Hargita Népe, 1993. január (5. évfolyam, 1-20. szám)

1993-01-19 / 11. szám

, KEDD 1993. JANUÁR . A magyar úszósport egyik legnagyobb csillaga, Egersze­­gi Krisztina 1974. augusztus 18-án született Budapesten. Már gyerekkorában eljegyzi magát az úszással. Kiss Lász­ló fedezi fel a kislányban rej­lő rendkívüli tehetséget, s nagy jövőt jósol számára. S már nagyon korán, alig 14 éves korában. Krisztina be­robban a világ élvonalába. 1988-ban a szöuli olimpián ő az első, a­ki megtöri a kelet­német nők úszóhegem­ordáját, s általános meglepetésre meg­nyeri az aranyérmet a 200 méteres hátúszásban. A ver­seny nagy esélyese, a kelet­német Dagmar Haase, azt nyi­latkozta róla: Ez a lány cso­dálatos, nagy jövőt jósolok számára. S a jóslat hamarosan be is vált. Egérke — ahogy közvet­len ismerősei, csapattársai be­­cézik Krisztinát —,­ az 1990-es perthi világbajnokságon biz­tosan nyeri meg mindkét h­át­úszó számot, s ezzel véglege­sen Mesei névjegykártyáját a világ legjobb úszóinak társa­ságában. 1990-től a magyar csodaúszónő nem talált legyő­zőre egyetlen versenyen sem, több alkalommal megdöntötte a világrekordot. Az 1991-es athéni Európa-ba­j­n­oksz­ágon, minden várakozást felülmúlt és négy aranyéremmel a leg­eredményesebb versenyzője a kontinentális erőpróbának. A cél azonban az 1992-es barcelonai olimpia. Egerszegi hű maradt alsó edzőjéhez, Kiss Lászlóhoz, akivel kitűnő a megértés. A sportnak szen­telik egész energiájukat, tu­dásukat, versenyző és edző és a siker százszázalékos. A 100 méteres hátúszásban Kriszti­na 1:00.68 perces, olimpiai csúccsal nyer, s hogy az öröm teljes legyen, a győzelmi do­bogó második fokára is ma­gyar le­ány lép fel, ellenfele, de legjobb barátnője, Szabó Tünde. A 200 méteres hátúszás d­ön­tőjében újból találkozik egy­mással a négy évvel korábbi szöuli olimpia két nagy esé­lyese: Egerszegi Krisztina és Dagmar Haase. Küzdelem a­­zonban nem volt, hiszen a magyar lány már az el­ső hos­­­szon jelentős előnyre tesz szert, egyetlen ellenfélé­s az olimpiai rekord é­s fantasz­tikus hajrájának az sem tud ellenállni. Egerke kitűnő 2:07.06 perces új olimpiai re­korddal jut újból az arany­érem birtokába. Haase sport­szerűen nyilatkozik : Elértem célomat, az ezüstérem meg­­szerzését. Amíg Egerszegi versenyez, addig csak a má­sodik hely megszerzése lehet a többi versenyző maximális célkitűzése. S ezzel még nem ért véget Egerszegi Krisztina párját rit­kító sikersorozata. A próbák próbájának nevezett, legnehe­zebb úszószám, a 400 méteres vegyesúszás döntőjében újból rajtkövön áll a már kétszeres olimpiai bajnoknő. Hatalmas küzdelem ígérkezik, hiszen a kínai Lin Li és az amerikai Summer Sanders nem titkolt vágya az aranyérem meg­szerzése S valóban, a harco­lónál Bernat Picornell uszoda zsúfolásig megtelt lelátóinak közönsége, valamint tévéné­zők inil­lói hatalmas küzde­lemnek lehettek szemtanúi. A három szuperklasszis külön­­harcot vívott az olimpiai ér­mekért. Az utolsó 50 méter előtt úgy látszott, hogy a kí­nai lány nyeri a számot, a­­zonban Krisztina nem ismert ezen a napon sem lehetet­lent. Fantasztikus hajrába kezdett, élre vágott, s a kö­zönség hatalmas tapsvihara közben újból elsőnek érin­tette a medence falát, be­biztosítva ezzel — egyedül a világ úszói közül — a harma­dik olimpiai aranyérmet. A hatalmas siker természe­tesen nem maradt visszhang nélkül a világ sportközvéle­ményében. Az 1992-es év leg­jobb sportolóinak rangsorán Egerszegi Krisztina a máso­dik helyen végzett. Mindössze a teniszező Szeles Mónika szerzett több szavazatot a vi­lág legismertebb sportszakér­tőinek ankétjén. A páratlan sikersorozat el­lenére a nagyon szerény ma­gyar úszólány tovább folytat­ja harcát a stopperórával. Szándéka a világ- és európa­­bajnokságon való részvétel, s ha nem jön közbe semmi a­­kadály, úgy megpróbálkozik az 1996-os olimpián is bebi­zonyítani, hogy méltó helye van minden idők legjobb sportolóinak rangsorában. KOVÁCS LÁSZLÓ Egerszegi Krisztina az úszás koronázatlan királynéja SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Mindent az anyagiak határoznak meg — BESZÉLGETÉS CSÍKI ANDRÁSSAL, A MEGYEI IFJÚSÁGI ÉS SPORTHIVATAL IGAZGATÓJÁVAL — •—Sokan elmarasztal­óan íté­lik meg a SPORTHIVATAL tevékenység­ét, egyesek sóhi­vatal­naik mondják. Kérem, röviden vázolja feladatkörü­ket­— Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy a korábbi sporttanács 14-es létszámához képest jelenleg hárman dol­gozunk a hivatalban, az ügy­viteli személyzettel együtt he­ten. Leépültek a vidéki sport­­tanácsok, nevünk is négyszer változott ’89 után. Nyilvánva­lóan másabb a szerepe a hi­vatalnak, mint a volt sportta­­nácsokénak. Ezt a miniszté­rium 266-os körlevele is ki­mondja, gyakorlatilag a sport­­rendezvények szervezése és lebonyolítása az egyesületek, klubok hatáskörébe tartozik, esetenként hárul sportakciók szervezése a mi hivatalunkra. Az más kérdés, hogy a sport­­egyesületekben és klubokban nehézkesen megy a munka és visszaesett a sportélet. De lássuk mi is a feladata a mi hivatalunknak. Hosszú- és rövidtávú programokat dol­gozunk ki. Ezek egy olimpiai ciklusra vagy egy évre érvé­nyesek. A sporthivatalok irá­nyítják és szervezik a megye ■porttevékenységét­­megyei rendezvények ezek). Együtt­működnek a helyi szervekkel, a polgármesteri hivatalokkal, tanfelügyelőséggel, egészség­üggyel, szakszervezetekkel stb. Intézkedéseket foganatosíta­nak a szabadidősport — tömeg­sport — népszerűsítéséért és széleskörű gyakorláséért. Fel­tételeket teremtenek a sport­­bázisok használatára. Támo­gatják az egyesületekben, klu­bokban zajló minőségi spor­tot. Közvetlen irányítják a megyei szakkomissziój mait. Se­gítséget nyújtanak a szakszö­vetségeknek a versenysporto­­lók felkészítésében. Helyi- és megyei sportkalendáriumot ál­lítanak össze. Együttműköd­nek a tanfelügyelőséggel az iskolás sportversenyek lebo­nyolításában stb. stb. — Hogyan minősíti az 1992- es esztendőt a sporteredmé­nyek szemszögéből ? — A fennálló anyagi ne­hézségek közepette mind a versenysportban, mind a sza­badidő-sportban megvalósítot­­tak, amit elképzeltünk. Vol­tak sikeresebb rendezvények, voltak kevésbé sikeresek. Nem számolhatunk be kima­gasló eredményekről, de e­­gyütteseink helytálltak azok­ban a sportágakban, amelyek­ben szerepelnek. Sajnos el kell mondjam, hogy az anya­gi alapok egyre romlanak és tönkremennek a sporttrézi­sek is. Anyagi okok miatt elhalt a röplabda — például — és ilyen veszély fenyegeti a gyergyói kosárlabdát is. A szakszervezetek nem nyújta­nak semmilyen anyagi támo­gatást és kiestek a szakszer­vezeti és a volt KISZ sport­­rendezvényei, a tömegsportban tehát törés állt be. — Mi a helyzet a Csíkszere­dai és gyergyószem­lmu­sclós­ jégpalotával ? — Fenntartásuk rengeteg