Háromszék, 1993. április (5. évfolyam, 845-864. szám)
1993-04-01 / 845. szám
§4. 1 SEPSISZENTGYÖRGY 1993. ÁPRILIS 1. 845. SZÁM Szabadárusításban 25 LEJ Előfizetőknek 20 LEJHÁROMSZERI független napilap — CSÜTÖRTÖK 1 A KORMÁNY NEM LÉP VISSZA! A kormány keddi sajtótájékoztatóján bővebben szó esett a Hargita és Kovászna megyei prefektuskinevezésről is. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára újólag elismételte, hogy a kinevezés a „kormány dolga". Kijelentette: a helyhatósági választások alkalmával a magyar lakosság megválasztotta képviselőit a megyei tanácsba, a prefektus kinevezése pedig nem etnikai, hanem elsősorban politikai kérdés. Közölte: erről az RMDSZ-küldöttség tagjaival is tárgyaltak, s abban maradtak, hogy azok szerdán leülnek az RMDF-fel tárgyalni. „Én megmondtam nekik, hogy létezik egy román prefektus kinevezésének a gondolata Kovászna és Hargita megyékbe — így a kormány főtitkára. — ők, ahelyett, hogy szerdán az NMDF-fel tárgyaltak volna, elmentek Budapestre. Éppen ezért szerdán a kormányülésen elhatároztuk a két prefektus kinevezését.“ S úgy látszik, a főtitkárság információs hálózata további „kihagyásokkal" működik. Ugyanis, szintén a szóban forgó sajtótájékoztatón, azt az épületes kijelentést tették, hogy: „Ezeknek az országos és nemzetközi szinten hangoztatott RMDSZ-tiltakozásoknak nincs sok köze ahhoz, amit a két megye népessége érez." Úgy értékelték, hogy tájainkon a feszültséget „az RMDSZ egy része" (!) tartja fenn. Végül pedig leszögezték: a kormány nem lép vissza, nem módosítja határozatát. Tiltakozó akciók Kovászna megyében A Sepsiszentgyörgyön 1993. március 29-én megtartott tanácskozáson, amelyen a Kovászna és Hargita megyét képviselő területi RMDSZ-szervezetek, valamint a két megye önkormányzatainak és parlamenti képviseletének küldöttei vettek részt, elhatározták, hogy a kormány méltánytalan döntése elleni tiltakozásul akciók sorozatát fogják megszervezni és folytatni mindaddig, amíg a kormány nem változtat álláspontján Ennek érdekében a következő akcióprogramot fogadták el: 1. Felkérjük parlamenti szenátorainkat és képviselőinket, hogy az RMDSZ országos vezetőségének bevonásával tárgyalásokat kezdeményezzenek és folytassanak Văcăroiu kormányfővel, a FDSN párt vezetőségével, és kihallgatást kérjenek Iliescu államfőtől. 2. Április 8-ig tiltakozó gyűlések sorozatának megszervezése községeinkben és városainkban. 3. A helyi önkormányzatok RMDSZ-tanácsosai és polgármesterei megvitatják az előállt helyzet lehetséges következményeit, és határoznak a prefektusi hivatal elleni lehetséges bojkott módozatairól. 4. Április második felében újabb demonstratív nagygyűlés szervezése a megyeszékhelyen. 5. Május 1-től kezdődően megyénk magyarsága kitűzi a sárga csillagot. 6. Tiltakozó jegyzékek továbbítása a kül- és belföldi sajtó címére, valamint ezek eljuttatása a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az európai országok kormányaihoz. Amennyiben a kormány nem vonja vissza döntéseit, folytatni fogjuk tiltakozásaink sorozatát. Felhívással fordulunk Kovászna megye lakosságához, hogy csatlakozzanak az RMDSZ által kezdeményezett akciókhoz. Ugyanakkor felkérünk mindenkit, hogy csak a szövetségünk által ajánlott tiltakozási módozatokat vegyék igénybe, és ne válaszoljanak az esetleges provokációkra. Szükséges, hogy tiltakozásunk fegyelmezetten és méltóságunk megőrzésével történjék minden esetben. KIRÁLY KÁROLY, a megyei RMDSZ elnöke • TILTAKOZÁSOK — a 2. oldalon — Mit keresett Hamza úr Háromszéken? Amint arról az olvasó értesülhetett, a kovásznál új prefektus beiktatásakor jelen volt Mircea Hamza, aki egy filmezőcsoport élén megörökítette a nevezetes eseményt. Jelenlétének okát bolygatták az Evenimentul zilei munkatársai a kormány keddi sajtótájékoztatóján. