Háromszék, 2002. április (14. évfolyam, 3525-3548. szám)
2002-04-22 / 3541. szám
SPORT TESTNEVELŐK Pedagógusok, nevelők, sikerkovácsok, műhelyvezetők, nevezhetjük bárminek őket, tény, hogy ők állnak sportmozgalmunk kevésbé napos, inkább árnyékos oldalán. Ott, ahol a munka dandárja zajlik, ott, ahol megtervezik a jövőt, ott, ahol millió verejtékcseppel áztatják a kivitelezés, a beteljesülés útját, ott, ahol a munka fáradalmait nyugtázó zokszó veri fel a csendet. Testnevelők ők, sportéletünk szürke eminenciásai. 2002. ÁPRILIS 22. Kicsid Béla ..Ed miniszterelnök akartam lenni, öcsém, Gabi pezsig pilóta, hogy tudjon lebombázni... Aztán brossába kerültem iskolába. Bakó Árpád tornatanár úr irányítása alá, atlétikáról kezdtem, súlyt, diszkoszt dobtam, tornásztam, és nem is akárhogy, majd rátértem a kézilabdára, de már a sportiskola színeiben, alul együtt játszottunk Ocsennnel, Gabival és eredményesen, hiszen országos ifjúsági bajnokságot nyertünk. És közben szépen tervezgettem a jövőt it, de már mint vegyészmérnök képzeltem el a holnapot. A sikerélmény, mely a kézilabdapályán ért. kétségtelenül nagy volt, maradandó, ha így jobb, a mérkőzések, a küzdelmek heve, kimenetele fokozatosan meggyőzött arról, hogy a hazulról, Imécsfalváról hozott fizikai erőm, v illáiért és erőnléti felkészültségem a sok finom dongájú városi csemete között aranyat ér, vagy legalábbis meghatározó tud lenni. S ha az erő mellé társul az egészséges észjárás is, hogy ne mondjam, a csavaros székely ész... Ekkor döntöttem, hogy nincs miniszterelnökség, nincs vegyészmérnöki szék, nem érdekel más, csak a tornatanári pálya, s eltökélten olyan akartam lenni, mint Bakó tanár úr. " Névjegykártyája 1946. február 21-én született Imecsfalván. Édesapja, Béla tisztviselő, édesanyja, Gizella háztartásbeli. Két öccse, Gábor és Gergely is testnevelő tanárok. Imecsfalván végezte az I—IV. osztályt, az V—XI.-et Brassóban a mai Aprily Lajos Líceumban, a testnevelési főiskolát pedig Bukarestben. Sportolóként a formációs talajtornában országos második helyezett volt csapatával, kézilabdázóként pedig az országos bajnokságot nyert együttesnek volt tagja. Tornatanári pályafutását Csíksomlyón kezdte — a gyermekotthonban —, itt került emberközelségbe a jégkoronggal, melyben aztán a Kézdivásárhelyi 1-es számú Általános Iskola csapatával az Előre Kupa országos szintű tehetségkutató rendezvényen második helyet szerzett, a Kézdivásárhelyi ISK tanáraként és a Secuiana férficsapatának edzőjeként együttesével megyei bajnokságot nyert. Nős, felesége, Anna egészségügyi dolgozó, fia, Béla közgazdász, leánya, Laura XI.-es. Ma Szentkatolna község polgármestere. ..Munkában nőttem fel, s megszoktam, hogy az élet semmit sem ad ajándékba, mindenért keményen meg kell dolgozni. Meg is dolgoztam mindenért, így aztán becsülni is tudom azt, amit a munkám árán elértem... Hál' istennek van is, amit megbecsülnöm." A munkához való viszonyából ered, hogy szereti a pontosságot, s ezt nem csak másoktól követeli meg, hanem önmagától is. De nem akar öntelt lenni, beismeri, hogy néha be-becsúszik egy kis lazítás, amiért aztán kemény szemrehányásban részesíti önmagát. Új hivatása, polgármesteri tisztsége sem tudta teljesen eltávolítani tornatanári hivatásától. Ma is visszajár az iskolába, órákat tart, hogy ne szakadjon el teljesen a tornatanári munkától. Mint sporttanár-polgármester jobban kötődik a község, a falu sportéletéhez, jobban megérti, átérzi a sportolni akaró fiatalok gondjait, s ha tehetné,sokkal jobban segítené is őket. Ha tehetné... Ami pedig polgármesteri munkáját illeti, úgy érzi, sikerült a sportból átmentenie a jó csapatszellemet. Nem akarja elkiabálni, de érzi, hogy a sportéletben szerzett tapasztalatainak köszönhetően jobb a helyzetfelismerése, a döntéshozatali készsége. Na persze, rengeteget kellett tanulnia ebben az új helyzetben, de tette szívesen, mert mindig is a munka híve volt. Munkaszeretete mellé szerencsésen társult optimizmusa. Hinni meri, hogy egyszer csak mégis jobb lesz, ha ő már nem is éri meg ezt a jót, de utódai minden bizonnyal megérik. Ezért is küzd, harcol, hogy javítson a jelenen, mert a