Háromszék, 1999. augusztus (11. évfolyam, 2714-2739. szám)
1999-08-02 / 2714. szám
Martonyi János magyar külügyminiszter mostani romániai útja alkalmával többször hangsúlyozta, hogy Magyarország kitartóan azt szorgalmazza: az Európai Unió vegye le Romániát — Bulgáriával együtt — a vízumkötelezett országok listájáról. Ha ez nem történik meg 2003-ra, amikor is reálissá válhat Magyarország EU- tagsága, a magyar kormány külön tárgyalásokat kíván kezdeni az unióval, hogy olyan megoldást találjanak, amely zavartalanná teszi a kapcsolattartást a szomszédos országokkal, az ott élő magyar közösségekkel. Amennyiben Magyarországnak át kell vennie az egységes EU- vízumpolitikát, megoldást jelenthet az, hogy az úgynevezett nemzeti preferenciák részeként több évre szóló, korlátlan számú beutazást lehetővé tévő vízumot adnak ki, de nem kizárólagosan nemzeti hovatartozás alapján. A magyar kulturális örökség határon túli támogatása A magyar kormány idén több mint 1 milliárd forinttal támogatja a határon túli magyarságot a nemzeti szellemi kulturális örökség ápolásában, fejlesztésében —jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere Marosvásárhelyen. A magyar miniszter — Martonyi János külügyminiszterrel együtt — szombaton részt vett azon a fehéregyházi ünnepségen, amelyen Petőfi Sándor halálának 150. évfordulójáról emlékeztek meg, majd ezt követően fórumbeszélgetés keretében találkozott a marosvásárhelyi magyar közösség politikai, gazdasági és kulturális életének kiemelkedő személyiségeivel. A fórumon Hámori József tételesen szólt arról, hogy a magyar kormány költségvetési forrásokból idén milyen összegekkel támogatja a határon túli magyarságot az egységes nemzeti kultúra örökségének, megtartásában, fejlesztésében. Az Illyés Közalapítvány idén már több mint 800 millió forinttal rendelkezik erre a célra. A kulturális tárca saját „határon túli” kerete a tavalyi 152 millió forintról 200 millió forintra nőtt. Fontos új forrást jelent a millenniumi pályázatok rendszere, amelyen belül 1999-ben 40—50 millió forintot fordíthatnak a határon túlról érkezett sikeres pályázatokra — mondta a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. Hámori külön kiemelte, hogy az építészeti örökség a nemzeti kulturális örökség szerves része, s ennek a súlynak megfelelően kell foglalkozni a műemlékvédelemmel. Emlékeztetett arra, hogy a néhány hónappal ezelőtt aláírt magyar—román kulturális együttműködési munkatervhez műemlékvédelmi megállapodás is csatlakozik. Ennek alapján megkezdődik az Erdélyben található magyar műemlékek felmérése, lehetőség szerinti helyreállítása. Az idén 13 erdélyi műemlék restaurálásának megkezdéséhez 50 millió forintot különítettek el. A miniszter a határon túli magyarság kulturális életének konkrét támogatására példaként említette egyebek között azt, hogy idén 70 millió forinttal segítik a határon túli magyar színházi társulatok magyarországi fellépését, a 15 külföldi magyar kulturális intézet pedig a határon túli magyarság kultúrájának nemzetközi bemutatását segítheti. Magyarországi romántanárok romániai továbbképzése A Román Kulturális Alapítvány hetedik alkalommal szervezi meg idén Bukarestben a szomszédos országokban román nyelvet oktató pedagógusok továbbképző tanfolyamát. A szervezők tájékoztatása szerint az augusztus 4—14. között megrendezendő tanfolyamra mintegy 80 tanítót és tanárt várnak Magyarországról, Bulgáriából, Macedóniából, Ukrajnából és Moldávia Köztársaságból. A Román Kulturális Alapítvány célkitűzései között szerepel a határokon túli románokkal való kulturális és tudományos szellemi kötődések erősítése, és éppen ezt szolgálják majd a nemzeti kultúráról, a román oktatás fejlődéséről és a különböző történelmi témákról tervezett előadások. A résztvevők meglátogatják a havasalföldi és moldvai irodalmi és történelmi emlékhelyeket, és a szervezők tankönyvcsomagokat ajándékoznak valamennyi határon túlról érkezett pedagógusnak. Röviden ♦ A párton belüli választások elhalasztását tervezi a parasztpárt. ♦ Drágul a benzin. Máramaros és Argeş megyében tegnap 400 lejjel drágábban adták a benzint és 300-zal a gázolajat. ♦ Újabb árvizek lehetségesek a Körösök vidékén és a Maros alsó folyása mentén. ♦ A szenátus mezőgazdasági bizottsága óta megkezdi az új földtörvénytervezet vitáját. Triţă Făniţă elnök a volt állami gazdaságokra vonatkozó törvényt is módosíttatni szeretné. ♦ A Câmpina melletti Teleagán radioaktív hulladékok titkos temetőjére bukkant a sajtó. A veszedelmes hulladékokat állítólag a nyolcvanas években rejtették oda. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: B. Kovács András HÁROMSZÉK 2 A magyar nemzetpolitika dilemmája (folytatás *az első oldalról) Természetesen, jó hírként számolt be arról, hogy bukaresti tárgyalásain megegyezés született a Csíkszeredai főkonzulátus létrehozásáról, valamint arról, hogy előrelépés történt az aradi szoborcsoport és történelmi emlékpark ügyében. A Székelyek Magyarországon téma kapcsán a külügyminiszter áldatlan állapotként jellemezte az illegális munkavállalást, mondván, a probléma eredője az, hogy itt az emberek bizonytalanságban élnek. A kérdés megoldásánál hosszú távú célkitűzéseket kell szem előtt tartani, a határon túli magyar munkaerővel kapcsolatos álláspontok a magyar nemzetpolitika fokozódó dilemmáját jelentik — mondta. Senki sem érdekelt új szakadék létrejöttében — hangoztatta —, ezért kívánjuk a szomszédos országok gazdasági fellendülését, nem végcél, hogy az ottani magyar közösségek fokozatosan eltávozzanak. A külügyi tárca vezetője szerint a kettős állampolgárság bevezetése rendkívüli veszélyeket váltana ki, automatikus adományozás esetén fokozott politikai feszültséget teremtene, és nem erre van szükség — vélekedett. A majdani schengeni határzárról szólva kijelentette: a problémát megoldjuk, most van némi esély arra, hogy Románia lekerüljön a vízumkötelezett országok listájáról, és stratégiai cél, hogy az ország ne szakadjon el az Európai Uniótól, azonban leszögezte, gazdasági fejlettségbéli különbségeket Budapestről nem tudnak eltüntetni. Megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a Duna TV nincs veszélyben, erősíteni kívánják, majd a befektetések felkarolása kapcsán kiemelte: a Csíkszeredai főkonzulátus létrehozása egy támogatási forma is lesz. Végezetül szólt a diplomahonosítás folyamatát lassító adminisztratív nehézségekről. KÉZDI VÁSÁRHELYEN Huszonkét lakás fiatal házasoknak A Consic Rt. megyei építkezési cég ígérete szerint augusztus 11 —13. között átadják a megrendelő kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalnak azt a három lépcsőházas, 22 lakrészes tömbházat, mely a 19-es kormányrendelet szerint 35 éven aluli fiatal házasoknak épült — tudtuk meg tegnap Török Sándor alpolgármestertől, aki azt is elmondta, hogy idén a közmunkálatügyi és területfejlesztési minisztérium az épület befejezésére 1 689 546 000 lejt utalt át a polgármesteri hivatal számlájára. Tegnapig a 10 négy szobásra tíz, a 12 háromszobásra pedig hét kérést fogadtak el, az időközben beérkezett újabb öt kérést az augusztus 10-i tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás végett. A majdani lakók kérésére és költségére a belső munkálatok egy részét — a csempézést, a fürdőszoba és a konyha felszerelését szeptember 15-ig kell befejezni. Az épület végleges átadására e dátum után kerül majd sor, amikor a szerződést is megkötik. Ugyanakkor a fiatal házasoknak ki kell fizetniük a lakás értékének legalább tíz százalékát. Harminc százalékot az állam fedez, a fennmaradó különbözet törlesztésére hosszú lejáratú hitelt adnak. Azt is megtudtuk, hogy a legutóbbi számítások szerint a lakások ára emeletenként és lépcsőházanként is változik, egy háromszobásé 323 és 350 millió, a négyszobásé 429 és 450 millió között alakul. A 15—23 négyzetméteres garázsokért külön 37—54 900 000 lejt kell még kifizetni. (Socom) Bankgarancia A kormány új rendelete szerint az eddigi 36 milliós felső küszöböt tízmillióval megemelték. Magyarán ez annyit jelent, hogy bankcsőd esetén a betétes biztosan visszakap a pénzéből 46 millió lejt, mivel eme összeg a Nemzeti Bank kezelésébe került speciális alap része, és szavatoltan visszaszolgáltatható. (hilyen) TOVÁBBKÉPZŐ A közigazgatás fortélyai A sepsiszentgyörgyi főiskola közigazgatási és menedzserképző kara és a Berde Áron Tudományos Társaság a helyi közigazgatásban dolgozók számára továbbképző központot indít. Cziprián Loránd, a közigazgatási kar megbízott igazgatója szerkesztőségünkbe is eljuttatott körlevélben értesíti a közigazgatásban