Hargita Népe, 2000. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

WÊKÊÊÊÊÊÊÊÊIÊÊÊIÊÊÊÊÊÊÊÊIÊÊÊÊÊIÊtBÊKÊÊÊÊBÊÊÊÊ 2000. április 1. NAGYVILÁG! Kárpát-medencei oktatási fórum Elengedhetetlen a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozása akár román, akár magyar állami szubvencióval - erről Kötő József román oktatási államtitkár beszélt a Kárpát-medencei oktatási fórum pénteki nyitónapján Budapesten. Rámutatott: a romániai iskolák 1-8. évfolyamán biztosított a ma­gyar nyelvű tankönyvellátás, a 9-12. évfolyam azonban gyakran aka­dozik, a kiadóknak ugyanis nem éri meg lefordíttatni az alacsony pél­dányszámok miatt a könyveket. Pokorni Zoltán magyar oktatási minisz­ter a tanácskozás szünetében az MTI-nek elmondta: egyetért és szintén elengedhetetlennek tartja az önálló magyar tankönyvkiadó létrehozását. Hozzátette: az erre irányuló előkészületek megkezdődtek, s a százszázalékig állami tulajdonú magyar Nemzeti Tankönyvkiadó Romániában már megvásárolt e céllal egy könyvkiadót. 2,4 milliárd dollár gyűlt össze Összesen 2,4 milliárd euró (nagyjából ugyanennyi dollár) segély­ről és hitelről szóló felajánlást rögzítettek a balkáni stabilizálási folyamat jegyében rendezett brüsszeli nemzetközi pénzügyi konferencián. Ez jóval meghaladja a kezdeti reményeket, amelyek 1,8 milliárd dollárra tették a várható adományokat. A Világbank és az Európai Bizottság szervezte találkozón felaján­lott összegek a részt vevő, összesen több mint 40 országtól és hasonló létszámú nemzetközi szervezettől érkeztek, céljuk a balkáni orszá­gok gazdasági fejlődésének és - ahol szükséges - újjáépítésének se­gítése. A hitelek nagy részét legalább két országot érintő infrastruk­turális tervezetekre fordítják, a projekteket az út- és hídépítéstől kezdve, a taposóaknák felszedésén át az elektromosáram-ellátásig, határátkelőhelyek fej­lesztéséig és televíziós hálózat kiépítéséig terje­­dő sokféleség jellemzi. Kártérítési magyar lépések A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket annak érdekében, hogy a februári ciánszennyezés miatt mind a magyar állam, mind az összes károsult lehetőleg maradéktalan kártérítést kapjon - közölte Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. A magyar állam kártérítési igényének érvényesítése keretében elő­zetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtottunk be a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróságon. Szakértő kirendelését kérjük a bíróságtól a bekövetkezett kár tényének jellegének és az okozati összefüggésnek a tisztázása érdekében - mondta az államtitkár. Hende emlékeztetett arra, hogy a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul vállalat auszt­rál társtulajdonosa, az Esmeralda Exploration társaság a magyar csődeljáráshoz hasonló lépést tett: külső független igazgató kineve­zését kérte a társaság élére. A cég ellen megindult csődeljárásban a magyar kormány által megha­talmazott ausztrál ügyvédi iroda bejelentette a magyar kormány kártérí­tési igényét az Esmeralda részvénytársaság ellen - mondta. A magyar állam, a magyar kormány mindent elkövet azért is, hogy ne csak a magyar államot, mint a folyóvíz tulajdonosát ért károkért történ­­j­en kártérítés - folytatta az államtitkár. Akik a Tiszából éltek, elsősorban az itteni halászati szövetkezetek az elmaradt haszon formájában szen­vedtek olyan jelentős kárt, amely megrendítheti egzisztenciájukat is. Orosz nemzetbiztonság Oroszország fejlődésének jelenlegi szakaszában az ország nemzet­­biztonsága szempontjából a belső fenyegetések a meghatározóak - jelentette