Hargita Népe, 1998. május (10. évfolyam, 100-123. szám)
1998-05-04 / 100. szám
1998. május 4. NAGYVILÁG ■ röviden WÊÊKÊÊÊÊÊKÊÊÊÊKÊÊÊÊÊBÊKÊÊÈÊÊÊÊÊ& ETA-kommandó felszámolása Baszkföldön A spanyol csendőrség vasárnap felszámolta az ETA baszk terrorszervezet egyik rohamosztagát a baszkföldi Guipuzcoa tartományban. A madridi Belügyminisztérium szűkszavú közleménye mindössze annyit közölt az akcióról, hogy Saint-Sébastianban hajtották végre, és a csendőrség letartóztatta a csoport négy tagját. A spanyol biztonsági erők már hónapok óta kutatnak az ETA Saint-Sébastian környékén tevékenykedő „Guipuzcoa rohamosztagai" után, amely a hatóságok szerint számos véres merényletet követett el a térségben. Rendőrségi források szerint a vasárnapra virradóra felszámolt csoport az ETA utolsó működő kommandója volt, miután a biztonsági erők márciusban felszámolták a terrorszervezet Araba és Andalúzia nevű rohamosztagait, amelyek a baszkföldi Alava tartományban, illetve Spanyolország déli részén tevékenykedtek. Újabb incidens a jugoszláv-albán határon Pristinai jugoszláv katonai forrás szerint újabb fegyveres incidens történt vasárnap hajnalban a jugoszláv-albán határon. A tájékoztatásszerint albán fegyveresek nagyobb csoportja két alkalommal is megkísérelte a határ átlépését, és nagyobb mennyiségű fegyvert, valamint lőszert próbált Koszovóba juttatni. A jugoszláv határőrség tüzet nyitott a behatolókra, mire azok visszavonultak. A hírt más forrásból nem erősítették meg. Belgrádban a jugoszláv hadsereg vezérkara vasárnap arról számolt be, hogy a határőrök az év eleje óta a 310 kilométer hosszú koszovói határszakaszon 157 illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, amelyek során huszonkét albán életét vesztette. Londoni közel-keleti csúcs Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint az alku reményével ülhetnek tárgyalóasztalhoz ma a közel-keleti rendezési folyamat főszereplői Londonban, jóllehet előzetesen hivatalos források igyekeztek óvni a túlzott várakozásoktól. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, aki már vasárnap Londonban tartózkodott, hétfőn Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jasszer Arafat palesztin elnökkel tárgyal a brit fővárosban, megpróbálva életet lehelni a jó ideje egy helyben veszteglő békefolyamatba. A találkozót Tony Blair brit miniszterelnök hozta tető alá, amikor néhány hete a soros brit EU-elnökség nevében körutat tett a térségben, de brit kormánytényezők vasárnap hangsúlyozták, hogy London csak a helyszínt nyújtja az egynapos csúcstalálkozóhoz, a brit kormány tevőleges részt nem vállal a tárgyalásokban. Nem hivatalos értesülések szerint azonban mind Cook külügyminiszter, mind Tony Blair kormányfő kész lesz külön-külön tárgyalni az izraeli és a palesztin vezetővel, ha a szükség úgy hozná a nap folyamán. Csökken Jelcin népszerűsége Oroszországban a lakosság 22 százaléka támogatja Borisz Jelcin elnök lépéseit, miközben egy évvel ezelőtt még a megkérdezettek 24 százaléka értett egyet az orosz államfő politikájával - derült ki az összoroszországi közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből, amelyet április végén, vagyis Szergej Kirijenko miniszterelnöki kinevezését követően végeztek az orosz lakosság körében. Az új orosz kormányfő- aki néhány hét óta forog csak a hatalom felső berkeiben - ugyanakkor elnyerte a lakosság rokonszenvét, ugyanis a megkérdezettek csaknem harmada (32 százalék) támogatásáról biztosította a fiatal, mindössze 36 éves politikust. Ausztriába látogat a pápa II. János Pál pápa június 19-21-e között Ausztriába utazik - jelentették be szombaton a Vatikánban. A katolikus egyházfő harmadik alkalommal tesz apostoli látogatást Ausztriába, s ennek során Salzburgot, Bécset és St. Poltent