Hargita Népe, 1999. március (11. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

3 Nem volt önfeledt ünneplés (Folytatás az I. oldalról) A közéleti személyiségek fel­szólalása után az egyházak képvi­selői - Tamás József segédpüs­pök, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkész - mondtak rövid beszédet, majd közös ima következett. A Vár téri koszorúzás után az ünneplők a Gál Sándor-szoborhoz vonultak, ahol talán a hangosítás hiánya meg a spontánul előálló szavalok tették bensőségessé, családiassá az ünnepséget. A koszorúzás után nemzeti imádságunk, a Székely himnusz és az Ó, én édes jó Iste­nem kezdetű dal eléneklésével ért véget a Csíkszeredai ünnepség. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Hajdú Gábor miniszter és Dézsi Zoltán prefektus tolmácsolta A széthúzás veszélyére figyelve kellemes tavaszi napsütés fo­gadta Székely­udvarhelyen az 1848-49-es forradalom évfordu­lós ünnepségére igyekvőket. A Márton Áron téren már a déli ha­rangszó után gyűlni kezdtek az emberek, az agyagfalvi fúvósze­nekar rázendített a korabeli in­dulókra, miközben székely ru­hás lovasok járták végig a vá­rost. A környékbeli községekből sokan zászlók alatt vonultak be Székely­udvarhelyre, 13 órára már megtelt a tér és a közeli utcák. Jelen volt Verestóy Attila szenátor, An­tal István és Asztalos Ferenc par­lamenti képviselők, Borbély László, a Közérdekű Munkálatok és Területrendezési Minisztérium államtitkára, az RMDSZ ügyve­zető alelnöke. Az ünnepség a ke­gyelet koszorúinak elhelyezésé­vel kezdődött: a helyi és megyei önkormányzat, az RMDSZ helyi szervezetei és parlamenti képvise­lete, a bukaresti magyar nagykö­vetség, a budapesti Erdélyi Szö­vetség, a Budavári önkormányzat, számos intézmény, vállalat és ci­vil szervezet képviselői hajtottak fejet a hősök emléke előtt. Az ün­nepi ökumenikus istentiszteleten Kovács Sándor római katolikus főesperes, Kedei Mózes unitárius esperes és Geréb Attila reformá­tus lelkész hirdette az igét, majd az önkormányzat nevében Nagy Pál városi tanácsos, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnöke szólt. A szó­nok az emlékezés fontosságát emelte ki: „Azokra emlékezzünk, akik a szabadságot kivívták. Sza­badság van, de az igazságot szűk­­markúan osztogatják”. Nagy Pál figyelmeztetett: „Megengedhetet­lenül nő a széthúzás közöttünk, és ez lassan a vesztünket okozza”. Verestóy Attila szenátor, a Széki RMDSZ elnöke szerint az érték­rend teremtésének ideje 1848, olyan emlék, amiért élni és dol­gozni érdemes. „A magyarság csak úgy tud megmaradni szülő­földjén, ha itt és m­ost tud boldo­gulni. A harmadik évezred küszö­bén a magyarságnak hinnie kell abban, hogy a szó ereje győzhet a fegyverek fölött” - mondta Verestóy. Radu Vasile miniszterel­nök üzenetét Borbély László állam­titkár olvasta fel, mind mondta, a megújulást, az egy nemzethez való tartozást jelenti március tizenötödi­ke. Kultúrműsorral folytatódott az ünneplés, az Orosz Pál József vezé­nyelte egyesített városi kórus Kos­­suth-nótákat énekelt, a Venyige táncegyüttes verbunkos táncokat mutatott be. Sarkadi Zoltán színmű­vész és Magyari Tekla diáklány . Petőfi Sándor, illetve Juhász Gyu­la egy-egy versét szavalta el. A Szózat hangjai után a sokaság együtt énekelte el a Székely him­nuszt.­ KOVÁCS ATTILA Megemlékezés Gyergyóban Gyergyószentmiklóson négy­naposra tervezték az ünnep kö­szöntését. Változatos műsorok­kal, főleg amolyan belső ünnepsé­gekre került sor. Ezek közé tarto­zott a Salamon Ernő Gimnázium V-VIII. osztályos diákjai számára pénteken szervezett bensőséges, szép versmondó verseny. Hason­ló, meghitt volt a középiskolás tanulók szombati tudományos ülésszaka is. A vasárnapi símaraton is a helyi RMDSZ-szer­­vezet és a polgármesteri hivatal közös szervezésében zajló ünnep­ség része volt. Vasárnap délután dr. Bartal Sándor, Budapest V. ke­­■­rületének általános alpolgármes­tere Kossuth-szobrokról készült fényképkiállítást nyitott meg a Tarisznyás