Hargita Népe, 1995. február (7. évfolyam, 21-40. szám)
1995-02-01 / 21. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VII. évfolyam 21. (1312.) szám 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA 8 OLDAL ÁRA 100 A hatalom képtelen a feszült gazdaságitársadalmi helyzet megoldására - A DEMOKRATIKUS KONVENCIÓ NYILATKOZATA - 1995. január 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció Tanácsa. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök és Tokay György ügyvezető alelnök, a képviselőházi frakció elnöke vett részt a tanácskozáson. Az ülésen az RMDSZ kezdeményezésére megtárgyalták a szövetségünk elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Markó Béla bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az RMDSZ semmilyen új programatikus elemmel nem lépett fel az utóbbi időben a közvélemény előtt, tehát mindaz, amit az autonómia kérdésében megfogalmazott, korábbi dokumentumaiban fellelhetők. Ugyanakkor az Országos Önkormányzati Tanácsról kijelentette, hogy hasonló struktúrával más pártok is rendelkeznek, amelyeket senki nem kifogásolt. A tanácskozás során nyilvánvalóvá vált, hogy a Demokratikus Konvenció pártjai és politikai szervezetei az RMDSZ számára létfontosságú kérdésekben olykor igen eltérő véleményt vallanak, és szükséges elkülönítenia Románia demokratizálódása érdekében végrehajtandó általános feladatokat (a decentralizáció, az igazi helyi autonómia), az RMDSZ számára fontos, a kisebbségi kérdést rendező szabályozásokat, illetve az Alkotmányban megfogalmazott általános elveket (nemzetállam meghatározása). A tanácskozás részvevői arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges a kisebbségi kérdés kezelésével foglalkozó szakbizottság felállítása, ugyanis a Demokratikus Konvenció ennek a kérdésnek a tematizálása és rendezése érdekében igen keveset tett A tanácskozás következtetéseit a Demokratikus Konvenció Tanácsa az alábbi nyilatkozatban fogalmazta meg: 1. A Romániai Demokratikus Konvenció minden alakulata, beleértve az RMDSZ-t, fenntartás nélkül támogatja Románia területi integritását a román állam szuverenitását és egységes jellegét. 2. A helyi közigazgatási autonómia fejlesztését azonos feltételek között az ország minden megyéje számára. 3. A kisebbségek problémájának megoldását a gyulafehérvári nagy (Folytatás a 3. oldalon) Válaszoljon a kormány! Miért alkotmánysértő az RMDSZ autonómia-programja? A 1995. január 28-án Kolozsváron az Ügyvezető Elnökség tanácskozott a területi szervezetek elnökeivel. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. A területi szervezetek elnökei megütközéssel vették tudomásul, hogy bár az RMDSZ Operatív Tanácsának 1995. január 23-i nyilatkozata megfelelő érvekkel cáfolja a különböző politikai pártok, szervezetek, valamint a kormány vádjait és vádaskodásait és határozottan tiltakozik ellenük, Románia kormánya az 1995. január 27-én kiadott közleményében újabb támadást intéz az RMDSZ ellen és arra szólítja fel, hogy számolja fel nemcsak az újonnan alakult Országos Önkormányzati Tanácsot, hanem a Szövetségi Képviselők Tanácsát is, amely két kongresszus között szervezetünk legfőbb döntéshozó testületé. A kormány ezt az újabb követelését is a szokásos érvekkel indokolja: nem tűri a román állam Alkotmányban rögzített intézményrendszerének megváltoztatására irányuló próbálkozásokat, az egységes román nemzetállam területi integritásának és szuverenitásának aláaknázását. Mivel az RMDSZ különböző szervei több alkalommal nyyatkozatokban és közleményekben megerősítették, hogy sem az autonómiaprogramjuk, sem az Országos Önkormányzati Tanács nem mond ellent Románia Alkotmányának, nem veszélyezteti az ország területi egységét és szuverenitását, ugyanakkor megfelel az európai normáknak és az európai gyakorlatnak, a területi szervezetek elnökei a következő (Folytatás a 3. oldalon) RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Bacchus újabb áldozatai Szombaton, január 28-án este 23 óra körül, Papp Regina, a fenyédi Coop Papp Kft. bárosnője értesítette a helyi rendőröket, hogy a fent említett bárban gyilkosság történt. A kivizsgálás az alábbiakat állapította meg: mind a tettes, a 39 éves máréfalvi Olosz Mihály, a székelyudvarhelyi matricagyár alkalmazottja, mind az áldozat, a szintén máréfalvi, 37 éves Simon Sándor, 2 kiskorú gyermek édesapja, a Papp-bárban poharazgatással töltötték az estét. Összeszólalkoztak, majd verekedéssé fajult a dolog és O.M. késszúrással oltotta kis S.S. életét. Olosz(Folytatás