Megyei Tükör, 1983. április (16. évfolyam, 3478-3503. szám)
1983-04-01 / 3478. szám
BETKSSJW ®^ § VILÁG PROLETÁRJAT, EGYESÜLJETEKf s^cr, ______ ® ________. < ÉTŰKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANÁCS LAPJA stíl m 1983. április 1., Péntek XVI. ÉVFOLYAM ARA 50 BÁNI 347S. A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a jelenlétében csütörtökön a fővárosban együttes ülést tartott a magyar nemzetiségű dolgozók és a német nemzetiségű dolgozók tanácsa. A terembe érkező párt- és államvezetőnket élénk tapssal és ovációval fogadták a részvevők, akik az összes magyar és német nemzetiségű dolgozók nevében kifejezték nagy tiszteletüket, mély megbecsülésüket és forró hálájukat Nicolae Ceausescu elvtárs iránt a teljes jogegyenlőségért, amely nemzetiségre való tekintet nélkül hazánk minden állampolgára számára biztosítva van, azért, hogy mindenki számára szavatolt a részvétel joga pártunk és államunk bel- és külpolitikájának megalkotásában és végrehajtásában, a szocializmus és a kommunizmus nagyszerű művének megteremtésében Románia földjén. Ezek a gondolatok és érzelmek illusztrálják, hogy az egész román nép nagyfokú megbecsüléssel viseltetik a párt főtitkárának állandó törekvése iránt, hogy erősödjön és tökéletesedjen szocialista demokráciánk, hogy az összes dolgozóknak egyre nagyobb lehetőségei legyenek részt venni a haza sokoldalú fejlesztésére, az egész nemzet jóléte szüntelen növelésére irányuló határozatok kidolgozásában és megvalósításában. Az ülés elnökségében Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt helyet foglalt Iosif Banc, Emil Bobu, Fazekas Lajos, Petru Enache, Gere Mihály, Szász József és Richard Winter elvtárs. Az elnökség tagja volt a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsának több képviselője is. Az ülésen részt vettek az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői, tudományos, művészeti és kulturális dolgozók. A munkálatokat megnyitva, Gere Mihály elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke a következőket mondotta: Élen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának és Német Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának együttes ülését megnyitva, hazánk e két nemzetiséghez tartozó összes állampolgára nevében kifejezzem rendkívüli örömünket és mély hálánkat azért, hogy együttes ülésünkön jelen van a nép legszeretettebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, pártunk és államunk kiváló vezetője, a haza javának és jólétének lánglelkű harcosa, a nemzetközi politikai élet prominens személyisége. Szintén nagy örömmel üdvözöljük ülésünk munkálatain a párt- és államvezetőségben részt vevő többi elvtársat. Az Ön jelenléte együttes ülésünk munkálatain, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, emlékezetes esemény marad az együttélő nemzetiségek életében, bizonyítéka annak a következetes törődésnek és figyelemnek, amellyel a teljes jogegyenlőségnek, az összes állampolgár egységének és testvériségének, a nemzetiségek kreatív és szellemi személyisége szabad fejlődésének a biztosítása iránt viseltetik. Kérem, engedje megjelentenem, hogy a magasztos hazafiság szellemében, a párt, a haza és az Ön iránt érzett mély tisztelet és nagyfokú megbecsülés megerősítésének lelkes légkörében a két tanács plénuma a tegnap megvitatta azokat a feladatokat, amelyek rá hárulnak az országos pártkonferencia határozatainak példás teljesítésében. A két tanács tagjai az összes magyar és német nemzetiségű dolgozó nevében kifejezték teljes és egyöntetű csatlakozásukat pártunk és államunk bölcs bel- és külpolitikájához, ahhoz a politikához, amelynek ön a fő stratégája és exponense, kifejezték tántoríthatatlan elhatározásukat, hogy e politika gyakorlatba ültetéséért teljes felelősségérzettel fognak dolgozni az egész néppel szoros egységben, egy emberként felzárkózva a párt körül, személy szerint ön körül. Kérem, engedje meg, igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy ebben a keretben folytassuk a napirendre felvett problémák vitáját. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plénumain előterjesztett jelentések vitájában felszólaltak a következő elvtársak: Jakabos Csaba István, a Kézdivásárhelyi (Kovászna megye) Mechanikai Vállalat igazgatója, Hildegard Mantsch, a medgyesi (Szeben megye) Vitrometan gyár munkásnője, Molnár Imre, a Szocialista Munka Hőse, a tusnádi (Hargita megye) mtsz elnöke. Fazekas Ferenc, a parcsényi Bányavállalat (Hunyad megye) brigádvezetője, Ernest Breitenstein, a Neuer Weg főszerkesztője. Fazekas Lajos, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, Gyöngyi Mária, a nagyváradi Sinteza vegyipari vállalat vegyészmérnöke, Richard Winter, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Műszaki-anyagi Ellátási és Allóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, Létay Lajos, az Írószövetség titkára, az Utunk című folyóirat főszerkesztője, Gerhard Kennerth, a szebeni filológia-történelem fakultás dékánja, Fejes Gyula, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának titkára, Gáspár Zsuzsanna, az RKP Maros megyei bizottságának titkára, az Országos Nőtanács alelnöke, Berencz József, az aradi Victoria óragyár igazgatója, Fúró Gyula, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium miniszteri rangú államtitkára. A szónokok hangsúlyozták az Országos Pártkonferencián elfogadott dokumentumok nagy fontosságát, kiemelve, hogy azok orientációt és irányt szabnak az akcióknak, amelyeknek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése útján való előhaladásunkat biztosító ötéves tervi feladatok és a XII. kongresszusi programhatározatok megvalósítása. Az összes felszólaló nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározó hozzájárulását a sokoldalú országfejlesztés alapvető célkitűzéseinek meghatározásához, az egész nemzet alkotó erőinek és energiáinak mozgósításához, az új, jobb minőség megteremtéséhez minden tevékenységi területen, az összes dolgozó anyagi és szellemi jólétének szüntelen növeléséért, pártunk bélés külpolitikája kidolgozásához és megvalósításához, mely politika teljes mértékben megfelel a román nép létérdekeinek, szabadságra, függetlenségre, békére és haladásra irányuló törekvéseinek. A munkálatok során hangsúlyozták, hogy országunk magyar és német nemzetiségű dolgozói egyöntetűen csatlakoznak a párt programjához, a Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott rendkívüli elméleti és gyakorlati értékű tézisekhez és orientációkhoz, amelyek irányt szabnak és lelkesítőleg hatnak az ország összes állampolgárára a szocialista hazánk felvirágoztatásának szentelt áldozat teljes, odaadó tevékenységében. A felszólalók kiemelték azokat a jelentős megvalósításokat, amelyeket a román nép ért el, szoros egységben, a szocialista építés évei folyamán, s különösen abban az időszakban, amióta Nicolae Ceaușescu elvtárs áll a párt és az állam élén, Románia egész történetének beteljesülésekben leggazdagabb szakaszában. Kidomborították az összes megyék harmonikus fejlesztésére, a termelőerőknek az egész területen való kiegyensúlyozott elosztására irányuló pártpolitika helyességét, azt a tényt, hogy e politika közvetlen eredményeként beindult az ország övezeteinek átfogó homogenizálási folyamata a gazdasági potenciál tekintetében. Rámutatva, hogy mindezek a sikerek az összes dolgozók teljes jogegyenlőségének gazdasági alapjait jelentették, a vita részvevői egyöntetűen nagyra értékelték azt a ragyogó módot, ahogyan a párt a nemzeti kérdést megoldotta Romániában, biztosítva az összes — román, magyar, német és más nemzetiségű — állampolgárok maradéktalan részvételét a gazdasági-társadalmi élet, az egész társadalom vezetésében. Ugyanakkor mély hálájukat fejezték ki pártunk és államunk szeretett és tisztelt vezetője iránt, aki vitathatatlan érdemeket demokratikus, szerzett a nemzeti kérdés humanista megoldási módjainak kidolgozásában és alkalmazásában. Az új rendszer építésének éveiben elért kiemelkedő megvalósítások feletti mély hazafias büszkeségüknek adva hangot, a felszólalók határozottan visszaverték a pártunk és államunk politikája elleni rágalmazásokat, egyes külföldi körök arra irányuló próbálkozásait, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe, egymás ellen uszítsák a különböző nemzetiségeket, lesújtsanak a nép, a szocializmus forradalmi vívmányaira. Ilyen összefüggésben megerősítették a magyar és a német nemzetiségű dolgozók messzemenő ragaszkodását pártunk és államunk elvszerű és konstruktív külpolitikájához, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs oly ragyogóan és következetesen felkarol, s amely az enyhülés, a leszerelés, a biztonság ügyét, az összes népek békére, szabadságra, függetlenségre és haladásra irányuló magasztos eszméi megvalósításának ügyét szolgálja. (folytatása a 2—3. oldalon) Könyvhónap — gyárainkban Április elsejével kezdetét veszi az az országos rendezvénysorozat, melyet ÜZEMI KÖNYVHÓNAPNAK nevezünk. A februári Falusi könyvhónap és a Hazai könyv tíz napja mellett ez a legjelentősebb könyves esemény. E hónap során számtalan találkozóra, könyvismertetőre és könyvkiállításra kerül sor, üzemeinkben, intézményeinkben alkalom nyílik az írókkal való találkozásokra. A könyv életünk természetes része, pótolhatatlan és semmivel nem helyettesíthető eszköz a szakmai-erkölcsi nevelés szolgálatában. Manapság már rengeteg munkásnak, technikusnak, mérnöknek van irigylésre méltó könyvtára. És szaporodóban az üzemi könyvtárak, klubok állománya. A szépirodalom mellett és azzal párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a