Hargita Népe, 1998. május (10. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-04 / 100. szám

1998. május 4. NAGYVILÁG ■ röviden WÊÊKÊÊÊÊÊKÊÊÊÊKÊÊÊÊÊBÊKÊÊÈÊÊÊÊÊ& ETA-kommandó felszámolása Baszkföldön A spanyol csendőrség vasárnap felszámolta az ETA baszk terrorszerve­­zet egyik rohamosztagát a baszkföldi Guipuzcoa tartományban. A madridi Belügyminisztérium szűkszavú közleménye mindössze annyit közölt az akcióról, hogy Saint-Sébastianban hajtották végre, és a csendőrség letartóztatta a csoport négy tagját. A spanyol biztonsági erők már hónapok óta kutatnak az ETA Saint-Sébastian környékén tevékenykedő „Guipuzcoa rohamosztagai" után, amely a hatóságok szerint számos véres merényletet követett el a térségben. Rendőrségi források szerint a vasárnapra virradóra felszámolt csoport az ETA utolsó működő komman­dója volt, miután a biztonsági erők márciusban felszámolták a terrorszerve­zet Araba és Andalúzia nevű rohamosztagait, amelyek a baszkföldi Alava tartományban, illetve Spanyolország déli részén tevékenykedtek.­ ­ Újabb incidens a jugoszláv-albán határon Pristinai jugoszláv katonai forrás szerint újabb fegyveres incidens történt vasárnap hajnalban a jugoszláv-albán határon. A tájékoztatás­­szerint albán fegyveresek nagyobb csoportja két alkalommal is megkísérelte a határ átlépését, és nagyobb mennyiségű fegyvert, valamint lőszert próbált Koszovóba juttatni. A jugoszláv határőrség tüzet nyitott a behatolókra, mire azok visszavonultak. A hírt más forrásból nem erősítették meg. Belgrádban a jugoszláv hadsereg vezérkara vasárnap arról számolt be, hogy a határőrök az év eleje óta a 310 kilométer hosszú koszovói határszakaszon 157 illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, amelyek során huszonkét albán életét vesztette. Londoni közel-keleti csúcs Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint az alku reményével ülhetnek tárgyalóasztalhoz ma a közel-keleti rendezési folyamat főszereplői London­ban, jóllehet előzetesen hivatalos források igyekeztek óvni a túlzott várako­zásoktól. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, aki már vasár­nap Londonban tartózkodott, hétfőn Benjamin Netanjahu izraeli kor­mányfővel és Jasszer Arafat palesztin elnökkel tárgyal a brit fővárosban, megpróbálva életet lehelni a jó ideje egy helyben veszteglő békefolya­matba. A találkozót Tony Blair brit miniszterelnök hozta tető alá, amikor néhány hete a soros brit EU-elnökség nevében körutat tett a térségben, de brit kormánytényezők vasárnap hangsúlyozták, hogy London csak a helyszínt nyújtja az egynapos csúcstalálkozóhoz, a brit kormány tevő­leges részt nem vállal a tárgyalásokban. Nem hivatalos értesülések szerint azonban mind Cook külügyminiszter, mind Tony Blair kormány­fő kész lesz külön-külön tárgyalni az izraeli és a palesztin vezetővel, ha a szükség úgy hozná a nap folyamán. Csökken Jelcin népszerűsége Oroszországban a lakosság 22 százaléka támogatja Borisz Jelcin elnök lépéseit, miközben egy évvel ezelőtt még a megkérdezettek 24 százaléka értett egyet az­ orosz államfő politikájával - derült ki az összoroszországi közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből, amelyet április vé­gén, vagyis Szergej Kirijenko miniszterelnöki kinevezését követően végez­tek az orosz lakosság körében. Az­ új orosz kormányfő- aki néhány hét óta forog csak a hatalom felső berkeiben - ugyanakkor elnyerte a lakosság rokonszenvét, ugyanis a megkérdezettek csaknem harmada (32 százalék) támogatásáról biztosította a fiatal, mindössze 36 éves politikust. Ausztriába látogat a pápa II. János Pál pápa június 19-21-e között Ausztriába utazik - jelen­tették be szombaton a Vatikánban. A katolikus egyházfő harmadik alkalommal tesz apostoli látogatást Ausztriába, s ennek során Salzbur­got, Bécset és St. Poltent keresi fel. A Szentszék bejelentése