jelenből kell hogy kinőjön a jobb holnap. Magáévá tette a nagy felismerést, mely szerint ,,akinek nincs múltja, jelene, annak jövője sincs". ,,Az iskolai testnevelés? Általában?... Különösen az új demokráciában nagyon visszaesett. Változtatni kellene, mindenekelőtt az állam hozzáállásán, viszonyulásán, anyagi támogatásán és nem utolsósorban szervezésén, ha tőlem függne, én már az óvodában bevezetném a testnevelést és a sportot — úgy játékosan, de szervezetten, nagy-nagy fegyelem mellett. " ,,A nagy-nagy álmom? Nem is olyan nagy. Arról szól, hogy nyugdíjba vonulásom után is annyi egészségem legyen, hogy még kilencvenéves koromban is síelni tudjak a Kantzeron, hogy unokáimat is be tudjam vezetni a sport rengetegébe, na nem teljesítményszinten, hanem csak úgy, hogy élvezzék a sportolás örömét, érezzék annak szükségességét. Ugye, nem sok?" Tényleg nem sok, csak siker koronázza igyekezetét. Áros Károly ! TORNA A 24. női Európa-bajnokság Juniorok, csapatverseny: 1. Oroszország (Anna Pavlova, Jelena Anocsina, Marija Krijucskova, Gulvara Zigancsina) 108,223 pont, 2. Románia (F. Leonida, M. Roşu, A. Eremia, J. Chindea, E. Velicu) 107,379 p, 3. Franciaország (E. Lepennec, C. Chacon, G. Richard, M. Debauve, S. Chaouch) 106,527 p... 9. Magyarország (Sarkadi Ella, Gál Kitti, Drótos Nikolett, Csire Anna) 99,214 p. Egyéni összetett: felnőttek: 1. Szvetlana Horkina (Oroszország) 37,592 p, 2. Verona Van De Leur (Hollandia) 37,542 p, 3. Aljona Kvasa (Ukrajna) 36,405 p, 4. Zigansina (Oroszország) 36,280 p, 5. Petrovschi (Románia) 36,274, 6. Harmes (Hollandia) 36,061... 23. Kiss Renáta (Magyarország) 31,517 p. Juniorok: 1. Anna Pavlovy (Oroszország) 36,724 p, 2. Floarea Leonida (Románia) 36,180 p, 3. Jelena Anosina (Oroszország) 35,755 p... 8. Sarkadi Ella (Magyarország) 34,055 p. I. LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁGOK A 17. következik 3. Olaszország, 1934 Az 1932 májusában megtartott FIFA-kongresszuson Svédország küldötte bejelentette, hogy országa, szövetsége lemondja korábban jelzett rendezői szándékát. Mintha csak erre a pillanatra várt volna, az olasz szövetség bejelentette, hogy országa vállalja a második világbajnokság megrendezését. Ennek legjobban az európaiak örültek. Ez tükröződik is a nevezésekben, hiszen 32 csapat jelezte részvételi szándékát. A jelentkezők közül most is hiányoznak az angolok. Ők kitartóan ragaszkodnak ,,vélt előjogaik” mellett, amelyeket persze senki sem ismer el. A 32 csapat selejtezőn vett részt, hogy megszerezze a döntő tornán való részvétele jogát. A következő 16 csapat szerezte meg ezt a jogot: Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Egyiptom, Svédország, Spanyolország, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Svájc, Hollandia, Franciaország és Németország. A tizenhatodik résztvevő a rendező Olaszország. A román válogatottat a csehszlovákok búcsúztatták el a nyolcaddöntőben. Csehszlovákia Románia 2 1 (Románia: Zombori Vogi, Albu Moravetz, Kolozmányi, Deheleanu Bindea, Kovács, Sepsi II, Bodola, Dobay, góllövő: Dobay), a magyarokat a sógorok a negyeddöntőben: Ausztria Magyarország 2 1 (Magyarország: Szabó Vágó, Sternberg Palotás, Szűcs, Szalay Markos, Avra, Sárosi dr., Toldi, Kemény, góllövő: Sárosi dr.). Az elődöntő: Olaszország Ausztria 1 0, Csehszlovákia Németország 3 1. A kisdöntő: Németország Ausztria 3 2 (3 I). A döntő (1934. június 10., Róma): Olaszország—Csehszlovákia 2—1. Vezette: Eklind (svéd). Olaszország: Combi Monzeglio, Allemandi Ferrari IV., Monti, Bertolini Guaita, Meazza, Sehiavio, Ferrari, Orsi. Csehszlovákia: Planicka Zenisek, Ctyroky Kostalek, Canibal, Kreil Jtinek, Svoboda, Sobotka, Nejedly, Puc. Gólszerzők:■ Puc, Orsi, Sehiavio. Az első 45 perc nem hozott gólt. A második azzal kezdődött, hogy a sziklakemény Monti lerúgta Pucot, a félelmetesen gólerős balszélsőt. Csak hosszas ápolás után tért vissza a balszélső, s a 74. percben meg is bosszulta Monti kegyetlenkedését, hatalmas gólt ragasztott Combi hálójába. 1. Halálos csend ült a lelátóra. Ennél a csendnél csak a döbbenet volt nagyobb. De nem tartott soká, mert pillanatok múlva elemi erővel zúgott fel az Itália! Itália! Az olaszok össze is kapják magukat, s a 81. percben Orsi egyenlít. 