Megyei Tükör, 1975. december (8. évfolyam, 1333-1337. szám)
1975-12-01 / 1333. szám
A pártszervezetek beszámoló közgyűlései A jövő esztendei termés megalapozásáért A zágoni 1. számú növénytermesztési farm pártalapszervezetének évi beszámoló gyűlésén a terméseredményekkel szoros összefüggésben vizsgálták meg a pártalapszervezet burájának, tagságának tevékenységét. Annak a vezető szervnek a munkáját, amely az új szervezeti felépítés nyomán több mint 90 tagot egyesít, s amely az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal erőteljesebb lett Ez érződött is, főleg a tagság munkára való mozgósításában, a mezei brigádok megnövekedett létszámában, számos kommunista példamutatásában. A beszámolóban átfogóan értékelték a gazdasági problémákkal együtt a pártalapszervezet hatáskörébe tartozó összes kérdéseket, a különböző munkaterületeken dolgozó párttagok tevékenységét. A felelősségtudattal készített beszámoló az elvárásnak megfelelően úgy tárta fel a terméseredmények nem éppen kedvező alakulását, hogy abban — az objektív nehézségek mellett — az alapszervezeti bürónak a munkaszervezésben, az ellenőrzésben és irányításban megnyilvánuló következetlensége is közrejátszott. Ez a fő oka annak, hogy míg a globális akkord javadalmazás alapján művelt 29 hektáron átlagosan 29 tonna cukorrépa termett, a 70 hektáron, amelyet kellő ellenőrzés és felügyelet nélkül máshonnan hozott munkaerővel műveltettek, a hektáronkénti átlag alig érte el a 17 tonnát. A közgyűlés egészséges légkörére jellemző, hogy a közvagyon iránti közömbös magatartás — utalok itt például a cukorrépa „tallózására" és más jelenségekre — úgy vetődött fel, mint amelyek a legkárosabbak a gazdaságra, s a kommunisták nem lehetnek elnézőek. A beszámolóban nem dicsekedtek sem a fegyelem szilárdságával, sem a kollektív munka, a kollektív gondolkodás elvének tiszteletben tartásával. A pártos bírálat és önbírálat légkörét meghatározó beszámoló egyben a hasonló szellemű vita, véleménynyilvánítás forrásává lett. Összesen tízen szólaltak fel. A felszólalások közös jellemzője, hogy az elmúlt év eseményeinek rövid áttekintése mellett a jövő tervezése került előtérbe. Az, hogy a kongresszusi dokumentumok, az RKP ez év júliusi plenáris ülése határozatainak, NICOLAE I'EAUĂESCU elvtárs útmutatásainak szellemében mit kell tennünk nagyobb terméseredmények elérése, a párt mezőgazdasági programjának életre hívása érdekében. — Már most meg kell kezdenünk erőnk számbavételét, községünk minden munkaképes lakosát. Széles körű nevelő és meggyőző kell végezni a csoportos globális akkord javadalmazási munkát forma általánosításáért — mondotta Mogol Gheorghe. Az állattenyésztés sokoldalú fejlesztését elősegítő értékes javaslatokat fogalmazott meg Demeter Albert, míg Török Ferenc és Moise loan az ésszerűbb munkaszervezést, a fegyelem megszilárdítását tették szóvá. Kelemen Antal tanár a termelőszövetkezeti tagok, a község fiataljai téli művelődési lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozta a KISZ-szervezet munkája tartalmasabbá tételének fontosságát, rámutatott a tömegművelődési tevékenység által igényelt anyagi feltételek megteremtésének szükségességére. — Mi, tanügyi dolgozók, nevelők — mondotta Mogor Aurél, az általános iskola igazgatója — most érezzük igazában, hogy szoros kapcsolatba kerültünk a község gazdasági-társadalmi problémáival, amikor a gondjainkra bízott gyermekek szüleivel együtt megtárgyaljuk a jövő nagy terveit. Mi úgy tudjuk a leghatékonyabb segítséget adni ezek realizálásában, hogy munkán keresztül munkára neveljük a jövő nemzedéket. Ebben kérjük a szülők segítségét. Együtt kell összefognunk, hogy gyermekeink valóban hasznos állampolgáraivá váljanak hazánknak. Több hozzászóló