Megyei Tükör, 1970. augusztus (3. évfolyam, 137-141. szám)
1970-08-08 / 138. szám
A sokoldalúan fejlett szocialista társadlom kialakulásának folyamata döntő befolyást gyakorol a tömegek öntudatára. A nemzetgazdaság és a nemzői kultúra fejlődéséért, a társadalmi élet tökéletesítéséért folyó tevékenység, a politikai nevelő munka mélyreható átalakulásokat eredményez a nép szellemi életében, s kivetíti a legelőrehaladottabb erkölcsi-politikai vonásokat. Alaposan indokolt tehát pártunk különös figyelme, melyet — a X. kongresszus dokumentumainak szellemében — a politikai-ideológiai munkának, ama nevelő tevékenységnek szentel, amendáltal a széles tömegek államin kapcsolatba kerülnek mindazzal, ami énekeset a jelenkori kultúra, a tudományi és a technika nyújt, tökéletesítik szakismereteiket, elsajátítják pártunknak a világról és a társadalomról vallott nézetét — a dialektikus és történelmi materializmust —, kialakítják pozitiv állampolgári magatartásukat. A politikai nevelő munka célja : pártunk és államunk politikájának népszerűsítése és megmagyarázása, a dolgozók széles tömegeinek a szocializmus eszméinek szellemében való nevelése, mozgósításuk szocialista társadalmunk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítására, mind hatékonyabb öntudat-formáló eszközök alkalmazása a gazdasági, ipari és mezőgazdasági egységekben, intézményekben, községekben és falvakon. A politikai munka bonyolult, sajátos eszközei révén elmélyítjük az emberek tudatában feladataik jelentőségét, s tettekre sarkalljuk őket. Nyilván a politikai munka eszközeinek számos és igen változatos formáit alkalmazzuk a gyakorlatban. A cél azonos a gazdasági feladatok teljesítésének elősegítése. Ilyen értelemben hat a faliújság is, a legjobb szemléltető propaganda-eszköz. Mint ismeretes, a faliújság hatékony nevelő, népszerűsítő, tájékoztató és mozgósító eszköznek bizonyult. Az évek során azonban formálissá vált, hatékonysága csökkent. Miért ? Mert sokan azt hiszik, hogy a faliújság elavult, túlhaladott eszköz. Az igazság az, hogy éppen a formalizmus miatt tűnt elavultnak. Ezzel szemben soha sem tekinthető elavultnak az olyan propaganda eszköz, mely a környező élet lüktetéséből táplálkozik, s mely mind újabb téma-forrásokra, kifejezési formákra lel. A tapasztalat bizonyítja, hogy ott, ahol a faliújság szerkesztőbizottsága mindig az újat, az eszmei tartalom állandó felfrissítését tűzte célul, s a való életből merítette anyagát, a faliújság hatékonyan működött, s eredményessége meg is látszott az emberek életében, munkájában. Áprilisban gyűlést tartott az EKP KB propaganda- és politikai tömegnevelő munkával foglalkozó komissziója. Megvitatták az ipari és mezőgazdasági feladatok teljesítését elősegítő politikai és műszaki-gazdasági propagandatevékenység kérdéseit. A résztvevők többek között a politikai tömegnevelő munka tartalmáról, formáiról és módszereiről tárgyaltak. Rámutattak : fel kell újítani a faliújságnak, mint a tömegpolitikai munka fontos tényezőjének szerepét. Természetesen, a faliújságok tevékenységének felújítása korántsem tételez fel visszatérést a túlhaladott kifejezési formákhoz. A hoszszú cikkek, általános vonatkozású szerkesztőségi anyagok nem vonzották az olvasókat, hiszen a sajtóban hamarabb megkapták az ilyen jellegű tájékoztatást. A faliújság nem nyomtatott hírlap. Jellegénél fogva operatív, mozgósító hatású kell hogy legyen. A közölt anyagok legyenek tömörek, életesek. Ilyen értelemben leginkább a szatirikus faliújság ajánlható. A szatírát főként az jellemzi, hogy elősegíti a feladatok teljesítését gátló hibák és hiányosságok közvetlen, gyors feltárását. A szöveges karikatúra, az epigramma, a bök vers, a hírközlöny, a heti krónika, a távirat, a nyílt levél, a közlemény, a bíráló portrévázlat s megannyi műfaj révén ostorozhatják az egyes emberek magatartásában mutatkozó visszásságokat. A bírálat persze legyen konkrét, névre szóló, találjon célba, s akkor biztosan felszámolják majd jelzett hiányosságaikat a megbírált személyek. A témakör, a kifejezési forma megválasztása ,igényes feladat, a tájékoztatás hitelessége és időszerűsége tekintetében egyaránt. A szépirodalomból és a nép ajkán élő alkotásokból egyaránt meríthetünk találó közlési modelleket, formákat, műfajokat : ilyen például a paródia, a szólás-mondás, az anekdota stb. Vonzó közlési forma a bíráló jellegű fénykép is. Minthogy a megye majd minden helységében működik foto-laboratórium, minden iskolában, kultúrotthonban, művelődési házban klubban állítsunk fel tehát fényképes-szatirikus faliújságot ! De a többi formákat se hanyagoljuk el : iparvállalati viszonylatban például a „Selejt-kirakatokra” gondolunk. A közölt szöveg legyen a lehető legvilágosabb, közérthető, célközpontú, konkrét. Az anyag „tördelése“ legyen alaposan átgondolt, emelje ki a közölt A FALIÚJSÁG a politikai munka fontos eszköze írta : Mátyás Árpád, az RKP Kovászna megyei bizottságának szektorfőnöke tényállást, legyen változatos és össze- * • hangolt. Időszakosan cseréljük. Ha * szükséges, „különkiadást“ is szerkeszt- hetünk. És ne felejtsük el, a faliújsá- got nyílt, forgalmas helyen állítsuk fel. Nem kötelező mindig bíráló anyagot közölnünk. Hiszen gyakran vagyunk ta-núi dicséretre méltó tetteknek, hősies magatartásnak. A faliújság tükrözte a tervfeladatok teljesítését, a munkaver- senyek eredményét, a termékek minő- lségének javítását, az önköltségi ár csökkentését, a szocialista munkafegye- lem erősítését is. A felújítás nyomán Kovászna megyében is újra életre keltek a faliújsággok. A vállalatok, intézmények, falvak és városok pártszerveinek, illetve pártszervezeteinek irányításával újjászerveztük a szerkesztő bizottságokat, összeállítottuk a „nyomdafestékre való“ anyagot. Számos helységben, ipari és mezőgazdasági egységben — a köpeei bányavállalatnál, Bodzafordulón, a kézdivásárhelyi készruhagyárban, Illyefalván, Gelencén, a szentkatolnai mezőgazdasági vállalatnál, a kovásznai fonodában, Zabolán stb. — máris érezhető az RKP megyei bizottsága propaganda osztályán dolgozó aktivisták segítségével újjászervezett faliújságok hatása. Másutt azonban nem értették meg kellőképpen a faliújságok határidőn belüli és igényes szinten való megjelenésének fontosságát. Következésképpen, az eredmény is várakozáson aluli : Kökösön, Mikóújfaluban, Szentléleken, Kőröspatakon, Bardócon, Hídvégen, Rétyen, Nagyborosnyón, a kovásznai bú- Porgyárban, a megyei építő-szerelő vállalatnál, a kézdivásárhelyi mezőgazda-sági gépesítési vállalatnál és másutt. A faliújság szerepéről és jelentőségéről indult véleménycsere továbbra is nyitva marad, hiszen az idő és az események egyre bővítik a témakört, gazdagodnak a kifejezési formák, a rendelkezésre álló publicisztikai műfajok. Tartalmilag a faliújság lényege mind azonos : életünk valóságának, gazdasá- gi tevékenységünknek, szocialista öntudatunk gazdagodásának, a sokoldalúan fejlett társadalmunk kialakításában elért eredményeink tükrözése. A HÉT HAVI IPARI TERV TELJESÍTÉSE Ipari vállalataink továbbra is sikerrel teljesítik tervfeladataikat. Hét havi össz- és árutermelési tervüket 102 százalékban teljesítették. A terven felül előállított 19 742 tonna szén, 1209 köbméter fenyő fűrészáru, 203 000 négyzetméter gyapot szövött áru, 80 tonna hús és 10 tonna húskészítmény, 4 tonna sajtféleség, 48 000 darab tégla jelzi sok más egyéb termék között, hogy vállalataink teljesítik a tervfeladatok túlteljesítésére vonatkozó vállalásaikat. A tervfeladatok túlteljesítését a termelékenység növelésével érték el ; az egy alkalmazottra számított termelékenység értéke 625 lejjel magasabb a tervezettnél. 2 Szent Anna tó ! Hosszú évszázadokon át az emberek képzeletben tündérekkel, mesebeli alakokkal népesítették be a tó környékét a roppant fenyőrengeteget. Aztán lassan megjelentek itt maguk az emberek, birtokukba vették a tavat, a fákat, az ózondús levegőt... Minderről talán mit sem tud az a kisdiák, aki most tanárai felügyelete mellett úszni tanul, s majd mint aki jól végezte dolgát, jóízűen fogyasztja el a hevenyében összevert nyírfaasztalról a párolgó paradicsomlevest. Azt hiszem, nem elég csupán annyit mondani, hogy ez a Szent Anna tavi táborozás élmény marad. Ennél sokkal többet jelent. Mert az a több mint 200 iskolás, aki itt megfordul, nemcsak tágabb tüdőveltér haza, hanem megtanulja azt is, hogyan kell közösségben, a közösségért élni, dolgozni. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, mennyire egészséges elképzelés volt a Szent Anna tó mellett úszótábort létesíteni. Természetesen, a három év előtti első próbálkozásból, majd a tavalyiból sok mindent lehetett tanulni, s bizonyára az idei is nagyon tanulságos lesz. De maradjunk egyelőre csak a tábornál. A megyei pionírtanács tehát immár harmadikszor verte itt fel a egy táborozás tanulságai sátrait, s abban is igazuk volt, hogy elnevezték ezt a helyet „vakációs falunak“. Valóban falu ez, sok sátorral, zöld-fehér zászlócskákkal, önálló konyhával, élelmiszerraktárral, kerítéssel. S megannyi életrevaló lakóval ,akik közül sokan itt próbálják ki először krumplihámozó, tűzrakó, fahordó tudományukat. Látni kellene azokat a mérkőzéseket, amelyeket a tábor lakói vívnak „holtkomolyan“ a tó többi lakóinak válogatottjával Persze, amazok is komolyan játszanak, hisz nem akárki az ellenfél, hanem a szentgyörgyi pionírház focicsapata. Ezek pedig tudnak futballozni. Vagy idézhetnek a tábortűz körüli vidám perceket, a a vendégművészek — mert ilyenek is akadnak — produkcióját, a táborban Szent-Annai Lantos Elemérnek ismert kolozsvári fiú emlékezetes Tinódi Lantos Sebestyén-estjét! És az emlékek közül nem maradhat ki a medvebrummogás semmilyen látogatójuk is volt már a pioníroknak. Természetes, hogy a jókedv, a szórakozás elsősorban a vezető tanároktól függ. S ők igyekeznek mindent megtenni, hogy ne legyen benne hiány. A négy egymásutáni csoport 50—50 tagja valóban nem panaszkodhat. Hogy mennyire népszerű és vonzó lett ez a tábor, azt bizonyítja a sátort verő iskolák nagy száma. Azok, akik nem juthatnak be a „faluba“ helyszűke miatt, a közvetlen szomszédságban ütnek tanyát, s ha nem is táborlakók, de a szórakozásba, mókába, munkába őket is bevopják. A delfin-akció tehát — így nevezik országszerte az úszás tanulására indított mozgalmat — Kovászna megyében sikerrel valósul meg Hogy lesznek-e majd innen kikerülő úszóbajnokok, azt egyelőre nem tudhatjuk. A lényeg viszont nem is ez, hanem amit a tábor parancsnoka mondott : Az úszás mellett megtanítják a gyermekeket arra is, hogyan kell együtt, közösségben élni.. . Péter Sándor megyei IK KOR KÓSA ISTVÁN, Középujta : „Felejthetetlen élmény marad számunkra a Deltában tett kirándulás. Szép volt Konstanca, Eforia, Mamaia, Hisztria, Tulcea, de a legszebb mégis a Delta volt. Hajón utaztunk két és fél nap. Napoztunk, játszottunk, és a legtöbbet nézelődtünk. Végeláthatatlan nádasok, gazdag állatvilág, kanyargós csatornák kötötték le figyelmünket. Ezúttal szeretném a középajtai kirándulók köszönetét kifejezni a pionírszervezetnek és Keszeg János igazgatónak, akinek nagy érdeme van abban, hogy mi kellemesen, hasznosan töltöttük el ezt a pár napot. tapanyilbina terilletr aia HI. évfolyam 138. szám