szerint a pápa június 19-én délután a salzburgi székesegyházban misézik, majd Bécsbe utazik. Itt június 20-án találkozik Thomas Klestil szövetségi elnökkel és más politikusokkal, valamint a diplomáciai testület tagjaival. II. János Pál ausztriai látogatásának harmadik állomása a fővárostól a 70 kilométerre nyugatra lévő St. Pölten lesz. A magánjellegűnek minő­sített programot szabadtéri mise követi. Június 21-én Bécs belvárosában mutat be misét Jakob Kern, Restituta Kafka és Anton Maria Schwarz boldoggá avatása alkalmából. • Az Európai Unió külügyminiszterei korlátozni akarják a­ koszovói konfliktust és beindítani a szerbek és a dél-szerbiai tartomány albán lakos­sága közti párbeszédet - fejtette ki a­ német külügyminiszter a brüsszeli EU-csúcs alkalmával.­Mintegy 110 utas és a legénység öt tagja sebesült meg szombaton, amikor egy légpárnás komphajó hajóroncsnak ütközött a hongkongi felségvizeken.*A 62 éves Wim Duisenberget nevezték ki szombaton az Európai Központi Bank elnökévé a Tizenötök állam- és kormányfői. Duisenberg kinevezése nyolc évre szól, de az új bankelnök beleegyezett, hogy nem tölti ki megbízatása teljes idejét és utódja francia lesz.•Törökország keleti és délkeleti részén szombatra virradóra a Kurd Munkáspárt (PKK) 29 fegyverese vesztette életét a hadsereg és a kurd lázadók összecsapásaiban -jelentette be a török hadsereg.­Egy bagda­di lap az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bi­­zottság (UNSCOM) vezetőjének leváltását sürgette a hét végén. Az asz-Szaura szerint Richard Butler alkalmatlan a tisztség betöltésére, sőt egyenesen „veszélyt jelent a békére és a nemzetközi biztonságra néz­ve”. • Minden valószínűség szerint a jövő hét közepén adja ki Argentína Horvátországnak a háborús bűnökkel vádolt Dinko Sakic egykori usz­­tasa haláltábor-parancsnokot - adták hírül a tegnapi zágrábi napilapok Victor Ramosra, a diszkrimináció, az idegengyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelem irányítására létrehozott Buenos Aires-i kormányiroda (INADI) vezetőjére hivatkozva.­A csecsen hatóságok vasárnap nagy erőkkel folytatták Borisz Jelcin orosz elnök csecsenföldi küldöttjének, Valentyin Vlaszovnak a keresését, akit pénteken raboltak el ismeretlen fegyveresek Ingusföldön, néhány kilométerre a csecsen határtól.­A Hezbollah gerillaszervezet fegyveresei vasárnap reggel aknavetőkkel és rakétákkal lőtték Dél-Libanonban az Izraellel szövetséges milícia állá­sait, az izraeli hadsereg pedig tüzérségi tűzzel válaszolt. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SZONDY ZOLTÁN I HÍRHÁTTÉR Az amerikai szenátus jóváhagyta a NATO-bővítést Az amerikai szenátus meggyőző többséggel jóváhagyta a Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlako­­zásáról beterjesztett ratifikációs hatá­roza­tot. A bővítésre nyolcvan szenátor adta a szavazatát és csak tizenkilenc ellenezte. A jóváhagyáshoz kétharmados többség - hatvanhét szavazat - volt szükség. A honatyák egyenként, a helyükről felállva nyilvánították ki, hogy igennel vagy nemmel szavaznak. A kedvező kimenetelű szenátusi döntéssel elhárult a legfontosabb törvényhozási akadály a hármak csatlakozásának az útjából. Az Egyesült Államok az ötödik NATO- tagország, amely szentesítette a bő­vítést: előzőleg Kanada, Dánia, Norvégia és Németország törvény­hozási, illetve államhatalmi szerve ratifikálta a csatlakozási jegyző­könyvet. A végső szavazás előtt a szenátus elutasított számos, a hatá­rozattervezethez beterjesztett kiegé­szítő javaslatot, köztük a három leg­jelentősebbet, amely ellenzői sze­rint gátat vethetett volna a kiszélesí­tés folyamatának, megkötötte volna az­ amerikai elnök kezét és alááshat­ta volna az európai stabilitást. A honatyák 83:17 arányban le­szavazták Patrick Moynihan New York-i demokrata párti honatya kezdeményezését, hogy a három közép-európai