a belső pártélet problémáiról beszélt, szorgalmazta az alapszervezeti büró következetesebb munkáját, a pártvezetés tökéletesítését. A közgyűlés hozzájárult a fokozottabb munkára való elkötelezéshez, a kommunisták egyöntetű elhatározásának fórumává vált. DARÓCZI FERENC Tartalmas, hatékony politikai-ideológiai nevelést (folytatás az első oldalról) igényelte szinten összegeződnek a párttagok, az összes dolgozók eszmei, politikai nevelésének, szocialista öntudatuk fokozásának sokoldalú feladatai. Ezen útmutatások szellemében a pártszervek és -szervezetek gondoskodtak a propagandisták kiválasztásáról, a munkaterületek jellegének tekintetbevételével megtervezték a politikai-ideológiai nevelési tanfolyamok programjait. Megyénkben ez évben a több mint 750 különböző tanfolyamon csaknem 30 ezer párttag és más dolgozó vesz részt. Ezenkívül a KISZ szerveik a fiatalok ezrei számára teremtették meg a kongresszusi dokumentumok elsajátításának lehetőségeit. • Milyen eredménnyel járt a pártoktatási tanfolyamokat vezető propagandisták felkészítője ? A községekből és falvakból több mint 250 propagandista volt jelen a megyei szintű felkészítőn, míg a városokban helyszínen készültek fel az új tanévre. Értékes segítséget kaptunk a Központi Bizottság lektoraitól, akik tartalmas előadásokat tartottak a felkészítőkön A módszertani viták is értékes segítséget jelentenek az ismeretnyújtás hasznos tapasztalatainak általánosításában. — Milyen tankönyvek és segédeszközök állnak a hallgatók, a propagandisták rendelkezésére ? — Eddig megfelelő mennyiségben jutottak el minden helységben a kongresszusi dokumentumok, NICOLAE CEAU§ESCU elvtárs művei, expozéi, központi pártbizottság által küldött 4 éves a tájékoztató jellegű program- és könyvészeti anyag a marxista-leninista esti egyetemek hallgatói számára. Az újságok, politikai folyóiratok rendszeresen közölnek konzultációs anyagokat. A párt gazdaságpolitikáját tanulmányozó körök idejében megkapták a három első előadást, a megyei pártbizottság propagandaosztálya pedig két tematikai anyagot magyar nyelvű fordításban juttatott el a párt szervezeti szabályzatát és a pártmunka módszereit tanulmányozó körök részére. A konzultációk megjelenési sorrendjének grafikonját idejében megküldtük a városi és községi pártbizottságoknak. — Szeretnénk, ha utalna néhány pozitív példára a tanfolyamok megnyitását illetően, és természetesen az észlelt mulasztásokra is. — Nem mostani megállapítás az, hogy ott, ahol a felelős pártszervek valóban munkájuk lényeges alkotó részének tekintik a politikai-ideológiai nevelést, a propagandisták is felelősségtudattal dolgoznak, ott eredményes a megnyitás, s bizonyára az év folyamán sem lesz ez másképpen. Példázhatnánk Miklós József propagandistával a barót-köpeci bányavállalattól, aki gazdag szemléltetőanyagok használatával tette színessé, érdekesebbé előadását. Hasonlók mondhatók el, Elekes Balázs, Zsaily Vasile, Balló Gyula, Vágási Károly, Váncsa József, kurtapataki, bodzafordulói, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi propagandistákról és másokról, akik a leghatékonyabb előadási módszerek alkalmazásával arra törekednek, hogy a politikai-ideológiai nevelés tartalmasabbá, hatékonyabbá váljék. Értékelésre méltó a Sepsiszentgyörgy városi, a Pólyán, Csernáton, Zágon községi pártfórumok intézkedése, hogy a büró- és bizottsági tagok ne csak résztvevők legyenek a megnyitókon, hane konkrétan segítsék a sikeres előkészítést- Azt, amit a Kovászna és Kézdivásárhely városi, valamint a kökösi, lemhényi, uzoni, szentléleki, vargyasi, nagyajtai, baconi és bereoki községek pártbizottságai vagy elmulasztottak vagy csak részben tettek meg Ez a magyarázata, hogy a fenti helyeken legtöbb esetben