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára közölte: az illető nem a kormányküldöttség tagjaként volt jelen az eseményen, ő „csak“ egy filmezőcsoporttal „jött oda“. Doina Jalea szóvivő is azonnali „pontosítást“ látott szükségesnek, mondván, „Mi az Euronewsnek készítünk filmet“, s tiszta véletlen, hogy Mircea Hamza pontosan csütörtökön ért a két megyébe. Mircea Hamza — mint ismeretes — a Nagyrománia Párt szóvivője —, s mint csak most vált ismertté, március 15-től(!) a kormány főtitkárságának fizetett alkalmazottja (is). Ott a kormányhatározatok alkalmazását nyomon követő igazgatóság kötelékeiben fejti ki tevékenységét. De mint szakértő, a nem sajtóügyekkel foglalkozó! — „pontosított" újból a kormány szóvivője. Nos, hát így keveredik a... szélsőség a... szélsőséggel. És így festenek nálunk fele a Nagy Véletlenek... (INCZE) Máról holnapra Honnan fúj a szél ? Miközben Căşuneanu úr, prefektussá való kinevezésekor, jó előre gondosan előkészített, irkalapra vetett programbeszédében kifejti, hogy a kormányprogram célkitűzéseinek kivitelezése érdekében, a piacgazdaság megteremtéséért, a demokráciáért, az emberi szabadságjogok maradéktalan érvényre juttatásáért — nemzetiségi, politikai, vallási hovatartozásra, nemre való tekintet nélkül, természetesen — a munkanélküliség csökkentéséért az ezekhez hasonlatos, rég fehér szakállat eresztett, de máig — s ilyen körülmények között még sokat függőben maradó, alapvető kérdések megoldásáért mindent véghezvisz, sejthetően él egészen az emberfeletti erőfeszítések megtételéig, kénytelen vagyok újólag visszapörgetni az időt. Nem a hecc kedvéért, hanem csak úgy, hadd lám, hogy s mint állanak dolgaink Emlékezetes nap volt az 1992. április 16-i. Csütörtökre esett. Ekkor tette megtisztelő munkalátogatását megyénkben Iliescu államfő. Szóval, nem egyébért a visszatérés ama eseményre, csupán azért, mert az ott és akkor elhangzottak egy részének alapján (is) került sor minden bizonnyal Fodor Ferenc akkori prefektus későbbi, július 20-i leváltására. Hiszen maga Calinic Sabin, a RNEP megyei elnöke kardoskodott ama elnöki munkalátogatáson — az etnikai szervezetek, pártok megszüntetésére való kérelme mellett — azért, hogy „a prefektus Itt, ebben a térségben effektíven meg kell hogy valósítsa a román állam politikáját“, finoman utalva arra, hogy Fodor uram nem ezt teszi. Kiemelte egyúttal azt is, hogy a prefektus „nagy körültekintéssel“ („cu multă chibzuinţă“) választassék. íme, megtörtént! S nem azért e visszatérés ama elnöki látogatásra, csupáncsak a teljesség kedvéért. Hogy tudniillik milyen álláspontot képvisel — azóta is, feltehetően, mert víz vérré nem válik — a mai, jogainkért is síkra szálló háromszéki megyefőnök. Szavait idézem: „Elnök úr, Adrian Vlad Căşuneanu vagyok, az országos Vatra Româneasca alelnöke, a Kovászna megyei fiókszervezet elnöke. Engedje meg, hogy a Vatra Românească Kovászna megyei szervezete nevében mindannyiuknak, akik ellátogattak Kovászna megye szent földjére, e szent román földre, azt mondjam: Isten hozta („bine aţi venit"). (...) Milyen az elnöki hivatal álláspontja, mely által megengedi, hogy három éve, nemcsak Kovászna megye, hanem egész Románia területén is megünnepeljék Kossuth kultuszát, március 15-ét, Magyarország volt nemzeti ünnepét? Ha ezek a megemlékezések diszkrétebben történnének, valószínű, hogy mi nem éreznénk magunkat fenyegetve, de addig, amíg ezen megemlékezések alkalmával egy idegen állam felségjeleit tűzik ki, Magyarország himnuszát éneklik, engedje meg, hogy újólag és itt, ahogyan az Európai Tanács itt járt képviselői előtt is tettem — amikor Márton (Árpád — B. L.) képviselő úr félrevezette