Megyei Tükör, 1986. november (19. évfolyam, 4590-4614. szám)
1986-11-01 / 4590. szám
Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése (folytatás az első oldalról) jéhez. a nyers- és segédanyag, az üzemanyag- és energiafogyasztás csökkentéséhez, a gazdasági hatékonyság növeléséhez. , Utasítást adott, hogy vizsgálják felül és tovább tökéletesítsék az állóalapok főjavítási munkálataira, modernizálására és karbantartására vonatkozó szabályozásokat és normákat. Ebben a szellemben kérte a kormánytól, hogy folytassa a főjavítások helyzetének elemzését és terjesszen elő konkrét javaslatokat a rend és a nagyfokú felelősségérzet szellemének meghonosításáért, e terület egész tevékenységének radikális javításáért. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1985—1986. évi politikai-ideológiai oktatás lebonyolításáról és az új tanulmányi évben foganatosítandó intézkedésekről szóló jelentést. Az elért, eredményeket elemezve, a Politikai Végrehajtó Bizottság intézkedéseket jelölt ki az 1986—1987. évi politikai-ideológiai oktatás megszervezésének és lebonyolításának további javítására. A kijelölt intézkedések — a párt ideológiai programjában foglalt igények, a Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára által kijelölt orientációk és feladatok fényében — biztosítják a politikai-ideológiai oktatás szerepének a növekedését a kommunisták, az összes dolgozók felkészültségi szintjének emelésében, a párt- és állami határozatoknak, az ország törvényeinek az alkalmazásában, a párt- és állami káderek,, az összes dolgozók forradalmi szellemének, kombattivitásának és felelősségérzetének a fejlesztésében a munkahelyen és a társadalomban. Ilyen értelemben elhatározták, hogy a politikai-ideológiai oktatást egységes rendszerben fogják lebonyolítani mind a pártkáderek és -aktíva számára, mindpedig a többi kommunisták és dolgozók számára, figyelemmel követve az ideológiai felkészítés szerves összekapcsolását a gazdasági-társadalmi tevékenységnek, a társadalom demokratikus megszervezésének és vezetésének a haza általános szocialista fejlesztése keretében való további tökéletesítésével összefüggő problémák alapos elsajátításával. A pártoktatásnak biztosítania kell a pártszervezetek, a dolgozói tanácsok szerepének növelését a gazdasági, a munka- és termelésszervezési problémák megoldásában, továbbá azt, hogy a kommunisták, az összes dolgozók alaposan elsajátítsák a társadalom tudományos vezetésének, , a munkásönigazgatásnak és az önálló gazdálkodásnak az alapvető problémáit, a dialektikus és történelmi materializmus alaptéziseit, a sokoldalúan fejlett, szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogramot. Az ülésen tájékoztató hangzott el Samud Kanyon Doe, Libéria Köztársaság elnöke október 15. és 18. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A Politikai Végrehajtó Bizottság méltatta a Nicolae Ceauşescu elnök és Samuel Kanyon Doe elnök köreli megbeszélések eredményeit, amelyek kidomborították a két fél elhatározását, tovább fejlesztik a román—libériai kapcsolatokat különböző területeken, főként pedig a gazdasági együttműködés terén. Ilyen értelemben kidomborították, mennyire fontos a Románia Szocialista Köztársaság és Libéria Köztársaság közöttigazdasági és műszaki kooperáció, valamint, a kereskedelmi cserék fejlesztésére vonatkozó hosszú távú egyezmény, amit a látogatás ideje alatt írtak alá, s amely biztosítja a kétoldalú együttmunkálkodás bővítését, összhangban a két ország nemzetgazdasági lehetőségeivel, gazdaságitársadalmi fejlesztési programjaikkal. Egyszersmind kidomborította azoknak a véleménycseréknek a