Megyei Tükör, 1969. október (2. évfolyam, 94-97. szám)

1969-10-18 / 96. szám

A­­S VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! TÜKOR AZ IJKI­ KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT ARA 50 BAM­ II. ÉVFOLYAM 96. SZÁM AZ AKTÍV BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS JEGYÉBEN „Ceauşescu román államfő és Maurer miniszterelnök in­diai látogatása újabb bizonyí­ték amellett, hogy a szocialis­ta Románia külpolitikájának tengelyében az államok közöt­ti megértésre, együttműködés­re való törekvés áll, függetle­nül a társadalmi rendszerek közötti különbségektől, min­den olyan esetben, amikor a kölcsönös megértés az érde­kelt államok és az egész em­beriség ügyét szolgálja“ — e­­zeket a mondatokat olvashat­tuk a napokban a világlapok hasábjain ; a Román Kommu­nista Párt és a kormány ilyen vonatkozású törekvéseit tükrö­ző megjegyzéseket sugároznak a rádióadók — túlzás nélkül mondhatjuk — szerte a vilá­gon, hazánk legmagasabb szin­tű küldöttségének indiai láto­gatása kapcsán. Mint arról a napilapok már hírt adtak, Nicolae Ceauşescu Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának elnöke, feleségével Elena Ceauşescu­­val, Ion Gheorgh­e Maurer, a Minisztertanács elnöke, felesé­gével Elena I Maurerrel, eleget tett Varahagiri Venkata Giri köztársasági elnök és Indira Ghandi asszony miniszterel­nök meghívásának, és baráti látogatásra Indiába utaztak. India, földünk egyik legna­gyobb és legnépesebb országa 500 millió lakost számlál. Hi­vatott vezetői tehát a nehéz harcok során kivívott függet­lenség után félmilliárd embert vezetnek új utakon, Mahatma Ghandi, a nép nagy fia taní­tásai alapján. Ez a harc csak az első üt­közetekben jelentette a brit gyarmati uralom igájának le­rázását. Ma, a küzdelem talán kevésbé látványos, de annál szívósabb, második fázisában a belső reakció ellen folyik. Ezekről a célokról Varahagiri Venkata Giri köztársasági el­nök annak a pohárköszöntő­nek során is szólt, melyet az államtanácsunk elnöke tiszte­letére adott fogadáson mon­dott : „Szocialista típusú tár­sadalmat kell felépítenünk — mondotta többek között Giri elnök — olyan társadalmat, a­melyben a jóléthez és a méltá­nyossághoz való jogot minden állampolgár, születésétől kezd­ve örökli“. Ezek az Európá­ban talán magától értetődő gon­dolatok és az e gondolatokra épülő kormányprogram, rend­kívüli jelentőséggel bír egy o­­lyan országban, ahol koráb­ban — s ezt a gyarmatosítók minden területen kihasználták érdekeik védelmére — kaszt­rendszer uralkodott, melyben a honpolgárok születésüktől fogva egyenlőtlenek voltak. Nicolae Ceauşescu elvtárs e fogadáson elhangzott pohárkö­szöntőjében hazánk népének legmélyebb rokonszenvéről biz­tosította India népét. „A román nép mély szolida­ritás érzésével követte az in­diai népnek, haladó erőinek harcát az idegen járom lerázá­sáért, a gyarmati uralom alóli felszabadulásért, a nemzeti függetlenségért" — mondotta többek között, majd az EKP- nak a X. kongresszuson lefek­tetett külpolitikai irányvonala (Folytatása a 11. oldalon) BORTNYIK GYÖRGY felvétele miért késlekednek...? Közismert, hogy megyénk mezőgazdasági termelőszövet­kezetei évről évre jelentős pénzjövedelemre tesznek szert a burgonyatermés egy részének értékesítéséből, az állami ter­ménybegyűjtő vállalatokkal kötött szerződés alapján így a múlt évben 59 millió lejt vételeztek be burgonyaértékesítés­ből, ami a növénytermesztési bevételek 43,5 százaléka, és több mint 25 százalékát képezi az MT­SX-ek összjövedelmé­nek. A burgonyatermesztésből