Megyei Tükör, 1980. november (13. évfolyam, 2731-2755. szám)
1980-11-01 / 2731. szám
.---1980. november 1., Napkelte: 6,51 Napnyugta: 17,05 Eltelt: 305 nap Hátravan: 61 nap 0 210 éve. 1770. nov. 1-én szültett C. DIACONOVICI-LOGA román író és pedagógus, a román művelődéstörténet jeles képviselője, a nemzeti kultúra terjesztésének harcosa. (Mh 1800) . 1804. nov. 1-én Vajnafalván (Kovászna) született VAJNA ANTAL gimnáziumi galdiaó-tanár. Nagyenyeden, Bécsben, Berlinben tanult. 1812-től a nagyenyedi kollégáim tanára, majd igazgatója. Művei: Eperfanevelés és selyem tenyésztés (Kvár., 1842); Útmutató az olvasni tanításban... (Kár., 1838 stb. Nonlóieavreteket is hanyatt hátra. (Mh. Nagyenyed, 1876 máj. 7 ) . 1845. nov. 1-én Sáromberkén született TELEKI SÁMUEL Afrika-utazó, felfedező. A gö.tingeni és berlini egyetemeken tanult. 1886-ban Afrikába uszött. Expedíciójának nagy jelentősége van a már említett világrész felfedezésének történetében. (Mh. Bp., 1916. márc. 10.) .Bővebben lásd: Erdélyi Lajos: Teleki Samu Afrikában (Bukarest, 1977. Kriterion Könyvkiadó) című munkában. 1902. nov. 2-án születet ILLYÉS GYULA költő, elbeszélő drámaíró, a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb, háromszoros Kossuth-díjas képviselője, a Nemzetközi Pen Club alelnöke, a francia Arts et Lettres rend parancsnoka (1974). Borús, hűvös idő, helyenként eső várható, s mérsékelt nyugati szél. A nappali hőmérséklet 10-13 Celsius-fok, az éjszakai 0 és 3 Celsius-fok között váltakozik SEPSISZENTGYÖRGY - MŰVÉSZ MIKROFONPRÓBA - színes román film 10, 16, 18, 20 órától. SEPSISENTGYÖRGY - LUX : ELVIS ÉS BARÁTAI - színes svéd hím, 11. 15,30, 17.30, 19,30 órától. Vasárnap 11 órától rajzfilmek. KEZDIVASARHELY - MÁJUS 3. : ABBA - színes svéd film 10 16. 18 és 20 órától. Vasárnap 9 órától rajzfilmek. KOVÁSZNA - GYÖZELM : TÉRTIJEGY - színes lengyel film, 11. 17, 19 órától. mindenkit MAROSVÁSÁRHELY NOVEMBER 1., SZOMBAT 12.00— 13.00 Noteszlap; Zeneszettes; Könyvismertető; Zene; Művelődési kalauz. 16.00— 18.00 Hírek, tudósítások; Őszi ének — verses, zenés összeállítás. Nóták; Kaleidoszkóp — hétvégi magazinműsor. Vidéki gyógyszerész a tudományos kutatás szintjének minőségileg magasabb fokra emeléséért. A szurkoló — riport. NOVEMBER 2., VASÁRNAP 9 00—9.30 Reggeli kürtszó • A 100 éve született Sadoveanura emlékezünk: A természet kalendáriuma: Nagy kisérlet — rádiójelenet. 9.30— 10.00 Lólilomszárnyon : Postás Jankó levelesládája; Játék és munka az óvodában; Barátaink, az állatok; Új verses, meséskönyvek. 17.00—18.00 Vasárnap! mozaik: Etka és méltányosság a mindennapok tükrében. Zenei kalendárium: Borús égbolt és az egészség KOLOZSVÁR NOVEM AR 1.. SZOMBAT 7 00—8.00 Jó reggelt — zenés tájékoztató műsor. 13.00 — 14.00 Szombat déli magazin Hétről hétre — jegyzet, változó tájak — riport Kiállítótermekben. Folyóratszemle. Hétvégi műsorkalauz. Sport 18.00— 19.00 Hangos híradó Mihail Sadoveanu : Ankuca fogadója Három történet rázíióváltozata. Fordította : Kacsir Mária Rendezte : László Gerő. Szereplők: Senkálszki Edre, Vadász Zoltán, Barkó György, Pásztor János, Bíró Levente, Czikéli László, Csíky András Kile Ferenc, Kakuts Á£nes, László Gerő, László Zoltán NOVEMBER 2., VASÁRNAP 7:30—9:00 Vasárnapi beszélgetés faluhelyen. Vetettem vidát. Demény Piroska