jelentőségét, amelyeket Nicolae Ceauşescu elnök és Samuel Kanyon Doe elnök folytatott a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Nagyra értékelte Románia és Libéria elhatározását miszerint mind szorosabban együttműködik nemzetközi téren a leszerelésért és békéért, az államközi vitás kérdések békés, tárgyalásos megoldásáért, a gyengén fejlettség megszüntetéséért és az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért, az európai, az afrikai és az egyetemes enyhülés, biztonság, egyetértés és együttműködés légkörének a tartós meghonosításáért vívott harcban. A látogatás alkalmából létrejött megállapodásokat és dokumentumokat jóváhagyva, a Politikai Végrehajtó Bizottság kérte, hogy tegyenek intézkedéseket azok gyakorlatba ültetéséért, a román—libériaiegyüttműködés és kooperáció szüntelen erősítéséért. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megoldotta a párt- és állami tevékenység több napirenden szereplő kérdését. Teljes mértékben maminkévá tesszük a Ham linkel linkének léke kezdeményezését A példa erejével Korunk a nagy ellentmondások kora: amíg a világ békeszerető erői egyre nagyobb erővel tiltakoznak a fegyverkezés, az atomfegyverek ellen, addig az emberiség jövője iránt felelősséget nem érző hatalmak egyre több pusztító fegyvert halmoznak fel, egyre jobban fenyegetik legnagyobb kincsünket, az életet. Arra van szükség, hangsúlyozta NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakán elmondott nagy jelentőségű beszédében, hogy a béke, a biztonság érdekében jelentős fordulat következzen be a világpolitikában. Hogy a világ összes békeszerető országai, haladó erői fogjanak össze a fegyverkezés ellen, hogy a katonai nagyhatalmak értsék meg: a fegyverek egyre nagyobb tömegű felhalmozása soha nem fog biztonsághoz vezetni, ellenkezőleg, az esztelen hajsza éppen olyan veszélyt jelent saját országukra nézve is, mint azokra, akik ellen — úgymond — így akarnak védekezni. * Mi, A Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat munkásnői, az ország összes dolgozóival egyetemben maradéktalanul támogatjuk országunk, pártunk, szeretett főtitkárunk minden olyan kezdeményezését, amely, hozzájárul a biztonság, a bizalom légkörének megteremtéséhez, a fegyverállományok csökkentéséhez, ahhoz, hogy az ezredfordulóra az országuk nagymértékben csökkentnek hadi készleteiket, a megfelelő kiadásokat pedig a fejlődésre fordítsák. Hazánk a példa erejével tesz ilyen lépéseket. Ezért is támogatjuk határtalan lelkesedéssel és szavazunk a novemberben megrendezendő általános szavazáson, országunkban a fegyverkészlet, a katonai állomány és kiadások 5 százalékos csökkentésére. Hisszük, hogy más népek, más országok is a bizalomra bizalommal válaszolnak. Hiszen ez az egyetlen járható út a világbéke megteremtése felé. GÁBOR Piroska. a Gépeket és Gépkocsinka 11 -es Bőke 1 Gyártó Vállalat munkásnője Gyermekeink, unokáink békés holnapjáért Akárcsak hazánk összes lakói, nagy múltú gyárunk dolgozó közössége is határtalan lelkesedéssel, megelégedéssel és egyöntetű helyesléssel fogadta pártunk főtitkára, N IC O L A E CEAUŞESCU elvtárs forradalmi szellemű újabb békekezdeményezését. Vállalatunk dolgozó közösségének nagy többségét nők alkotják. Magáért értetődő, hogy aggodalom tölt el, amikor újabb pusztító fegyverek gyártét A béke és a haladás szolgálatában (folytatás azelső oldalról) vonatkozó november 23-án sorra kerülő népszavazásra vonatkozó törvény. A román leszerelési koncepció eredetisége mindenekelőtt azoknak a társadalmi és politikai tényezőknek a mozgósításában, együttes hatásában rejlik, melyek képesek reális, konkrét lépésekre