Háromszék, 1999. június (11. évfolyam, 2660-2684. szám)
1999-06-01 / 2660. szám
Nyelvkoptató Ismét fölöslegesen koptatja a nyelvét a parlament és a szenátus állandó bizottsága: a tanügyi törvény kisebbségekre vonatkozó törvénycikkelyeit, a demokráciából folyamatosan gúnyt űző Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja egyik bokorugró szoknyás asszonysága a részük közé soroltatta a szóban forgó artikulusokat, s a tárgyalások végére halasztotta ezeket. Majd a maradékból, ha olyan kedvük lesz, idelöknek valami lerágott csontot. Erre azért is következtethetünk, mert ugyancsak az egyeztetőbizottság kisebbségi hozzájárulással lemondott arról a szenátus által megszavazott cikkelyrészről, amely szerint ott, ahol a kisebbségi lakosság száma meghaladja húsz százalékot, az államigazgatás helyi szerveiben munkálkodóknak ismerniük kell a kisebbségek nyelvét. Ez a román nyelv újabb diadalaként oda szelídült, hogy azoknak kell érteniük ezeknek a hitehagyottaknak a beszédét, akik közvetlen kapcsolatban vannak, beosztásuk révén, a bozgorokkal. A bennünk mocorgó kérdések sokaságából most csak kettővel hozakodunk elő. Tessék felsorolni nekünk azokat a közszolgálati funkciókat, amelyeknek felkentjei vagy megválasztottai ezekben az esetekben elkerülhetik, hogy a helyben élő kisebbséggel ne kerüljenek kapcsolatba. A polgármester, a helyettese, a rendőrparancsnok, a portás, az informátorok és főnökeik, a polgárőrség, csendőrség, a vidékünket ellepő koldusok, az ajtónkat döngető kéregetők, a Szent Szív Kongregáció tagjai, Jehova tanúi vagy kik nem kerülnek kapcsolatba a helyi lakossággal? Ez az első kérdéscsoport. A második az lenne, hogy az RMDSZ VI. kongresszusának vitáiból és főleg ennek határozataiból meg kellene a magyar képviselőknek is jegyezniük valamit. A nevünkben nem mondhatnak le olyasmiről, amiről mi nem vagyunk hajlandóak lemondani. A nyelvhasználat pedig ezek közé tartozik. Elképzelhetetlen az egyenlőség, az egyenrangúság, egyáltalán a demokrácia és az együttélés, ha nem ismerjük egymást. Ha nem értjük meg egymást, Ceauşescu szekuristáinak nyelvtanfolyamokra kellett járniuk, hogy „eredményes” munkát végezzenek. Ennek a nyelvi agresszivitásnak a legalantasabb és legkirívóbb példája, amikor azzal az ürüggyel teremburáztak nyelvünk ellen, mert „hátha őket káromoljuk". Ismerek kiskatonát, akinek a századosi rangot bitorló parancsnoka parancsba adta, hogy káromkodjék rá magyarul. És mikor annyira sikerült kihoznia a sodrából a „pácienst”, hogy az útjára eresztett egy ilyen mondatot: menj a fenébe!, áriszomba akarta záratni. Nos, ez a mentalitás él, tisztelet a kivételnek, a helyi közigazgatásban, a katonaságnál, a lépcsőházban, mindenhol. Van azonban egy áthidaló javaslatunk. Kompromisszumos. Aki nem akar olyan közegben munkálkodni, ahol húsz százaléknál magasabb a kisebbségiek aránya, költözzék haza. Sylvester Lajos A közvélemény-kutató intézetek legújabb felmérései szerint egyre többen ellenzik a jugoszláviai hadműveletekben való magyar részvételt, nő a félelem attól, hogy Magyarország, mint története során annyiszor, újra feltartóztathatatlanul és visszavonhatatlanul belesodródik egy háborúba, amelynek egyelőre nem lehet látni a végét. Y Egy dolog viszont a véleményingadozás és kettő a terrorista merénylet. Y Márpedig a Ferihegyen állomásozó NATO-tankergépeket egy ismeretlen, magyarul, s mint később kiderült, D Debrecenből telefonáló személy robbanással fenyegette meg vasárnap délután (?). V Pontosabban arról beszélt, hogy ha a gépek közül egy is a levegőbe emelkedik, akkor azt vállról indítható rakétával lövi le. A vizsgálat folytatódik... V A vitákkal, botrányokkal terhelt belpolitikai csatározások vezető témája az elmúlt héten is a parlamenti ülésrend volt! Az ellenzék már az Alkotmánybíróság véleményét is kikérte ebben az ügyben, szerintük a háromhetes ülésrend ellehetetleníti a képviselőházi munkát. Megoszlanak a vélemények a kormánypártokban is, a Független Kisgazdapárt egyeztetést javasol, tárgyalást a frakciók között a megbízható és folyamatos törvényhozási munka feltételeinek megteremtéséről. A frakció a heti ülésezést tartaná kívánatosnak, de kompromisszumként— akárcsak az MDF — megelégednének a kéthetes ülésrenddel is... Megszólalt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a magyar parlament elnöke, Áder János is. A