nem tartják tiszteletben az általuk jóváhagyott politikai tanév nyitási tervét, s a megjelenés is sok kívánnivalót hagy maga után Egy másik lényeges mulasztás, hogy a tanfolyam hallgatói nem mindenütt készítenek jegyzeteket, márpedig az anyag elsajátítása ezt elengedhetetlenül igényli. Összegezve a fentieket, úgy vélem, hogy a sikeres megnyitás a felelős pártszervezetek következetes irányító tevékenységének kell követnie. A kongresszus anyaga mind elméleti, mind politikai és gyakorlati szempontból ugyanis hallatlanul gazdag. Igényesebb elsajátítása, a szocialista erkölcs és méltányosság normáinak és elveinek az érvényre juttatása a következő években egyre döntőbb feladatunkká válik. Lejegyezte MIKLÓS FERENC •Megtartották a megyei nőbizottság plenáris ülését November 26-án, szerdán, a megyei pártbizottság gyűléstermében megtartották megyei nőbizottság plenáris ülését. A beszámoló és az intézkedési tervek központi témája az RKI* Központi Bizottsága 1975. október 17-i munkaülésén a lakosság jobb ellátása érdekében elfogadott határozatok, a helyi párt- és állami szervek intézkedései nyomán fogant feladatok számbavétele, és az elkövetkező időszak legégetőbb, legsürgetőbb tennivalóinak a megbeszélése volt. Hármas állampolgári felelősségük tudatában — anya, feleség és szocialista jelenünk építői — asszonyaink már az eddig is megszokott felelősséggel adtak számot eddigi tevékenységükről, és vették számba az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait. Részletes intézkedési tervet terjesztettek a plenáris résztvevői elé, amely átöleli a lakosság ellátásának jobbításáért hozott új párthatározatok minden területét, konkrét feladatokat szabva a városon élő dolgozó nőkre, az értelmiségiekre, valamint falusi asszonyainkra. S mert a megyei nőbizottság állandó feladatának tartja a nők politikai, szakmai, műveltségi színvonalának szüntelen emelését is, külön intézkedési tervben fogalmazták meg az e területen asszonyainkra váró feladatokat. Minden nőbizottsági gyűlés után, jó érzéssel mondjuk el, hogy a résztvevők sokat mondanak, de e sokat mondás mindig az őszinte sokat akarás komolyságát is sugallja Minden hozzászóló az általa képviselt több száz asszony legégetőbb gondjairól beszélt: az új ötéves terv sok száz új munkahelyéről, a dolgozó nők számának gyarapodásával járó új feladatokról, az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának gyarapításáról, a szolgáltatások javításának szükségességéről, a textilgyárban dolgozó asszonyok legégetőbb kérdéseiről, a zöldségtermesztés meghonosításáról megyénk falvaiban és községeiben. S mint mindig, ez alkalommal is anyai érzékenységük, asszonyi gondoskodásuk új tanúbizonyságát nyújtották. Elhatározták, hogy már eddig is védnökségük alatt álló kézdivásárhelyi gyermekház lakóinak életébe még több melegséget, anyai gondoskodást visznek. Eddig is e gyermekotthon lakói minden hónapban megünnepelték az abban a hónapban született gyerekek születésnapját. Kis ünnepélyt rendeztek, dallal, tánccal, verssel köszöntötték egymást. Az új esztendőtől ezeken a kis házi ünnepélyeken részt vesznek sorra a községi és városi nőbizottságok is. Januárban a remhényiek, februárban a társaink, márciusban pedig az ozsdolai asszonyok teszik melegebbé, családiasabbá ezeket a születésnapokat. S hogy nem üres kézzel mennek, arról nem kell senkit meggyőznünk. A megyei főbizottság plenáris ülésén elhangzott javaslatokat, bírálatokat, az újabb párthatározatok és az RKP XI. kongresszusa jegyében fogant feladatokat a résztvevők továbbítják a megye városaiban, községeiben, falvaiban élő asszonytársaiknak, a párt- és állami szerveknek, hogy ne felelős csak szép tervek legyenek, hanem megvalósított, elvégzett feladatokká