keresi fel. A Szentszék bejelentése szerint a pápa június 19-én délután a salzburgi székesegyházban misézik, majd Bécsbe utazik. Itt június 20-án találkozik Thomas Klestil szövetségi elnökkel és más politikusokkal, valamint a diplomáciai testület tagjaival. II. János Pál ausztriai látogatásának harmadik állomása a fővárostól a 70 kilométerre nyugatra lévő St. Pölten lesz. A magánjellegűnek minősített programot szabadtéri mise követi. Június 21-én Bécs belvárosában mutat be misét Jakob Kern, Restituta Kafka és Anton Maria Schwarz boldoggá avatása alkalmából. • Az Európai Unió külügyminiszterei korlátozni akarják a koszovói konfliktust és beindítani a szerbek és a dél-szerbiai tartomány albán lakossága közti párbeszédet - fejtette ki a német külügyminiszter a brüsszeli EU-csúcs alkalmával.Mintegy 110 utas és a legénység öt tagja sebesült meg szombaton, amikor egy légpárnás komphajó hajóroncsnak ütközött a hongkongi felségvizeken.*A 62 éves Wim Duisenberget nevezték ki szombaton az Európai Központi Bank elnökévé a Tizenötök állam- és kormányfői. Duisenberg kinevezése nyolc évre szól, de az új bankelnök beleegyezett, hogy nem tölti ki megbízatása teljes idejét és utódja francia lesz.•Törökország keleti és délkeleti részén szombatra virradóra a Kurd Munkáspárt (PKK) 29 fegyverese vesztette életét a hadsereg és a kurd lázadók összecsapásaiban -jelentette be a török hadsereg.Egy bagdadi lap az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) vezetőjének leváltását sürgette a hét végén. Az asz-Szaura szerint Richard Butler alkalmatlan a tisztség betöltésére, sőt egyenesen „veszélyt jelent a békére és a nemzetközi biztonságra nézve”. • Minden valószínűség szerint a jövő hét közepén adja ki Argentína Horvátországnak a háborús bűnökkel vádolt Dinko Sakic egykori usztasa haláltábor-parancsnokot - adták hírül a tegnapi zágrábi napilapok Victor Ramosra, a diszkrimináció, az idegengyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelem irányítására létrehozott Buenos Aires-i kormányiroda (INADI) vezetőjére hivatkozva.A csecsen hatóságok vasárnap nagy erőkkel folytatták Borisz Jelcin orosz elnök csecsenföldi küldöttjének, Valentyin Vlaszovnak a keresését, akit pénteken raboltak el ismeretlen fegyveresek Ingusföldön, néhány kilométerre a csecsen határtól.A Hezbollah gerillaszervezet fegyveresei vasárnap reggel aknavetőkkel és rakétákkal lőtték Dél-Libanonban az Izraellel szövetséges milícia állásait, az izraeli hadsereg pedig tüzérségi tűzzel válaszolt. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SZONDY ZOLTÁN I HÍRHÁTTÉR Az amerikai szenátus jóváhagyta a NATO-bővítést Az amerikai szenátus meggyőző többséggel jóváhagyta a Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozásáról beterjesztett ratifikációs határozatot. A bővítésre nyolcvan szenátor adta a szavazatát és csak tizenkilenc ellenezte. A jóváhagyáshoz kétharmados többség - hatvanhét szavazat - volt szükség. A honatyák egyenként, a helyükről felállva nyilvánították ki, hogy igennel vagy nemmel szavaznak. A kedvező kimenetelű szenátusi döntéssel elhárult a legfontosabb törvényhozási akadály a hármak csatlakozásának az útjából. Az Egyesült Államok az ötödik NATO- tagország, amely szentesítette a bővítést: előzőleg Kanada, Dánia, Norvégia és Németország törvényhozási, illetve államhatalmi szerve ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet. A végső szavazás előtt a szenátus elutasított számos, a határozattervezethez beterjesztett kiegészítő javaslatot, köztük a három legjelentősebbet, amely ellenzői szerint gátat vethetett volna a kiszélesítés folyamatának, megkötötte volna az amerikai elnök kezét és alááshatta volna az európai stabilitást. A honatyák 83:17 arányban leszavazták Patrick Moynihan