fideszes politikus határozottan fejtegette, hogy „a sokat bírált háromhetes ülésezési rend bevált, ezért nem látják indokát annak, hogy változtassanak rajta. Az elmúlt nyolc évben az idén fejeződik be leghamarabb a tavaszi ülésszak — fejtegette Áder —, ennek ellenére nem alkottak kevesebb törvényt, mint az előző parlamenti ciklusokban, viszont több idő jutott az elmélyült bizottsági munkára, és a képviselők saját választókerületük ügyes-bajos dolgaival is többet foglalkozhattak..." . Ennek ellentmondott Gyimóthy Géza alelnök. A TV 3 Napkelte című műsorában, a Kereszttűzben jelentette ki, hogy „fontos törvények — több, a mezőgazdaságot érzékenyen érintő törvényjavaslat — napirendre tűzése egyszerűen időhiány miatt marad el... ” „ Szórakoznak az urak! — mondja a magyar polgár a rázuhanó nyárban, a Szerbia felé elhúzó bombázók láthatatlan nyomát fürkészve... „A magyar gazdaság komoly veszteségeket szenvedett a jugoszláviai háború miatt — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hét végén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri informális értekezletén. " A magyar lakosságot nem csupán közelsége miatt tölti el aggodalommal a jugoszláviai háború, hanem azért is, mert 350 ezres magyar kisebbség él ott... " . A lendületes magyar miniszterelnök javasolta, hogy hozzanak létre egy újjáépítési alapot a térség hosszú távú békéjének és jólétének biztosítására... Y Igen, a balkáni stabilitás és... uram bocsá’, „demokrácia” az egész világ érdeke, de egyelőre csak a puskaporos hordó füstölög... Y Tovább bonyolódik az amerikai nagykövet érdekében lobbizó fideszes képviselők által aláírt ominózus levél ügye, ugyanis kiderült, hogy Layer József helyett egy képviselőtársa hamisította a levél alá, hogy „senator Layer” (!), így a politikus feljelentést tett a rendőrségen a nevével való visszaélés ellen, és tisztázó levelet írt a jelenlegi amerikai nagykövetnek is... Y Mindez egyre inkább komikus, magyar „szenátorok” amint az új amerikai nagykövetért lobbiznak!... Y Végre átadták a józsefvárosi térfigyelő videorendszert, melynek segítségével az elmúlt napokban két bűnesetet is sikerült meghiúsítani... " A rendszerhez 14 kamera tartozik, nagy felbontási képességük miatt alkalmasak arra is, hogy távoli képeket kinagyítsanak, majd kinyomtassanak. A főbb útvonalakon tehát nyomon követhetők a kiemelt közlekedési szabálysértések vagy akár rablások is... A rendszer nagy előnye, hogy a központon keresztül azonnal riasztható a 24 órás készenlétben álló járőrkocsi. Reszkessetek, betörők! közélet Hírsaláta X Mindössze száz jegyet igényelt a Magyar Labdarúgó-szövetség a szombaton Bukarestben tartandó magyar—román világbajnoki selejtező mérkőzésre, elkerülendő a szurkolók közötti összecsapást. (Ziua) X 11,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Romániában, de Kovászna megyében is. (Transilvania Jurnal) Emil Constantinescu ellátta kézjegyével azt a törvényt, mely 90 milliárd lej átutalását írta elő az állami költségvetésből a nyugdíjalapba. E pénzből a teljes szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok havi juttatását kívánja fedezni a népjóléti minisztérium. (Mediafax) Orra esett a marosvásárhelyi kutúrpalota lépcsőjén Ion Iliescu. Testőrei jó húsz percet jegelték zúzódásért, majd leendő választói elé állt, s elmondta, ha pártja úgy kívánja, elnökjelöltként indul a 2000-ben tartandó választásokon. (Ev. zilei) X Június 10-én hagyja jóvá a Világbank vezetőtanácsa a Romániának ígért készenléti hitelt. A bankigazgató szerint semmi komolyabb akadálya nincs annak, hogy országunk hamarosan megkapja a 300 millió dolláros kölcsönt. (Ziua) X Biztonságban van a bankokban a lakosság megtakarított pénze, mely a jegybank illetékeseinek számításai szerint eléri a 41 000 milliárd lejt. (România liberă) Traian Decebal Remeş fináncminiszter a nyári idényre 11 százalékról 22- re emeli a értéknövedéki adót a turisztikában. A liberális párti pénzügyminiszter még mindig nem jött rá, hogy aki sokat markol, keveset fog. (Ev. zilei) Miközben takarékosságra szólítja fel a lakosságot a kormány és személyesen a kormányfő, a múlt heti kormányülésen sürgősségi rendeletet fogadtak el az állami vállalatok menedzsereinek bérezésére. Például a Romgaz, a Romtelecom, a CFR vezérigazgatói az ágazat átlagfizetésének 40-szeresét kaphatják, ami jóval meghaladja a