aranyosszéki népdalműsora. Művelődési album Kántor Lajos egy József Attila tudományos ülésszakról Bemutatkozik. Paizs Tibor költő. Musical született Számon. Albert György, Gyö 'kössi Gábor és Pintér Jenő. NOVEMBER 1., SZOMBAT 9.30 Spanyol nyelvlecke: 9.50 Francia nyelvlecke: 10.10 Filmismétlés: 11.35 Kapcsoljuk a modern technikát: Folyamatvezérlő számítógép: 12.00 Leckehangverseny: Mihail Jóra; 13.00 Kulturálisművészeti sport magazin-18.15 Új élet Algériában: 18.30 Az októberi politikai események krónikája; 18.50 Esti mese; 19.00 Esti híradó: 19,20 Barangolás az országban ; 19.40 Teleenciklopédia: A prekolumbiánus kultúrák. III. rész • A természet csodái • A kozmikus korszak • Greenwich: 20.25 Varietéműsor ; 21.15 Hajszálon múlott — III. rész: 22.05: Éjszakai híradó: NOVEMBER 2., VASÁRNAP 8.30 Pionírműsor: 8.55 A híradólomai: 9 05 Az uniós - folytatásos film Vész: 9.40 Faluműsor: 11.00 Labdarúgás- Petrolul — RapidB-osztályú mérkőzési, a szünetben népdalok, népi táncok: 12 45 A haza védelmében — katonaműsor: 13,15 Telex; 13.20 Vasárnapi album: 17 00 Zenés szórakoztató kaleidoszkóp: 17,30 Sadoveanu filmen : Nyestfiak - utolsó rész. 18 40 A gyermekei- kedvencei Sadoveanu hősei; 19.00 Esti híradó: 19,20 Az antenna Brassó megyében, 20 30 A mffilita — amerikai film. 22,1f Éjszakai híradó.. Baráton vendégszerepel a Seps,entgyörgyi Állami Magyar Színház együttese. G. B. Shaw Az ördög cimborája című szatirikus történelmi játékát mutatják be 16 és 19 órakor a városi művelődési ház nagytermében. GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatuk, hogy ERDÉLYI ISTVÁNNÉ, szül. BALOGH MARGIT életének 70. évében, rövid betegség után elhunyt. Temetése november 2-án 15 órakor a Dózsa György kultúrházból. Drága halottunk földi maradványai! a református Vártemplom temetőjébe helyezzük örök ry'ao'^rmran: •v^nyüvánilás naponta 11 -13 és 15-17 óra között. Ezen értesítés gyászjelentőül is szolgál. Gyászoló család Mé'y fájdalommal tudatuk, hogy a szeretett, drága jó apa, após és nagytata, TÓTH DÉNES, életének 69. évében, türelemmel viselt szenvedés után elhunyt. Temetése 1980. november 2 án, vasárnap 15 órakor lesz a köröspataki unitárius temetőben. Jelen értesítés gyászi jelentőül is szolgál. A gyászoló család (254$) » Fájó szívvel tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagyapa, testvér, rokon, jóbarát, PETKE BÉLA életének 80. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunk temetése november 2-án, vasárnap du. 3 órakor lesz a katolikus kápolnából. Részvényilvánítást vasárnap, de. 11-13 óráig fogadunk. A gyászoló család s Pékát és utat untatott Kovács István gazdag életútja 1880. augusztus 21-én indult Kézdivásárhelyen. A kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi Mikó kollégiumi tanulmányok, a kolozsvári egyetem bölcsészeti karának elvégzése után, Strassburgban és Berlinben gyarapította ismereteit. 1910-ben doktorált, 1913-ban a numizmatika magántanára a kolozsvári egyetemen. 