a 8. oldalon) DOBOS LÁSZLÓ Bibi ■^ieca wmnmp' OOORH£iU-SEC*UtE5C Hajléktalanok menhely nélkül Szomorú, de tény, hogy növekvőben a szociális támogatásra szorulók, elesettek száma Csíkszeredában is. A polgármesteri hivatal szociális irodáján már 20 olyan személyt tartanak nyilván, akik hajléktalannak számítanak. Esetleg időszakosan meghúzzák magukat egy-egy rokonnál, ismerősnél, ám az effajta vendégeskedés sem tarthat míg a világ. Többen közülük várótermekben töltik az éjszakát, s némelykor a szociális konyhán ebédporcióban is részesülnek. Szomorúbb az, amikor elhalálozásuk esetén - vagy azért, mert nem szereznek idejében tudomást róla, vagy mert nem is akarnak tudni a dologról - nem jelentkeznek az ismerősök, közeli rokonok. Ha meg igen, akkor a szociális hivatalt okolják azért, hogy nélkülük intézkedett az elhunyt elhantolásáról... Szembe kell nézni immáron e gonddal, nem lehet az elesetteket eldugni a világ szeme elől, hanem valamilyen módon megoldást kell keresni az esetek orvoslására. Legkézenfekvőbb lenne - mint ahogy a tőlünk nyugatabbra eső országokban is teszik , s néhol már Romániában is - az éjjeli menedékhelyek létesítése. Olyan helyiségek, esetleg épület bérbe vétele, ahol felügyelet mellett tölthetnék az éjszakát az erre rászorulók, s ahol minimális ellátásban (mosás, étkezés) is részesülhetnének. Szó se róla, foglalkoztatta az ügy a városi tanácsot, a polgármesteri hivatalt is, azonban mindmáig nem sikerült megnyugtatóan rendezni az áldatlan állapotot. Kezdve azzal, hogy nem találnak olyan, a (Folytatás a 3. oldalon) KRISTÓ TIBOR Siet a kormány a törvénykezéssel Most, amikor alig néhány nap áll a kormány rendelkezésére, hogy még "törvénykezzen", azaz kormányrendeleteket bocsátson ki, tegnap rendkívüli ülést tartott a kormány. Három kormányrendeletet hagytak jóvá. Az egyik a többségében állami tőkéjű cégek szerkezetváltoztatására vonatkozik, s a pénzügyi fegyelem megszilárdításával, az elszámolások meggyorsításával, az Állami Vagyonalap által nyújtandó támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. Egy másik rendezni próbálja a lízingelésekkel kapcsolatos vámrendszert (erre vonatkozóan már létezett egy kormányrendelet). A harmadik különleges alapok létrehozására vonatkozik bizonyos építkezési tevékenységek serkentése érdekében. Nyilvánosság lapunk 4. oldalán J kedves barátom nemrégiben megmesélte el, hogy volt egy varrónő ismerőse, aki kevés iskolája ellenére nagy műveltségre tett szert, ugyanis egész életében a varrás közben hallgatta a rádiót. Azóta bizserget a kérdés, hogy vajon rendszeres ismereteket, sín, általános műveltséget tehet-e szerezni csupán az elektronikus média útján. Jelen eszmefuttatásomat csupán gondolatébresztőnek szánom, az igazság kisajá- -----------tításának a leghalványabb szándéka nélkül. Művelődésünket, tájékozódásunkat a nagyvilág _____ ban valahogy úgy kezdjük el, hogy sorra elődeink élettapasztalatait szívjuk magunkba. Ezekre majd ráépítjük a nap mint nap megélteket, megtapasztaltakat. A műveltség tehát sokrétű, de feltételezetten letisztult fogalmak birtoklása. Ez nem egy inaktív, mozdulatlan vagyonunk, de egyféle gondolkodásmódot, elkötelezettséget, viselkedésmódot határoz meg. Tehát feltételez egy bizonyos rendet az állandóan halmozódó ismeretek raktárában. Ezekből válogatjuk ki a nekünk tetszőt, a ránkszabottat, azt, ami legjobban megfelel egyéniségünknek, amihez leginkább vonzódunk és végső soron ez szabja meg véleményünket, de cselekvésünket is, így leszünk egyéniségek, műveltségünkkel együtt, attól nem elválasztható módon. A könyv, mint a műveltség forrása - bár régi keletű - mégis alapvető. Adódik ez abból, hogy aláhúzható, visszaforgatható, megtanulható, kijegyzetelhető, s akár évek után is elővehető. Az olvasás rendszeresíthető, lehet az célzott, körüljárandó egy témát. Az olvasmány preferencia szerint megválasztható. Egy nekünk tetsző írótól számtalan művet elolvashatunk, elgondolkodhatunk rajta, megbeszélhetjük másokkal, idézhetünk belőle s nem utolsó sorban a kezünkben tarthatjuk. Végül megőrizhetjük könyvtárunk valamelyik polcán. A rádióban hallottak, a televízióban látottak-hallottak bár színesebbek, olykor érzékletesebben tálalva, mégis a múlandóság, az elillanás pecsétjét viselik magukon. A rövid idő alatt összefüggéseikből sokszor kiragadott ismeretekről van szó, melyeket hirtelen nem is tudjuk hova tenni. Nem láttam jegyzetfüzettel a tévé előtt ülő nézőt, rádióhallgatót is keveset. Létrejön óhatatlanul egy