Háromszék, 1999. június (11. évfolyam, 2660-2684. szám)

1999-06-01 / 2660. szám

Nyelvkoptató Ismét fölöslegesen koptatja a nyelvét a parlament és a szenátus állandó bizottsága: a tanügyi törvény kisebbségekre vonatkozó tör­vénycikkelyeit, a demokráciából folyamatosan gúnyt űző Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja egyik bokorugró szoknyás asszonysá­ga a részük közé soroltatta a szóban forgó artikulusokat, s a tárgya­lások végére halasztotta ezeket. Majd a maradékból, ha olyan kedvük lesz, idelöknek valami lerágott csontot. Erre azért is következtethe­tünk, mert ugyancsak az egyeztetőbizottság kisebbségi hozzájárulás­sal lemondott arról a szenátus által megszavazott cikkelyrészről, amely szerint ott, ahol a kisebbségi lakosság száma meghaladja húsz százalékot, az államigazgatás helyi szerveiben munkálkodók­nak ismerniük kell a kisebbségek nyelvét. Ez a román nyelv újabb diadalaként oda szelídült, hogy azoknak kell érteniük ezeknek a hitehagyottaknak a beszédét, akik közvetlen kapcsolatban vannak, beosztásuk révén, a bozgorokkal. A bennünk mocorgó kérdések sokaságából most csak kettővel hozakodunk elő. Tessék felsorolni nekünk azokat a közszolgálati funkciókat, amelyeknek felkentjei vagy megválasztottai ezekben az esetekben elkerülhetik, hogy a helyben élő kisebbséggel ne kerülje­nek kapcsolatba. A polgármester, a helyettese, a rendőrparancsnok, a portás, az informátorok és főnökeik, a polgárőrség, csendőrség, a vidékünket ellepő koldusok, az ajtónkat döngető kéregetők, a Szent Szív Kongregáció tagjai, Jehova tanúi vagy kik nem kerülnek kap­csolatba a helyi lakossággal? Ez az első kérdéscsoport. A második az lenne, hogy az RMDSZ VI. kongresszusának vitáiból és főleg ennek határozataiból meg kellene a magyar képviselőknek is jegyezniük valamit. A nevünkben nem mondhatnak le olyasmiről, amiről mi nem vagyunk hajlandóak lemondani. A nyelvhasználat pedig ezek közé tartozik. Elképzelhetetlen az egyenlőség, az egyenrangúság, egyáltalán a demokrácia és az együttélés, ha nem ismerjük egymást. Ha nem értjük meg egymást, Ceauşescu szekuristáinak nyelvtanfo­lyamokra kellett járniuk, hogy „eredményes” munkát végezzenek. Ennek a nyelvi agresszivitásnak a legalantasabb és legkirívóbb pél­dája, amikor azzal az ürüggyel teremburáztak nyelvünk ellen, mert „hátha őket káromoljuk". Ismerek kiskatonát, akinek a századosi rangot bitorló parancsnoka parancsba adta, hogy káromkodjék rá magyarul. És mikor annyira sikerült kihoznia a sodrából a „páci­enst”, hogy az útjára eresztett egy ilyen mondatot: menj a fenébe!, áriszomba akarta záratni. Nos, ez a mentalitás él, tisztelet a kivételnek, a helyi közigazgatás­ban, a katonaságnál, a lépcsőházban, mindenhol. Van azonban egy áthidaló javaslatunk. Kompromisszumos. Aki nem akar olyan közegben munkálkodni, ahol húsz százaléknál ma­gasabb a kisebbségiek aránya, költözzék haza. Sylvester Lajos A közvélemény-kutató intézetek legújabb felmérései szerint egyre többen ellenzik a jugoszláviai hadművele­tekben való magyar részvételt, nő a félelem attól, hogy Magyarország, mint története során annyiszor, újra feltar­tóztathatatlanul és visszavonhatatlanul belesodródik egy háborúba, amelynek egyelőre nem lehet látni a végét. Y Egy dolog viszont a véleményingadozás és kettő a terro­rista merénylet. Y Márpedig a Ferihegyen állomásozó NATO-tankergépeket egy ismeretlen, magyarul, s mint később kiderült, D Debrecenből telefonáló személy robba­nással fenyegette meg vasárnap délután (?). V Pontosab­ban arról beszélt, hogy ha a gépek közül egy is a levegőbe emelkedik, akkor azt vállról indítható rakétával lövi le. A vizsgálat folytatódik... V A vitákkal, botrányokkal ter­helt belpolitikai csatározá­sok vezető témája az elmúlt héten is a parlamenti ülés­rend volt! Az ellenzék már az Alkotmánybíróság véle­ményét is kikérte ebben az ügyben, szerintük a háromhe­tes ülésrend ellehetetleníti a képviselőházi munkát. Meg­oszlanak a vélemények a kormánypártokban is, a Függet­len Kisgazdapárt egyeztetést javasol, tárgyalást a frakciók között a megbízható és folyamatos törvényhozási munka feltételeinek megteremtéséről. A frakció a heti ülésezést tartaná kívánatosnak, de kompromisszumként— akárcsak az MDF — megelégednének a kéthetes ülésrenddel is...