dolgozókat az ajánlatról, ami nem más, mint egy folyamatos továbbképzés első lépése. A tíz kurzust havonta egy-egy hét végén tartják 35—35 magyar és román hallgatónak. (Ferencz) Ő a mi jobbik énünk, a világ jobbik énje (folytatás az első oldalról) Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az ünnepség alaphangját adta meg azzal a megfogalmazásával, hogy Petőfi a magyar nemzet márkajegyévé vált. Ez a védjegy egyszerű, érthető és tökéletes, magyar szabadságvágy üzenetét viszi más nemzeteknek, s azt az egyszerű igazságot, miszerint vagy mindenki szabad lesz, vagy mindenki rab marad valamilyen formában. Az, hogy Petőfi Erdély földjében nyugszik, azt jelenti, hogy ránk bízta magát. Nekünk kell felismernünk: kinek nincs holtteste, azt halála évfordulóján nem gyászolni kell, hanem ünnepelni, s örülni annak, hogy közöttünk van. Ő a mi jobbik énünk, ő a világ jobbik énje ■— zárta beszédét az RMDSZ elnöke. Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztériumának vezetője a költő utolsó hónapjait, a fehéregyházi ütközettel véget ért élet utolsó óráit idézte fel. Martonyi János külügyminiszter azt emelte ki, hogy Petőfi a magyarság összetartozásának jelképe, s népek, nemzetek szabadságát hirdető költészetének, üzenete a 19. századból a 21. századba ível. Kelemen Hunor államtitkár Ion Caramitru román művelődési miniszter üdvözletét tolmácsolta. Majd arra figyelmeztetett: a szabadságért ma is nap mint nap mindannyiunknak meg kell küzdenünk, épp ezért a nemzet nagy költője emlékének valamennyiünknek az egymás iránti felelősséget kell sugallnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke és Erdélyi Társaságának vezetője helyzetünkről szólva kijelentette: sajnos, a szabadság dolgában nem sokat haladtunk előre, épp ezért valamennyiünkben tudatosulnia kell, hogy Petőfi a nemzet egységének szimbóluma, akár a magyar nyelv vagy aimnusz. Ami Petőfink szabadságeszményének hatalmas, halhatatlan erejét mutatja például az, hogy tíz évvel ezelőtt a Tienanmen téren a kínai diákok „Szabaság, szerelem, e kettő kell nekem, Szerelmemért feláldozom az életem. Szabadságért feláldozom szerelmemet” verssorokkal álltak a szabadságvágyukkal együtt életüket is eltipró tankok elébe. A román kormány nevében Eckstein - Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszélt: Petőfi a Székelyföld kapujában, szász, román környezetben nyugszik, mégsem idegenben. Itthon volt és itthon van Erdélyben. Ezt bizonyítja e fehéregyházi megemlékezés. A költő úgy tudott magyar lenni, hogy más népek bizalmát is birtokolta, világforradalmár volt, nemcsak saját népének, hanem minden nemzetnek kívánta a szabadságot, ezért hiteles, örök és támadhatatlan. Az ünnepi beszédek után több száz koszorút helyeztek el a fehéregyházi ütközet honvéd hősi halottainak emlékművénél, majd Ficsor József kiskunfélegyházi polgármester átadta az új Petőfi-szobrot, Máté István csongrádi szobrászművész alkotását. A szobor leleplezése után nyitották meg a felújított múzeum kiállítását, mely a reformkort, Petőfi 1848. március 15-ig kiterjedő költészetét és a szabadságharcot mutatja be. Megnyitották a felújított múzeumot Mokánylakodalom a Tündérvölgyben A kovásznái városi művelődési ház és a vajnafalvi Justinian Teculescu Egyesület szervezésében tegnap a Tündérvölgyben megrendezték a hagyományos „mokánylakodalmat”. A rendezvény 9 órakor kezdődött a vajnafalvi Avram láncú Általános iskola előtt. Innen a „násznép”, a legények lovas csapatával az élen, felvonult a tündérvölgyi „leányos házhoz", ahol bemutatták a vőlegény borotválását, a menyasszony kontyolását (ami az asszonysorba jutást jelképezi), valamint a vajnafalvi lakodalmak és táncmulatságok legkedveltebb táncait. Ezt követően a ficsúrok birkózásban és súlyemelésben versenyeztek egymással, majd a szabadtéri színpadon felléptek a bodzafordulói Ciobănaşul, a eredeti Dor Transilvan és a zabolai Cimpoiaşul folklórcsoportok, valamint Aurel Tămaş és Nicolae Sabau népdalénekesek. A vajnafalvi románok legnagyobb ünnepét a városi tanács 30 millió lejjel támogatta a költségvetésből, ebből 3,5 millióba került Nicolae Sabau és 10 millióba Aurel Tămaş 11 órás, a Cântarea României Fesztiválra emlékeztető, népi dallamokra írt, hazafias darabokkal tűzdelt fellépése. (b. j.) 1999. AUGUSZTUS 2.