országot csak azután vegyék fel a NATO-ba, ha már csat­lakoztak az­ Európai Unióhoz. Ha­sonló sorsra jutott Larry Craig idahói republikánus szenátor módo­sító indítványa, amely a boszniai bé­kevállalkozásban részt vevő ameri­kai csapatok küldetése meghosszab­bításának előzetes kongresszusi jó­váhagyásához kötötte volna a cseh, lengyel és magyar NATO-tagság szentesítését. A felsőház elutasította -méghozzá ötvenkilenc ellenszava­zattal - John Warner virginiai sze­nátor javaslatát, amely az első for­dulót követően három évre befa­gyasztotta volna a kiszélesítési fo­lyamatot.Nem tudta keresztülvinni a testületen indítványát a missouri John Ashhroft sem, aki azt szerette volna, ha a szenátus rögzíti: a NATO kizárólag tagországai terüle­tének a védelmére szolgál, nem pe­dig globális békefenntartásra. A honatyák áldásukat adták viszont Don Nickles szenátor javaslatára, amely az összes NATO-államra ki­terjeszti a rakétavédelmi rendszer fejlesztési tanulmányát. Pete Domenici új-mexikói hon­atya a vita zárószakaszában idézte Bánlaki György washingtoni ma­gyar nagykövet szavait, amelyek szerint a NATO-hoz való csatlako­zással a magyar nép végre maga választja meg szövetségeseit. Ma­gyarország felkészültségét és el­kötelezettségét még a bővítés el­len érvelők egyike, Kay Bailey Hutchison texasi szenátornő is el­ismerte, külön kiemelve a taszári amerikai katonai jelenlét nagysá­gát és fontosságát. A cseh, lengyel és magyar tagság jóváhagyását rögzítő határozat fel­sorakoztatja a bővítés stratégiai in­dokait, és leszögezi, hogy az Egye­sült Államok számára alapvető fon­tosságú nemzetbiztonsági érdek az észak-atlanti szövetség erősítése. Az­ állásfoglalás a politikai alapel­vek sorában aláhúzza, hogy a csat­lakozó országok teljes jogú taggá válnak. Egyidejűleg tudomásul ve­szi a NATO politikai ny­ilatkozatát, amelyben a szövetség kifejezésre juttatta, hogy nem látja szükségét annak, hogy atomeszközöket és kül­ső erőket telepítsen a három állam területére. A ratifikációs határozat bátorítja a NATO és Oroszország közötti építő együttműködést, és nagyra értékeli azt a fontos szerepet, amelyet az Európai Unió (EU) és az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) játszik a földrész politikai, gazdasági és tár­­­sadalmi stabilitásának biztosításá­ban. A szenátorok által megszava­zott feltételek ugyanakkor kinyilvá­nítják, hogy az észak-atlanti szövet­ség alapvető küldetése továbbra is a tagállamok kollektív védelme, egyéb feladatokat csak a tagállamok közmegegyezésével vállalhat. A ki­kötések között szerepel, hogy a bő­vítés nyomán nem növekedhet a NATO működési költségeihez való amerikai hozzájárulás részaránya, az elnöknek pedig öt éven át jelen­tést kell tennie a szenátusnak a NATO-bővítés költségeiről, elő­nyeiről, katonai kihatásairól és a ter­hek megoszlásának alakulásáról. Feltétel az is, hogy Moszkva a NATO-orosz konzultatív tanács ré­vén ne szólhasson bele a szövetség belső ügyeit érintő döntésekbe, a nemzetközi szerződések jövőbeli módosításához - például a NATO további kibővítéséhez - változat­lanul a szenátus kétharmados többségi szavazata szükséges. Az ellenzők alapvetően két irányból támadták a kiszélesítést. A liberá­lisok attól féltek, hogy a kiszélesí­téssel az Egyesült Államok elide­geníti Oroszországot, veszélyez­teti a moszkvai reformokat, koc­kára teszi a stratégiai értelemben fontosabb és sürgetőbb leszerelé­­si-biztonsági együttműködést - a bővítéssel járó várható többlet­költségekről már nem is beszélve. A konzervatívok viszont amiatt aggódtak, hogy a három ország csatlakozásával a katonai szövet­ség alapfunkciója felhígulhat, mű­ködési köre kitágulhat, miközben az­ Egyesült Államok a közép- és kelet-európai országok védelmé­nek garantálásával új, világpolitikai felelősségébe nem tartozó kötel­keltséget vállal magára. Úgy