Hargita Népe, 1999. március (11. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-01 / 49. szám

1999. március 1. NAGYVILÁG2 Az albánok készek a rendezésre A koszovói albán tárgyalóküldöttség részéről a hét végén a főként albánok lakta szerbiai tartomány átmeneti autonómiájáról kötendő egyezmény elfogadására utaló nyilatkozatok láttak napvilágot. Az albán küldöttség egyik tagja közölte: a koszovói albánok készek a franciaországi Koszovó-konferencia keretében folytatott tár­gyalások márcus 15-i folytatásakor alárni az „egész egyezményt” (azaz a megállapodás-tervezet katonai és politikai részét is), de ragaszkodott ahhoz, hogy a várhatóan hároméves átmeneti autonó­mia után írjanak ki népszavazást a tartomány függetlenségéről. A Koszovó függetlenségéért fegyveres harcot folytató, s az albán küldöttségben szintén képviselt gerillahadsereg (UCK) a hét végén közleményben tudatta: az albán fegyveresek vezérkara tanulmá­nyozza a konferencián született dokumentumokat, és azon belül főként a katonai kérdéseket. A belgrádi vezetés változatlanul eluta­sítani látszik, hogy az egyezmény végrehajtásának felügyeletére nemzetközi katonai erőt (KFOR) vezényeljenek Koszovóba. Kubai rendszerbírálók letartóztatása A kubai hatóságok a hétvégén letartóztattak több rendszerbírálót, hogy elejét vegyék az esetleges zavargásoknak, amelyek a szigetország legismertebb politikai foglyainak hétfőn kezdődő perét kísérhetik. Gerardo Sánchez, a Kubai Bizottság a Nemzeti Megbékélésért és Emberi Jogokért nevű szervezet képviselője a Reutersnak adott nyilat­kozatában úgy vélte, hogy a hatóságok egyszerűen csak ellenőrzésük alatt akarják tartani az érintetteket, megakadályozandó az esetleges incidensek kitörését a per ideje alatt. A letartóztatott aktivisták a Fidel Castro vezette kormánnyal szemben álló kis csoportok tagjai, vagy olyan független újságírók, akik az állami ellenőrzés alatt tartott hírköz­lésen kívül, illegálisan dolgoznak. A kubai hatóságok nem erősítették meg a letartóztatások hírét Egyébként Havannában ma állítják bíróság elé a négy legismertebb rendszerbírálót, akiket 19 hónapja tartanak börtönben ítélet nélkül, jóllehet a kubai kormányra komoly külföldi nyomás nehezedett a foglyok szabadon engedése érdekében. Jelcin ismét kórházban Borisz Jelcint orvosai ismét kórházba utalták gyomorfekélyének kezelésére, így az orosz államfő újra a Kreml-kórház lakója, ahova legutóbb január 17-én került be két hétre, bevérzett gyomorfekéllyel. Jelcin teljes felgyógyulásáról alig néhány napja számolt be szóvivő­je, Dmitrij Jakuskin, aki szombaton viszont már arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az orosz elnököt délelőtt gasztroszkópiának vetették alá, s ezután döntöttek orvosai arról: az államfőnek ismét kórházi kezelésre van szüksége. Az orosz elnök legutóbb január 17-én került a Kreml-kórházba bevérzett gyomorfekéllyel, majd két hét gyógyszeres kezelést követően költözött át a Barviha szanatóri­umba, ahol összesen 12 napot töltött. Az elnöki szóvivő nem zárta ki, hogy Jelcin fekélyének kiújulásához az idegfeszültség és az elnök feszített munkatempója vezetett. Jakuskin nem közölte viszont, hogy meddig tart az államfő kórházi ápolása. A berlini csúcs előkészítése Hasznos és előremutató munkatalálkozónak nevezte az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki nem hivatalos tanácskozását a házigazda német