Megyei Tükör, 1971. október (4. évfolyam, 448-474. szám)
1971-10-24 / 468. szám
KIADÁS VASÁRNAPI AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. OKTÓBER 24., VASÁRNAP ÄRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 46«. SZÁM A SOKOLDALÚAK FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM MEGTEREMTÉSÉNEK TARTALMA ÉS FŐ IRÁNYVONALAI (Folytatás lapunk tegnapi számából) II. A termelőerők ésszerű — tudományos elosztása az ország egész területén 41 Hazánkban a termelőerőknek az ország egész területén való ésszerű tudományos elosztása a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének szerves része, amelyet az ország különböző részeiben a kapitalista rend idején létrejött gazdasági egyenetlenségek felszámolásának, a természeti erőforrások maximális kihasználásának és az összes munkaerők teljes és hatékony felhasználásának, a munkásosztálynak az ország minden részében és megyéjében a társadalomban betöltött vezető szerepe erősítése érdekében való számbeli növelésének, az összes állampolgárok — nemzetiségre való tekintet nélkül — teljes egyenlősége anyagi feltételei biztosításának, az egész ország civilizációs szintje emelésének ,a falusi és városi életfeltételek fokozatos közelítésének szükségessége határozza meg. A termelőerők ésszerű elosztása az ipari szempontból kevésbé fejlett országrészek és megyék beruházásának nagyobb volumene, a minden megyében és oszágrészben létező erőforrások ipari feldolgozása szintjének emelése, a helyi ipar tevékenységének változatossá tétele és a kisipari szövetkezeti hálózat fejlesztése, a szövetkezetközi és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó egységek fejlődése útján valósul meg. Megyénk gazdasági fejlesztésére fordított beruházások jelenlegi ötéves tervben az állam közt pontosított alapjaiból 2,8 milliárd lejt, a szövetkezeti hálózat alapjaiból pedig 500 millió lejt tesznek ki, összesen tehát 3,3 milliárd lejt. A beruházások eredményeképpen az ipari össztermelés értéke az 1970-es 1,5 milliárd lejről 1975-ben 2,8 milliárd lejre nő, ami 83,5 százalékos növekedést jelent, s 12,9 százalékos évi átlagos fejlődési ütemnek felel meg. Ezek a beruházások új ipari egységekben, társadalmi-kulturális létesítményekben és lakásokban öltenek testet. A jelenlegi ötéves terv idején épített lakrészek száma eléri a 6200-at. Rátérnek a városok és községek rendezésére a megyék által lefektetett tervek alapján. Az elkövetkezendő 15— 20 évben 250—300 új városi központ létesítését irányozták elő, megkettőzve ilyenformán a létező városok számát ; ugyanakkor magasabb szintre emelkedik az összes községek gazdasági-társadalmi élete. III. Változások a társadalmi szerkezetben ® Az ország gyors iparosítása eredményeképpen az elkövetkezendő két évtized végére az ország foglalkoztatott lakosságának a 80 százaléka a gazdasági élet nem mezőgazdasági ágaiban fog dolgozni. Ez forradalmi változást idéz elő a társadalmi szerkezetben, mély hatással lesz a munkásosztály vezető szerepének növelésére, a társadalmi munkatermelékenység szintjének emelésére és az egész nép anyagi és kulturális életfeltételeinek megjavítására. Társadalmunk társadalmi szerkezetében beálló fő változás az lesz, hogy a munkásosztály a nemzet legszámosabb osztályává válik. ( A tudománynak az egész termet folytatása a 2. oldalon) a tét ! a A korán leszálló őszi estén szakemberek gyülekeztek az árkosi agronómus házban. A Sepsiszentgyörgy környéki termelőszövetkezetek főmérnökeit mulasztásokkal is lehet vádolni ebben az órában, amikor már csak üzemekben, na, meg a szórakoztató egységekben folyik a munka. De most,non stop“ a mezőgazdásznak. A gépész nappal burgonyát perget, este szánt, az agronómus napközben intézi a bajokat, irányít, este pedig gyűlésezik. Közeledik november, 82 százalékra áll a burgonyaszedés és 63 százalékra a vetés. A megye utolsó előtti helyet foglal el az országos táblázatban, még a megnyújtott optimális vetési idős is lejárt. Ezért hát nem barátságos csevegés folyt itt az éjszakákban, hanem kemény felelősségre vonás. Immár rendkívüli állapotról beszélhetünk, amikor a magyarázatok s különösen a halogatás ideje lejárt. A vetés érdekében az erőgépek beosztásának kenyér sorrendje is hirtelen megváltozott. Vetés, burgonyaszedés, répalazítás, és legvégül a terményszállítás. Árkos az utóbbi három nap alatt csak 10 hektárt, Bükszád pedig 17 hektárt vetett. Most derült ki, hogy Málnásnak nincs elég traktora, Szentivánlaborfalván pedig a kint maradt szalma miatt nincs szabad terület, Uzon a kiutalt vetőmagot sem vette át idejében. Rövid latolgatás, után a végleges döntés a munkába állított vetőgépek számának növelése lett. Minden egységben 1—3 vetőgéppel többnek kell előkészíteni a talajt és a vetőmagot, mint az eddigiekben. A vetegetés ideje tehát lejárt, s a befejezésig most már minden áron vetni kell. Ennyi lenne az éjszakába nyúló tanácskozásból leszűrt tanulság. A tét: a kenyér ! FÜLÖP ZOLTÁN — '&■ JBB # £ w íő művészet, amely nincs a jelenben, soha nem fog létezni.“ a béke arca — RÉSZLETEK — — 2 — 7 igazság s a szabadság Szerelme Gyönyörű gyümölcsöt hozott Mely nem romolhat meg soha Mert a boldogság íze benne. Mindenkinek kenyeret és virágot Megesküdtünk mindannyian Hogy óriás léptekkel megyünk És nem is olyan hosszú az út. — 8 — Akin a béke győz azt remény koszorúzza.90 PAUL ELUARD „fin nem fejlődöm, én vagyok. A művészetben nem volt és nincs jövő, A W1ffTWinMliffl"ll'IB1lll