Hargita Népe, 2000. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-01 / 77. szám
WÊKÊÊÊÊÊÊÊÊIÊÊÊIÊÊÊÊÊÊÊÊIÊÊÊÊÊIÊtBÊKÊÊÊÊBÊÊÊÊ 2000. április 1. NAGYVILÁG! Kárpát-medencei oktatási fórum Elengedhetetlen a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozása akár román, akár magyar állami szubvencióval - erről Kötő József román oktatási államtitkár beszélt a Kárpát-medencei oktatási fórum pénteki nyitónapján Budapesten. Rámutatott: a romániai iskolák 1-8. évfolyamán biztosított a magyar nyelvű tankönyvellátás, a 9-12. évfolyam azonban gyakran akadozik, a kiadóknak ugyanis nem éri meg lefordíttatni az alacsony példányszámok miatt a könyveket. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter a tanácskozás szünetében az MTI-nek elmondta: egyetért és szintén elengedhetetlennek tartja az önálló magyar tankönyvkiadó létrehozását. Hozzátette: az erre irányuló előkészületek megkezdődtek, s a százszázalékig állami tulajdonú magyar Nemzeti Tankönyvkiadó Romániában már megvásárolt e céllal egy könyvkiadót. 2,4 milliárd dollár gyűlt össze Összesen 2,4 milliárd euró (nagyjából ugyanennyi dollár) segélyről és hitelről szóló felajánlást rögzítettek a balkáni stabilizálási folyamat jegyében rendezett brüsszeli nemzetközi pénzügyi konferencián. Ez jóval meghaladja a kezdeti reményeket, amelyek 1,8 milliárd dollárra tették a várható adományokat. A Világbank és az Európai Bizottság szervezte találkozón felajánlott összegek a részt vevő, összesen több mint 40 országtól és hasonló létszámú nemzetközi szervezettől érkeztek, céljuk a balkáni országok gazdasági fejlődésének és - ahol szükséges - újjáépítésének segítése. A hitelek nagy részét legalább két országot érintő infrastrukturális tervezetekre fordítják, a projekteket az út- és hídépítéstől kezdve, a taposóaknák felszedésén át az elektromosáram-ellátásig, határátkelőhelyek fejlesztéséig és televíziós hálózat kiépítéséig terjedő sokféleség jellemzi. Kártérítési magyar lépések A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket annak érdekében, hogy a februári ciánszennyezés miatt mind a magyar állam, mind az összes károsult lehetőleg maradéktalan kártérítést kapjon - közölte Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. A magyar állam kártérítési igényének érvényesítése keretében előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtottunk be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Szakértő kirendelését kérjük a bíróságtól a bekövetkezett kár tényének jellegének és az okozati összefüggésnek a tisztázása érdekében - mondta az államtitkár. Hende emlékeztetett arra, hogy a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul vállalat ausztrál társtulajdonosa, az Esmeralda Exploration társaság a magyar csődeljáráshoz hasonló lépést tett: külső független igazgató kinevezését kérte a társaság élére. A cég ellen megindult csődeljárásban a magyar kormány által meghatalmazott ausztrál ügyvédi iroda bejelentette a magyar kormány kártérítési igényét az Esmeralda részvénytársaság ellen - mondta. A magyar állam, a magyar kormány mindent elkövet azért is, hogy ne csak a magyar államot, mint a folyóvíz tulajdonosát ért károkért történjen kártérítés - folytatta az államtitkár. Akik a Tiszából éltek, elsősorban az itteni halászati szövetkezetek az elmaradt haszon formájában szenvedtek olyan jelentős kárt, amely megrendítheti egzisztenciájukat is. Orosz nemzetbiztonság Oroszország fejlődésének jelenlegi szakaszában az ország nemzetbiztonsága szempontjából