Márton Múzeumban. Ezután került sor Varga Ajnár László budapesti festőművész sa­­játos alkotásainak bemutatására, a Petres Csaba vezette Szent Miklós Kamaraegyüttes közreműködésé­vel. Este a Figura Galériában S. Mrozek Emigránsok című darab­jának bemutatója zárta a vasárna­pi ünnepköszöntést. Hétfőn délben a város iskolá­sainak 1848-as tém­ával készült raj­zaival nyílt kiállítás a Figura Ga­lériában, fellépett a Salamon Ernő Gimnázium Blockflőte együttese. Tegnap délután 5 órakor ünnepi szentmisével, illetve istentiszte­lettel folytatódott a megemléke­zés. Ezután koszorúkat helyeztek el Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobránál. Beszédet mondott Csurda István, a Magyar Köztár­saság Bukaresti Nagykövetségé­nek titkára; Bartal Sándor Buda­pest V. kerületének általános al­polgármestere; Nagy István parla­menti képviselő Radu Vasile mi­niszterelnök üzenetét olvasta fel; dr. Garda Dezső parlamenti kép­viselő; Dézsi Zoltán prefektus, az SZKT és a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke; Pál Árpád pol­gármester és Kontesveller József, a fő szervező helyi RMDSZ elnö­ke. Közreműködött az Ipartestüle­ti Férfidalárda és a Tekerőpataki Fúvószenekar. Ezt követően gyer­­tyás menet vonult a temetőbe, ahol Kiss Antal 1848-as honvéd­őrnagy emlékművének megko­szorúzása után, magyar történel­mi egyházaink képviselői idéz­ték a szabadságharc katonáinak emlékét, imádkoztak közösen a hősökért. BAJNA GYÖRGY MÁRCIUS 15. 1999. március 16. EbhIIRIIIÍIIIIIIIIIÍIIIIIBBIIIIÍIIIÍIIIIIÍB^BSIIIHIIIIÍII^^ Emlékünnep Agyagfalván Agyagfalván vasárnap ünne­pelték a magyar forradalom és szabadságharc 151. évfordulóját. Délelőtt 11 órakor az istentiszte­letet követően, az ünneplő tömeg a templom előtt gyülekezett, ahonnan az emlékműhöz vonul­tak. A himnuszok elhangzása után a helyi RMDSZ, az udvarhely­széki RMDSZ szervezetei, vala­mint a bögözi Polgármesteri Hi­vatal képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit az em­lékmű talapzatánál. Úgyszintén koszorúztak: Balogh Csaba, a ma­gyar nagykövetség részéről, Verestóy Attila szenátor, az or­szágos szövetség nevében, vala­mint helyi közületek képviselői. Bögöz község polgármestere, Farkas Márton köszöntő beszéde után, Verestóy szenátor, ezúttal a széki RMDSZ elnöki minőségé­ben méltatta az ünnep jelentősé­gét. Ezt követően felolvasták Radu Vasile miniszterelnöknek az ünneplőkhöz intézett levelét. Befejezésül az agyagfalvi fúvó­sok Kossuth-nótákat adtak elő. KRISTÓ TIBOR Tisztelgés Gál Sándor szobránál NAGY P. ZOLTÁN felvételei A negyvennyolcas forradalom nagyjainak szellemében A szép, napsütéses tavaszi dél­után 3 óra körül már gyülekezett a tömeg Székely­keresztúr főterén. Közben az Orbán Balázs Gimná­zium felől a város fúvószenekará­nak kíséretében székely viseletbe öltözött fiatfalvi lovasok, mögöt­tük diákok, pedagógusok népes tömege vonult fel a város között. Már délelőtt megkoszorúzta a fo­noda munkaközössége Petőfi le­gendás sírját a timafalvi temető­ben (’89 előtt is ők viselték gond­ját a sírhantnak). 10 órakor a ne­velőotthonban helyeztek el koszo­rút Zeyk Domokos szobránál, va­sárnap ugyancsak az intézet tanu­lói, pedagógusai Héjjasfalván, a ’48-as forradalmár halálának szín­helyén emlékeztek meg az iskola névadójáról. A Petőfi nevét viselő iskola diákjai, pedagógusai a Vas­szobrot koszorúzták meg, majd a művelődési házban műsoros elő­adást tartottak. A gimnázium di­ákjai Berde Mózes szobránál tar­tottak megemlékezést. A délutáni ünnepség szintén ko­szorúzásokkal vette kezdetét, Pe­tőfi és Balcescu szobrainál. Jelen voltak a megyei tanács és a prefektúra képviselői, jeles sze­mélyiségek. Felsorolni is nehéz lenne azoknak a szervezeteknek és közületeknek a neveit, melyek koszorúkat helyeztek el a szobrok talapzatainál. Elhangzott a Szé­kely himnusz, majd a Szózat. Györffy András színész Petőfi Nemzeti dalát szavalta. Benyovszki Lajos polgármester köszöntő beszéde után, Demeter Ervin