ki Szergej Ivanov, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. Ivanov - akit sokan esélyesnek tartanak a belügyminiszteri posztra az új orosz kormányban - a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap pénteki számában megjelent interjújában ismertette a közelmúltban elfogadott biztonságpolitikai koncepció új elemeit, azt hangoztatva: a fenyegetések rangsorolása nem változott, a különböző veszélyfor­rások szintje és nagysága azonban igen. Az orosz politikus részletesen kitért a külső fenyegetésekre is, ki­emelve az utóbbi időszak változásait, így a nemzetközi életben jelen­leg mind nagyobb szerephez jut az erő alkalmazása. Oroszország és az Egyesült Államok leszerelési és fegyverzetellenőrzési politikájá­ban eltérések mutatkoznak, Moszkva más országok részéről nem ta­pasztal megfelelő lépéseket a hidegháború korszakának lezárására, s végül példátlan módon megnőtt a nemzetközi terroristák aktivitása. ■ röviden • Kína bejelentette, hogy Csiang Cö-min elnök áprilisban elláto­gat Izraelbe és a palesztin igazgatás alatt álló területekre. A Reuters jelentése szerint Csiang Cö-min lesz az első kínai államfő, aki a tér­ségbe látogat. Csiang Cö-min április 12-től 27-ig tartó, Törökorszá­got, Görögországot, Egyiptomot és Dél-Afrikát is érintő útján keresi fel Izraelt és a palesztin fennhatóság alatt álló területeket - közölte pekingi sajtóértekezletén Szun Jü-hszi kínai külügyi szóvivő. • A ja­­pán hatóságok újabb embereket telepítettek ki a Hokkaido-sziget déli részén lévő Uszu vulkán környékéről, mert a tűzhányó hamarosan ki­törhet. Péntekre már 13 ezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát, annak következtében, hogy kiterjesztették a biztonsági övezetet. • Ken Bacon, a Pentagon szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok Koszovóba újabb felderítő csapatokat, Macedóniába pedig harckocsikat és ágyúkat vezényel. A lépést az indokolja, hogy Szerbia déli részén fo­kozódott az albán ellenállók tevékenysége, és ennek nyomán az egész térségben növekszik a feszültség. • A kormány az elkövetkezendő években tartós növekedéssel számol, amely meghaladja majd az Euró­pai Unió növekedési ütemének kétszeresét-erről Orbán Viktor minisz­terelnök beszélt pénteken a Magyar Innovációs Nagydíj átadásának eredményhirdetésén Budapesten, a Gellért Szállóban. A miniszterel­nök úgy fogalmazott, hogy az alkotómunkához nemcsak gazdasági stabilitásra van szükség, hanem békére és biztonságra is. , , , , , , , ,Bel- és,külpolitikai ügyeletes: HECKER KOTTÁN . Pusztuló puszták Csütörtökön újabb sürgős segélyprogramot indított el a Nemzet­közi Vöröskereszt a mongóliai éhínség áldozatainak megsegítésére. Az ENSZ felmérése szerint a következő egy évben legalább félmil­lióan szenvedhetnek éhínségtől az ázsiai országban. Mongóliát az elmúlt 30 év legkeményebb tele sújtotta, amelyet évtizedek óta nem tapasztalt nyári szárazság előzött meg. Mongóliában emberemlékezet óta nem érte ilyen súlyos veszte­ség az állatállományt: becslések szerint legalább 1,8 millió négy­lábú, többségében szarvasmar­ha, ló és juh pusztult el néhány hét alatt a rendkívül kemény tél, a szokatlanul heves havazások miatt. A katasztrófa nemcsak a még ma is nomád tenyésztést al­kalmazó pásztorok megélhetését veszélyezteti, de a mezőgazda­ságból élő ország egész gazdasá­gát súlyosan érinti, hiszen még a tavaszi kisállat-szaporulatot is károsan befolyásolja. Ráadásul a pásztorokat lelkileg is megviseli, hiszen az állat arrafelé ma is a gaz­dagság és a jólét szimbóluma. A bajnak pedig még korántsincs