váljanak. ttfolyU TIJKÖK - TANULOK FIGYELMÉBE ! A JÓBARAT 46-os számában nagyszabású pályázatot indított SZELVÉNYTÁR címmel. A pályázat kérdéseit a pionírok megtalálják a következő lapszámokban. Elárulhatjuk, hogy az ötödik kérdés így hangzik majd: küldd be a jövő évi előfizetési számla számát, amellyel megrendelted a Jóbarátot. Aki minden kérdésre sikeresen megfelel, értékes díjat nyerhet. Előfeltétel: minden pionír és iskolás fizessen elő a Jóbarátra. Figyelem ! Figyelem ! Még nem késő benevezni a 46-os Jóbarátban meghirdetett SZELVÉNYTAR pályázatra ! 1918. decemberi népünk történelmének ragyogó napja (folytatás az első oldalról) eialisták. „Egy országnak mint társadalmi organizmusnak etnikai keretein belül mint teljes organizmusnak kell fejlődnie " írta Dobrogeanu Gherea 1911-ben, kifejezésre juttatva azt a meggyőződését, hogy csakis ,,amikor a népek . . urai lesznek saját sorsuknak és országaiknak, akkor üt majd a kisnemzetek felszabadulásának órája az erősek igája alól, akkor válik igazán lehetővé országunk egysége.” Bár 1916-ban Románia részt vett egy imperialista csoportosulás oldalán az első világháborúban, ezt a részvételt nem más népek leigázásának, e népek feletti uralomnak célja vezette, sem területek megszerzése. Románia részvétele ebben a háborúban, az adott feltételek között egybeesett a román nép törvényes óhajaival és érdekeivel az egységes román állam megteremtését illetően. A nemzeti eszmény megvalósítása nem a háborúban való részvétel eredménye volt, hanem a néptömegek harcának gyümölcse. Ez a harc a Habsburg-birodalom összeomlásának feltételei közepette, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatására fokozódott. A nemzeti önrendelkezés jelszava alatt hatalmas forradalmi mozgalom indult, amely átfogta a nagyhatalmak uralma alatt sínylődő összes népeket. Ebbe a mozgalomba illeszkedik bele a román néptömegek harca is. A társadalmi, politikai erők egyesítették erőfeszítéseiket, hogy jogot szerezzenek a nagy nemzeti akaratnak. Létrehozták a Román Nemzeti Tanácsot, amelynek megbízásából 1918. október 18-án a budapesti parlamentben felolvassák a román nép önrendelkezésére vonatkozó nyilatkozatot. A nemzeti akarat kifejezéseképpen a Tanács december elsejére, Gyulafehérvárra összehívja a nemzetgyűlést. A gyűlésen 1 228 hivatalos delegátust választanak, akik az Erdély minden részéből jött, több mint százezer ember lelkes éljenzése közepette, elrendeli Erdély egyesülését az anyaországgal. A román szociáldemokraták képviselőinek résztvétele a Nemzeti Tanácsban, az a tény, hogy több mint 150 delegátus képviselte Erdélyből a körülbelül hatvanezer gyári- és bányaipari munkást, valamint, a széles néptömegek jelenléte meghatározta, hogy a Gyulafehérváron megszavazott határozatban, az egyesülés történelmi óhajának megfogalmazása mellett, olyan széles demokratikus követelések is szerepeljenek, mint a földreform, a politikai szabadságjogok, az együtt élő nemzetiségek egyenlő jogai, a munkalehetőség biztosítása stb. Az 1918-as egyesülés a román nemzet történelmének nagy győzelmét jelenti Kifejezésre juttatja az objektív történelmi szükségszerűséget, a román nép évszázados óhaját, a gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés népi jellegét. Világosan mutatja, amint azt NICOLAE CEAl’SESCU elvtárs is megfogalmazta, hogy ..........az egységes román állam megalakítása nem a tárgyaló asztalnál megkötött egyezségek eredménye, hanem az egység évszázados óhajától lelkesített egész nép harcának gyümölcse, annak az elhatározásnak az eredménye, hogy teljesítsék azt az álmot, amelynek megvalósulásáért az előző nemzedékek küzdöttek és életüket áldozták. “ A társadalmi igazság, a szabadság és nemzeti függetlenség