New York-i demokrata párti honatya kezdeményezését, hogy a három közép-európai országot csak azután vegyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az Európai Unióhoz. Hasonló sorsra jutott Larry Craig idahói republikánus szenátor módosító indítványa, amely a boszniai békevállalkozásban részt vevő amerikai csapatok küldetése meghosszabbításának előzetes kongresszusi jóváhagyásához kötötte volna a cseh, lengyel és magyar NATO-tagság szentesítését. A felsőház elutasította -méghozzá ötvenkilenc ellenszavazattal - John Warner virginiai szenátor javaslatát, amely az első fordulót követően három évre befagyasztotta volna a kiszélesítési folyamatot.Nem tudta keresztülvinni a testületen indítványát a missouri John Ashhroft sem, aki azt szerette volna, ha a szenátus rögzíti: a NATO kizárólag tagországai területének a védelmére szolgál, nem pedig globális békefenntartásra. A honatyák áldásukat adták viszont Don Nickles szenátor javaslatára, amely az összes NATO-államra kiterjeszti a rakétavédelmi rendszer fejlesztési tanulmányát. Pete Domenici új-mexikói honatya a vita zárószakaszában idézte Bánlaki György washingtoni magyar nagykövet szavait, amelyek szerint a NATO-hoz való csatlakozással a magyar nép végre maga választja meg szövetségeseit. Magyarország felkészültségét és elkötelezettségét még a bővítés ellen érvelők egyike, Kay Bailey Hutchison texasi szenátornő is elismerte, külön kiemelve a taszári amerikai katonai jelenlét nagyságát és fontosságát. A cseh, lengyel és magyar tagság jóváhagyását rögzítő határozat felsorakoztatja a bővítés stratégiai indokait, és leszögezi, hogy az Egyesült Államok számára alapvető fontosságú nemzetbiztonsági érdek az észak-atlanti szövetség erősítése. Az állásfoglalás a politikai alapelvek sorában aláhúzza, hogy a csatlakozó országok teljes jogú taggá válnak. Egyidejűleg tudomásul veszi a NATO politikai nyilatkozatát, amelyben a szövetség kifejezésre juttatta, hogy nem látja szükségét annak, hogy atomeszközöket és külső erőket telepítsen a három állam területére. A ratifikációs határozat bátorítja a NATO és Oroszország közötti építő együttműködést, és nagyra értékeli azt a fontos szerepet, amelyet az Európai Unió (EU) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) játszik a földrész politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásának biztosításában. A szenátorok által megszavazott feltételek ugyanakkor kinyilvánítják, hogy az észak-atlanti szövetség alapvető küldetése továbbra is a tagállamok kollektív védelme, egyéb feladatokat csak a tagállamok közmegegyezésével vállalhat. A kikötések között szerepel, hogy a bővítés nyomán nem növekedhet a NATO működési költségeihez való amerikai hozzájárulás részaránya, az elnöknek pedig öt éven át jelentést kell tennie a szenátusnak a NATO-bővítés költségeiről, előnyeiről, katonai kihatásairól és a terhek megoszlásának alakulásáról. Feltétel az is, hogy Moszkva a NATO-orosz konzultatív tanács révén ne szólhasson bele a szövetség belső ügyeit érintő döntésekbe, a nemzetközi szerződések jövőbeli módosításához - például a NATO további kibővítéséhez - változatlanul a szenátus kétharmados többségi szavazata szükséges. Az ellenzők alapvetően két irányból támadták a kiszélesítést. A liberálisok attól féltek, hogy a kiszélesítéssel az Egyesült Államok elidegeníti Oroszországot, veszélyezteti a moszkvai reformokat, kockára teszi a stratégiai értelemben fontosabb és sürgetőbb leszerelési-biztonsági együttműködést - a bővítéssel járó várható többletköltségekről már nem is beszélve. A konzervatívok viszont amiatt aggódtak, hogy a három ország csatlakozásával a katonai szövetség alapfunkciója felhígulhat, működési köre kitágulhat, miközben az Egyesült Államok a közép- és kelet-európai