ún. mozaikműveltség, mely széteső, nem koherens gondolatvilágot eredményezhet, bár amikor rárakódik egy szelektálni már képes rendszeres alapműveltségre felgazdagítja, árnyalhatja azt. De helyettesítheti-e a könyvek univerzumát? Valószínű, mint nagyon sokszor, az arany középúta járható. Talán kitérővel szólnék a gyermekek tévémohóságáról. A sokcsatornás képcsillogások érthetetlen káoszában mit rendszerezhet a gyermeki ész, a gyermeki logika. ^___ Mire rakja rá vagy mihez köti a gyermek a rázúduló kép- és hanghalmazt. Hogyan sikerül rendet teremteni ebben a káoszban. Megtalálhatja-e azt a logikai vezérfonalat, amire felfűzheti azokat? Helyettesítheti ez az információáramlás a korra szabott olvasmányokat, a meséket, történeteket a könyvekben való lapozgatás? Nem szeretnék ünneprontó lenni, de úgy érzem, hogy házat építünk fölöttébb ingatag alapokra, s a magok kellően elő nem készített silány talajra hullnak, peregnek. Hogy fognak így a gyökerek megkapaszkodni? Vagy a fejlődési rendellenességek szellemi torzszüleményei jönnek létre az évek múltával? Majd meglátjuk. Csak késő ne lenne! KERCSÓ ATTILA Könyv, rádió, televízió Mától Románia az Európai Unió társult tagja Mától hatályba lép Románia EU- társulási egyezménye. E kétségkívül fontos eseménnyel kapcsolatosan a Rompres útján a román kormány az alábbi nyilatkozatot tette közzé: 1995. február 1-én hatályba lép Románia EU-társulási egyezménye. E pillanat, kevéssel az esseni stratégia elfogadása után, rendkívüli jelentőséggel bír a román közösségi együttműködés jövője szempontjából, ugyanis a román csatlakozási előkészületek konkrét akcióinak szakaszát jelzi. Ismételten kinyilvánítva, hogy Romániának stratégiai opciója a teljes és mielőbbi EU-integráció, a kormány az összes parlamenti pártok, az egész közvélemény támogatását élvezve megerősíti elhatározását, hogy minden szükséges intézkedést megtesz e célkitűzés megvalósításáért, aminek keretében kiemelt helyen szerepel a társulási egyezmény előírásainak pontos életbe ültetése. Románia kormánya ez alkalomból is kinyilvánítja politikai akaratát, hogy folytatja és felgyorsítja a reformfolyamatot a gazdasági és társadalmi élet minden területén, biztosítva ezáltal a csatlakozás támasztotta feltételek teljesítését is. A kormány kidolgozza és széles körű konzultálást követően elfogadja saját csatlakozási és széles körű konzultálást követően elfogadja saját csatlakozási stratégiánkat. A kormány a közeljövőben úgyszintén előterjeszti Románia hivatalos EU- csatlakozási kérvényét. A kormány kifejezi meggyőződését, hogy a megkülönböztetett erőfeszítést igénylő bonyolult folyamatot maga az Európai Unió és a tagországok is támogatni fogják az autentikus partnerség keretében, amelynek alapjául a társulási egyezmény, továbbá a közép-európai társult országok EU-csatlakozását előkészítő stratégia szolgál. Románia kormánya bízik benne, hogy ilyképpen cselekedve mihamarabb eleget tesz a csatlakozás feltételeinek. Szép, ígéretes szavak. Baj van viszont az időzítéssel, hisz a mégmegismétlődő magyarellenes kirohanások közepette vajmi kevés a valóságalapjuk. Bízzunk abban, hogy Európa szemét nem lehet bekötni, s a szavak után eljön az európaiságunkat igazoló tettek ideje. Ez lenne a társult tagság egyedüli értelme. Pangó privatizálás Múlt heti írásunkban néhány vetületét taglaltuk a hazai privatizálás menetének, s perspektívák tekintetében új elemként jelöltük meg a vagyonjegyek nemrégiben megállapított magasabb értékét. Ezzel kapcsolatosan máris több olvasónk érdeklődött. Nos, néhány pontosítás valóban szükséges. A magánosított vagyonalapok képviselői az elmúlt hét végén az Országos Privatizálási Ügynökség szakértőivel közösen elemezték a vagyonjegyek részvényekre való átváltási eljárását, azok újraértékelése közepette. A javasolt megoldásokról a magánosított vagyonalapok ügyvezető tanácsai fognak dönteni. A megbeszélésről kiadott közleményben utalnak arra, hogy az új érték engedélyezzésénél tekintettel kell lenni a 77/1994-es törvényre (annak az alkalmazottak és a vezetőségi tagok egyesületére vonatkozó kitételeire) és a 114/1992-es törvényre (amely a magánosított vagyonalapok keret-alapszabályzatai jóváhagyására vonatkozik). Úgyszintén a szakértők tárgyaltak arról is, hogy legalább 40 állami tőkéjű cég esetében nyilvános ajánlat útján vagyonjegyek ellenében kiárusításra bocsátják a magánosított vagyonalapok tőkerészesedéseit (30%). Az ezzel kapcsolatos eljárásról a (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN