Megyei Tükör, 1978. március (11. évfolyam, 1902-1928. szám)
1978-03-09 / 1909. szám
A hozamnövelés lényeges feltétele a táperőgazdálkodás A téli számvetés időszaka mindenütt lezárult. Az elmúlt év eredményeinek tanulságát átfogó jelentések summázták. E tanulságok sokrétűek, s azokról közelmúltban bővebb ismertetőt szerezhettünk a megyei pártbizottság plenáris ülésén Ezen a tanácskozáson megállapítást nyert, hogy az elmúlt esztendő, az elmúlt két év — a jelen ötéves tervidőszak első két évének — legfontosabb tanulságát valamennyi értékelő közt leghívebben az elért terméseredmények tükrözték. Ez az a tanulság, amire ebben az esztendőben is építeni lehet, s építeni kell. S amint azt e plenáris felszólalói is oly sokszor hangsúlyozták: minden idei munkálat alapját az elmúlt év, az elmúlt évek tapasztalatai felhasználásának kell képeznie. Ami az előirányzott hektárhozamok megvalósítását illeti, az gazdálkodóink szorgalmára, helytállására vár. S hogy erre az idén is lehet számítani, azt már most bizonyítják a földekről érkező első hírek. Gazdálkodóink jól tudják, hogy az előttük álló megnövekedett feladatok maradéktalan teljesítése már most, március első heteiben szorgos, kitartó munkát követel. Tudják, hogy magasabb terméshozamokra csakis abban az esetben számíthatnak, ha megfelelő talajtáperő biztosításával teremtik meg tervezett átlagok elengedhetetlen feltételét A legtöbb termelőszövetkezetben ezekben a hetekben minden erőt-eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy minél több természetes és műtrágyát juttassanak a tavaszi vetésterületekre. Az időjárás is kedvez s a szállítóeszközöknek sincs pillanatnyilag fontosabb rendeltetése. A mezőgazdasági igazgatóság legutóbbi helyzetjelentéséből kitűnik, hogy eddig közel százezer tonna szerves trágyát hordtak ki a földekre. Ez — a vetésterületeket figyelembe véve — kedvező képet tükröz. Ám kevésbé megnyugtató az elszórt trágya mennyisége, amely a kihordott szállítmányoknak mintegy fele (valamivel több mint 48 000 tonna). E mennyiséget eddig 1 610 hektárra terítették el. Ugyanakkor műtrágyából eddig 950 tonna hatóanyag jutott 13 300 hektárnyi területre (ebből búzaföldre 465 tonnányi került 7 800 hektárra). A kimutatások szerint a szállítás-eltérítés üteme Csernátonban kielégítő (1000 tonna kiszállítva — 3 500 tonna elterítve); Kilyén is eddig (hetven hektárra) a kihordott 3 500 tonnából 2 800-at szórt el. Egerpatak eddigi szállítási üteme is figyelmet érdemel (2 700 tonnából 2 100 tonnát terített el), de Nagyborosnyó, Kökös és még jó néhány gazdaság jelentése arról vall, hogy a téeszek fontosságot tulajdonítanak a utánpótlás biztosításának. Ezzel talajerőben hosszú lenne felsorolni azokat szemtermelő szövetkezeteket, amelyek a kedvező időjárási viszonyok ellenére sem sürgették e fontos munkálatot. Néhány gazdaságot azonban föltétlenül meg kell említenünk (Lemhény, Almás, Pólyán, Ozsdola, Sepsiszentgyürgy, Illyefalva), mert ezek eddig elenyészően kevés mennyiséggel szerepelnek a kimutatáson, holott jól tudják, hogy ez munkálat huzamosabb munkát igényel, é s a tavaszi vetésterület sürgeti az idejében kikerülő táperőt... ARADI ENDRE A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Kovászna Megyei Tanácsának plenáris ülése (folytatás az első oldalról) kenységét, ismertették a mindannapok által felvetett konkrét kérdéseket és számos értékes javaslatot tettek a tanács munkájának javítására. Számba vették a Megéneklünk, Románia fesztivál eredményeit, a tömegalap megteremtésének kihatását a minőségi javulásra, a nevelő tevékenység, a szakmai képzés és továbbképzés, a személyiség sokoldalú fejlődése, a korszerű tudomány és technika vívmányai elsajátításának szükségességét. Értékelték pártunk és államunk tudományos, marxista-leninista nemzetiségi politikáját, mely lehetővé tette e megye összes román és magyar dolgozóinak szabad és egyenlő érvényesülését, az anyanyelvi kultúra ápolását és felvirágzását. Ez a politika , —melynek nincs szüksége semmiféle idegen tanácsra és sugallmazásra , kommunista őszinteséggel és a legmagasabb fokú szocialista humanizmus szellemében képviseli országunk valamennyi állampolgárának létérdekeit. A plenáris hangsúlyozta a megye előtt álló hatalmas gazdasági-társadalmi feladatok jelentőségét, melyek révén a megye ipara a jelenlegi ötéves tervidőszak végére eléri az évi 10 milliárd lej értékű termelést és mélyreható változásokat eredményez mind az ipar struktúrájában, mind pedig a lakosság civilizációs körülményeiben. E célkitűzések valóra váltása megköveteli a tanács tevékenysége állandó javítását és tökéletesítését, hogy fokozottabb mértékben járuljon hozzá a sokoldalúan képzett, alkotó ember neveléséhez, a ránk váró valamennyi feladat megoldásához. A résztvevők intézkedési tervet fogadtak el, melynek valóra váltása biztosítja a magyar nemzetiségű dolgozók széles körű mozgósítását a párt Programja valóra váltásában. A plenáris ülésen felszólalt Nagy Ferdinánd elvtárs, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára. Ez alkalommal megválasztották a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Kovászna Megyei Tanácsának jelöltjeit az Országos Tanácsba. A jelöltek : Nagy Ferdinánd, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára, megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Antal István, a nyújtódi MTSZ elnöke, Bartók Anna, az Olt textilművek munkásnője, dr. Benedek Géza, a kovásznai szívkórház igazgatója, Csíki Lajos, a kézdivásárhelyi csavargyár öntőmunkása, Csíki Piroska, a megyei pártbizottság titkára, Czikó Árpád, az Állami Bank megyei fiókjának igazgatója, Füstös Imre, a megyei pártbizottság titkára, Gyárfás Edit, kovásznai munkásnő, Jakabos Csaba, a kézdivásárhelyi csavargyár főmérnöke, Kiss Dezső, a baróti bányavállalat mérnöke, Medvési Júlia, a kézdiszentléleki MTSZ brigádosa, Rácz Géza, a rétyi néptanács elnöke, a községi pártbizottság titkára, Szabó Zoltán, az autóvillamossági alkatrészek és villanymotorok gyárának technikusa, dr. Székely Zoltán, a megyei múzeum igazgatója és Török Erzsébet KISZ-aktivista, a fiatal munkáslányok megyei tanácsának elnöke. Van-e kereslet? (folytatás az első oldalról) hát. Persze, ez nem egy olyan mennyiségű rendelés, amely sokat nyomna exporttervünk „latjában", de új hódítás a külföldi piacon, s ezt meg kell becsülni azért is, mert teljesen feldolgozott termék, ahogyan az angoloknak és németeknek is szállítunk már kész ágyneműt és matrachuzatot. — Ezek szerint, a gyár exporttervének megfelelő mennyiségű megrendelés megszerzése nyomán, kifizetődő volt ez a külföldi utazás ? — Nyilván, hogy az, a külkereskedelmi vállalat képviselője, tudniillik, az egész gyapotipar számára dolgozik, nem várhatjuk el tőle, hogy a mi gyárunk termékeit helyezze előnybe, vagy soron kívül nagyobb súlyt fektessen ezek értékesítésére, de ha vele van az ember, másként alakulnak a tárgyalások a külföldi vevőkkel, kedvezőbbek számunk. Azt