havi 100 millió lejt. (România liberă) HÁROMSZÉK 3 Milosevic elfogadja a rendezés elveit (?) A jugoszláv legfelsőbb vezetés, Slobodan Milosevic államfővel az élen, hétfőn megerősítette, hogy elfogadja a Nyolcak (G-8) által a koszovói válság rendezése érdekében összállított elveket. Belgrád az ENSZ Biztonsági Tanácsát felszólította egy határozat elfogadására, amely lehetővé tenné a válság megoldását —jelentette az AFP a Tanjugra hivatkozva. Továbbra is óvatosnak, figyelmesnek kell maradnia a nemzetközi közösségnek Belgrád jelzése kapcsán, miszerint kész elfogadni a G-8 koszovói rendezési feltételeit —jelentette ki tegnapi rádiónyilatkozatában a francia védelmi miniszter. Alain Richard szerint az atlanti szövetségesek meggyőződése, hogy a szerb álláspontban fejlődés következett be, miután a NATO légicsapásai mind nagyobb károkat okoznak, és a veszteségek egyre elviselhetetlenebbé válnak a belgrádi hatalom számára. Az Európai Unió azt várja Belgrádtól, hogy vállaljon határozott és ellenőrizhető elkötelezettséget a hét vezető ipari ország és Oroszország találkozóján kidolgozott elvek és az azok nyomán születő ENSZ BT- határozat elfogadására. Az EU-tagországok külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon adtak ki közös nyilatkozatot a koszovói helyzettel kapcsolatban. Albán–jugoszláv határátkelőt lőttek Nemzetközi megfigyelők közlése szerint a szerb belbiztonsági erők hétfőn tüzérséggel lőtték a legfontosabb albán—jugoszláv határátkelő, Morina közelében fekvő albán határőrsöt. A Morinától egy kilométeres távolságon belül fekvő Pogajban kilenc órakor csapódott be öt lövedék, szinte teljesen romba döntve a határőrs épületét. A találatok nagyon pontosak voltak, ezért a megfigyelők azt gyanítják, hogy harckocsikból adhatták le a lövéseket — mondta Andrea Angeli, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szóvivője. A NATO légiereje tegnap délután négy órakor három bevetésben bombázta az albániai Morina határállomás közvetlen közelében létesített szerb harcálláspontokat. Folytatódott a határ menti dombvidéken a tüzérségi párbaj is. Csaknem egymillió menekült Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnap nyilvánosságra hozott újabb becslése szerint eddig összesen 976 ezer ember menekült el Koszovóból a tavaly márciusban kirobbant fegyveres konfliktus kezdete óta. Az adatok szerint Albániában, Macedóniában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában összesen mintegy 780 ezer menekült tartózkodik. Közülük a legtöbben Albániában mintegy 442 ezren, Macedóniában 250 ezer menekültet tartanak nyilván. Boszniában 217 000 koszovói menekültről (és további 53 000 jugoszláviai menekültről, köztük 22 000 szandzsáki muzulmánról) tudnak. Az UNHCR nem rendelkezik adatokkal a Koszovón belül, illetve Szerbiában tartózkodó menekültek számáról. Belgrádban ez utóbbival kapcsolatban általában 60 ezer főt emlegetnek. A menekültek április 5-én kezdődött elszállítása harmadik országokba eddig összesen közel 71,8 ezer személyt ölelt fel. Közülük a legtöbben (13 122 fő) Németországba távoztak, míg Romániába 41 koszovói menekültet szállítottak. Kasmíri válság Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök tegnap cáfolta, hogy pakisztáni fegyveresek hatoltak be Kasmírba, ahol véleménye szerint szabadságharcosok fogtak fegyvert. A miniszterelnök „az ártatlan kasmíri emberek kíméletlen legyilkolásával” vádolta Indiát. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy országa „egy háborúhoz hasonlatos helyzettel” néz szembe Kasmírban, ahol „Pakisztán által beszivárogtatott” fegyveresek harcolnak. Az indiai kormányfő elfogadta Szártádzs Aziz pakisztáni külügyminiszter tárgyalási javaslatát, amelyet Navaz Sarif miniszterelnök nevében küldött — közölte tegnap az indiai külügyminisztérium szóvivője. Céldátum az EU-bővítésre Legkorábban a tagországok állam- és kormányfőinek decemberi helsinki találkozóján mondhat céldátumot az Európai Unió a keleti bővítésre.— jelentette ki tegnap Brüsszelben Günther Verheugen német külügyi államtitkár. Az EU tavalyig elutasította, hogy megjelölje a kelet-európai országok belépésének időpontját. Tavaly azonban már arról beszélt: kezd esedékessé válni a céldátum kijelölése, hogy mindkét oldalon jobban irányítható legyen a felkészülés. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Ferencz Csaba