a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára méltatta az ünnep je­lentőségét. Tőkés László, az RMDSZ Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke ’48 nagyjai­nak szellemében szólt az ünneplő tömeghez, hangsúlyozta, hogy nem megosztásra, hanem összefogás­ra van szüksége a romániai ma­gyarságnak ahhoz, hogy fennma­radhasson. A testvérvárosok (Kunszentmiklós, Dévaványa, Du­nakeszi, Karcag) üdvözletét dr. Fa­zekas Sándor, Karcag város polgár­­mestere tolmácsolta, ugyanakkor felolvasta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár keresztúriak­hoz intézett levelét, aki nem vehe­tett részt az ünnepségen. Verestóy Attila szenátor rövid beszéde után ismertette Radu Vasile kormány­fő üzenetét. Az ünnepség színvonalát nagy­ban emelte az alkalomra összeállí­tott kultúrműsor. Az alsóbol­­dogfalvi férfikórus Kossuth-nótá­kat énekelt, az Orbán Balázs Gim­názium és a Petőfi Sándor iskola egyesített énekkarát tapsolhatták meg a keresztúriak. A Fü­löp-nő­­vérek Petőfi Márciusi ifjak című versének megzenésített változatát adták elő, a gimnázium szavalócso­portja remekelt, majd a Himnusz hangjaival zárult az ünnepség. KRISTÓ TIBOR Kitartásunk szimbóluma Tizedik alkalommal gyűltek össze ünnepi megemlékezésre Nyerges-tetőn, a magyar sza­badságharc egyik utolsó csatá­jának színhelyén az ünneplők, hogy ebben a félig fél-félig ta­vasz időben tisztelegjenek az emlékműnél, a hősök temetőjé­nél. Ezúttal Csikszentgyörgy község volt a házigazda, s réz­veretes tisztességet a szentegy­házai fúvósok tettek. Megnyitóbeszédet György Jó­zsef a csíkszentgyörgyi polgár­­mester mondott, majd Bíró A­lbin, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, Dézsi Zoltán prefektus és Ráduly Róbert parlamenti képviselő mondtak ünnepi beszédet. A szép és bátor szó talán se­hol nem hangzik olyan jól, olyan tisztán, mint Nyerges-te­tőn - tizedikszer ,tudósítok in­nen már-, nem is mulasztottam el hát f­eljegyezni az ilyen kije­lentéseket és megállapításokat, hogy „Mi, akik a csodavárás áldozataivá váltunk" vagy „Nyerges-tető a kitartásunk szimbóluma"... Azt hiszem, a magunk megvallásához jogunk van a magyar szabadságharc legkeletibb pontján is, ahol a Nemere szele régóta már azt borzadja: nem arra, hanem Eu­rópa felé! A csiksomlyói Péter Domokos bácsi székely sorsról szóló verse az őszinteség és az eredetiség erejével hatva tapsot váltott ki még az ott jelen lévő, szolgálatot teljesítő rendőrök tenyeréből is! A kommunista diktatúra által lebontásra ítélt Nyerges-tetői emlékművet a Bukarestben szolgáló kozmási és kászoni honfiak és honleányok állíttat­ták. Büszke lehet erre Bukarest is! S amikor egy nemzet civili­zációs szintjét azzal lehet mér­ni, hogy miként bánik a kisebb­ségekkel - bizonyára méltá­nyolni fogják e közösség áldo­zatvállalását, kitartását, becsü­letességét! Békévé oldani az emlékezést immár tizedszer gyűltünk össze a Nyerges-tetőn, mi, Gál Sándor és Tuzson János önkéntesei... FERENCZ IMRE Felvonulás huszárokkal Szentmisével kezdődött vasár­nap délben Szentegyházán a ma­gyar szabadságharc emlékünnep­sége. Az önkormányzat, a helyi RMDSZ és Mihály József szerve­zésében igen látványos felvonu­lást követhettek az érdeklődők, huszárruhás lovasok, utánuk nép­viseletbe öltözött helybeliek sze­kéren vonultak végig a városon. Közben kürtöskaláccsal és borral kínáltak mindenkit, a megállók során pedig különböző jeleneteket mutat­tak be a forradalom eseményeiből. A Gábor Áron Szakközépiskola udvarán tartott főünnepségen fel­szólalt Rus Sándor polgármester, Buglya Péter helyi RMDSZ-alelnök, Kelemen Szabolcs unitárius lelkész. A nagyszámú ünneplő tapssal kö­szöntötte a kormányfő üzenetét, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Fellépett a Herczeg Mi­hály vezette városi kórus, a Haáz Sándor irányította gyem­ekfilhannónia, valamint a helyi fúvószenekar. Teg­nap este a város felső művelődési házában tartottak ünnepi műsort az ünnep alkalmából. KOVÁCS ATTILA

Next