a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Pártunk főtitkára tisztánlátóan emelte ki azt a szerepet, melyet a világ tudósai egy mindent elpusztító háború megakadályozásában betölthetnek. A teljes tudományos és technikai potenciált, az emberi megismerést általában a gazdasági-társadalmi haladás szolgálatába kell állítani — hangsúlyozta országunk elnöke, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődést, a jólétet, a függetlenséget, minden nép szabadságát és szuverenitását szolgálhassa. Közismert tény, hogy az egyes államok felvirágzásában, sokoldalú fejlődésében épp a társadalmi haladás, a tudomány és a technika vívmányai játszák a meghatározó szerepet, így tehát az elmaradott országok gyors fejlődésének útja is a technikai fejlődés meggyorsítása, a tudomány legújabb vívmányainak közkinccsé tétele lenne. Igen ám, de az esztelen fegyverkezési hajsza, amint pártunk főtitkára oly sokszor elmondotta, eltéríti a tudományt e nemes célkitűzés megvalósításától, s lényegében a pusztítás eszközévé változtatja. A tudománynak a fegyverkezés érdekében való soha nem látott mérvű felhasználása a modern történelem legsúlyosabb paradoxonai közé tartozik. Míg ehiberek milliói éheznek, vagy az emberlét legmélyebb szintjén tengődnek, óriási és esztelen fegyverkészleteket halmoztak fel. A mai nukleáris megyei tákor sáról, felhalmozásáról szerzünk tudomást. Való igaz, hogy a világban számos megoldatlan kérdés létezik, de amint arra országunk elnöke, a békeharc zászlóvivője, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs többször rámutatott, ezeket nem háborúval, hanem csakis tárgyalások útján kell rendezni. S mint ismeretes, ilyen vonatkozásbann a szocialista Románia, mindannyiunk hazája példát, mutat. Vállalatunk munkaközösségének egyöntetű véleménye, hogy nem a fegyverkezésben, hanem az építőmunkában kell versenyre kelnünk. Magunkévá tettük a pártfőtitkár elvtárs programbeszédének ama kitételét, hogy a békét munkával, a tervfeladatok maradéktalan teljesítésével, a XIII. pártkongresszus történelmi jelentőségű programjából ránk váró feladatok sikeres megvalósításával szolgálhatjuk leginkább. Szépek a jelen ötéves terv első esztendeje eddigi hónapjainak eredményei. Szövöttáruból 199 ezer négyzetméter terméket állítottunk elő terven felül, a konfekciós termékeknél a többlet megközelíti a kétmillió lej értéket. Ilyképpen az árutermelést közel két és fél millió lejjel tetőztük az említett időszakban. Büszkeséggel mondhatjuk el, hogy jelenleg is több mint 15 országban érdeklik termékeink a vásárlókat. Békében akarunk élni és dolgozni, szavazatunkkal is novemberben a békének mondunk igent, és határozott nemet az emberiséget pusztulással fenyegető háborúnak. Gyermekeink, unokáink békés holnapjára adjuk szavazatunkat. BARTÓK Anna, az Olt Textilipari Vállalat nőbizottságaiiak elnöke fegyverekhez mérten a hirosimai atombomba egyszerű játékszernek vagy múzeumi tárgynak hat. A fegyverkezési hajsza következményeként ma földünkön több mint 36 millió hirosimai atombombának megfelelő robbanótöltet halmozódott fel, s a föld minden lakójára 30 ágyúlövésnek megfelelő pusztítóerő jut. Hogy e mérhetetlen háborús potenciál alkotó energiákká átalakítva milyen hatalmas lépésekkel gyorsíthatná az emberiség társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődését, könnyen elképzelhető NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs lelkesítő felhívásai tehát ezúttal is az emberiség legfontosabb problémáira tapintanak rá. E nagyszerű célkitűzés elérése érdekében tevékenykedik a Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizottsága, melynek élén