például, hogy francia vevőink sokkal nagyobb mértékben rendelnének tőlünk, ha gyárunk gépi berendezése lehetővé tenné a 240—252 cm széles szövöttáruk termelését. Sajnos, a hazai gyapotipar legszélesebb terméke a 220 cm-es áru. A mi gyárunk is csak ezt a szélességet állíthatja elő meglévő gépeivel. Sok jó tanulsággal járt ez az utazás más szempontból, a szövöttáru minősége szempontjából. Sok textiláruüzletet megjártam, mintakollekciókat néztem végig és megerősödött az a véleményem, hogy sokat kell még tennünk áruink minőségének javításáért. És nem a tartósság szempontjából, mert ezen a téren versenyképesek a mi áruink, hanem a kereskedelmi aspektus terén. A külföldi termékek a kikészítés vonalán vannak előnyösebb tulajdonságokkal felruházva: kinézetre szebbek, fogásuk, fényük tetszetősebb, a nyomott áruk színezése is szebb, a mintájuk kontúrje is sokkal élesebb, mint a mi áruinknak. Ezek pedig olyan előnyök, amelyeket a vevők értékelnek, s amelyeket nekünk is meg kell szívlelnünk, ha exportunkat fokozni kívánjuk. — A jobb minőségű festékanyag és egyéb vegyszer a kikészítéshez. Főleg a színezőanyagok behozatala kevesebb és kevesebb évről évre a hazai termékek pedig nincsenek azon a színvonalon, hogy a kikészítés jobb minőségét, azokat a tulajdonságokat, amelyekről fentebb szólottam, lehetővé tegyék. Olyan kérdés ez, amelyet a fővállalat dolgozói tanácsának ülésén is szóvá tettem, mert a mi gyárunk termékeinek ma már 55 százaléka készül exportra, s ilyen mennyiségű árut értékesíteni a külföldi piacon csak a minőség emelésével lehet. — Közgazdász szemmel mit lehetett még látni ezen a külföldi úton? — Röviden fogalmazva annyit, hogy még mindig érződik a kedvező konjunktúra hiánya a nyugati országok gazdasági életében. A kereslet még nem érte el az energiaválság előtti szintet, s ez persze, kedvezőtlen befolyást gyakorol a gazdasági életre. Magyarén, pangás van az üzletekben, felgyűltek az árukészletek. Ennek egyik okát a közélet bizonytalanságában is fellelhetjük, amint a sajtóban is olvashatjuk, különösen Olaszországban vannak napirenden a merényletek, s ez a bizonytalanság, nyilván, hogy nem lendíti fel a vásárlókedvet. Sajnos, túlléptük a „terjedelmet", a beszélgetésre fordított idejét köszöni. NEMES ZOLTÁN — Milyen szakmai következtetéseket lehet levonni ebből a külföldi utazásból ? villanásos — Mi hiányzik ehhez ? ^^9Vl«»^r^sares épület Csernatonban # Domokos kiadatlan versei sohol közelképek • Most vagy Vol.a • ínházunk dicsérete • Hol % a Revansot — mindenáron 1%eldöl a—.vallatásnál. , iMorru^f műhelyébe enged Waniig Korunk gazdag összeállít IId. betétjén Szilágyi-verseket olvas alunk<jöttük néhány angol és rómén i^Cn született verset is!) és asztal ji0dár, Balla Zsófia, Szőcs Géza, G József, Kántor Lajos, Majtényi Erő s Gyímesi Éva és Szász János versben, jegyzetben, tanúin^ Ja tragikusan elhunyt költő emléf "Majtényi közli Szilágyi leveleit , végre megjelenik a Közelképek ti jkötet, annak idején méltán nagy pcfelverő kritikája is. Igaz, hogy latosan elhagyják az idézetek a neveket, így aztán gondolkodhat és melyik „nagy" írónk vallotta ezt is és melyik amazt. Az érdeklődés kiltése végett ez utóbbi írásból ipőnk „Mi, h* jellemző passzust.: ven aluli fiatalok, süvöltí*nvek delidL^^n is tudtuk eddig, két*^^»dn élünk. Avagy ^^^«•«boldog^spJlpteje, ha van kifúr polcérnünk? Ha van kihez igazodnunk van kire fölnéznünk, ha van, atsalhatatlannak tarthatunk? Bizonyos ez adhat erőt a