1909-től kezdve több ásatást végzett Erdély területén. Az első világháborúból és a hadifogságból betegen tért vissza, ami akadályozta az ásatási munkálatokban való közvetlen részvételben, s ezután feldolgozó és oktató munkásságot fejthetett ki. 1970 után a kolozsvári Erdélyi Múzeum Ókortudományi Intézetének munkatársa volt haláláig. Jelentősek voltak az Erdélyben végzett korszerű módszeres telep- és temetőásatásai, melyek anyagát főleg a Dolgozatok az Erdélyi N. M. Érem- és Régiségtára című kiadványsorozatban jelentetett meg. Főbb művei: Az apahidai őskori telep és La Téne temető. Kiadatlan dáciai és iskosi éremváltozatok (1911); A marosszentannai népvándorláskori temető (1912); A mezőbárdi ásatások (1913); A marosvásárhelyi őskori telep skytha- és népvándorláskori temető (1915) stb. 1955. augusztus 15-én Kolozsváron bekövetkezett halála a romárai tudományos élet nagy vesztesége volt. Kovács István érdeme, hogy lelkiismeretes, tárgyilagos, ma is időbeni és érvényes régészeti munkássága és eredményes oktatói tevékenysége által példát és utat mutatott az utána következő régésznemzedéknek is. ZÁGONI Jenő CSÖND LEGYEN ! Agyongépesített világunkhoz úgy hozzátartozik a lárma, mint fényhez az árnyék. Kénytelenek vegyünk megalkudni vele, mint az esővel, hóval, villámlással: nem tehetünk ellene semmit. Az utcai zaj erőssége 1950 óta mintegy hétszeresére növekedett, az építkezési zajé hatszorosára, a repülőgépeké harmincszorosára (!). Szakértői becslések szerint, ma minden tizedik állampolgár szenved valamilyen lárma okozta bántalomban, sokszor öntudatlanul. De a lakosság kerek negyven százaléka érzi zaklatva magát időnként vagy folyamatosan, valamilyen jármától. Forgalmas utak vagy repülőteerekközelében hetven vagy annál is több százalékra emelkedik ez a hányad És ez a fenyegető helyzet valamennyi ipari országban egyforma. Dr. Gerd Jansen, a dortmundi Max Planck Intézet munkatársa már a hatvanas évek elején foglalkozott azoknak a határoknak a megállapításával, amelyeket túllépve, a lárma egészségi bántalmakat okoz. Felismerte hogy a vegetatív idegrendszer 70 decibel erősségű lármabehatásra kezd el reagálni. Ez nagyjából megfelel egy közepes forgalmú utca zajszintjének. De már ezen a fokon is észleltek artériaszűkülést, amelynek nyomán megemelkedik a vérnyomás, és csökken a szív vérellátása. A zaj erősségével párhuzamosan nő a tünetek intenzitása: a pupilla tágul, a nyelv kiszárad, az arc elsápad, a láb-, a has- és a mellizmok összehúzódnak, hirtelen nagy mennyiségű adrenalin választódik ki, a gyomorsav viszont elapad, a szívműködés felgyorsul. Ezek a tünetek automatikusan lépnek fel, teljesen függetlenül a próbára tett személy egészségi alapotától, hangulatától és foglalkozásával járó lármaérzékenységtől. Leszögezhetjük tehát, hogy az emberi szervezet számos környezeti változáshoz meglepően jól alkalmazkodik ugyan, de a zajt nem tudja megszokni. Időközben további kutatók is megerősítették ez a tényt. (Profi) A tudomány vikingjének centenáriumára ALFRED WEGENER (1830-1930) Néhány hónapja, televíziónk csütörtöki tudományos műsorában, érdekes dokumentumfilm tette érzékletessé a Föld felszínének fejlődését, az óceánok és szárazföldek kialakulását, illetve fejlődését. Mindezt ma már iskolában tanítjuk, ismeretterjesztő és szakkönyvek részletezik. Ezért talán hihetetlennek tűnik, hogy fél évszázada a szaktudósok többsége elkeseredetten hadakozott az ún. kontinensvándorlás elmélete ellen. Pedig akkor, az elmélet nevéből kitetszően, csupán a szárazföleknek évezredek-évmilliók alatt lezajló helyzetváltoztatásáról volt szó. Ma már az ún. globális tektonika talaján állva, az óceánok aljzatának mozgásától sem idegenkedünk. 