Hargita Népe, 2007. június (19. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-30 / 150. szám

4-HN MAGAZIN Július: Szent Jakab hava Július az év hetedik hónapja a Ger­­gely-naptárban. Az ókori római nap­tárban viszont az ötödik hónap volt, amikor még az év márciussal kezdő­dött, ekkor még Quintillisnek, ötödik­nek hívták ezt a hónapot, majd később Julius Caesarról nevezték át júliust. A népi kalendárium Szent Jakab havá­nak nevezi. A horoszkóp csillagjegyei közül a Rák (június 21. - július 22.) és az Oroszlán (július 23. - augusztus 22.) esik júliusra. Bár a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi, a hónap elején másik nevezetes nap szerepel. július 2. Sar­lós Boldogasszony ünnepe, Szűz Máriának Szent Erzsébetnél, Keresz­telő Szent János anyjánál tett látoga­tásának emléknapja. Mivel ez az ün­nep az aratás idejére esett, ezért Magyarországon a többi Boldog­asszony-ünneptől a sarlós jelzővel különböztették meg. A népi hagyomá­nyokban Sarlós Boldogasszony napja az aratási szokásokkal, az aratás meg­kezdésével fonódott össze. Idén vi­szont az aratás a melegebb vidékeken már Péter és Pál napja előtt megkezdő­dött. A népi megfigyelés időjósnapnak is tartja, ha ezen a napon esik az eső, akkor utána negyven napig biztosan esni fog. Július 5. Emese és Sarolta nap­ja, a magyar történelem két fontos női személyiségének a keresztneve. Emese Almos fejedelem anyja. Fiát egy csodálatos álom emlékére Almos­nak nevezték el, s a turulmadár lett az Árpád-ház totemmadara. Az Emese név a régi magyar eme - nőstény, anya - szóból származik. Az emik ősi ige eredeti jelentése: szopik, ezzel függ össze az emlő, az emle szó is. A Sarolta név török eredetű, jelen­tése: fehér menyét. A Sarolta nevet Géza nagyfejedelem felesége, Szent István király anyja viselte. A króni­kák szerint bizánci rítus szerint keresztelték meg, majd a veszprémi szállásán püspökséget is alapított. Heves természetű asszony volt, kivá­lóan lovagolt és vívott. Géza halála után Koppány az ősi jog alapján kísér­letet tett arra, hogy feleségül vegye. Július 11. Lili névnap. A Lili a li­liomból kialakult női név. A liliom nemzetközileg elterjed szó, a latin lilum átvétele. A liliom a magyar nyelvben a szüzesség jelképe is. Liliomtiprásnak nevezik a kiskorú le­ánygyermeken elkövetett erőszakot. A liliom a Szentírásban is a legismer­tebb növény, ősi jelkép, a fény, az élet, a tisztaság és a reménység jelké­pe. Mivel a fehér szín a világosság jel­képe is, a liliom Krisztusnak és a vi­lág világosságának a kelléke. A piros virágú tűzliliom viszont Krisztus szenvedésére és halálára utal. A le­genda szerint a liliomok Jézus Krisz­tus szenvedéséig fehér színűek vol­tak, a Getszemáni-kertben büszkén és gőgösen ágaskodtak. Ám amikor a vérrel verejtékező Megváltót megpil­lantották, felismerték gőgjüket, elpi­rultak, és piros liliommá változtak. Július 25. Jakab napja. A Jakab ismeretlen jelentésű héber név. A bib­liai hagyomány az ószövetségi Jaka­bot Jákobnak tartja. A név női válto­zata Jakobina. A név az egész világon elterjedt, ilyen az angol James, Jim, Jimmie, Jumbo, a francia Jaques. Szent Jakab az első vértanú az apostolok közül. Sírja Spanyolország­ban, Compostellában van, s ez a leghí­resebb spanyol zarándokhely. A spa­nyolok Santiago nevével mentek a csatába, a meghódított Amerikában pedig sok Santiago nevű várost alapí­tottak. Júliusban tovább tart a virágözön. A búzatáblákban a kék szarkaláb mel­lett gyakori a mindig piros színű pi­pacs, de a rokon mák gyönyörű fehér színben is pompázhat. A mediterrán vidékeken nyitik az illatos oleander fehér, bordó és a barna különböző vál­tozataiban. Erről szólnak a képek. POMJÁNEK BÉLA Tigrisliliom Oleander virága Fehérliliom Az élet fonákja úcsúzzunk júniustól vérpezsdítően biztató hírrel: Budapesten, a Par­lament tövében 6500 szerelmespár (re­méljük: fiúk-lányok) egyidejűleg csóko­­lózott. A világrekordok Guiness-könyve legott jegyezte az eseményt, amennyiben a Fülöp-szigeteken idén, február 10-én ugyanebben a kellemes műfajban csak 6121 párt sikerült csókra mozgósítani. Nemzetileg azonban főképp azért daga­doz