a belső fenyegetések a meghatározóak - jelentette ki Szergej Ivanov, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. Ivanov - akit sokan esélyesnek tartanak a belügyminiszteri posztra az új orosz kormányban - a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap pénteki számában megjelent interjújában ismertette a közelmúltban elfogadott biztonságpolitikai koncepció új elemeit, azt hangoztatva: a fenyegetések rangsorolása nem változott, a különböző veszélyforrások szintje és nagysága azonban igen. Az orosz politikus részletesen kitért a külső fenyegetésekre is, kiemelve az utóbbi időszak változásait, így a nemzetközi életben jelenleg mind nagyobb szerephez jut az erő alkalmazása. Oroszország és az Egyesült Államok leszerelési és fegyverzetellenőrzési politikájában eltérések mutatkoznak, Moszkva más országok részéről nem tapasztal megfelelő lépéseket a hidegháború korszakának lezárására, s végül példátlan módon megnőtt a nemzetközi terroristák aktivitása. ■ röviden • Kína bejelentette, hogy Csiang Cö-min elnök áprilisban ellátogat Izraelbe és a palesztin igazgatás alatt álló területekre. A Reuters jelentése szerint Csiang Cö-min lesz az első kínai államfő, aki a térségbe látogat. Csiang Cö-min április 12-től 27-ig tartó, Törökországot, Görögországot, Egyiptomot és Dél-Afrikát is érintő útján keresi fel Izraelt és a palesztin fennhatóság alatt álló területeket - közölte pekingi sajtóértekezletén Szun Jü-hszi kínai külügyi szóvivő. • A japán hatóságok újabb embereket telepítettek ki a Hokkaido-sziget déli részén lévő Uszu vulkán környékéről, mert a tűzhányó hamarosan kitörhet. Péntekre már 13 ezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát, annak következtében, hogy kiterjesztették a biztonsági övezetet. • Ken Bacon, a Pentagon szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok Koszovóba újabb felderítő csapatokat, Macedóniába pedig harckocsikat és ágyúkat vezényel. A lépést az indokolja, hogy Szerbia déli részén fokozódott az albán ellenállók tevékenysége, és ennek nyomán az egész térségben növekszik a feszültség. • A kormány az elkövetkezendő években tartós növekedéssel számol, amely meghaladja majd az Európai Unió növekedési ütemének kétszeresét-erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Magyar Innovációs Nagydíj átadásának eredményhirdetésén Budapesten, a Gellért Szállóban. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az alkotómunkához nemcsak gazdasági stabilitásra van szükség, hanem békére és biztonságra is. , , , , , , , ,Bel- és,külpolitikai ügyeletes: HECKER KOTTÁN . Pusztuló puszták Csütörtökön újabb sürgős segélyprogramot indított el a Nemzetközi Vöröskereszt a mongóliai éhínség áldozatainak megsegítésére. Az ENSZ felmérése szerint a következő egy évben legalább félmillióan szenvedhetnek éhínségtől az ázsiai országban. Mongóliát az elmúlt 30 év legkeményebb tele sújtotta, amelyet évtizedek óta nem tapasztalt nyári szárazság előzött meg. Mongóliában emberemlékezet óta nem érte ilyen súlyos veszteség az állatállományt: becslések szerint legalább 1,8 millió négylábú, többségében szarvasmarha, ló és juh pusztult el néhány hét alatt a rendkívül kemény tél, a szokatlanul heves havazások miatt. A katasztrófa nemcsak a még ma is nomád tenyésztést alkalmazó pásztorok megélhetését veszélyezteti, de a mezőgazdaságból élő ország egész gazdaságát súlyosan érinti, hiszen még a tavaszi kisállat-szaporulatot is károsan befolyásolja. Ráadásul a pásztorokat lelkileg is megviseli, hiszen