mindennapok lerméiben, ez dobogtatja a^süket, lár már csüggedezni..Azt merít...., mint tiszta forrásból aztán Szilágyi megvizsgálja , elemzi irodalmunk „hatvan éven felüli" íróinak vallomásait (lásd a Közelképek című könyvben), kideríti, hogy ... de nem akarom megfosztani olvasóinkat az örömöktől, mert ebben a maróan ironikus jegyzetben sok minden kiderül, túl sok minden ... ezért is nem jelent meg megírása idején a jegyzet. (Korunk, 1978 február) Kántor Lajos ír méltatást színházunk egyik új bemutatójáról (Kertész Ákos: özvegyek). „Völgyesi ismét mértéktartóan, jól szervezte meg a játékot, volt bátorsága lemondani a közönséget mindig meggyőző melodramatikus mozzanatokról, és groteszk vígjátéki hangsúlyokat részesíteni előnyben." Bár a mondatból nem derül ki világosan, hogy mit ért Kántor a „jól“ megszervezett játékon, mértéktartást-e vagy azt, hogy a rendező nem enged bizonyos — definiált csábításoknak, a mondat kétségtelen dicséretének is felfogható Nem tudjuk megállni, hogy ebből a maga nemében egészen biztosan kiemelkedő és pontos kritikából ne idézzünk még legalább egy előre mutató mondatot. „A Bánk bán után az bemutatóját látva, úgy tűnik, özvegyek aligha csupán a szervezési erények elismerését kell látnunk abban, hogy éppen a sepsiszentgyörgyi színház rendezheti meg idén tavasszal színházaink első kollokviumát." Lám, nem igaz az, hogy az irodalmi sajtó (ahogy egyes színészeink, többek között az Utunkat is becézik) megfeledkezik érdemeinkről. (Utunk, 1978. február 24.) Kovács István nyilatkozik (ha már a nyilatkozatoknál tartunk), és elmondja, hogy 58 éves, de még soha nem fűtötte annyira a revánsadás láza, mint éppen most, hiszen a sors szeszélye folytán csapatunk ismét a jugókkal és a spanyolokkal kerül össze az európai bajnokság selejtező mérkőzésein. Persze, Kovács nem álltatja magát, s sorolja hibáit is, hiba volt szerinte kapuba állítani Morarut (Madridban), amellett hiba volt annyira bízni Dumitruban, s annyira ráépíteni a játékot. Dumitru jó futballista, de túlságosan hangulatai befolyása alatt áll. Hiba volt Kovács szerint a hosszú nyári szünidő is, játékosaink nem lendültek igazán formába, emellett pedig a „fejükbe szállt a dicsőség", a kétségtelen zágrábi siker után. Kovács elmondta, hogy néhány játékost figyelemmel kísér, így a kapusok közül Iordachét, Bucut, Speriatut, a hátvédek közül Kollert, a középpályások közül Dobrint és Radulescut, a középcsatárok közül Fanici-ot és szeretné ismét kipróbálni Balaci-ot és Ștefănescut is, emellett — mondja — sok jót hallott mostanában a nagy dolgokra képes Berdeanu játékáról is. Emellett neheztelőleg nyilatkozik a tavaszi fordulókban elkövetett szabálytalanságokról. Szerinte 13, illetve 17 sárgalap (az első és második fordulóban), nagyon sok. Szerintünk is. De hát bízzunk és reménykedjünk, hogy nemcsak ő akar visszavágni a kudarcokért, hanem csapatunk tagjai is. A többi majd eldől a vallatásnál. (Sportul, 1978. február 7.) (hadházi) Hajnali szürkeség. Háromnegyed hat. Gyors egymásutánban érkeznek a buszok. Újra és újra benépesül és kiürül a peron. Álmosan állingáló férfiak. Asszonyok, lányok. Messzire meglátszik rajtuk, ki asszony, ki nem. Az asszonyok szórakozottan bámulnak a reggeli szürkeségbe, még mindig odahaza, a lakásban bolyong a tekintetük. Nem felejtettek-e el valamit ? Nem maradt-e nyitva az alagúz ? Vajon a gyerek kiteszi-e majd az erkélyre a paszulylevest? Nem kellett volna rábízni! De hát kinek van ideje ? A