a világhírű tudós, doktor ELENA CEAUŞESCU mérnök akadémikus elvtársnő áll. A tettek és a szavak egységét illetően tehát hazánk ezen a téren is példátmutat a világnak. MŰVE ODF... A színpadi tánc eredetiségéért - -------------------------------------------------OR (^ Megéneklünk. Románia ! Színpadra állított népi tánccsoportjainkat tekintve, akár elégedettségünknek is hangot adhatnánk. A közönség elé lépő együttesek számát tekintve valóban jól állunk, hisz ha végignézzük a listát, azt tapasztaljuk, majdminden helységünkben sikerült ilyen vagy olyan táncot betanítani, előadásra küldeni. Persze, ez csak a kérdés egyik vetülete. Mert elsősorban nem a számbeli helyzet érdekel — kell, hogy érdekeljen — bennünket, hanem sokkal inkább az a mód, ahogyan ezek a táncok színpadra kerülnek, az a nyersanyag, amelyből gyúrják az illető zenés-táncos produkciót. Akiket valamennyire is érdekel a néptánc kérdésköre, azok jól tudják, főleg az utóbbi években éles viták kavartak vihart az eredeti népi tánc színpadra állítása körül, s ez a vihar nem vonult, nem vonulhatott el nyomtalanul megyénk táncmozgalma felett sem. A legfőbb tanulság és következtetés, kétségkívül annak leszűrése volt, hogy még intenzívebbé, mélyebbé kell tennünk a tánckutatást, mert végeredményben ettől függ, mit tudunk átmenteni a hajdani, autentikus elemekből a jövőnek. Tudatosan, készakarva használtam itt a láncelemek kifejezést, hisz különösen a mi vidékünkön, a székely tán-P?l. l®n.yleg 'denire hulllak szét az í'i 10ly,amaly » areRúgdtabb feladat lehal "O (cl.uíjlési-ijMa hajdani lám". i.ijBLvekijőI epitke/i I felúf.' ,i , , , lépes, ami elengedett,igenül szükséges e tájak néptáncmogalmának felfrissítése szempontjából! Jogosnak tekintjük szakembereink bíráló megjegyjééig hisz valóban az történik amitől civakodnunk kelle- ne: az előbb említett tánccsoportok re- pertorija éppen emiatt mulat igen nagy hasonlatossal, t. egysíkúságot, mert a helyi, a jelleni.A táncelemeket, lépéseket, jellegzetes páros mozgásokat nem ismerik, s legtobi helyen nem is történt különösebb főfeszítés azok felkutatására. Nyilván, az ellenemény is nagyon erős. Sokan azt álltáik, hogy a háromszéki tájakonhiába is keresünk sajátos táncokat, eleti mozdulatokat, azok vagy teljesen Ivesztek, vagy nem is léteztek. Ez utóbbi vélemény mellett szól az, hogy talán Erdővidéket kivéve, nem is sikerül olyan jellegzetes táncmotívumokat előásni az idősek emlékezetéből, mint amilyeneket Csík, Udvarhely vagy Gyegyó felmutat. Az azonban már inkáit meggondolkoztató, hogy a sokáig utáncsak szegényesnek, sekélyesnek tarott ruhamotívumanyag néhány eszmős, alapos kutatómunka után étszerre a figyelem központjába került húsz olyan gazdag tárháza került, előszíneknek, ruhadaraboknak, amelyre eladdig gondolni sem mertek Persze, a táncot nem a ládafiából lehet előráncigálni, idős emberek lábából kellene azokat előcsalogatni, s biztosak vagyunk, egy, az egész néprajzi övezetet átfogó, alapos, minél több szakembert felvonultató kutatói láz meghozná a gyümölcsét. Lehet, nem kerülne elő szigorúan felépített táncrend, mint más vidékeken, lehet, sok helyen meg kellene elégednünk csupán pár villanással, de ezek a villanások is, bővebb anyag hiányában, éppen elég támpontot szolgáltathatnának ahhoz, hogy egy szűkebb tájegység valamikori paraszttáncát, ha nem is teljes egészében, de megközelítőleg legalább rekonstruálni lehessen. Kiváló néptánc- kamaraegyüttesünk, a Szakszervezetek Művelődési Háza mellett működő, bizonyára vállalkoznék is a fellelt elemek összeragasztó-sára, a táncok megkomponálására és színpadra állítására. Ahhoz • kétség nem