az állat arrafelé ma is a gazdagság és a jólét szimbóluma. A bajnak pedig még korántsincs vége: a 33 milliósra becsült állományból akár 2,5 millió állat is éhen veszhet. Mongóliában, a hagyományoknak megfelelően, a lakosság egyharmada még mindig nomád pásztorkodással foglalkozik, s a természet erőinek teljesen kiszolgáltatva él a végtelen pusztaságokon. Jóformán ismeretlen fogalom a takarmányozás, az istállózó állattartás, csupán a fővárosban és környékén terjed az utóbbi években a zárt tartás. A nyájat egész évben a pusztákon legeltetik, s az állatok télen a hótakaró alól kaparják ki az élelmet. Amikor azonban nagy hó esik, éhhalál, az úgynevezett fehér „dzud” fenyegeti a nyájakat. A 2,4 milliós országban összesen mintegy 500 ezer embert érint közvetlenül a vész, van olyan tartomány, ahol a lakosság 84 százaléka marad megélhetés nélkül. Mivel a szinte teljesen önellátóan élő nomád családok esetében az állat az egyedüli táplálékforrás, az ENSZ katasztrófákkal foglalkozó szervezete (MDMT) arra figyelmeztet, hogy több térségben is éhínség alakulhat ki. A mezőgazdasági és ipari minisztérium eddigi intézkedései nem bizonyultak hatékonynak, bár valamelyest csökkentették a pusztulás mértékét. A szaktárca számára a legnagyobb problémát a felkészülés során az okozta, hogy a hatalmas távolságokon a közlekedés igen nehézkes, a Magyarországnál tizenhétszer nagyobb államban szétszórtan élő pásztorok nyájait egyszerűen lehetetlen elegendő takarmánnyal ellátni. A minisztérium még ősszel úgy próbálta megelőzni a katasztrófát, hogy a legveszélyeztetettebb helyeken élő pásztorokat nyájukkal együtt biztonságosabb helyekre irányították át, ahová takarmányt tudtak szállítani. Jóllehet a mostoha időjárási körülmények miatt minden évben állatok tízezrei pusztulnak el, arra azért senki sem számított, hogy a tavaly nyári súlyos szárazság után az idén a zord tél akadályozza meg az állatokat az élelemszerzésben. Sokfelé, ráadásul már a szokásosnál korábban, októberben leesett az első hó, ami egyes területeket csaknem elzárt a külvilágtól. Néhány héttel később már állathullás fenyegette az ország magas fekvésű nyugati megyéit, s a kormány rendeletére a déli megyékből száz tonna takarmányt küldtek a bajba jutott pásztorok megsegítésére. A szűkös tartalékok azonban hamar elfogytak, s a meglévő mennyiség szállítását is akadályozta ősszel, hogy augusztus végétől az Oroszországtól vásárolt benzin áremelkedése miatt krónikus üzemanyaghiány lépett fel. Országszerte, vidéken szinte mindenhol, de még Ulánbátorban is hetekig állt a járművek többsége. A benzinhiány csak novemberre szűnt meg, addigra viszont már a vidéki földutak csaknem járhatatlanná váltak a megállás nélkül szakadó hótól. A mostani állathullás felveti az ország legégetőbb problémáját, az állatorvosi ellátás hiányát is. Mongóliában jelenleg szinte teljesen hiányoznak az állategészségügyi előírások, az ország egyetlen oltóanyaggyártója, a hetvenes évek technológiájával épült Biokombinát mára elavult, az oltóanyagokat külföldről kellene importálni - arra azonban nincs pénz. Viszont az esetleg devizatermelő húskivitel addig elképzelhetetlen, amíg életbe nem lépnek a szigorú szabályok. A kormány ugyan igyekszik az állattartók segítségére sietni, de a szűkös költségvetés miatt erre nincs sok lehetősége, ezért az országban működő nemzetközi szervezetekhez és külképviseletekhez fordult támogatásért. (HVG) Elhullott állatok ■ kaleidoszkóp Olajbogyós áram Olivabogyó-üzemű villamos erőműveket