Hargita Népe, 2005. március (17. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-21 / 66. szám

Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XVII. évfolyam, 66. (4263.) szám 2005. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ 8 oldal ára 5000 lej (50-bani) Minőségi, német PVC ablakok Most 5 kamrás profilból MÉG OLCSÓBBAN, mint a régi, 3 kamrás profilból ROM-WALD, Kft\ \ """ PetfasTemesvár sgr. 24 sz. tel.: 317547, 371600 Zablak az országra Emlékezés a fekete márciusra A tizenöt évvel ezelőtti „fekete március’’ véres napjairól két helyszínen is megemlékeztek szombaton Marosvásárhelyen. Az RMDSZ a Bernády Házba hívta meg azokat, akik 1990. március 19-én a Bolyaiak terén a szövetség akkori székházának padlásán rekedtek. E rendez­vényre meghívást kaptak az ak­kori események áldozatainak - Gémes István, Csipor Antal, Kis Zoltán - leszármazottai, illetve a börtönt megjárt Cseresznyés Pál és Juhász Ilona, valamint Sütő András író. A másik megemléke­zést a Kultúrpalota nagytermé­ben tartották, ahol a résztvevők megtekintették az akkori véres eseményeket megörökítő film­­felvételeket is. A rendezvényen részt vett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Király Károly, az RMDSZ volt elnöke. • Tőkés szombaton keményen bírálta az RMDSZ által kidolgo­zott kisebbségi törvény terveze­tét. „Nem mondom, hogy mind­az, amit a tervezet tartalmaz, nem fontos, azonban semmi újat nem hoz például az 1945-ös nemzeti kisebbségi törvényhez képest. Részleteiben talán vannak új ele­mei, de tulajdonképpen kikerüli fő követelésünket, a közösségi autonómiát” - mondta Tőkés. • Tőkés nem fogadta el Markó Béla szombatra szóló meghívá­sát. A szövetségi elnöktől kapott választ elfogadhatatlannak ítélte a püspök. - Szomorúan konstatá­lom, hogy a válasz nem érkezett faxon vagy drótpostán, hanem az RMDSZ-Tájékoztatón keresztül. Ez felrúgja az elemi levelezési etikettet. A Köcsög utcai találko­zóval kapcsolatban kifejtettük véleményünket és ragaszkodunk a mindkét fél számára elfogadha­tó helyszínhez - nyilatkozta Tő­kés az EMH-nak. A húsvétot megelőző vasárnap a katolikusok Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek, ami­kor hozsannával és pálmaágakkal köszöntötték az érkezőt. Nálunk a korán nyíló fűzfa barkája helyet­tesíti az eredeti délszaki növényt, virágvasárnap barkát szentelnek. 1996-tól kezdődően hagyomá­nyosan a csíksomlyói kegytemp­lom udvarán helyi fiatalok, a Se­gítő Mária Gimnázium volt és je­lenlegi diákjai bemutatják a Pas­siójátékot. Tavaly virágvasárnap Magyarországon vendégszerepel­tek a darabbal, tegnap ismét a kegytemplomk udvarán idézte fel Jézus keresztútját megdöbbentő hitelességgel közel hatvan fiatal. A csaknem ötven előadást megért Passiójáték koreográfiáját Svella Adél készítette. A narrátor hang­ját Kosztándi Zsolt kölcsönözte. SZÉKELY JUDIT ÁRVIZEK MEGYÉNKBEN Medrükből kilépett folyók Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hétvé­gén az Olt és a Maros mentén fekvő Hargita megyei települések. Az enyhe időjárás okozta gyors hóolvadás miatt megduzzadtak a patakok, az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat ön­tött el, akadályozta a közlekedést. Az áradás már pénteken megkez­dődön, amikor a Madaras-pataka ki­öntött. Az ár 30 ház udvarát, pincéjét árasztotta el, egy­ községi utat mint­egy 2 kilométeren. A Maros Gyer­­gyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Ma­roshévízen közel 1 kilométeres jég­torlasz képződött a folyón. Szárhe­gyen 50 lakásba és közel 1000 pin­cébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. A községben 500 hektár mező­­gazdasági terület került víz alá, az áradás elérte a 12-es országutat is. Szentdomokoson a 12-es országút­ra folyt ki a víz mintegy 2 kilométe­ren, Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás ne­hezítette a közlekedést, ezt az aka­dályt sikerült elhárítani. Szombat hajnalra már kiöntött Maroshévízen a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el. Az eró­zió koptatta hegyoldalakról lezú­duló gyorsvizű patakok több há­zat érintettek, de elérte a víz a 15-ös országutat, elöntötte a pia­cot, a város több utcáján is nehe­zen lehetett közlekedni. Kele­menpatak városrészben 20, Lun­­kányban szintén 20 háztáji gaz­daság szenvedett árvízkárokat. Tegnap délelőtt a polgárvédelmi felügyelőség szakemberei fel­robbantották a Maroson képző­dött jégtorlaszt, a folyó vize je­lentősen apadt. A bajba jutott emberek szerint a csendőrök ki­vételével, akik gumicsónakkal szállították el az embereket a ve­szélyeztetett házakból, nem kap­tak számottevő segítséget a ne­héz pillanatokban. Salamoson 50 hektár kaszáló, Remetén 70 ház (Folytatás a 8. oldalon) KOVÁCS ATTILA Csíkjenőfalva főutcáján torlaszokkal igyekeztek védekezni