vé­ge: a 33 milliósra becsült állo­mányból akár 2,5 millió állat is éhen veszhet. Mongóliában, a hagyományok­nak megfelelően, a lakosság egyharmada még mindig no­mád pásztorkodással foglalko­zik, s a természet erőinek telje­sen kiszolgáltatva él a végtelen pusztaságokon. Jóformán is­meretlen fogalom a takarmá­nyozás, az istállózó állattartás, csupán a fővárosban és környé­kén terjed az utóbbi években a zárt tartás. A nyájat egész év­ben a pusztákon legeltetik, s az állatok télen a hótakaró alól ka­parják ki az élelmet. Amikor azonban nagy hó esik, éhhalál, az úgynevezett fehér „dzud” fenyegeti a nyájakat. A 2,4 milliós országban összesen mintegy 500 ezer em­bert érint közvetlenül a vész, van olyan tartomány, ahol a la­kosság 84 százaléka marad megélhetés nélkül. Mivel a szinte teljesen önellátóan élő nomád családok esetében az állat az egyedüli táplálékforrás, az ENSZ katasztrófákkal foglalkozó szervezete (M­DMT) arra figyel­meztet, hogy több térségben is éhínség alakulhat ki. A mezőgazdasági és ipari mi­nisztérium eddigi intézkedései nem bizonyultak hatékonynak, bár valamelyest csökkentették a pusztulás mértékét. A szaktárca számára a legnagyobb problémát a felkészülés során az okozta, hogy a hatalmas távolságokon a közlekedés igen nehézkes, a Ma­gyarországnál tizenhétszer na­gyobb államban szétszórtan élő pásztorok nyájait egyszerűen le­hetetlen elegendő takarmánnyal ellátni. A minisztérium még ősszel úgy próbálta megelőzni a­­ katasztrófát, hogy a legveszélyez­tetettebb helyeken élő pásztorokat nyájukkal együtt biztonságosabb helyekre irányították át, ahová ta­karmányt tudtak szállítani. Jólle­het a mostoha időjárási körülmé­nyek miatt minden évben állatok tízezrei pusztulnak el, arra azért senki sem számított, hogy a ta­valy nyári súlyos szárazság után az idén a zord tél akadályozza meg az állatokat az élelemszer­zésben. Sokfelé, ráadásul már a szoká­sosnál korábban, októberben le­esett az első hó, ami egyes terüle­teket csaknem elzárt a külvilágtól. Néhány héttel később már állat­hullás fenyegette az ország magas fekvésű nyugati megyéit, s a kor­mány rendeletére a déli megyék­ből száz tonna takarmányt küldtek a bajba jutott pásztorok megsegí­tésére. A szűkös tartalékok azon­ban hamar elfogytak, s a meglévő mennyiség szállítását is akadá­lyozta ősszel, hogy augusztus vé­gétől az Oroszországtól vásárolt benzin áremelkedése miatt króni­kus üzemanyaghiány lépett fel. Országszerte, vidéken szinte min­denhol, de még Ulánbátorban is hetekig állt a járművek többsége. A benzinhiány csak novemberre szűnt meg, addigra viszont már a vidéki földutak csaknem járhatat­lanná váltak a megállás nélkül sza­kadó hótól. A mostani állathullás felveti az ország legégetőbb problé­máját, az állatorvosi ellátás hi­ányát is. Mongóliában jelenleg szinte teljesen hiányoznak az állategészségügyi előírások, az ország egyetlen oltóanyaggyár­tója, a hetvenes évek technológi­ájával épült Biokombinát mára elavult, az oltóanyagokat kül­földről kellene importálni - ar­ra azonban nincs pénz. Viszont az esetleg devizatermelő hús­kivitel addig elképzelhetetlen, amíg életbe nem lépnek a szi­gorú szabályok. A kormány ugyan igyekszik az állattartók segítségére siet­ni, de a szűkös költségvetés miatt erre nincs sok lehetősége, ezért az országban működő nemzetközi szervezetekhez és külképviseletekhez fordult tá­mogatásért. (HVG) Elhullott állatok ■ kaleidoszkóp Olajbogyós áram Olivabogyó-üzemű villamos erőműveket építenek Spanyolországban. Bár a kiváló minőségű olívaolaj­nak elsősorban a konyhákban a helye, a legnagyobb