kancellár. Gerhard Schröder szerint a résztvevők nyílt és építő szellemű párbeszéddel lerakták az alapját annak a döntésnek, amelyet az egy hónap múlva esedékes berlini csúcstalál­kozón kell meghozniuk az unió jövőjét meghatározó reformcsomag­ról, az Agenda 2000-ről. ■ RÖVIDEN • Csap határvárosban tartotta idei első ülését a Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum, amelyen a megye magyar településeinek pol­gármesterei és magyar önkormányzati képviselők a kárpátaljai külön­leges befektetési és gazdasági övezettel kapcsolatos kérdéseket vitattak meg, különös tekintettel a helyi magyarság gazdasági érdekeire és a határokon átnyúló regionális együttműködésre. • Irak nem hajlandó együttműködni az ENSZ-szel, amíg fel nem oldják az ellene több mint nyolc éve életbe léptetett szankciókat - erősítette meg Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes az Irakot támogató arab szakszervezetek Bag­dadban tartott ülésén. • Eritrea szombaton elfogadta az Afrikai Egy­ségszervezet által kidolgozott béketervet, amely az Etiópia és Eritrea között kirobbant fegyveres határviszály megoldását célozza. • A Buckingham- palota tervei szerint az Edinburgh-i Holyrood (Szentke­­reszt­­-palota lesz a jövőben Anna hercegnő, II. Erzsébet lánya hivatalos otthona, és a hercegnő gyakorlatilag Skócia régense lesz. • Abdullah Öcalan a Sabah című török lap szombati száma szerint azt állította vallomásában, hogy volt felesége adott parancsot Olof Palme néhai svéd miniszterelnök meggyilkolására. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SURÁNY ISTVÁN Bátorító félsiker az „ottawai folyamatában Ma lép hatályba az 1997. december 3-án Ottawában aláírásra bo­csátott, a gyalogsági aknák alkalmazásának, kifejlesztésének, gyártásának, bármiféle beszerzésének, raktározásának, továb­badásának tilalmáról szóló sokoldalú egyezmény, amely a telepített aknamezők felszámolásáról, a raktárakban felhalmozott gyalogsági aknák megsemmisítéséről is intézkedik Az egyezmény - amelyhez im­már több mint 130 ország csatlako­zott - úgy rendelkezett, hogy ha­tályba léptetésére a negyvenedik ra­tifikációs okmány letétbe helyezése után hat hónappal kerül sor. A ha­tályba lépés természetesen csak a részes államokra vonatkozik, a ké­sőbb csatlakozók számára az egyez­mény hat hónappal a saját ratifiká­lási okmányuk letétbe helyezése után válik hatályossá. A világ aknamentesítésére két évtizede történnek komoly erőfe­szítések. Az ENSZ kezdeménye­zésére 1980-ban Genfben egyez­mény született „a mértéktelen sérü­lést okozónak vagy megkülönböz­tetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek be­tiltásáról, illetve korlátozásáról”. E bonyolult elnevezésű egyezmény II. jegyzőkönyve korlátozta a gya­logsági aknák alkalmazását, de ren­delkezéseit már 1996 májusában szigorítani kellett, illetve kiegészí­teni az aknamezők nyilvántartására és jelzésére, a polgári lakosság vé­delmére, a gyalogsági aknáknak ál­lamon belüli konfliktusok esetén való alkalmazására és forgalma­zásának korlátozására vonatkozó előírásokkal. Minthogy tilalomról nem volt szó, Kanada 1996 októberében Ottawába sebtiben összehívott egy nemzetközi értekezletet, ame­lyen félszáz ország közös célul tűzte ki a gyalogsági aknák teljes betiltását. (Innen az „ottawai fo­lyamat” elnevezés.) Az ENSZ- közgyűlés 1996 decemberében 156 delegáció szavazatával sür­gette a vonatkozó