építenek Spanyolországban. Bár a kiváló minőségű olívaolajnak elsősorban a konyhákban a helye, a legnagyobb spanyol áramtermelő cég, az Endesa úgy döntött, hogy a sajtolás utáni olajbogyó-maradványok elégetésével nyer áramot. Rögvest két olívaüzemű hőerőművet is megépít Spanyolország legfőbb olívatermesztő vidékének közepén. A sajtolás „salakanyagától" egyébként elég nehéz megszabadulni, mert veszélyes lehet a környezetre. A bogyómaradvány ugyanakkor igen tiszta fűtőanyag. Régebben el is tüzelték, ám mára már annyira ritka Spanyolországban a „ bogyófűtésű " otthon, hogy a sajtolóüzemek képtelenek megszabadulni hulladékuktól. Nem hagyják nyugodni Tudjmant? Franjo Tudjman síremlékének felszámolását, és a néhai horvát elnök földi maradványainak más helyre temetését kezdeményezte Zágrábban egy társadalmi szervezet. A horvát fővárosban a sírhelyjog érvényesítését ellenőrző társadalmi szervezet vezetője állásfoglalást tett közzé, amelyben azt állította: a megfelelő engedélyek nélkül alakították ki a zágrábi Mirogoj temető Krisztus Király kápolnájánál Tudjman sírhelyét, ezért azt le kell bontani, és a független horvát állam első elnökének földi maradványait a temető más részén kell eltemetni. Zeljko Jurkovic azt is állította, hogy a Tudjman-sírhely kialakításához nem szerezték be a kulturális emlékek védelmével foglalkozó intézet engedélyét sem. „Ez azt jelenti, hogy Tudjman síremlékét törvénytelenül alakították ki, így azt le kell bontani ” — hangsúlyozta Jurkovic. Skalpjogfosztás Kanada fontolóra vette, hogy hatálytalanítja azt a 244 éves törvényt, amely jutalmat ígér az indián skalpokért a vadászoknak. Az indiánok lenyúzott fejbőrének állami prémiummal ösztönzött gyűjtését a hajdani legérintettebbek leszármazottai, az indiánok kérték, miután kiderült, hogy a „szubvenció" még mindig érvényben van. A „ vadászszokás " ugyan szerencsére már jó ideje nem dívik, és az indiánok nemigen tartanak a skalpolástól, de sérelmesnek találják magukra nézve, hogy a törvény még mindig érvényes. Ezért aztán - Új-Skócia kormányhivatalain keresztül - kérték, hogy Ottawa nyilvánítsa ki: aki indiánt skalpol az nem kap az államtól pénzt. Illetve nem pénzt kap. Műholdas „dédidetektor ” Elkódorgott idős emberek felkutatására műholdas rendszert fejlesztenek ki Japánban. A műholdas „nagyikeresőt’’ megalkotó cég biztos abban, hogy szolgáltatása nagy jövő előtt áll: egyre többen fogják keresgélni önmagukról gondoskodni már képtelen idős hozzátartozóikat az egyre jobban elöregedő lakosságú Japánban. A rendszer lelke egy műhold és egy jeladó. Utóbbit az elkódorgásra hajlamos néni/bácsi ruhájára vagy közvetlenül a testére kell rögzíteni. A rokonoknak azután, ha nem találják a dédit, csak be kell szólniuk a szolgáltatóhoz, amely számítógépükre térképet küldve jelöli meg, hol van épp a „család körözöttje ". A „ nagyikereső ” rendszert a tervek szerint az idei év vége felé fogják tesztelni, és 2001- től indítják be. HARGITA NÉPE- közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45. sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda. Pf. 36. Tel.: 066-110507 - tájékoztatás: 066-172633- reklám, ügyvitel; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepeffltopnet.ro. Web: http://www.topnet.ro/hargitanepe A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül, . J , f , t j__________________________ (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés és nyomás: EUROPRINT Kft., Csíkszereda, Körösi Cs. S. u. 7. sz. Tel.: (066)-114557. 2