK DICSÉRETE Mint országszerte, Gyergyó­­szentmiklóson is lendületesen épül a város. S azok, akiknek munkájuk nyomán lakónegye­dek, városrészek épülnek, több­ségükben gyergyóiak. A szülő­földhöz való ragaszkodás haza­szólította azokat is, akik évek­kel ezelőtt más vidékeken ke­restek munkalehetőséget. . So­kan közülük az ország külön­böző városaiban már elisme­rést szereztek szorgalmas mun­kájukkal. De talán sehol sem dolgoztak ilyen lekesedéssel, kedvvel, mint itthon. Látom­­ ő­­ket az állványokon, amint el­tökélten, szilárd elhatározással dolgoznak. Megérdemlik, hogy tisztelettel tekintsünk rájuk. Dávid Ferenc, Gyergyószentmiklós FELEDÉKENYSÉG ? Igaza van a közmondásnak . Nagytakarításkor minden ki­derül". Lám egy újabb eset, a­­mi ismételten alátámasztja a fenti mondást. Az történt ugya­nis, hogy közeledvén a gabo- MARADTUNK A KÁRRAL Augusztus 9-én Székelyudvar­helyről akartunk utazni hárman Héjjasfalváig. Meg is vásá­roltuk a jegyeket, s vártunk tü­relmesen a kijelölt beállóhely­nél a társasgépkocsira. Igen­­ám, de mint később megtud­tuk, az autóbusz nem oda állt be, hanem egy másik helyre, s ezt, a szokástól eltérően be sem jelentették, így a buszunk elment, lemaradtunk róla. De hamarosan egy másik autóbusz indult­­ Segesvár felé, de azt mondták, hogy a jegyeink nem érvényesek arra. Mégegyszer meg kellett váltanunk a jegye­ket. Úgy vélem, hogy ez a pont az­ BUMERÁNG Csíkszereda központjában, a Transzilvánia filmszínház tő­szomszédságában öt reklám­­pannó hívja fel az érdeklődők figyelmét. Kivitelezésüket te­kintve tetszetősek a pannók, ha KÉT ÉVES LAKAT Gyergyószentmiklós egyik sű­rűn lakott területe, a Gyilkostó felé vezető turisztikai útvonal melletti Augusztus 23 lakóne­gyed. Ebben a negyedben mind­össze egy kis élelmiszerbolt van, mellette égetően szükség TALPRAESETT EMBER ? A minap Farkaslakán át ve­zetett az utam. A Tamási em­lékmű előtti parkírozó helyen meglepő látvány fogadott : a bejárathoz állított székelykapu tövében egy alkalmi árus vert tanyát, bódéja zsúfolásig tele különféle „alkotásaival". Talál­ható itt cseréptányér és bokály, korsó és váza — és ez még nem volna oly nagy baj. Baj, hogy a termékek többsége giccs , lógó nyelvű, félméteres cserépkutya, túlérett körtét ábrázoló cserép­persely és sok-sok más bóvli. Lenyűgöző látvány ! És mi­csoda üzleti érzék ! És így a sír­emlékhez látogató turista min­dent megkap egy helyen : nagy írók emlékének kegyelettel ál­dozhat, s a helyszínen mindjárt „emléktárgyat" is vásárolhat. Az ötlet végtelen perspektívát rejt magában : újabb bódék felállításával szélesíthetik a bóvli­választékot, és­­nemcsak a farkaslaki kegyhelyeink környé­kén, így legalább megspórolhat­nak mindenféle reklám­költsé­get, hiszen a kegyelet majd a turisták ezreit vonzza a ... heti­piacra ! Boér Károly Csíkszereda * azonban tartalmukat olvassa az érdeklődő, már kevésbé de­rűs a helyzetkép. . . A Hargita filmszínház egyik reklámrészén tudomást szerezhetünk a mai film címéről, a következő film helyét jelző rész azonban üresen tátong. A másik pannon a hónap filmjei felírat alatt pár kép látható, ebből azonban ne­hezen tudhatja meg a mozi­­kedvelő, hogy mikor, milyen filmet tekinthet meg. Még fur­csább a helyzet, a Megyei Tu­risztikai Hivatal által fenntar­tott reklámrészén. Itt 1979. jú­nius hónapjára tervezett kül­földi és belföldi kirándulások­ról vehet tudomást a szemlélő. De vajon kit érdekel a több mint egy éve, porlepte ablakok alatt