­­ Megszólalt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műso­rában a magyar parlament elnöke, Áder János is. A fideszes politikus határozottan fejtegette, hogy „a sokat bírált háromhetes ülésezési rend bevált, ezért nem látják indo­kát annak, hogy változtassanak rajta. Az elmúlt nyolc évben az idén fejeződik be leghamarabb a tavaszi ülésszak — fejtegette Áder —, ennek ellenére nem alkottak ke­vesebb törvényt, mint az előző parlamenti ciklusokban, viszont több idő jutott az elmélyült bizottsági munkára, és a képviselők saját választókerületük ügyes-bajos dolgai­val is többet foglalkozhattak..." . Ennek ellentmondott Gyimóthy Géza alelnök. A TV 3 Napkelte című műsorában, a Kereszttűzben jelentette ki, hogy „fontos törvények — több, a mezőgazdaságot érzékenyen érintő törvényjavaslat — napirendre tűzése egyszerűen időhiány miatt marad el... ” „ Szórakoznak az urak! — mondja a magyar polgár a rázuhanó nyárban, a Szerbia felé elhúzó bombázók lát­hatatlan nyomát fürkészve...­­ „A magyar gazdaság komoly veszteségeket szenvedett a jugoszláviai háború miatt — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hét végén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri informális értekezletén. " A magyar lakosságot nem csupán közelsége miatt tölti el aggodalommal a jugo­szláviai háború, hanem azért is, mert 350 ezres magyar kisebbség él ott... " . A lendületes magyar miniszterelnök javasolta, hogy hozzanak létre egy újjáépítési alapot a térség hosszú távú béké­jének és jólétének biztosítá­sára... Y Igen, a balkáni stabilitás és... uram bocsá’, „demokrácia” az egész világ érdeke, de egyelőre csak a puskaporos hordó füstölög... Y Tovább bonyolódik az amerikai nagykövet érdekében lobbizó fideszes képviselők által aláírt ominózus levél ügye, ugyanis kiderült, hogy Layer József helyett egy képviselőtársa hamisította a levél alá, hogy „senator Layer” (!), így a politikus feljelentést tett a rendőrségen a nevével való visszaélés ellen, és tisztázó levelet írt a jelenlegi amerikai nagykövetnek is... Y Mindez egyre inkább komikus, magyar „szenátorok” amint az új ame­rikai nagykövetért lobbiznak!... Y Végre átadták a józsefvárosi térfigyelő videorendszert, melynek segítsé­gével az elmúlt napokban két bűnesetet is sikerült meg­hiúsítani... " A rendszerhez 14 kamera tartozik, nagy felbontási képességük miatt alkalmasak arra is, hogy távoli képeket kinagyítsanak, majd kinyomtassanak. A főbb útvonalakon tehát nyomon követhetők a kiemelt közlekedési szabálysértések vagy akár rablások is... A rendszer nagy előnye, hogy a központon keresztül azonnal riasztható a 24 órás készenlétben álló járőrkocsi. Resz­kessetek, betörők! közélet Hírsaláta X Mindössze száz jegyet igényelt a Magyar Labdarúgó-szövetség a szombaton Bukarestben tartandó magyar—román vi­lágbajnoki selejtező mérkőzésre, elkerü­lendő a szurkolók közötti összecsapást. (Ziua) X 1­1,8 százalékra emelkedett a munka­nélküliségi ráta Romániában, de Kovászna megyében is. (Transilvania Jurnal)­­ Emil Constantinescu ellátta kézje­gyével azt a törvényt, mely 90 milliárd lej átutalását írta elő az állami költségvetés­ből a nyugdíjalapba. E pénzből a teljes szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok havi juttatását kívánja fedezni a népjóléti minisztérium. (Mediafax)­­ Orra esett a marosvásárhelyi kutúrpalota­­ lépcsőjén Ion Iliescu. Testőrei jó húsz percet jegelték zúzódásért, majd leendő választói elé állt, s elmondta, ha pártja úgy kívánja, elnökjelöltként indul a 2000-ben tartandó választásokon. (Ev. zilei) X Június 10-én hagyja jóvá a Világ­bank vezetőtanácsa a Romániának ígért készenléti hitelt. A bankigazgató szerint semmi komolyabb akadálya nincs annak, hogy országunk hamarosan megkapja a 300 millió dolláros kölcsönt. (Ziua) X Biztonságban van a bankokban a lakos­ság megtakarított pénze, mely a jegybank illetékeseinek számításai szerint eléri a 41 000 milliárd lejt. (România liberă)­­ Traian Decebal Remeş fináncmi­niszter a nyári idényre 11 százalékról 22- re emeli a értéknövedéki adót a turiszti­kában. A liberális párti pénzügyminiszter még mindig nem jött rá, hogy aki sokat markol, keveset fog. (Ev. zilei)­­ Miközben takarékosságra szólítja fel a lakosságot a kormány és személyesen a kor­mányfő, a múlt heti kormányülésen sürgős­ségi rendeletet fogadtak el az állami vállala­tok menedzsereinek bérezésére. Például a Romgaz, a Romtelecom, a CFR vezérigazga­tói az ágazat átlagfizetésének 40-szeresét kaphatják, ami jóval meghaladja a havi 100 millió lejt. (România liberă) HÁROMSZÉK 3 Milosevic elfogadja a rendezés elveit (?) A jugoszláv legfelsőbb vezetés, Slobodan Milosevic államfővel az élen, hétfőn megerősítette, hogy elfogadja a Nyolcak (G-8) által a koszovói válság rendezése érde­kében összállított elveket. Belgrád az ENSZ Biztonsági Tanácsát felszólította egy határozat elfogadására, amely lehetővé tenné a válság megoldását —jelentette az AFP a Tanjugra hivatkozva.