megvalósított jelentős jövede­lem teljes mértékben érthető, hiszen termelőegységeink nagy részében a természeti adottság kedvező, egyes területeken pedig nagyon kedvező, a nemzetgazdaságilag annyira fontos növény termesztéséhez ; hozzáértő, megfelelő gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező gazdáink vannak, és vidékünkön nem­zedékről nemzedékre örökölt hagyományokra támaszkodik. Ebben az időszakban az MTSZ-ek vezetőtanácsainak nemcsak az a feladata, hogy megszervezzék és levezessék az őszi munkálatokat, hanem ezzel párhuzamosan teljes egészé­ben eleget kell tenni a leszerződött termékek átadásának is. A termelőszövetkezeti tagság a vezetőség, honpolgári, haza­fias kötelességének kell hogy tekintse a központosított alap­ra szánt burgonyamennyiség leszállítását, s ezért minden tőlük telhetőt meg kell tenniük. A feladat teljesítése nem tűr haladékot, már csak azért sem, mert mindenki által is­mert tény, hogy a bármelyik pillanatban beköszöntő, huza­mosabb ideig tartó késő őszi fagyokra — jelentős vi­tartal- Câmpeanu Simion agrármérnök (Folytatása a 4. oldalon) (Folytatása a 4. oldalon) KÉSZÜLJÜNK FEL AZ ÁLLATOK TELELTETÉSÉRE Nagy gond minden évben ez a felk­észülés. Az a vezető­tanács jár el helyesen, amelyik az őszi betakarítási kampámy­­nyal párhuzamosan az állatállományról is gondoskodik Ez is hozzátartozik a jó munkaszervezéshez. Az őszi hónapok­ban az állattenyésztésben szaporodnak a tennivalók, mer a jövő évi termelés megalapozásáról van szó. A juhok befedez­­tetése, az állatok istállózása, a férőhelyek biztosítása, az őszi legeltetés megszervezése, a takarmányalap biztosítása nem­ könnyű, hozzáértést igényel. A megfelelő, szakszerű elhelyezés egyik égető kérdése gazdaságainknak. Ettől függ, hogy az állatállományt mennyi­re tesszük ki az időjárás szeszélyeinek. Az állatoknak nagy megpróbáltatást jelent a tél. Ha fáznak, ha a szálláshely sö­tét, párás, ha hiányzik a mozgás, a tiszta levegő, a napfény, romlik az anyagcsere, csökken a termelés. Több takarmány szükséges egy kilogramm súly felvételéhez. Kevesebb lesz a tej, szóval kevesebb és drágább a termelés. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy a feltételek biztosítását minden év­ben későn kezdik meg a termelőszövetkezetek. Márpedig a betört ablakok, a rossz ajtók egész nyáron az istállókon dí­szelegtek. Néhol az állat alig tud állni a felszakadozott hid­­ráson. Mindezt ki lehetett és ki kellett volna javítani. A kés­lekedésre és a nemtörődömségre könnyen ráfizetünk. Az is­tálló kitakarításának, meszelésének, fertőtlenítésének fontos­sága ismeretes, a hazatérő jószágot mégis piszkos szállás­hely fogadja. Hogy miért ? Nehéz rá feleletet adni, hisz a takarítás és meszelés nem követel különösebb szakképzettsé­get. Ha felelősségre vonjuk a brigádost, sértődötten mész­­hiányról panaszkodik. Érdekes, hogy a múlt ősszel is hiány­zott a mész vagy a seprű. A szellöz­tetőberendezés a legtöbb­ termelőszövetkezetben hiányzik. A falba vágott néhány lyukkal a szellőztetőberen­­dezést megoldottnak tekintik, pedig mennyire káros a nyir­kos, ammóniákkal telített levegő, nemcsak az állatra, hanem a gondozókra is. Ezért lehet érezni a tehenész mesterségét már messziről. Sokszor csupán a szellőzetlen, rossz istálló­jz oka az újszülött állatok megbetegedésének és elhullásának. Gondoskodjunk az ellető istálló jobb téliesítéséről. Az újszü­löttről­ való alaposabb gondoskodás érthető, mert a hőszab­á­­lyoz­ó képessége nincs kifejlődve, és hogy nem tud megbirkót- Szász István

Next