kisebbik tegnap nem szólt, hogy hiányzik a kabátjáról a gomb, az utolsó pillanatban vette észre. Vajon kinn hagytam nekik a kulcsot ? Felpattantja a retiküljét. Persze, hogy itt van mind a kettő. Vissza kell menni. De akkor holtbiztos, hogy elkésik. Agyonüti azt a kölyköt. Szétnéz, hátha akad valami ismerős. Lenke Ö most szült, csak négy órát dolgozik. — Ne haragudj — szólítja meg —, a nagy kapkodásban nálam maradt a gyerekek kulcsa, ha hazajössz, légy szíves, tedd be a lábtörlő alá. Nekem már itt a buszom. Szevasz. Fiatal lányok. Biztosan a lójából. Álmosak. Őket csörgőóra ébresztette, nem a reggeli hajrá. De néhány fiú verődik hozzájuk, s máris csivitelnek. Nevetés csattan. — Én is fel kell csapjak nőnek. Hát érdemes férfinak lenni ? Még egy rongyos napja sincs az embernek. No, ne panaszkodj, mert neked is van, csak egy kicsit később, június elsején. — Nem a magadéval téveszted össze, az április elsejivel? Érkezik a busz, s magával viszi a nevetést, az élcet. Lassan kiürül a megálló, egy félóráig csak állomásra igyekvők bukkannak fel, aztán szállingózni kezdenek a hétórások. Közben felkel a nap. A felhők mögül is bearanyozza a márciusi reggelt. Egy csinos hölgy várakozás közben még egyszer a tükrébe pillant. Egy fiatalasszony kérdi meg, régóta várunk-e, s aztán elszalad az önhibe tejért, délután lehet, már nem lesz. Nyolc óra tájban megszaporodnak az iskoláslányok, aztán hirtelen felugrik az átlagéletkor. A nagymamák indulnak bevásárolni. Az autóvillamossági alkatrészek és villamos kismotorok gyárában a reggel látott fiatalokat keresem. Nagy a gyár, bizonytalan az emlékezetem, nem találok rájuk. No, de sebaj, tele a gyár lányokkal, asszonyokkal, bármelyiküktől megkérdezhetem, mit jelent számukra a munka, a gyár ? — Mindenekelőtt a függetlenséget — válaszolja Balázs Ágota. — Keresek. A magam lábán állok, úgy alakítom az életem, ahogyan magam jónak látom. Falusi vagyok, millió példáját láttam az asszony anyagi kiszolgáltatottságának. Édesanyámért próbáltak rávenni, hogy mara rAssz is faluban. Udvarlóm is lett volna, az apjáék ^ hogy a vásároltak. Nem maradtam. Nem arra sziite^* •pl túlcselédje legyek valakinek. Szeretem ezt o r,|in^r/it is ságosan kimerítő, s igazán jól lehet keresni, merek, aki kevesebbet visz haza, mint én... .y gs Q A bútorgyár 1-es részlegén is rengeteg 02 lány. Tulitt Sarolta 18 éve a pácoló csoport!*1 jj nélkül. — Nem is tudom elképzelni az életet a JnU Rot ne- Vannak és voltak nehézségeink. A gyárat és a sorsa héz egyszerre szolgálni. De abbahagyni, azt a bútornem tudnám. Végigjártam én a Kovászán alapon gyártás fejlődésének minden fázisát. éppkezdtük, közel két évtizeddel ezelőtt. A M .>ch nikleiben a székcsiszoló részlegen dolgoztam0 Ps atlan*^£ is szerettem meg a mesterséget. Itt ^síá6(mPss^9m modernebb körülmények között dolgozható > .. ben, nem csoda hát, ha ragaszkodom a Tnindel- Lőrincz Ibolya csoportfelelős. Ö is rtozik. gozik a vállalatnál. A gyár legjobb munkásán . — /*£ — Mi végezzük a legkényesebb mun^\^A^ntot~ kell helyrehozni mindent, amit a többi rés* • t is. A tak. S ez a legnehezebb. De dolgoztam én in ^akcenpoliészter lakk bevezetésekor például hónap jó hííségzésnél segédkeztem. Számomra sohasem vi Jeletes a munka. Én el sem tudom képzelni munküjjal,on a met, sem horgolgatva, sem szomszédot járva. Az elmúlt tizenkilenc évről csak jó emlékeket őrzök. Kettő körül a dohánygyár kapujában várok a hazasereglő asszonyokra. — Még szerencse, hogy