keblünk, mert csúcsdöntésével a magyar fiatalság végre tanúbizonyságát adta az egészséges testi örömök iránti hajlandóságának is. Nem egyébért, de Magyarország mind ez ideig veszélye­sen csökkenő népességével és öngyilkos­­sági világrekordjaival hallatott magá­ról. Gondoljunk csak az 1997 októberé­ben Tusnádfürdőn lezajlott IV. ro­mán-magyar orvoskongresszusra: a Kárpát-medence népbetegségeinek sorá­ban diagnosztizálta az itteni demográfi­ai helyzetet is. Elhangzott, hogy Ma­gyarország lakossága évente 35-40 ezer fővel csökken, ami biológiai öngyil­kosságnak is felfogható. A megoldás nem a határon túli fiatal magyarok be­vándorlása lehetne, hanem a három­gyermekes család modelljének népsze­rűsítése - állapították meg az orvosok. Kimondták azt is, hogy Magyarország világelső az öngyilkosságokban. És ak­kor hogyne repdesne szívünk az öröm­től, hogy kerek tíz év elteltével szépséges anyaországunk a másik végletben dönt világrekordot: a csókolózásban! Isten tartsa meg a bajnokokat, példájuk talál­jon minél több követőre, majd lépjenek to­vább a tettek mezején, és kilenc hónapok teltével egészséges kisdedek követeljenek helyet maguknak a magyar ég alatt! Legyen hát a múlté népességcsökkenés, öngyilkosság, és jókedvünkben marad­junk a csóknál A pesti hír olvastán némi hiányérzettel maradtunk: a tudósítások­ból sajnos nem derül ki, a csók mely vál­fajait művelték a bajnokok. Mert ha a szakirodalmat fellapozzuk, meglepő isme­retek birtokába jutunk. A már nálunk is közkinccsé vált Káma-szútra, alcíme sze­rint a szerelem tankönyve lányok számá­ra felsorolja és ismerteti az egyszerű, a reszkető és az érintkező csókot. Régmúlt idők más indiai szakértői felnőttek szá­mára ajánlják az egyenes, a hajló, az el­forduló és a szorító csókot. Ráth-Végh István, a kultúrtörténeti kuriózumok legnagyobb magyar kutató­ja Szerelem, házasság c. könyvében (Budapest, 1975.) külön fejezetet szen­tel a népek csókolózási szokásainak. Kempelen Farkas magyar ezermester például 1791-ben így örökíti meg a tud­nivalókat: „Szájunkat kerekre csücsö­rítjük, mintha egy cseresznyemagot akarnánk kiköpni. Odaszorítjuk a megcsókolandó testrészhez, miáltal az ajkak köre légmentesen zárul. Ezután megkíséreljük, hogy ismét eltávolítsuk, de az áll nyomása folytán az ajkak erő­sen odaszorultak, s csak úgy szabadulhat­nak fel, ha fejünket hát­ravetjük és a levegőt be­szívjuk. A szétválasztás ekkor nagy csattanás­­sal megtörténik. Másik fajta a halk csók. Ennél ajkunkat nem préseljük olyan erősen oda, s a levegőt is könnyebben szívjuk be. Fejünket sem vetjük hátra, inkább ajkunk tapadásán enyhítünk egy keveset, ezáltal a levegő kétoldalt betódul, s az elválasztásnál a csattanás ereje csökken. Vannak azon­ban ügyetlen emberek; ezek nem csücsö­rítik eléggé zártan az ajkukat, hanem úgyszólván nyitott szájjal esnek neki a csókkal illetendő testrésznek, beszívják annak bőrét, mintha megköpülyöznék, s mikor az ajkukkal eltávolodnak, ned­ves folt marad utána, a keletkező hang pedig tompa és kellemetlen (utálatos cuppantás). ” Vajon a világrekord budapesti meg­döntői mindezen változatok közül me­lyiket részesítették előnyben? Bármelyi­ket is, a fiziológiai hatás ugyanaz lehe­tett, amelyet a Hargita Népe is megörö­kített olvasói okulására, amit 2001. március 3-án, a tavaszi nedvkeringés beindulásával közzétett: „Furcsa vibrá­lás a gyomorban, a vér lüktet, a hormo­nok rock-and-rollt táncolnak - ilyen iz­gató lehet egy csók. A sokat csókolózók átlagban tovább élnek - ezt bizonyította be az USA-ban hosszú id­őn át végzett tanulmány. A csók ugyanis lendületbe hozza a vérkeringést, a pulzusszám átmeneti­leg felmegy, ami szinte oxigénzuhanyt jelent a sejteknek. Szenvedélyes csók­nál neuropeptid szabadul fel, mely erősíti a szervezet ellenálló képessé­gét. A sokat csókolózó emberek között kevesebb a gyomorbeteg, az epebeteg és a vérkeringési problémákkal küsz­ködő. ”­lgen csábító kilátások olvastán nem marad más teendőnk, mint megérdek­lődni: mikor, hol lesz még egy világren­gető csókolózás? BARABÁS ISTVÁN Bajnoki csók „lendületbe hozza a vérkeringést” 2007. június 30

Next