spanyol áramtermelő cég, az Endesa úgy döntött, hogy a sajtolás utáni olajbogyó-maradványok elége­tésével nyer áramot. Rögvest két olívaüzemű hőerő­művet is megépít Spanyolország legfőbb olívater­mesztő vidékének közepén. A sajtolás „salakanyagá­tól" egyébként elég nehéz megszabadulni, mert ve­szélyes lehet a környezetre. A bogyómaradvány ugyanakkor igen tiszta fűtőanyag. Régebben el is tü­zelték, ám mára már annyira ritka Spanyolországban a „ bogyófűtésű " otthon, hogy a sajtolóüzemek képte­lenek megszabadulni hulladékuktól. Nem hagyják nyugodni Tudjmant? Franjo Tudjman síremlékének felszámolását, és a néhai horvát elnök földi maradványainak más helyre temetését kezdeményezte Zágrábban egy társadalmi szervezet. A horvát fővárosban a sírhelyjog érvénye­sítését ellenőrző társadalmi szervezet vezetője állás­­foglalást tett közzé, amelyben azt állította: a megfele­lő engedélyek nélkül alakították ki a zágrábi Mirogoj temető Krisztus Király kápolnájánál Tudjman sír­helyét, ezért azt le kell bontani, és a független horvát állam első elnökének földi maradványait a temető más részén kell eltemetni. Zeljko Jurkovic azt is állí­totta, hogy a Tudjman-sírhely kialakításához nem szerezték be a kulturális emlékek védelmével foglal­kozó intézet engedélyét sem. „Ez azt jelenti, hogy Tudjman síremlékét törvénytelenül alakították ki, így azt le kell bontani ” — hangsúlyozta Jurkovic. Skalpjogfosztás Kanada fontolóra vette, hogy hatálytalanítja azt a 244 éves törvényt, amely jutalmat ígér az indián skal­pokért a vadászoknak. Az indiánok lenyúzott fejbő­rének állami prémiummal ösztönzött gyűjtését a haj­dani legérintettebbek leszármazottai, az indiánok kérték, miután kiderült, hogy a „szubvenció" még mindig érvényben van. A „ vadászszokás " ugyan sze­rencsére már jó ideje nem dívik, és az indiánok nem­igen tartanak a skalpolástól, de sérelmesnek találják magukra nézve, hogy a törvény még mindig érvé­nyes. Ezért aztán - Új-Skócia kormányhivatalain keresztül - kérték, hogy Ottawa nyilvánítsa ki: aki indiánt skalpol az nem kap az államtól pénzt. Illetve nem pénzt kap. Műholdas „dédidetektor ” Elkódorgott idős emberek felkutatására műhol­das rendszert fejlesztenek ki Japánban. A műhol­das „nagyikeresőt’’ megalkotó cég biztos abban, hogy szolgáltatása nagy jövő előtt áll: egyre töb­ben fogják keresgélni önmagukról gondoskodni már képtelen idős hozzátartozóikat az egyre job­ban elöregedő lakosságú Japánban. A rendszer lelke egy műhold és egy jeladó. Utóbbit az elkódor­­gásra hajlamos néni/bácsi ruhájára vagy közvetle­nül a testére kell rögzíteni. A rokonoknak azután, ha nem találják a dédit, csak be kell szólniuk a szolgáltatóhoz, amely számítógépükre térképet küldve jelöli meg, hol van épp a „család körö­zöttje ". A „ nagyikereső ” rendszert a tervek sze­rint az idei év vége felé fogják tesztelni, és 2001- től indítják be. HARGITA NÉPE- közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizott­ság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős ki­adó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45. sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda. Pf. 36. Tel.: 066-110507 - tájékoztatás: 066-172633- reklám, ügyvitel; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepeffltopnet.ro. Web: http://www.topnet.ro/hargitanepe A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül, . J , f­­ , t j__________________________ (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés és nyomás: EUROPRINT Kft., Csíkszereda, Körösi Cs. S. u. 7. sz. Tel.: (066)-114557. 2

Next