tegnapelőtt szabad szombatunk volt. A második. Rendbe tehettük a lakást — mondják. — Ennyivel is kevesebb jut mára. Mert holnapra fel kell készülni. Ma kell megfőzni az ünnepi ebédet, hogy holnap frissek lehessünk és nőiesek. Mert ezt a férjünk, ugyebár, méltán várja el tőlünk, legalább a nőnapon olyan legyünk, mint 15 évvel ezelőtt. Neki persze könnyű, mert, ha a vállalatánál kellemes lesz a hangulat, lehet, már eleve úgy jön haza, mint tizenöt évvel ezelőtt. Spiccesen. ..No, nem mindenki olyan, az én férjem tavaly megk^epetésként még az ebédet is megfőzte. Akkor sejtettem meg életemben először a férfiak kiszolgáltatottságát. Ha én így életen át az ő főztjét kellene egyem, megfutamodnék, ő elég türelmesen eszi az enyémet. Egyébként azóta is a főztjével dicsekszik... Hallgatom az ágetákat, ibolyákat, Saroltákat, rozáliákat, s eszembe jutnak a többiek, a dolgozó nők, akik a család gondjaiból is nagyobbat markolva (sőt nemegyszer mindent egymagukban vállalva) velünk, férfiakkal egyenértékűen és egyenlően dolgoznak a gyárakban, a mezőkön, az irodákban. E hétköznapon is, mikor még érezni az ünnep hangulatát. RÁKOSI BÉLA IHEGYIN rikölt ------------- Maur<na*>*xasr**&wkz -MMSLOtaffnsn Egész évben nőnapot! Fehér abroszon nyuszi lapít, verőmalac heverészik a tálon. A sepsiszentgyörgyi cukrászművészek s a Súgás szakácsai, kereskedői hitettek magukért, konyhaművészeti kiállítással köszöntvén a nemzetközi nőnapot. Gyönyörű fehér karajok, bélszínek remegnek a húslékocsonyában, pompáznak étvágygerjesztő falatok, marcipán-szobrok ,tortaköltemények. A kereskedők azt is elhíresztelték, hogy rendkívüli árubőséggel árasztják el az üzleteket, korán keltek hát a háziasszonyok, hogy segítenék családjukat hódolni — az ő napjukon legalább — a gyomor örömeinek. Aztán kortyintottak keveset az őket köszöntő pohárból, s valamicskét többet beszéltek a mi asszonyaink, mint más alkalommal. így kottyinták el, hogy ama beharangozott árubőség bizony csak mese, egy-két fajta hideg felvágottal bővült ugyan mára a készlet, de a párolt káposzta mellé ma sem sül nyakaskaraj, s száraz veteménnyel szomorkodnak a zöldségboltok. A boltokban egyébként minden van, minden, amit egy magára valamicskét adni óhajtó kereskedőnek egész esztendőben árulnia kellene, s mely árucikkek az ország számos városában mindenkor megvásárolhatóak. A jó reklám kenyere a kereskedelemnek. E március eleji, vak híresztelésejtette csorbát kiköszörülendő, javasoljuk a mi kereskedelmünknek, nevezze csak az esztendő minden napját a háziasszonyok napjának. (f. á.) (BORTNYIK GYÖRGY felvételei) A Bukaresti Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat a napokban brosúrát jelentetett meg Odilina și cura balneară 1978 címmel a hazai üdülés és gyógykezelés jelenlegi lehetőségeiről. A brosúra tájékoztatót tartalmaz az üdülőtelepek földrajzi elhelyezéséről, az odautazási lehetőségekről, a természeti adottságokról, gyógyászati lehetőségekről, kezelési berendezésekről és eljárásokról. Megtudjuk továbbá, hogy az idén is márciustól májusig, valamint októberben és novemberben a szállodák árkedvezményt nyújtanak az üdülő vagy gyógykezelési beutalóval rendelkezőknek, többek közt Amarán, Balta Albán, Bálványoson, Baznán, Félixfürdőn, Govorán, Herkulesfürdőn, Olanefi-en, Mai-on, Tusnádon, Borszéken, Büfémben, Buziáson, Cálimenefi-en, Caciulatán, Cheián, Algyógyfürdőn, Moneasán, Pucioasán, Slanic Moldován, Szovátán, Stina de Valén, Vatra Dorneion, stb., valamint a tengerparti fürdőhelyeken. A brosúra beszerezhető a megyei turisztikai hivataloknál és a Turisztikai Minisztérium más egységeinél. mindenkit (fjj) érdekel 1978. MÁRCIUS 9. Napkelte : 6,42 Napnyugta : 18,21 Eltelt : 68 nap Hátravan : 297 nap Borús idő, helyenként esővel. Mérsékelt nyugati szél. A nappali hőmérséklet 14 és 16 ° C között, az éjszakai 1 és 4 ° C között váltakozik. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK 16,00 Telex; 16,05 Tévéiskola; 16,35 Orosz nyelvtanfolyam; 17,05 Szabad idejükre ajánljuk; 17,20 A föld körül, Szíria; 17,40 A festői Románia ; 18,10 Sí-világbajnokság — Garmisch Partenkirchen-i képmagnó; 18,50 Megéneklünk, Románia; 19,20 1001 este; 19,30 Híradó; 19,50 Napirenden; 20,00 Folklór; 20,20 Ifjúsági műsor; 21.20 Medalion: Silvia Dumitrescu-Timicá; 22,25 Híradó. Sepsiszentgyörgy — Művész j A SAS ÉS A RÓZSA — színes, kétrészes, szélesvásznú angol film 10, 16 és 19 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux SCHMIDT HALLGAT ÉS NEM CSELEKSZIK — színes NDK film 15, 17 és 19 órától. RAJZFILMEK 11 órától Kézdivásárhely — Május 8. i FEKETE GYÉMÁNTOK — színes, kétrészes magyar film 10, 14, 17 és 20 órától. Kovászna — Győzelem, FENYEGETÉS — színes lengyel film, 11, 17 és 19 órától. SÍNHÁZ A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház társulata folytatja I.L. Caragiale FARSANG című szatirikus vígjátéka bérletes előadásait. Március 9- én, csütörtök este 8 órakor Dl bérlet; 11-én, szombat este 8 órakor E bérlet; Gocz Dezső, Kézdivásárhely: Leveléből nem tűnik ki pontosan, hány éves szolgálati idővel rendelkezik a II. munkacsoportban, s így mennyi korkedvezményhez van joga a nyugdíj kiszámításával kapcsolatban. Éppen ezért kivonatosan közöljük a 3/1977. sz. nyugdíjtörvény 14—16. szakaszainak idevágó előírásait. Azon személyek számára, akik legalább 25 évet a II. munkacsoportba sorolt munkahelyen dolgoztak, a nyugdíj megállapításánál a ledolgozott minden esztendőért 1 év és 3 hónapot számítanak be. Ezen alapon a II. munkacsoportban dolgozott személyek kérhetik nyugdíjaztatásukat, férfiak az 57., nők pedig az 52 életévek betöltése után. Azon személyek, előbbiekben akik teljesítik az ismertetett feltételeket (vagyis a 25 évet a II. munkacsoportban), kérésükre nyugdíjaztathatók férfiak 55, nők pedig 50. éves korukban. Azok a személyek, akik a törvényben előírt szolgálati idővel rendelkeznek (férfiak 30, nők pedig 25 év) és ténylegesen legkevesebb 20 évet a II. munkacsoportba besoroltan dolgoztak, kérésükre korcsökkentésre jogosultak, éspedig a 60 éves korhatár férfiaknál a II. munkacsoportban ledolgozott évek arányában legfeljebb 57 évre, nőknél pedig az 55 éves korhatár legfeljebb 52 évre csökken. Azok a személyek, akik korcsökkentésre jogosultak, kérhetik azt, hogy tovább dolgozzanak ugyanazon vagy könnyebb munkahelyen, férfiak 60, nők, pedig 55 éves korukig. Ezek a személyek megőrzik nyugdíjjogosultságukat azon munkacsoportban, amelyből átjöttek. Említettek megőrzik nyugdíjjogosultságukat annak a munkacsoportnak megfelelően, amelyhez tartoznak, a továbbiakban ledolgozott időszakot pedig a II. munkacsoportban ledolgozott szolgálati időnek tekintik. Azok a személyek, akik legalább 5 évet a II. munkacsoportban dolgoztak, jogosultak arra, hogy a szolgálati idő kiszámításánál minden esztendőért 1 évet és 3 hónapot beszámítsanak. Ezen utóbbi kategóriához tartozó személyeknél azonban korhatárkedvezmény nincsen. DR. CSEREY ZOLTÁN .2« — 3«