véle­kedtek, hogy a kiszélesítés stratégiai tévedés, elhamarkodott, érzelmi töl­tésű lépés és ellentétes az­ Orsz­ág nemzetbiztonsági érdekeivel. I KALEIDOSZKÓP Madonna egyik melltartóját elárverezték Madonna alsóneműje jól jövedelmezett a Christie’s londoni árverésén. Az amerikai popéne­kesnő egyik színpadi melltartója 2530 fontért (4250 dollárért) talált új gazdára csütörtökön. A boldog tulajdonos ragaszkodott inkognitójáh­oz, de az auk­ciós ház annyit azért elárult, hogy Madonna egyik társ­­csodálójáról van szó. Jó pénzért kelt el Elvis Presley egyik öltönye is, amelyért egy amerikai gyűjtő 9200 fontot (15 450 dollárt) adott. Hongkongi éttermek csődje A folytatódó gazdasági válság következményeként egy év leforgása alatt kétezer étterem és gyorsbüfé volt kénytelen bezárni Hongkongban. A bezárások nyomán több mint 45 000 vendéglátóipari dolgozó került az utcára. Ezek szerint tízezerről nyolcezerre csökkent a gasztronómiai üzemegységek száma Hongkongban, és valószínű, hogy az egykori angol koronagyarmat el­veszti a világ legtöbb éttermével rendelkező város ki­tüntető címét. Két új Uránusz-h­oldat fedeztek fel Újabb két Uránusz-holdat fedeztek fel amerikai csillagászok, és így már tizenhétre emelkedett az óriásbolygó körül keringő, az emberiség által ismert holdak száma. A New York állambeli Cornell egye­tem tudósai egy kaliforniai és egy új-mexikói te­leszkóp segítségével találtak rá a Uránusz két égi kísérőjére, amelyek 60, illetve 120 kilométer átmé­rőjűe­k. A felfedezők - William Shakespeare A vi­har című drámájának szereplői után Caliban és Sycorax névre keresztelték el a két holdat. Az egy­előre nem hivatalos névadást a Nemzetközi Asztronatikai Szövetség minden valószínűség sze­rint elfogadja. A dánok ivási szokásai 1997-ben a dánok kevesebb sört és több bort ittak, de globális alkoholfogyasztásuk valamelyest csök­kent derült ki az országos statisztikai hivatal most közzétett adataiból. Ezek szerint az alkoholfogyasz­tás fejenként 12,1 liter volt, szemben az előző évi 12,2 literrel. Ebben az elfogyasztott sör, bor és tömény szeszes ital foglaltatik. A sörfogyasztás 3, a tömény szeszé 3,2 százalékkal csökkent, míg a borfogyasztás 3,9 százalékkal emelkedett. Kína tulipán-elsősége Kinn, amely egyebek között az iránytűt, a puskaport adta az emberiségnek, most újabb világelsőséget tulaj­donít magának­ a tulipánt. A legtöbb ember úgy tudja, hogy ez a világ európai eredetű, ám kínai kutatók kimutatták, hogy a tulipán valójában Kínából szárma­zik. Kína nyugati és északnyugati vidékén több mint 20 fajta tulipánra bukkantak, ami a kínai szakértők sze­rint­­ bizonyíték arra, hogy Kína a tulipánok egyik szülőhazája. Zsákmányolt kincsek visszaadása Az új örmény elnök pénteken elrendelte a Németor­szágból a második világháború végén zsákmányolt és a kaukázusontúli volt szovjet köztársaságba került kulturális értékek visszaadását. Robert Kocsarján utasította az örmény Külügyminisztériumot, vala­mint a biztonsági- és vámszerveket, hogy gondoskod­janak a szóban forgó kincsek, jelesül könyvrégiségek és kéziratok visszaszállításáról. A gesztussal Ör­ményország demonstrálni kívánja, hogy eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek - közölte az elnöki saj­­­tószolgálat az Interfax szerint. Jereván és Bonn 1995 decemberében kötött kulturális együttműködési meg­állapodást. HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesz­tőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOL­TÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda, Pf. 36. Tel.: (066)—123507 - tájékoztatás (15-08 óra között üzenetrögzítő), (066)-123633 - reklám, ügyvitel. Telefax: (066)—171322. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek informá­cióinak felhasználásával készül. Számítógépes szedés, tördelés Hargita Népe Alapítvány Nyomás: Europrint Kft.

Next