­­ Továbbra is óvatosnak, figyel­mesnek kell maradnia a nemzetközi közösségnek Belgrád jelzése kapcsán, miszerint kész elfogadni a G-8 koszovói rendezési feltételeit —jelentette ki tegnapi rádiónyilat­kozatában a francia védelmi miniszter. Alain Richard szerint az atlanti szövetségesek meggyőződése, hogy a szerb álláspontban fejlődés következett be, miután a NATO légicsapásai mind nagyobb károkat okoznak, és a veszte­ségek egyre elviselhetetlenebbé válnak a belgrádi hata­lom számára.­­ Az Európai Unió azt várja Belgrádtól, hogy vállaljon határozott és ellenőrizhető elkötelezettsé­get a hét vezető ipari ország és Oroszország találkozóján kidolgozott elvek és az azok nyomán születő ENSZ BT- határozat elfogadására. Az EU-tagországok külügymi­niszterei brüsszeli találkozójukon adtak ki közös nyilat­kozatot a koszovói helyzettel kapcsolatban. Albán–jugoszláv határátkelőt lőttek Nemzetközi megfigyelők közlése szerint a szerb belbiz­tonsági erők hétfőn tüzérséggel lőtték a legfontosabb al­bán—jugoszláv határátkelő, Morina közelében fekvő albán határőrsöt. A Morinától egy kilométeres távolságon belül fekvő Pogajban kilenc órakor csapódott be öt lövedék, szinte teljesen romba döntve a határőrs épületét. A találatok nagyon pontosak voltak, ezért a megfigyelők azt gyanítják, hogy harckocsikból adhatták le a lövéseket — mondta Andrea Angeli, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szóvivője.­­ A NATO légiereje tegnap délután négy órakor három bevetésben bombázta az albániai Morina határállomás közvetlen köze­lében létesített szerb harcálláspontokat. Folytatódott a határ menti dombvidéken a tüzérségi párbaj is. Csaknem egymillió menekült Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnap nyilvánosságra hozott újabb becslése szerint ed­dig összesen 976 ezer ember menekült el Koszovóból a tavaly márciusban kirobbant fegyveres konfliktus kezde­te óta. Az adatok szerint Albániában, Macedóniában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában összesen mintegy 780 ezer menekült tartózkodik. Közülük a leg­többen Albániában mintegy 442 ezren, Macedóniában 250 ezer menekültet tartanak nyilván. Boszniában 217 000 koszovói menekültről (és további 53 000 jugoszláviai menekültről, köztük 22 000 szandzsáki muzulmánról) tudnak. Az UNHCR nem rendelkezik adatokkal a Koszo­­vón belül, illetve Szerbiában tartózkodó menekültek számáról. Belgrádban ez utóbbival kapcsolatban általában 60 ezer főt emlegetnek. A menekültek április 5­-én kezdődött elszállítása harmadik országokba eddig összesen közel 71,8 ezer személyt ölelt fel. Közülük a legtöbben (13 122 fő) Németországba távoztak, míg Romániába 41 koszo­vói menekültet szállítottak. Kasmíri válság Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök tegnap cáfolta, hogy pakisztáni fegyveresek hatoltak be Kasmírba, ahol véleménye szerint szabadságharcosok fogtak fegyvert. A miniszterelnök „az ártatlan kasmíri emberek kíméletlen legyilkolásával” vádolta Indiát. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy országa „egy háborúhoz hasonlatos helyzettel” néz szembe Kas­mírban, ahol „Pakisztán által beszivárogtatott” fegyvere­sek harcolnak.­­ Az indiai kormányfő elfogadta Szártádzs Aziz pakisztáni külügyminiszter tárgyalási javaslatát, amelyet Navaz Sarif miniszterelnök nevében küldött — közölte tegnap az indiai külügyminisztérium szóvivője. Céldátum az EU-bővítésre Legkorábban a tagországok állam- és kormányfőinek decemberi helsinki találkozóján mondhat céldátumot az Európai Unió a keleti bővítésre.— jelentette ki tegnap Brüsszelben Günther Verheugen német külügyi állam­titkár. Az EU tavalyig elutasította, hogy megjelölje a kelet-európai országok belépésének időpontját. Tavaly azonban már arról beszélt: kezd esedékessé válni a cél­dátum kijelölése, hogy mindkét oldalon jobban irányítható legyen a felkészülés. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Ferencz Csaba

Next