egyezmény tető alá hozását. Bécsben 1997 febru­árjában 111 érdekelt ország zárt ajtók mögött tárgyalt a témáról, majd Németország, illetve Belgi­um hívott össze szakértői tanács­kozásokat, amelyeken azonban az Egyesült Államok, Oroszország, India, Pakisztán, Törökország, Finnország és Kuba csak megfi­gyelőként volt hajlandó részt ven­ni. Washington azt szerette volna, ha a genfi leszerelési fórum foglal­kozik az aknák betiltásával, de csak részleges és fokozatos tilal­mat vezet be. Az ilyen értelmű amerikai megfontolásokat 1997 szeptemberében az oslói konfe­rencia elvetette, mire az amerikai küldöttség otthagyta a több mint száz ország részvételével tartott tanácskozást. A norvég fővárosban 1997. szeptember 18-ra véglegesítették az egyezmény szövegét és Otta­wában december 3—4-én 121 alá­írás jelent meg az okmányon. Az aláírók között abszolút többség­ben voltak azok az országok, ame­lyeknek védelmi infrastruktúrájá­ban nem vagy alig kaptak szerepet a gyalogsági aknák. A fő gyártók és telepítők távolmaradtak, így az Egyesült Államok mellett Orosz­ország, Kína, India, Pakisztán, Irak, Irán, Izrael, Egyiptom, Líbia, a két Korea, de Jugoszlávia, Gö­rögország és Törökország is. Az egyezmény bizonyos mennyiségű aknát megtarthatónak, sőt továbbadhatónak minősített, ha azok aknamentesítési kiképzési, il­letve kutatási-kísérletezési célokat szolgálnak. Egyébként a részes álla­moknak a raktározott gyalogsági aknák megsemmisítésére négy év, az aknamezők felszámolására tíz év áll rendelkezésükre az egyezmény hatályba lépésétől számítva. Azok az - különösen afrikai és dél-ame­rikai - országok, amelyek pénz­ügyileg vagy műszakilag képtele­nek teljesíteni az egyezmény ren­delkezéseit, e feladatok teljesí­téséhez az „ottawai folyamat” keretében nemzetközi segítség­re számíthatnak. A részes államok minden évben írásban tájékoztatják egymást gyalogsági aknáik számáról, a megsemmisítési programokról, a gyártás átállításáról, valamint a ti­lalom megvalósításának jogi és intézményi vonatkozásáról. Az el­lenőrzési folyamatokban fontos szerepet kap az ENSZ, személy szerint annak főtitkára. Az egyezményhez az aláírók nem kapcsolhattak fenntartásokat és bármilyen nehéz legyen a végre­hajtás, „nem vizezhetik fel” a ren­delkezéseket. Felmondás nem ki­zárt, de fegyveres konfliktusban álló kormány csak a konfliktus le­zárása után kezdeményezheti kilé­pését a sokoldalú egyezményből. Ami Oroszországot illeti, tavaly több ízben kinyilvánította, hogy híve a gyalogsági aknák teljes be­tiltásának, de csak szakaszos és fokozatos megoldást tud elképzel­ni. Számára hatékony és olcsó vé­delmi fegyverről van szó, amely egyelőre semmi mással nem pó­tolható. Az aknamentesítés a szovjet, illetve orosz térségben több mint fél évszázada, gyakorla­tilag a második világháború befe­jezése óta megszakítás nélkül fo­lyik, az utóbbi évek átlagában szá­zezres, olykor évi közel félmilliós nagyságrendben. Oroszország azt állítja, hogy a világon egy év alatt megsemmisítésre kerülő gyalogsá­gi aknák felét náluk számolják fel, s hogy a gyalogsági aknák kivitelét 1994-ben, gyártását 1998-ban be­szüntették, de az országon belül egyes nagyobb atomlétesítménye­ket aknamezőkkel is védenek terro­rista támadással szemben. Az Egyesült Államok 2003-ig gondolja felszámolni gyalogsági aknáit, de továbbra is fenntartja az általa elaknásított területet Dél-Ko­­rea északi