elhomályosult hirdetés ? Az Ifjúsági Klub pannóján ak­tuális hirdetések mellett még mindig ott éktelenkedik A Zene világa-sorozat június 4-re hirdetett előadásának meghí­vója. Elmarasztalás nélkül csak lenne kinyítani az immár két esztendeje lakattal lezárt zöld­séges és gyümölcsös kioszkot. Az üresen szomorkodó kioszk már csak azért is nagy szolgá­latot tenne a bevásárló házi­asszonyoknak, mert a legköze­lebbi szaküzlet a Főtéren van, ott viszont olykor órákig tartó sorban állás az ára egy-két kiló zöldségnek, gyümölcsnek. Hu­morosnak tűnik, hogy míg az Augusztus 23 lakónegyed kioszk­ja árvaságra jutott, a Főtéren a Miorica filmszínházzal át­­ellenben, a park szélén, a sza­bad ég alatt árusítanak zöld­séget és gyümölcsöt. Nem két­séges, hogy a Főtér Gyergyó­­szentmiklós kereskedelmi köz­pontja, de ez nem jelentheti azt, hogy a lakónegyedek ellá­tásában ilyen hiátusok kelet­kezzenek. Thomán Béla, Gyergyószentmiklós Tófalvi Mihály és Venczel Péter ritka eseményről tájékoztatnak : augusztus 2-án az Árcsó-motelben az 1910-ben született korondiak számára szerveztek találkozót. A hetven esztendős korondiak fe­ledhetetlen élménnyel távoztak a találkozóról, amelyen meghitt hangulatban számoltak be az emlékekről, a szép életútról, a fiúkról s az unokákról, mindarról, amiről a hetven éves emberek egymással elbeszélgethetnek. Az erő, egészség, boldog öregkor mellett kívánjuk, hogy újabb kerek évfordulós találkozókban legyen részük ! BORÍTÉKBONTÁS fafélék betakarítása, a kányá­di mtsz új farmvezetője, (név­­szerint Thamó László) annak rendje és módja szerint nagy­­takarítást szervezett az­ mtsz raktárában. S hogy, hogy nem de előkerült Miklósfalván a raktár padlásról a még tavaly­ról ottfelejtett három tonnányi ocsú. S ha arra gondolunk, hogy kitavaszodás előtt mi­lyen szűkösen mérték a fejada­got a teheneknek s borjaknak mert pénzük sem volt abrakvá­sárlásra, akkor elmondhatjuk, hogy kicsit későn jött a ,,nagy­­takarítás." No de legalább fi­gyelmezteti a kányádiakat, hogy máskor ne legyenek feledéke­nyek. . . Fazakas Dénes, irányatl­ lanság, udvariatlan, utasbosz­­szantó kiszolgálás nem illik egy autószállítási egységhez. .. Demeter József, Csíktaploca NINCS MEGÁLLÁS ? A Csíkszereda — Csíkszentki­rály közötti útvonalon közle­kedő járatok közül kiiktatták a 7 óra 20 perckor, illetve 8 óra 30 perckor induló autóbuszokat. Ez indokolt, hisz nagyjából u­­gyancsak ezekben az időpontok­ban indul a csatószegi járat is, amely a szentkirályi utasok szá­mára szintén megfelelő. Azaz, megfelelő lenne, ha megállana minden egyes alkalommal Csík­szentkirályon is. Mert például július 30-án a 9 órakor, a Csa­­tószeg irányából jövő 31—HR— 2036 rendszámú autóbusz gép­kocsivezetője jónéhány utas bosszúságára nem állt meg a megállóhelyen. S ez nem az első alkalom, amikor a szent­­királyi utasok az útszélen ma­radtak. A járatok ésszerűsítése véleményem szerint nem teszi szükségessé a menetrend be nem tartását, azt, hogy a gép­kocsivezető visszaéljen hatal­máva­l. Tóth Tamás, Csíkszentkirály­ i Művelődési Ház reklámpannó­­járól szólhatunk ; ezen pillanat­nyilag a hét végén a megye­­központban vendégszereplő nagyváradi Állami Színház ven­dégjátékáról értesülünk. Mint a felsoroltak igazolják, az említett intézmények, majd kivétel nélkül kevés gondot for­dítanak a reklámra, így amellett, hogy a reklám számukra ellen­reklámmá változik, rossz fé­nyt vet megyeközpontunk hírnevé­re is. Kovács László, Csíkszereda

Next