országok védelmének garantálásával új, világpolitikai felelősségébe nem tartozó kötelkeltséget vállal magára. Úgy vélekedtek, hogy a kiszélesítés stratégiai tévedés, elhamarkodott, érzelmi töltésű lépés és ellentétes az Ország nemzetbiztonsági érdekeivel. I KALEIDOSZKÓP Madonna egyik melltartóját elárverezték Madonna alsóneműje jól jövedelmezett a Christie’s londoni árverésén. Az amerikai popénekesnő egyik színpadi melltartója 2530 fontért (4250 dollárért) talált új gazdára csütörtökön. A boldog tulajdonos ragaszkodott inkognitójához, de az aukciós ház annyit azért elárult, hogy Madonna egyik társcsodálójáról van szó. Jó pénzért kelt el Elvis Presley egyik öltönye is, amelyért egy amerikai gyűjtő 9200 fontot (15 450 dollárt) adott. Hongkongi éttermek csődje A folytatódó gazdasági válság következményeként egy év leforgása alatt kétezer étterem és gyorsbüfé volt kénytelen bezárni Hongkongban. A bezárások nyomán több mint 45 000 vendéglátóipari dolgozó került az utcára. Ezek szerint tízezerről nyolcezerre csökkent a gasztronómiai üzemegységek száma Hongkongban, és valószínű, hogy az egykori angol koronagyarmat elveszti a világ legtöbb éttermével rendelkező város kitüntető címét. Két új Uránusz-holdat fedeztek fel Újabb két Uránusz-holdat fedeztek fel amerikai csillagászok, és így már tizenhétre emelkedett az óriásbolygó körül keringő, az emberiség által ismert holdak száma. A New York állambeli Cornell egyetem tudósai egy kaliforniai és egy új-mexikói teleszkóp segítségével találtak rá a Uránusz két égi kísérőjére, amelyek 60, illetve 120 kilométer átmérőjűek. A felfedezők - William Shakespeare A vihar című drámájának szereplői után Caliban és Sycorax névre keresztelték el a két holdat. Az egyelőre nem hivatalos névadást a Nemzetközi Asztronatikai Szövetség minden valószínűség szerint elfogadja. A dánok ivási szokásai 1997-ben a dánok kevesebb sört és több bort ittak, de globális alkoholfogyasztásuk valamelyest csökkent derült ki az országos statisztikai hivatal most közzétett adataiból. Ezek szerint az alkoholfogyasztás fejenként 12,1 liter volt, szemben az előző évi 12,2 literrel. Ebben az elfogyasztott sör, bor és tömény szeszes ital foglaltatik. A sörfogyasztás 3, a tömény szeszé 3,2 százalékkal csökkent, míg a borfogyasztás 3,9 százalékkal emelkedett. Kína tulipán-elsősége Kinn, amely egyebek között az iránytűt, a puskaport adta az emberiségnek, most újabb világelsőséget tulajdonít magának a tulipánt. A legtöbb ember úgy tudja, hogy ez a világ európai eredetű, ám kínai kutatók kimutatták, hogy a tulipán valójában Kínából származik. Kína nyugati és északnyugati vidékén több mint 20 fajta tulipánra bukkantak, ami a kínai szakértők szerint bizonyíték arra, hogy Kína a tulipánok egyik szülőhazája. Zsákmányolt kincsek visszaadása Az új örmény elnök pénteken elrendelte a Németországból a második világháború végén zsákmányolt és a kaukázusontúli volt szovjet köztársaságba került kulturális értékek visszaadását. Robert Kocsarján utasította az örmény Külügyminisztériumot, valamint a biztonsági- és vámszerveket, hogy gondoskodjanak a szóban forgó kincsek, jelesül könyvrégiségek és kéziratok visszaszállításáról. A gesztussal Örményország demonstrálni kívánja, hogy eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek - közölte az elnöki sajtószolgálat az Interfax szerint. Jereván és Bonn 1995 decemberében kötött kulturális együttműködési megállapodást. HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda, Pf. 36. Tel.: (066)—123507 - tájékoztatás (15-08 óra között üzenetrögzítő), (066)-123633 - reklám, ügyvitel. Telefax: (066)—171322. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül. Számítógépes szedés, tördelés Hargita Népe Alapítvány Nyomás: Europrint Kft.