pénzt emészt fel, évnegye­denként százezreket kell fi­zetni a villanyért, vízért a egyebekért. A Csíkszeredai Sportklub és a Jégpalota a múlt évben is részesült köz­ponti támogatásban. Dan La­­zarescuék különböző címen kereken 21 515 lejt kaptak. Ebben benne van minden, a beruházás is. De egészen si­ralmas helyzetben van a gyergyósi jégpálya, mert egy tej támogatást sem kapott és mégis működik. Érzésem sze­rint ez Szabó Balá­zs és Szabó Lajos érdeme, akik így vagy úgy előteremtik a szükséges pénzt — És hová lett a gyergyói jégkorongcsapat ? — Szakszervezeti klub volt a jövő és 1990-ben összeom­lott. A város vállalatainál le­építések voltak, munkahelyek szűntek meg, persze, hogy azok kerültek az utcára elsők­nek, akik névlegesen szere­peltek a gyárakban, a sporto­lók. Nem találtak itthon mun­kát és ki merre látott, elván­dorolt. Alig van­ olyan ma­gyarországi csapat, ahol ne lenne gyergyói játékos. Jász­berénynek egy sora ukrán, egy szlovák és egy csíki és gyergyói. Na és Szeredit,ba is jöttek onnan jégkorongozók. A sajnos az, aki elment, vég­leg elment hogy mikor lesz újra A-osztályos csapata a vá­rosnak, nehéz megjósolni. — Csupa bajokról és gon­dokról beszéltünk eddig. Mit vár 1993-tól ? — Mindent az anyagiak ha­tároznak meg. Ahogyan az ország gazdasága megy olyan a sportélet is. Valószínű na­gyobb lesz a költségvetés, de elég pénz semmire sem jut Óriásiak a kiadások, minden versenyre, az utaztatásra, szállásra. Itt van a Csík­szeredai Építők gyeplabda­csapata, O­laszországba kell utaznia Európa-kupa mér­kőzésre. Körülbelül 2 000 000 lejbe kerül az út. Véleményem szerint még válságosabb hely­zetbe jutnak a volt szakszervezeti­ és szövetkezeti egyesületek, mert a Sport- és Ifjúsági Minisztériumhoz tar­tozó klubok még megélnek valahogy, kapnak némi támo­gatást, de azok. . . REBENDICS JÓZSEF Lejegyezte: ..... gyorskorcsolya Pénzdíjas verseny Csíkszeredában­ ­A Csíkszeredai gyorskorcso­­lyapályán újdonságnak számí­tó pénzdíjas versenyre került sor. A CCM_Kupát első alka­lommal kezdeményező és szponzorizáló cégek a kolozs­vári CCM Import-Export és Csíkszeredai fiókja, valamint a Garant kft-k komoly pénz­jutalomban részesítették a dobogós helyek győzteseit. Külön díjat ígértek az új or­szágos csúcsot elérő verseny­eknek. (15 000 lej). A kétnapos versenyt ideg­es feltételek mellett, jó ré­gen, kellemes, napos időben, népes szurkolótábor jelenlé­tében, több mint 70 korcso­lyázó részvételével bonyolítot­ták le. Figyelemre méltó tel­jesítményt ért el Jakab Anna­mária (Marosvásárhely), aki az 500 méteres távon a gyer­mek H-es korcsoportban új országos csúcsot sállított fel (54.74 mp). A legjobb telje­sítményt a Csíkszeredai Sport­klub és ISIS versenyzői érték­­, 4 első — Farkas W. Fábián Csaba, Kristó Zoltán, Lázarescu Andrea — 6 máso­dik és 2 harmadik hellyel. A csíkszeredaiak nyerték a csa­patversenyt is 89 ponttal Nagyszeben (38) és Ploieşti (34) előtt Jutalmuk egy szép kupa. A szponzorok ígérete szerint jövőre is sor kerül a CCM Kupábra. A hét végén bonyolítják le Csíkszeredában az országos sprintbajnokságot. FÜLÖP ZOLTÁN ALPESI Sí Csíkszereda­ sikerek az év első versenyein Jól szerepel­tek a Csíkszere­dai ISK gyerek- és kisifjúsági sízői az idei év első versenye­in. Amint BÍRÓ TIBOR edző elmondta, Brassó Pojánán, a Teleferic Kupával kezdődött meg az ezévi versenysorozat. Itt a kisifjúsági lánycsoport­ban (1978—1979-es születésű­ek) szép sikert ért el Zsombo­ri Gabriella, aki első helyen végzett. Csapattársa, Pitó Noémi feladta a versenyt. Jogtalanul fosztották meg az első helytől Ladó Juditot (1980 —1981-es korosztály). A sífel­vonó meghibásodása miatt, a lehetséges csíki versenyző lek­­éste a rajtot. Utólag engedé­lyezték, hogy lefussa a tá­vját, ez kitűnően sikerült, a legjobb időt érte el, azonban m­égis a versenybíróság dönté­se alapján eredményét meg­semmisítették. Jogtalanul, mert a szabályzat világosan leszögezi, hogy ha a verseny­ző önhibáján kívül kési el a rajtot, úgy utólagos eredmé­nye hitelesíthető­ . A Brassó Kupa felnőtt ver­senyen kellemes meglepetést szerzett a tehetséges kisifjúsá­gi Petrikó Zoltán, aki műle­siklásban Bucur (Brassói Di­namo) és Moldovan (Sinaiai ISK) mögött az értékes harmadik helyet szerezte meg. Január 16-án a Sinaia Kupa következett. S ez újabb érté­kes Csíkszeredái sikert ho­zott. Ezúttal Balázs Zsolt ed­ző vezetésével és irányításával induló fiatalok uralták a ver­senyt a kisifjúsági korosztály­ban, ahol Petrikó Zoltán sze­rezte meg az első helyet, míg csapattársa, Ambrus Szabolcs, a győzelmi dobogó harmadik fokára lépett fel. Az­ OSZTÁLYÚ TEKE Harcban az első helyért Ha valaki az 1992—1993-as bajnoki idény kezdetekor ér­deklődött a Tehnoutilaj esé­lyeiről a következő bajnoki idényben Miklós Ferenc játé­kos-edző, aki már több mint három évtizede alapemb­ere a csapatnak, ő az utóbbi évek­ben edzőként is kitűnően el­látja feladatait, nagyon pesz­­szimista választ adott volna. S ee, érthető is, a tavaszi baj­nokság után a keret a mun­kanélküliek listájára került, s a segély nem volt elegendő sok­ játékos számára a csa­lád létfenntartásának biztosí­tására, így többen abbahagy­ták­­ az aktív sportolást és Ma­gyarországon kerestek megél­­hetőségi lehetőséget. Azonkí­vül a fiatalok közül egyeseket elvittek katonai szolgálatra, így nem volt nagy választási lehetőség a csapatösszeállítás tekintetében — a­k­i maradt, az '-at-nabt ! Ez meg is érződött a mérkőzéseken, otthon kapva,­ ki a vajdahunyadiak­­tól, ezzel azonban meg is szűnt a mélypont. Vert hely­zetből állt lábra a nagy am­bícióval, bizonyítási vággyal játszó csapat, s egymás után öt győzelem következett hazai és idegenbeni pályáikon, mind­össze Nagyenyeden vesztett az udvarhelyi gárda szoros küz­delemben. Így az őszi forduló végén, a Székelyudvarhelyi Tehnoutilaj csak gyengébb falarányának köszönhe­tően áll a rangsor második helyén, az ugyanannyi pon­tot szerzett Vajdahunyadi Va­sas mögött. Ha az őszi idény végén mu­tatott formát sikerül tavasszal állandósítani, akkor Miklós Ferenc csapata komoly esé­lyekkel küzdhet a csoportelső­ség megszerzéséért és a szu­perligába való feljutásért ví­vott küzdelemben. Ha a Teh­noutilaj vállalat rendezni tudja a szakosztály anyagi gondjait, minden alap meg­van arra, hogy ősztől már a legjobbak között köszönthes­sük a Székelyudva­rhelyi Teh­noutilaj férfi tekecsapatát. Az őszi rangsor : 1. Vajdahunyadi Vasas 2. Székelyudvarhelyi Tehnoutilaj 3. Temesvári UM Agroimpex 4. Marosvásárhelyi Electromureș 5. Nyisztrul Bány­ász 6. Dicsőszentmártonii Chimical 7. Nagyenyedi Vasas 8. Aranyosgyék­esi Sodronyipar 6(—1412) 9. Buzitási Akarat4 Az oldalt szerkesztette : KOVÁCS LÁSZLÓ 14(+1365) 14(+ 78a) 14(+ 102) 12 10 6(— 62)

Next