fér, dolgozik nálunk jó néhány tehetséges’ ambíciós táncos szakember, akiknek a nézeteit, véleményét valamilyen formában közös nevezőre kellene hozni, úgy, ahogyan azt a tárgyi néprajzosok esetében is tapasztalhattuk. A rendszeresített felkészítőkön résztvevők, több-kevesebb elméleti és gyakorlati jártassággal rendelkező táncoktatók is nyerhetnének alapos kiképzést abból is, miképpen kell és lehet táncelemeket felgyűjteni, s miképpen érdemes azokat egységes egésszé összekovácsolni, színpadi művé nemesíteni. Végeredményben táncos előadásaink, versenyeink egyszínűsége szűnnék meg ■ezzel, az az áldatlan helyzet találna orvoslásra, hogy színpadainkat, szinte kizárólagosan más tájegységek táncai vették birtokukba. PÉTER Sándor Még sokszor ellátogatok ide ! INTERJÚT Ruha István több évtizedes pályafutása során többször is megfordult már Sepsiszentgyörgyön. Évekkel ezelőtt lapunknak is nyilatkozott már. Rövid beszélgetésünkre nagy sikerű sepsiszentgyörgyi koncertje után került sor. — Kedves mester, milyennek találta az újbóli találkozást? A szentgyörgyiek régi jó barátaim. Több-kevesebb rendszerességgel újra és újra ellátogatok ide, s örömmel tapasztalom, hogy a város zeneszerető közönsége évről évre gyarapszik. S nem csupán mennyiségileg, de minőségileg is. Sznobok nyilván ma is akadnak, de a zene szeretete rendszerint a sznobizmussal kezdődik. A kitartó sznobokból idővel érzékeny koncertlátogatók, zenehallgatók válnak. Ma a sepsiszentgyörgyi közönséggel szemben álló művész érzi a nézőtér szívóhatását, hálás, zeneileg érzékeny közönség előtt játszhat. Kétségtelen, hogy a zenei élet sepsiszentgyörgyi szervezői jó munkát végeztek az elmúlt években,hiszen zeneértő ésszerető közönség kialakítása és megtartása nem könnyű feladat. A koncert előtt kissé aggodalmasan szegeztem a kérdést a kultúrház igazgatójának: lesz-e közönség?, s válaszát: Mester, hát hogyan képzelheti, hogyne lenne, elvégre ön muzsikás puszta udvariaskodásnak éltem. A valóság, hisz még a falak mentén is rengetegen álltak, valóban meglepett. Ne haragudjon, hogy Hi/p* sokat beszélek a közönségről, de effljeszt meg magam is a hatása alatt vagyok, másrészt ez a mi munkánk értlme célja, s nem utolsósorban létezésink feltétele. — Mit mondhatna e közönségnek pályafutása utóbbi,A korábbi nyilatkozat óta eltelt ilyen lezajlott, eseményeiről ? — Mit is mondjuék? A dicsekvés nem kenyerem. Sok turnéztam külföldön, a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola mellett előadókat tartottam a budapesti Zeneművető Akadémián. S persze különbözőknai zenekarokkal, mint most a Marosvásárhelyivel is, melyhez régi Idolatok fűznek jártam az országlot\Mint^társaimmal együtt igyekeztünk tj,jobb tehetségünk szerint szelni a *‡ •' zeneművészet iiQ»ét 'Wz — TerviS' › — Járomivább f' Gresz országot. Ennyit mondhatnék\romden No meg a-t. ' twgn köszönő'« a sepsiszentgyörgyi közönségnek «îl* ünneplést, melyben részesítem.›‘Kérem, hogy még sokszor ellátogatok Sepsiszentgyörgyre. l.ejkvtv.le BÍKÓ 11.hu Jelentős zenei esemény ( HANGVERSENY . ) Ruha István vendégszereplései mindig a sepsiszentgyörgyi kulturális élet kiemelkedő jelentőségű eseményeinek számítottak. Személyében hazánk nemzetközi hírű hegedűsével találkozhattunk, a nagyvilág jött el a kicsiny Sepsiszentgyörgyre. Méghozzá úgy, hogy a város zeneszerető közönségét alegnagyobb alázattal és, komolysággal tisztelte meg. S nem csak Ruha István, a marosvásárhelyi Filharmónia zenekara isremekelt. A turné utolsó napján is tiszta hangzás, egységes, szép hangszín jellemezte játékukat. A nagy hagyományú zenekar mindenben méltó volt előzményeihez. A