politikai és a szakirodalom. Eszményi lenne — követendő cél —, hogy minden szakmunkás, minden szakember olvasson, tájékozódjon, gyarapítsa szakmai és általános műveltségi ismeretkörét. Az üzemi könyvhónap kiváló alkalomnak ígérkezik a könyv, az olvasás érdekében kifejtendő népszerűsítésnek. Megyénkben ma ünnepi jellegű író-olvasó találkozóval nyílik a rendezvénysorozat. A szakszervezet, a könyvterjesztő és a megyei könyvtár rendezésében három dekád keretében kerül majd sor a könyves eseményekre. Elsejétől tizedikéig a politikai könyv dekádjára kerül sor, ezt köthetik a műszaki-tudományos, majd a szépirodalmi könyvekkel kapcsolatos rendezvények. A megyében élő írók mellett számos bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi meghívott — írók és kiadói szerkesztők — ad rangot és vonzást e rendezvényeknek. Sok sikert hozzá, s írónak, olvasónak egyaránt elégtételt!VARGYASI Miklós Törvényerejű rendeletek szellemében Mindannyian nagy érdeklődéssel olvastuk, tanulmányoztuk azokat a törvényerejű rendeleteket, amelyeket az Államtanács pár nappal ezelőtt fogadott el a mezőgazdaság fejlesztésére, az állattenyésztés ösztönzésére és a mezőgazdasági, élelmiszertermékekkel való üzérkedés bármilyen tendenciájának kiküszöbölésére. Ezek rendkívül fontos intézkedések, amelyeknek célja hozzájárulni a mezőgazdasági termelés fokozásához, a mezőgazdaságban dolgozók munkájának serkentéséhez, általában a mezőgazdasági tevékenység tekintélyének növeléséhez. „Az elfogadott intézkedések különleges gazdasági, politikai és társadalmi jelentőségűek. Értsük meg a dolgokat, és alakítsunk ki közvéleményt, hogy megteremtsük a rendet, a fegyelmet, a törvények, a társadalmi együttélési szabályok tiszteletét" — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs. Hadd hangsúlyozzuk, hogy ezeknek a törvényerejű rendeleteknek hozzá kell járulniuk társadalmunk, a parasztság és munkásosztály közötti kapcsolatok erősítéséhez, az összes dolgozók, egész népünk egységének és együttműködésének szilárdításához. a Kétségkívül, az állattartás fokozása, mezőgazdasági élelmiszertermékek forgalmazásában szükséges rend és fegyelem megszilárdítása olyan követelmények, amelyek rendkívüli módon befolyásolják a szocialista társadalom előrehaladását, a jólét gyarapítását, az életszínvonal magasabb szintre emelését. Rendre vehetjük a most elfogadott törvényerejű rendeleteket, mindenikből kiviláglik az a gondosság és nagyfokú felelősség, ahogyan pártunk és államunk, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs foglalkozik, törődik az életszínvonal emelésében oly fontos helyet betöltő mezőgazdasági termelés kérdéseivel. Az első rendelet a Duna-delta komplex rendezéséhez és kiaknázásához fűződik, s magában foglalja e nagy terület hasznosításához szükséges intézkedéseket mind a növénytermesztés, az állattenyésztés és haltenyésztés szempontjából, mind pedig erdőgazdálkodási szempontból. Az elfogadott intézkedések úgyszintén olyan értelemben is rendkívül fontosak, hogy általuk javítani kívánják a mezőgazdasági szabályzatokat, növelni a közgyűlések, a vezető tanácsok felelősségét, tökéletesíteni a mezőgazdaság fejlesztésének alapját képező szocialista tulajdon szocialista rendszerét. A többi három törvényerejű rendelet szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az egyik az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek általi állattartás jutalmazási és ösztönzési rendszerét hivatott javítani, beleértve, nyilván, az állatgondozókat is. A másik két rendelet célja megteremteni a rendet és fegyelmet a mezőgazdasági termékek, közöttük az állati eredetű termékek forgalmazásában. Természetesen, a törvényerejű rendeletekben előírt intézkedések megértése, megismerése minden termelő, mindannyiunk kötelessége és érdeke. Hisszük, hogy életbe léptetésükkel nagyot halad előre a mezőgazdasági termelés, lehetővé válik, hogy minden termelő az elvégzett munkája után nagyobb megbecsülésben részesüljön. A vetés helyzete 1983. március 31-én A vetés üteme napról napra nő,így a tegnapi nap a szocialista szektorban 1772 hektáron került a földbe a mag, melyből 538 hektár árpa, 462 hektár cukorrépa és 453 hektár burgonya. Ez az ütem a gépek és órák maradéktalan kihasználásával tovább fokozható, biztosítva ezzel a feltételeket, hogy minden növény idejében a földbe kerüljön, ami a bőséges termés egyik alapfeltétele. A sietség azonban nem szabad a minőség rovására menjen, mely mindenütt kifogástalan kell legyen. Agráripari tanács Összvetés melyből — Oejiwr* 3 -o 3 O ° 6 %%%% Barót 33 49 43 470 Bodok 29 72 33 44 20 Kovászna 36 77 28 29 27 Sepsiszentgyörgy 31 89 33 379 Kézdivásárhely 42 91 32 85 30 Szentlélek 32 84— 447 MTSZ-átlag 35 75 32 52 22 ÁMV-átlag 391 L— —34 Megyei átlag 36 77 32 52 24