ezeket a képviselőket, mondván, hogy a magyar kisebbség lenne az, amely megszűnésnek lenne alávetve, ami nem igaz, lehetséges, hogy Kovászna megyében fordítva van — (...) tehát: miért van ilyen állásponton az elnöki hivatal, hogy megengedi az ország területén Magyarország volt ünnepéről való megemlékezést?" Választ — legalábbis egyértelműt — nem kapott, Iliescu elnök ravaszul kikerülte, tele- íleg félremagyarázta a dolgokat. Távol álljon tőlem bármily gonosz szándék — bár olykor jó a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten —, csupán a nagy dilemma az, mi gyötör, akkor hát hogy állunk ezzel, jó uram? Mi lesz velünk? Hát ünnepeinkkel? Vagy például a gyülekezési , szólásszabadsággal? Avagy ezentúl, ha minden marad, mondjuk október 6-án, március 15-én ezentúl: kuss? Se koszorú, se ima az ősök/hősök emlékére? Se Kossuth, se Petőfi? Vagy mondjuk: se Bem, se Gábor Áron, se Nicolae Bălcescu, se Berde Mózes, se Turóczi Mózes, se Simonfy Sámuel, se Váradi József, se Bartalis Ferenc? Se zsoltár, se zászló? Csakugyan: mi lesz ebből, tekintetes űr? BENKŐ LEVENTE ■ * Van Gogh Sepsiszentgyörgyön Kedden délután a sepsiszentgyörgyi Képtárban megnyílt a Vincent van Gogh festményeiről készült plakátkiállítás. A toronyóra alatti kiállítótermekben összesen 46 plakát, színes nyomat és reprodukció került bemutatásra. A megnyitón részt vett Willem A. van Ee, a bukaresti holland nagykövetség másodtitkára, Kató Béla illyefalvi református lelkész, Kántor Lajos író, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője. A holland diplomata elmondta, hogy egyúttal a megyei könyvtár számára is hozott könyv- DOMOKOS PÉTER (folytatása a 7. oldalon) PÉNTEKEN 16 ÓRAKOR Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete felhívja Kovászna megye, Sepsiszentgyörgy város öszszes, a demokrácia, a reális jogegyenlőség iránt elkötelezett magyar és román nemzetiségű állampolgárát, hogy holnap, 1993. április 2-án délután 4 órakor vegyen részt a Sepsiszentgyörgyön rendezendő tömegtüntetésen, melyet a prefektúra székháza előtt szerveznek. E tüntetés célja kifejezésre juttatni határozott tiltakozásunkat a kormány súlyosan megkülönböztető, a romániai magyarság, a háromszéki lakosság érdekeit és óhaját semmibe vevő intézkedése ellen, mellyel menesztette az utolsó magyar nemzetiségű megyevezetőket, s helyükbe román nemzetiségű prefektusokat nevezett ki. Kérjük a tömegtüntetés résztvevőit, hogy tegyenek tanúbizonyságot a legpéldásabb önfegyelemről és határozott állampolgári méltóságról. AZ RMDSZ SEPSISZENTGYÖRGYI SZERVEZETE Bikay avagy Szent György hava Virághozó Szent György havát így jelezték előre a régi kalendáriumok: Április ha nedves, a nyár lesz bőséges, rét ha nem zöld Tiborra, nem igen jutsz jó borra. Ha cseresznye virágos, szőlő is hoz virágot. Április, mint a szeszélyes tavasz legszeszélyesebb hónapja igen hajlamos a kilengésekre. Sokszor néhány órán belül is ellenkezőjére válthat a hőmérséklet, vagy ahogy a meteorológusokis mondják: a hét tél és a hét nyár kiszámíthatatlan időszakában minden előfordulhat. Heves zápor, tikkasztó napsütés éppen úgy, mint a virágszirmokat megdermesztő kisebb havazás. Nem ritkák a talaj menti fagyok s az egyébként májusban esedékes, de sietősebb fagyosszentek, bizony már a hiedelmes Szent György napja táján komoly károkat okozhatnak a zsenge növényzetben. Elsejétől, a „bolondjáratás“ napjától harmincadikáig, újabb bő másfél órával gyarapszik nappalaink hossza, s az évszaknak megfelelő átlagos középhőmérséklet csaknem a márciusi érték duplájára, 11,5 fokra növekszik. Kiemelkedő eseménye a tavaszi ünnepkörnek a húsvét, itt-ott még elevenebben él a Szent György-napi hagyomány: a határjárás és az állatkihajtás nyitánya.