fáradtság sem tudta elhalványítani a vonósgárda kvalitásait, s a fúvósok is felnőttek az elismerten jó vonósgárda, szintjére. Úgy tűnik, a Szalmán Lóránd vezette zenekar annak ellenére is képes volt meőrizni korábbi kvalitásait, hogy időközben a tagok jelentős része kicserélődött. Ruha és a vásárhelyi zenekar együttműködésének régi hagyománya van, s ez érződött is játékukon. Érzékenyen kísérték Ruha István érzelemdús, utánozhatatlanulspontán s hegedűjátékát. Hangerőben is finoman alkalmazkodtak a szólóhegedűhöz. A ráadásokkal együtt kilenc művet (Beethoven, Mozart, Winniawszky, Chausson, Sarasate, Saint-Saens) szólaltattak meg. A zenekara Székeles a szerájból című Mozart-opera nyitányával kezdett. A stangulatukban rokon, de eltérő karakterű és technikailag rendkívül igényes zeneszámok megszólaltatása nehéz feladat elé állította az előadókat, és főleg Ruha Istvánt. A jellegváltásokat mégis zökkenőmentes könnyedséggel oldották meg. Ruha István csak szuperlatívuszokban minősíthető játéka, a rendkívüli muzikalitás és a tökéletes technika arra késztette a közönséget, hogy többször is visszatapsolja nemzetközi hírű zeneművészünket, aki ráadásnak Paradies Sicilianáját és a Kreisler Tartini témákra írt Variációit, szólaltatta meg VÁCZ Zsuzsa Kiállítás a bútorboltban ( TÜKÖRKÉPÜNK ) Tobokoc Irmát, a Megyei Ipari Kereskedelmi Vállalat igazgatóját mintegy tíz nappal ezelőtt, a Tükörképünk néven köztudatba kéreskedő Lenin úti bútorbemutató üzleti képzőművészeti kiállítássorozat ügyében kerestem föl. — Mi az ön véleménye a lapunktervezte bútorbemutató üzleti képzőművészeti meg iparművészeti kiállítássorozatról? — A Lenin úti bútorbemutató üzlet a megyeszékhely egyik reprezentatív ipari kereskedelmi egysége. Mi igen jónak tartjuk a Megyei Tükör képkiállító kezdeményezését és csak természetes, hogy támogatni fogjuk. Az üzlet megnyitása óta gondunk nekünk is, hogy a lakberendezéssel kapcsolatos tanácsadó szolgálatot beindítsuk, hogy a vásárlók esztétikai ízlését valamelyest irányítani tudjuk. A tervezett kiállítássorozat, véleményem szerint ezt is lehetővé teszi, arról nem is beszélve, hogy képzőművészek, iparművészek kiállított alkotásaival ismerkedve kedvet kaphatnak, hogy ezek közül, vagy ezekhez hasonlókat vásároljanak meg és ne giccses falvédőket, kétes művészi értékű festményeket rakjanak ki otthon a szoba falára. — Mi terepszemlét tartottunk a bútorbemutató boltban is. Pandula Zoltán üzletvezető készséggel állt rendelkezésünkre, sőt, a mi ötletünket újakkal is megtoldotta, mondván, hogy a közönség és a kiállító művészek számára, ismerkedésre és társalgásra külön termet tudnak biztosítani. Arra kért azonban, intéznek el, hogy a kereskedelmi szaklíceum tanulói közül osszanak be ,,tárlatvezetésre kislányokat meg fiúkat. Ez lehetséges? — Feltétlen. Egy kérésünk lesz: feltjük a bútorkiállító felület motettáját. 11a-ra rátaposnak, mihamar degradálódik a pódiumrendszerre ragasztott padlószőnyeg, rontani fogja az üzlet hangulatát, esztétikai értékét. Szerintünk ez nem probléma. A képek, faliszőnyegek, a bútorokra helyezett alkotások megszemléléséhez úgyis szükségeltetik egy bizonyos távolság. Festményt, szobrot amúgy sem szokás kézzel tapogatni. Csak szemmel. Az emelvények közötti folyosó erre igen alkalmas... A lakberendezési tanácsadó szolgálat megszervezését mi is fontosnak tartjuk. Képzőművészek, a belsőépítéssel foglalkozó műépítészek bizonyára vállalkoznak is erre. Talán éppen a kiállító művészek,tanácsadó, tárlatvezető szolgálata tűnik gyakorlatilag a legegyszerűbben kivitelezhetőnek. Milyen napszak lenne a legalkalmasabb erre? És a kiállítások