1—1. Huszáros hajrá kezdődik, de a hosszabbítást nem tudják elkerülni a csapatok. Vittorio Pozzo, az olaszok szövetségi kapitánya taktikát változtatott, elrendelte Schiavio és Ciualla állandó helycseréjét. Ezzel meg is zavarta a csehszlovákok védelmét. Egy ilyen helycserés támadás már a 94. percben gólt eredményez. A jobb szélre kisodródott Schiavio beadást színlel, Palinicka kimozdul kapujából, de Schiavio nem bead, hanem kapura csavarja a labdát, mely a kapus háta mögött a hálóban köt ki. 2. Még huszonhat perc volt hátra... Ezt a huszonhat percet végigünnepelte az olasz közönség. Megszakítás nélkül zúgott a „Világbajnokok vagyunk!” A dobogósok: 1. és világbajnok Olaszország, 2. Csehszlovákia, 3. Németország. A legeredményesebb játékosok (gólkirályok): Conen (német), Nejedly (csehszlovák) és Schiavio (olasz) 44 góllal. Franciaország, 1938 Dél-Amerika és Európa csatázott a harmadik világbajnokság rendezői jogáért. A dél-amerikaiak azzal érveltek, hogy Argentína fővárosának, Buenos Airesnek nyolc (!) nagy stadionja van, s így egy városban lehet lebonyolítani a küzdelmet. A döntést végül is Jules Rímet ügyes diplomáciája határozta meg, azt szinte mondanunk sem kell, Európa, ezen belül hazája, Franciaország javára. Harminchat, harmincöt, de lehet, hogy csak harminckét (ahány forrás, annyi szám) ország küldte el benevezését. Megint hiányzott Anglia, és nem jelentkezett az első világbajnokság győztese, Uruguay sem. A selejtezőkből a következők jutottak a döntő torna mezőnyébe: Németország, Svédország, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svájc, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria, Hollandia, Belgium, Holland-India, Egyesült Államok (később aztán visszalépett), Kuba, Brazília. Romániát a nyolcaddöntőben két mérkőzés után Kuba ütötte ki, az első találkozón 33, a másodikon 21-re győzött Kuba (második romániai tizenegye: Sadowski Bürger, Felecan, Bărbulescu, Răşinaru, Rafinsyki Bogdan, Moldoveanu, Barátky, Prasszler, Dobay, gólszerző: Dobay). Elődöntő: Olaszország Brazília 2 1, Magyarország Svédország 5—1. Kisdöntő: Brazília Svédország 4 2. Döntő (1938. június 19., Párizs, Colombus-stadion, 75 000 néző): Olaszország—Magyarország 4—2. Vezette: Capdeville (francia). Olaszország: Olivieri Foni, Rava Serantoni, Andreolo, Locatelli Biavatti, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi. Magyarország: Szabó Polgár, Bíró Szalay, Szűcs, Lázár Sas, Vincze, Sárosi dr., Zsengelér, Titkos. Góllövők: Colaussi, Titkos, Piola, Colaussi, Sárosi dr., Piola. A 6. percben Biavatti jobb szélről Colaussi elé játszotta a labdát, s a balszélső laposan a bal sarokba lőtt. I 0. Két perc sem telt el, amikor egy Sas Vince városi összjáték végén az utóbbi a bal oldalon feltűnő Titkos elé ívelt. Titkos légstoppal maga elé tette a labdát, és nagy erővel a felső sarokba bombázta. I I. Kilenc perccel később Piola félmagas lövése a bal kapufát súrolva jutott a hálóba. 2 1. És még nem volt vége az első félidőnek. A 35. percben Colaussi lefutotta a magyar védőket, és védhetetlenül lőtt a hálóba. 3 I. A 70. percben Sárosi dr. emlékeztetett arra, hogy gólgyáros, mintegy tíz méterről védhetetlenül bombázott az olasz kapuba. 32. Felcsillant a magyarok reménye. Az olaszok viszont változatlanul keményen fociztak Ha most pályán lett volna a sziklakemény Toldi... , a lelátóról nézte társai vergődését és az olaszok negyedik gólját. A 82. percben Biavatti lerázta őrzőit, majd Piola elé gurította a labdát, aki higgadtan a kapuba helyezett. 42. Ezzel fizetett a magyar válogatott a szövetségi kapitány, dr. Dietz Károly óvatosságáért (kihagyta a csapatból a közismerten kemény, küzdeni tudó Toldit, amiért aztán Túras és Korányi sem vállalta a játékot csak úgy szolidaritásból). Ezek után mondanunk sem kell, hogy egy minden sorában felbomlott magyar válogatott lépett a pályára, és próbált világbajnokságot nyerni. Természetesen, eredménytelenül. A dobogósok: I. és világbajnok Olaszország, 2. Mayarország, 3. Brazília. Gólkirály: Leonidas (brazil) 8 góllal. Áros Károly