határán. Kína rendkívül hosszú szárazföldi határait oltal­mazza aknamezőkkel. (MTI)­ ­ HÍRHÁTTÉR ■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ KALEIDOSZKÓP • Drogbeszerzés halottas kocsival Terjed a virtuális kegyelet Balszerencsésen végződött egy spanyol nő nem mindennapi kalandja, aki lopott halottas kocsival indult drogbeszerző körútra. Alicia­­ vezetéknevét egyelőre nem közölték­­ Valenciában a törvényszéki orvostani intézet épülete előtt lopta el a halottas kocsit, kihasználva az óvatlan pillanatot, amikor a hullaszállítók éppen egy koporsót vittek be az épület­be. Gyors tempóban elindult a városnak abba a negyedébe, ahol a dealerek árulják portékájukat, de nem jutott messzire­­ tíz perc elteltével már kattant csuklóján a rendőrségi bilincs. Automata körömtetováló Japánban - egy új automatának köszönhetően - a kéz bármelyik körmére mintákat lehet tetoválni. Az Altus Co. nevű cég rövidesen ilyen automatákat helyez el minden olyan helyen, ahol sok fiatal lány megfordul és reméli, hogy a körömtetoválás divatba jön. Az elekt­romos kézszárítóra hasonlító automata - amely a mint­egy száz motívumból kiválasztott mintát tetoválássze­­rűen, tintával festi a körömre, április végétől lesz kap­ható a szigetországban mintegy 6700 eurónak megfe­lelő összegért. Két színes motívum 300 jenbe (2,2 euro) kerül majd, s körömreszeléssel eltávolítható — közölte a cég szóvivője. A kifejlesztett többféle automata közül a legtökéletesebb lehetővé teszi, hogy a kliens maga tervezze meg a kívánt figurát, és rátetoválja körmére akár neve kezdőbetűit is. Az interneten virtuális gyertyafény és virágcsok­rok jelképezik az örök nyugalmat. A hozzátartozók nem a temetőben gyűlnek össze az elhunyt búcsúzta­tására, hanem a weblapon, így fest majd a jövőben a hagyományos temetés a világhálón - véli Jürgen Schmidkowski, az internetes kegyeletlerovás felta­lálója. A „ Hall of Memory " (Az emlékezés csarno­ka) nem kegyeletsértő tréfa. A gyászjelentés és az írásos részvétnyilvánítás egyaránt a képernyőn jelenik meg. A nagyi temetéséről készült felvételek a világ bármely sarkában lehívhatók komputeren. A virtuális valóságot kiegészíti még a halálról és a vigasztalásról szóló „ chat ” - csevegés­­, amelynek keretében internet-lelkész nyújt vigasztalást a gyá­szoló hozzátartozóknak. Ki korán kel... Ki korán kel, aranyat fel­ tartja a mondás. Ha nem is egészen ezt, de valami ehhez hasonlót állapítottak meg amerikai pszichológusok kétszáz emberen elvég­zett vizsgálatuk során. Röviden: a korán kelők jobban kihasználják a napot, mint a hétalvók és egészen estig jól bírják az iramot. Kiderült az is a vizsgálat során, hogy akik már reggel tevékenyek, azok nyitottabbak, és kevésbé hajlamosak depresszióra, mint akik nehezen kászálódnak ki az ágyból. A korán kelők jó hangulata estig eltart. Ennek okaira azonban a kutatók nem tud­tak egyértelmű magyarázatot adni. HARGITA NÉPE- közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szent­lélek u. 45 sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda, Pf. 36. Telefon: (066)-­ 10507 - tájékoztatás (15-08 óra között üzenetrögzítő), (066)—172633 - reklám, ügyvitel; telefax: (066)—171322; e-mail: hargitanepe­@­topnet.ro; Web: http://www.topnetro/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül. Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Alapítvány. Nyomás: Europrint Kft.

Next