1980. november elsején arra a tudósra emlékezünk, aki a világhírű geológus, Hans Cloos szavaival élve „Földünket merevségéből megváltotta és mozgóvá tette". Alfred Wegen erről mondotta e szavakat (igaz, csak tragikus halála 20 évfordulóján), aki kétségtelenül egyik legizgalmasabb személyisége volt a XX. század tudományos világának. 1880. november 1-én született Berlinben. 1930. november 1-én látták utoljára, amikor harmadik grönlandi expedícióján, kísérőjével elindult utolsónak bizonyult útjára. Előbbinek száz éve, utóbbi esemény fél évszázada történt. Harmincéves korában, úttörő jelentőségű légköri kutatás eredményei birtokában, már kiemelkedő egyénisége volt kora tudományosságának. Akkoriban történt, hogy feltűnt neki Amerika keleti és Európa, illetve Afrika nyugati partvonalának párhuzamos volta. Mintha valaha összefüggtek volna, de valami erő időközben eltávolította egymástól, kialakítva köztük az Atlanti-óceán medencéjét - villant át agyán a gondolat. Ez a felismerés életének utolsó két évtizedét teljesen lekötötte. A tudományos nyilvánosság és utóbb , a köztudat előtt a meteorológus és sarkvidékkutató helyett, a geofizikus Wegener alakja tudatosodott. Széles körű vizsgálatokba kezdett. A földszerkezeti kérdésektől kezdve az őslénytanon át az élőlények földrajzi elterjedéséig mindent ottanulmányozett, hogy a szárazföldek lassú, vízszintes irányú mozgásáról vallott felfogását bizonyíthassa. Ezekről 1917-ben megjelent könyvében számolt be. Ezt követően indult meg ellene a támadások pergőtüze. Igaz, már nem az inkvizíció bírósága kínozta, hanem, ami még rosszszabb, nemzetközi geológiai konferencia elé idézték. A földtan és a földrajz nemzetközileg legismertebb, főleg német személyiségeivel (Kossmat, Arldt, Schubert, Drygalsky, Penck és mások) került szembe, akik egyszerűen képtelenségnek tartották a szárazföldek elmozdulásának lehetőségét. Penck, Wegener egyik előadását hírül véve, így szólt egyetemi kollé- gájához: „Aztán nehogy elmu-lassza a mai ülést, amelyen nemcsak vasúti kocsikat, hanem egész földrészeket fognak eltolni." A geológus, Gaál István „Wegener immár hírhedtté vált úsztatási elméletéről" emlékezett meg szakkönyvében, mereven elvetve az „úsztatósi csodabogarat". Alfred Wegener akkoriban a grazi egyetem tanára volt, és már vitatott könyvének negyedik kiadását rendezte sajtó alá. Időközben a geológiai korok őséghajlatáról szóló úttörő munkája is megjelent. És újabb bizonyítékok gyűjtése céljából már szervezte, a számára végzetessé váló, harmadik grönlandi expedíciót. Halálhírére vetette papírra, az utóbbi név, illetve jelzés nélkül megjelent nekrológ szerzője (talán ő is tartott a kortársak Wegener ellenszenvétől?) e prófétikusnak bizonyult mondatot: „Wegenerrel olyan tudós szállott a sírba, aki nem egy a sok közül, hanem egyetlen a maga nemében és akinek működése még évtizedek múlva is termékenyítő hatással lesz." Igen, évtizedek múltán a wegeneri eszme, a mobilitás gondolata győzött a mozdulatlanságot hirdető fixisták felett. Létrejött a földtudományokat forradalmasító globális vagy lemeztektonika. És újabb vonatkozásban bebizonyosodott, mennyire érvényes „E pur si mouve I" KÓNYA Adám