eszméi, amelyekért az évszázadok során számtalan nemzedék, hazafiak és forradalmi harcosok áldozták életüket, életre keltek a szocializmus körülményei között, amely a Román Kommunista Párt vezetésével vívott harc eredményeként győzedelmeskedett Románia földjén. Mit láthatunk a filmszínházakban? MIÉRT ÖLNEK MEG EGY BÍBOT? (Perche si uccide un magistrato; olasz, színes; írta: Damiano Damiani, Follvio Ghca-Palli, Enrico Ribussi; rendező: Damiano Damiani; operatőr: Mario Vulpiani; zene: Riz Orteani; főszereplők: Franco Nero, Francois Fábián, Pier Luigi Apra, Giancarlo Badessi, Ennio Balbo, Tano Cimarosa, Claudio Gora ) . ..A miért ölnek meg egy bírót valahol a politikai és a tisztán bűnügyi film határán áll; a hibátlan mesterségbeli tudással készített, mozgalmas, vonzó és jó drámai építkezésű film igazolja alkotójának, az Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek, rendezőjének a vonzódását a társadalmi-politikai filmművészethez A film cselekményének színhelyét jól ismerjük, korábbi olasz filmekből: a költekező arisztokraták, a korrupt igazságszolgáltatás, a mindenható maffia, a politikai gyilkosságok, a sötét ügyletek stb. Szicíliája ez ... Újszerű viszont az, hogy főszereplő nem egy tisztességes törvényszéki bíró, sem megvesztegethetetlen rendőr, sem egy elszánt újságíró, mint ahogy megszoktuk, hanem váratlanul __ filmrendező, gyanítjuk, hogy a film alkotójának az alteregója (hasonmása) . . . “ (Petre Rado — ROMÁNIA LIBERA): „Damiano Damiani alkotása értékes-érdekes bűnügyi film, nemes értelemben vett krimi“ (Oláh Tibor — VÖRÖS ZÁSZLÓ). VITYA, MASA ES A LOGSAG (Pro Vitya, pro TENGERÉSZGYAMa,su i roszkoju pehotu; szovjet, fekete-fehér, 1971; írta: Áriától Uszov; rendező: Mihail Ptasuk; operatőr: Jurij Klimenko; zene: Vladiszlav Kazenyin; főszereplők: Serjozsa Szvetlicki, Okszana Bobrovics, Iván Mikolajcsuk, Alekszandr Abdulov). Ifjúsági és gyermekfilm: „Nem könnyű a legkisebbnek lenni. Mindenki megleckéztet, és okkal-oktalanul elpáholják az embert. Ezeket az aranyigazságokat Vitya a saját bőrén tapasztalja a pionírtáborban, ahol pajtásai csipkelődő tréfáinak a célpontja lesz. Dehát Vitya tengerész fia ugyebár. A hajóhídról nem egyszer látta a tengerészgyalogság gyakorlatozását, és valami csak ráragadt a közelharc fogásaiból. Mi történne, ha most esetleg élne velük ? A mentő ötlet egyetlen éjszaka (a táborbeli gyermekek számára mindenesetre emlékezetes éjszaka) akut ménszeri pajtásai tiszteletét és csodálatát. A film kellemes kirándulás a gyermekek világában (Marina Constantínescu — CINEMA). (matekovics) MUVESZ — Sepsiszentgyörgy : A dühös emberek — szélesvásznú, színes amerikai film (december 1—4.) : Az ifjúság varázsitala — színes román film (december 5——7.) ; A Zandy menyasszonya — szélesvásznú, színes amerikai film (december 8.). LUX — Sepsiszentgyörgyi Robinson kisasszony — színes csehszlovák film (december 1_3 ); Miért öltek meg egy bírót ? — színes olasz film (december 4—7.); A tékozló apa — színes román film (december 8.). MÁJUS 8. — Kézdivásárhely l A masztodon — színes román film (december 1—3.): A leghosszabb nap — kétrészes, szélesvásznú amerikai film (december 4— 6). Hans Köckle és az ördög — színes NDK film (december 7.): vizsgálat — szélesvásznú, színes szovjet film (december 8.). GYŐZELEM ! — Kovászna : Ilyenek voltunk — szélesvásznú, színes amerikai film (december 1—3.); Sutjcska — szélesvásznú, színes jugoszláv film (december 4—5.); A kivándorló — színes olasz film (december 6—7.); A titokzatos ügynök — színes román film (december 8.). BAKOTI — Csepp a tengerben — színes szovjet film* (december 2—3.); Katie Elder fiai — Leszámolás — színes amerikai film; Doktor Evans némasága — színes szovjet film (december 5— 7.).