megnyitójára, amelyet amint már jeleztük, lapunk vállal? — Az üzlet a reggeli órákban a legforgalmasabb és délután négytől. A délutáni órák tűnnek alkalmasabbnak tanácsadásra és megnyitóra is. — Ha a kiállító művészek vagy a kiállítandó alkotások igénylik, lehetséges a bútorüzlet egyik-másik részének újrarendezése? — Mindenképp. Sőt, a kiállított alkotásokhoz akár a raktárainkból is válogathatnak új bútort. — Ezek szerint kedden, tehát november 4-én délután négy órakor meg is nyithatjuk az első bútorüzleti kiállítást Péter János festőművész és Petrovits István szobrászművész alkotásaival. Az ön és munkatársai megtisztelő jelenlétére számíthatunk? — Ezeket a kiállításokat mi a magunkénak is érezzük. Az csak természetes, hogy a megnyitókon jelen legyünk és a kiállítás más időszakaiban is gondunk legyen arra, hogy a jelenlévő művészek, a kiállított alkotások a vásárló vagy szemlélődő közönség ízlésének alakításában a maximálisat nyújthassák és bútorbemutató üzletünk rangját és jó hírét növeljék. MI LESZ BELŐLED, EMBERKE ? ( tűnődések) Apró emberpalántákkal ülünk együtt az erdőfülei iskolában, mellényzsebben is elférnének, olyan kicsik, s máris felső tagozatos, iskolások, köménymag-tekintetük huncutan táncol, higanyként jár-kél bennük a kíváncsiság: mit szólnak ahhoz vendégeik, hogy alig hajtották néhányszor párnára fejüket, s nekik máris van álmuk? Jobbadán szólva: nagy és merész álmaik vannak. Ez abból derült ki, hogy tanárnőjükkel olyan verseket olvastak, melyek szerzői szívesebben lennének átmenti almafák vagy gyűrött arcokra szálló havazások, mint például miniszterek, s megkíséreltek ezekkel a költőkkel együtt karrierellenes álmokat szőni. Minden valamirevaló tízéves kölyöknek van annyi esze, hogy ha megkérdik: tőle mi szeretne lenni, ha megnő, rávágja: pilóta, mérnök, orvos, mindig kerül valami utódlást hívószámmá a közvetlen környezetben is, amiből meg lehet majd élni. Tanácsot tudunk adni gyermekeinknek arra vonatkozóan, hogy mik legyenek, ha felnövekednek, de arra, hogy miként őrizzék meg legártatlanabb és dédelgetésre méltó gyermeki-emberi tartalmaikat és tartalékaikat, nagyon is keveset. Pedig minden gyermek költő is a lénye mélyén, tiszta, szűzi áhítatra termett, a lélek romlatlan, anyaga, minthogy a költészet, az emberiség, meghosszabbított gyermekkora. Hogy az erdőfülei gyermekek is ilyen poéták a maguk módján, álljon itt bizonyságul néhány, a nagy kérdésre adott válaszokból: „Szeretném, ha pacsirta lennék, hogy mindenkinek búját, bánatát kidaloljam.“ — vallja M. M„ nem kis híján némi népdalbéli romantikának. Sz. kislányosan ■ ragaszkodó, alkat, az emberek szíve felé keresi az utat: „Én szeretném, ha szél lennék, minden bő kabátba belebújnék...‘ Az erő mindig legyőzi a gyöngét, tapasztalhatta Cs. A., s erőről álmodik: „Énelefánt szeretnék leírni, mert akkor én volnék a világon a legerősebb állat, s így nem bántana senki.“ És félnek a háborútól az erdőfülei gyermekek is. F. I. például nem azért szeretne madár lenni.. hogy bút bánatot kidaloljon, hanem: „ha háború van, messzire elszánjak.“ Kissé ..pacifista“ magatartás, kétségtelen, de ott a hű ötödikes osztálytárs, V. A., aki már így vall: „Én föld szeretnék lenni, háború esetén teremném a búzát, nem félnék, hogy lelőnek.