az ár ellen SPORT 3-4-5. oldal ár napra március idusától. c­ íme virágvasárnap ,köszön­­tött ránk, a jeruzsálemi bevonu­lás pálmaágas, szamaras emlé­ke, amikor a Megváltót nagy sze­retettel és reménységgel ünne­pelte a nép, a gyermekek. Nem fütyültek, nem fújták a sípot a vá­ros lakói, hanem virágokat, pál­maágakat szórtak a diadalmasan bevonuló lábai elé. A megváltás szamaras emléke, a fűzfa- --­­barka szerény ezüstje ra­gyogta be tegnap az ünne­pet, amellyel kezdetét vette a tavaszi ünnepkör. Nem mindig kerül ilyen közel­be március idusa és virágvasár­nap. A tegnap ugyanis még „ nyíltak ” a negyvennyolcas em­lékművek, szobrok lábához he­lyezett koszorúk virágai, és a könyvesboltok kirakatában ra­­gyogtak a negyvennyolcas for­radalomról és szabadságharc­ról szóló régi és új könyvek Pe­tőfi, Kossuth, Széchenyi, Jókai és mások portréival. Persze, a forradalom, a szabadságharc során a harcosok, a huszárok nem szamárháton vonultak be a városokba, hanem ficánkoló, pompás paripák hátán, pompás öltözetben, sokszor díszmagyar­ban. Mindkét bevonulás emléke szent a számunkra, akkor is, ha az egyiknek egyházi, egyetemes történelmi gyökerei vannak, a másiknak csak nemzeti... Olvastam valahol, hogy már­cius nem csupán egy hónap az év tizenkét hónapja között, ha­nem külön évszak. Valahol a tél Holnapi tavasz és a tavasz között. Az idei márci­us esetében talán ez fokozottab­ban érvényes, hisz március idu­sa, virágvasárnap és húsvét ke­rültek egymás mellé a gyéké­nyen, mondhatni úgy, hogy fé­nyükkel kölcsönösen bearanyoz­zák egymást. Persze, közreesik a nagyhét is a megpróbáltatások, a keresztutak, a stációk emléké­vel, de a tavaszi újjászületés és a feltámadás misztériuma feloldja a gyászt, a bánatot, az elszenve­dett megaláztatást. Igen, március idusa, virágva­sárnap, húsvét egy csokorba köt­ve, miközben naptár szerint is már itt a tavasz, amelyet madár­csicsergés hirdet. Itt is, ott is ri­gót láttam, hallottam fütyörészni, s ez biztos jele a tavasz érkezésé­nek! A hét végén tavaszi eső do­bolt a bádogtetőn, ez is egyfajta ébresztőként, térzeneként hatott. Kellemes volt a fülnek Kellemes a fülnek a rigó­fütty, kellemes a tavaszi eső dobolása az ablakon vagy a garázsok tetején - vi­szont kellemetlen, amikor tömegek kezdenek tavaszi füttykoncertbe, mintha az egész stadion futballbíró len­ne. A stadionban talán csak egyetlen játékos toporzékol, és mindig az utolsó percben be­rúgja a fekete labdát a saját hálójába. Talán ezért fújja az sípot a bíró helyett a nép... Nem kell sípot adni a nép szá­jába, hadd fújja a sípot egyedül a futballbíró, vagy inkább ő is menjen pimpót szenteltetni, húsvét másodnapján locsolni. A rigó, az fütyüljön! Virágva­sárnapján is, a nagyhéten is, húsvétkor is. Az a­ dolga... FERENCZ IMRE ! Mesés tojások A székelyudvarhelyi Artera Ala­pítvány idén is otthont adott a hagyo­mányos húsvétváró, Mesés tojások elnevezésű rendezvényének. Idén fő­leg az alkotás, illetve a gyerekeknek szóló programok kerültek előtérbe, ugyanis első ízben a Kipi Képi Egyesület is részt vállalt a rendez­vény szervezésében. A vásári han­gulatról néhány kiállító kézműves gondoskodott, Kovács Dénes üveg­fúvómester munkáiból pedig tárlatot is nyitottak a szervezők. A szombat este záruló rendez­vény ideje alatt csángóföldi, bu­kovinai mesteremberek tanítot­ták a (hímes) tojásfestés fortélya­it kicsiknek, nagyoknak, külön­böző vidékek mintakészletéből és tojásfestési módszereiből kap­tak ízelítőt az érdeklődők. Az ün­nepváró program múlt héten hús­véti játszóházzal vette kezdetét a betlenfalvi kultúrotthonban, az itt készült alkotásokból hétvégén kiállítás nyílt a Kornis Ferenc ut­cai Artera Házban (képünkön). Ezzel egy időben, a szervezők ál­tal meghirdetett, nyuszifészek és egyéb, a húsvéthoz kötődő pályá­zatok kiértékelésére is sor került. SZÁSZ EMESE Posztumusz Magyar Örökség-díj Nagy Imrének Immár 38. alkalommal adták át a Magyarország Alapítvány által életre hívott Magyar Örökség-díja­kat szombaton Budapesten. Ezzel a rangos díjjal korunk, valamint a XX. század első felének legjelentő­sebb magyar teljesítményeit jutal­mazzák. Az elismerés odaítéléséről a Magyar Örökség és az Európa Egyesület által felkért bírálóbizott­ság dönt, állampolgári javaslat alapján. Az idén hét személyiség részesült elismerésben, posztumusz Magyar Örökség-díjas lett me­gyénk, Csíkzsögöd neves szülött­­­je, Nagy Imre festőművész. Hámori József, a Magyar Örök­ség és az Európa Egyesület bíráló­­bizottságának elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke ünnepi beszédében azt hangoztatta: „Erkölcsi alap és hit nélkül a dol­gok nem mennek, anélkül nincs jövő.” Majd hozzáfűzte: az idei hét díjazott mindegyikéről elmondha­tó, hogy ennek megfelelően éltek.

Next