“ B. J. már azt is tudja, hogy egy eljövendő világkatasztrófa során élőlény számára nincsen menedék, ő történetesen televízió szeretne lenni, s nem azért, hogy közvetítse az ,,eseményeket". Jól tudja, úgysem lenne már kinek, így vall: „Én televízió szeretnék lenni. Mikor a neutront eresztenék le, maradjak meg“. Megmaradni szeretnének az erdőfüles gyermekek is, úgy bizony. Felnőni a fű is tud. De felnövekedni békességben, a poézist őrző tisztaság bűvöletében, csak az álmaiban szabadon hagyott emberpalánta képpes. • VIDÁM TÁRCA • VIDÁM TÁRCA • VIDÁM TÁRCA • VIDÁM TÁRCA • VIDÁM TÁRCA • Ha az igazgató fél A Vizet Puhító, Tároló és Értékesítő Vállalatnál hagy a sürgés-forgás. Kerek egynapos kirándulásra viszi a cég vezetősége az élmunkásokat. A légpárnás autóbusszal egyetemben füstöt püffögtetve várják a későket a kirándulók. Épp a hétórás híreket sugározza a busz rádiója, amikor az igazgató is és Kerek Ferenc élmunkás is megérkezik. Alig pörög fel a motor, máris előkerülnek a bütykösök. Kevesebb az üveg, mint az utas, így hát, kis csoportok alakulnak ki, az alkohol milyensége és nemre való tekintettel. A konyak mellett vitatkoznak: az igazgató, a főmérnök és az újítási részleg vezetője, tervbe vett vízpuhító aggregéiről, a szilvórium köré sereglett négy élmunkás a helyi csapat utolsó bűnrossz szereplését vitatja, míg a likőrt kóstolgató gépíró-xe új kölcsmintát ismertet a kolléganőinek. Népfürdőben úszik a Kristály-tó, s vizében is fiszkálnak a virgonc halak. A kertvendéglőben pecsenyeillat és sole, nagyon sok sörösüveg úszik a füstben. A buszban kialakult felállításban foglaljál el helyüket, az asztalok mellett az élenjáró vállalat élen járói és élmunkásai. Ropogósra sikerült a rostonsült, s miközben a kiránduló had éppen ropogtatja, megjelenik a főigazgatóság gondnoka és javaslattal áll elő az első asztalnál. — Ha úgy gondolják, miután éltelt, igénybe vehetik szolgáltatásainkat. Bár halászni tilos, csónakázni szabad. Egy óra öt lej, csoportos csónakázás esetében 2 százalékos engedmény eszközöltetik. A csónakázás ideje alatt tilos az alkohol fogyasztása, a dohányzás és tökmagozás idegenfifezető-csónakos bérelése két sör és előre kell kifizetni. Acél Ervin öntőmunkás leülteti a gondnokot, majd az asztal alatt az üres sörös kirgli aljára kis szilvalevet tölt. Koccintás után megy az igazgatóság asztalához. Javaslatát elfogadják, sőt az igazgató, az Acél Ervin acélizmait mustrálgatva meg is jegyzi: — Magával egy csónakban megyek, hogy ne mind mondják, hogy nem vagyok népszerű. Az utolsó falatok és kortyintások után a társaság levonul a tópartra, s kezdődik a beszállás. Ervin és az igazgató indul elsőnek, természetesen, az öntőmunkás elhárítja az igazgató javaslatát, s maga ül az evezők mellé. Egyenletes húzások mellett meséli a deltában eltöltött és elfogyasztott élményeit. A nagy halászatokat, vadászatokat. A társaság felzárkózik mögéjük, de a kellő távolságot azért betartják. A mese fogfala hirtelen szakad meg. Mint a vadászkutyák, merevedik hirtelen meg Ervin, s mereven tekint az igazgatója válla felett a messzeségbe. Bandzsítása azonban zavarba hozza az igazgatót, aki moccanni sem mer. Gyorsan lapoz a memóriájában. Mi lelhette munkáját? Lapozását egyre inkább gyorsítja, amikor Ervin gyors csapásokkal elszakad a nem túl közeli társaságtól.— Istenem! — lpi magában az igazgató —, nem hagytam jóvá a lakáskérvényét, vagy nem javasoltam prémiumra, vagy csak kevésre, nem, most már tudom, az újítása igen, azt felejtettem az irodafiók alján. Ervin közben hirtelen, egy ügyes manőverrel leállítja a csónakot. Hirteleneláll, kezében az evező, magasra emeli, ütésre készen vár. Az igazgató magában, no, most, vége. Rekedt a hangja, amikor megszólal: — Az újítást még holnap továbbítom. — Rendben, direktor úr, csak most legyen csendben, lebukott a vadkacsa halért, itt kell kibújnia, tloplá! Kiunja az ölsómunkás, és acélizmai teljes erejével csap le a vízből kibújó kacsa fejére. NAGY László Mihály 2,-3.