Háromszék, 2005. január (17. évfolyam, 4357-4380. szám)
2005-01-07 / 4360. szám
Határon túli kiútkeresés A népszavazás után előállt helyzetről és a jövőbeni teendőkről alakítják ki közös álláspontjukat a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határon túli tagszervezetei tegnap Szabadkán kezdődött kétnapos tanácskozásukon. A Vajdasági Magyar Szo- ha a magyarországi politikai elittel közösen cselekednék ugyanezt... Saját sorsunkért saját magunk vagyunk e pillanatban felelősek, és a történelmi pillanat felelőssége és terhe alatt is képesek vagyunk biztosítani azt az összefogást, amely jellemezni hivatott a magyar nemzetet” — hangoztatta Kasza, aki szerint a találkozó résztvevőinek be kell bizonyítaniuk, hogy van erő az összefogásra, a közös célok megfogalmazására. Kasza hangsúlyozta, a szülőföldön való maradás a legfontosabb tétele a tanácskozásnak, mert ha elköltöznek a szülőföldről, „kinek vívjuk ki az autonómiát vagy a kettős állampolgárságot?” vétség által szervezett fórum a határon túli magyar politikai szervezetek első közös tanácskozása, amelyen nem vesznek részt az anyaország képviselői. A találkozó a magyar himnusz eléneklésével kezdődött. A házigazda Kasza József, köszöntve az egybegyűlteket, a december 5-i népszavazás okozta helyzetből való kiútkeresést, és a határon kinnrekedtek nemzetpolitikai stratégiájának körvonalazását jelölte meg a szabadkai tanácskozás céljaként. „Biztos vagyok benne, hogy a határon kívüli politikai szervezetek sokkal erőteljesebben, egyértelműbben tudják megfogalmazni elvárásaikat az anyaország irányában, mint (MTI —sz.) Az Ilona-villami újság Málnásfürdőn — a 3. oldalon Szekeres Attila felvételei Önfejlesztésre ösztönöztek Hiába álmodozunk, nekünk azt a társadalmat kell beilleszkedve alakítanunk, amelyben élünk, dolgozunk, ám ezt úgy kell tennünk, hogy előrelátóan godolkodjunk, és döntéseinket valósítsuk meg, mégpedig együtt azzal a munkaközösséggel, amellyel dolgozunk vonható le a következtetés abból a tréningből, amelyet Szügyi György, a szegedi Euromenedzser Képzési Központ vezetője tartott tegnap a megyeházán. A képzésen polgármesterek, alpolgármesterek vettek részt, de jelen volt Márton Árpád képviselő is. Az interaktív előadás és csoportgyakorlatok arra hivatottak, hogy az előrenéző gondolkodást, a csapatmunkára való igényt fejlesszék. Szerdán önkormányzati képviselőkkel kezdődött a képzési sorozat, ma vállalkozóknak tartanak hasonló tréninget. (sz.) Szügyi György, Demeter János, a megyei tanács elnöke és helyettese, Vajda Lajos Máról holnapra A Máért—Szabadkán A sikertelen és lesújtó eredményt hozó magyarországi népszavazás keserű kábulatából ébredve, tegnapra csonka Mátért megtartására hívta egybe Kasza József a határon túli magyar szervezetek képviselőit. A téma ismert, a cél is nyilvánvaló, a kérdés az, hogy milyen foganatja és hatása lesz a ma valószínűleg megfogalmazandó közös nyilatkozatnak. Mert közös nyilatkozat bizonyosan lesz. A kettős állampolgárság ügyéről van szó természetesen, s hogy éppen a délvidéki Szabadkán tanácskoznak, az is természetes, hiszen a vajdasági magyar közösség van a legnehezebb helyzetben. Őket az uniós csatlakozás délibábos reménysége nem élteti, s ráadásul az agresszív szerb nacionalizmus támadásainak célpontjává is váltak. Ha már nem volt anyaországi szolidaritás, a mostani szabadkai értekezlet dolga, hogy legalább a határokon túli magyar közösségek egyetértését és közös szándékát, elvárásait megfogalmazza, s újra a közfigyelem fényébe emelje. Esetleg még az egész, nemzet lelkiismeretéhez is szóljon, ellensúlyozván azt a kártékony mákonyi és áfiumot, melyet Gyurcsány Ferenc és köre a magyar köz- és öntudatba csepegtetett-csurgatott. Körülbelül ennyi lehet a szerepe, mert egyébként semmiféle jogi és közjogi következménye nem lehet, hiszen ilyesféle vonzata még a teljes Máért-értekezleteknek sincs. Akkor minden gyakorlati énelem nélkül való lenne a mostani gyülekezés ? Nem, semmiképpen nem az, legalább felhívja a mostani magyar hivatalosság figyelmét arra, hogy azért lennének némi kötelezettségei a Kárpát-medencében élő magyarsággal szemben, mely valóban „megbűnhődte már a múltat s jövendőt". Hogy ez mennyire hat a Gyurcsány— Hitler—Lendvai—Kuncze—Pető ötös jogaira (sokkal több nevet is lehetne emlegetni!), más kérdés az, ők most ugyancsak el vannak foglalva a nevetséges szociális demagógiájuk és az anyaországi anyagi-társadalmi valóság közötti szakadék elfedezésével, s különben is már érezni Magyarországon a 2006-os választási kampány várható szétverésének előfugalmait. Érdekes lesz, hogy e kérdést a két oldal hogyan építi be a hatalomért vívott harcának eszköztárába. Persze, erre szükség sem lenne, ha ígéreteiket betartanák, s a magyar nemzet számára igazául jelképes értékű március 15-ig elkészítenének legalább egy törvénytervezetet a kettős állampolgárságról, s azt még a 2005-ös esztendő folyamán megszavazná a magyar országgyűlés. Esetleg még az állítólag készülő új magyar alkotmányba is beemelnék. Lehet, hogy túlságosan borúlátó vagyok, de nem nagyon tudok hinni a mostanság regnáló magyar kormányzat vonatkozó igyekezetében, de még jó szándékában sem. Ha tenne is ilyesféle akarat az MSZP nemzetileg elkötelezettebb részében, azt hamar letörik az internacionalista — újabban globalizációhívő — ifjúbalosok. S ha ez nem lenne elég, akkor ott van a súlyosan nemzetellenes SZDSZ, mely voltaképpen az országot irányítja. A háttérből, a szabadkőműves páholyok évszázados gyakorlatainak szellemében. Ami a Magyarok Világszövetségének újabb óvásait illeti, az kezdett keserűen groteszkké válni. Patrubány azzal magyarázza az ismételt tiltakozást, hogy körülbelül száz szavazókörben nem is számolták újra a voksokat. Hát újraszámolhatják, ez a dolgokon semmit nem fog változtatni, legfennebb újabb lovakat ad a nemzetellenes ágárok alá. Ennél több értelme van a szabadkai csonka Máértnek, mely ama Szerbia területén esik meg, ahol — minden felhajtás nélkül! — éppen a minap emelték törvényerőre minden szerbek állampolgársághoz való jogait. Punktum: Magyari Lajos Az MPSZ tárgyalást kezdeményez Az autonómia-népszavazás kiírása ügyében levélben hívta párbeszédre tegnap Albert Almos területi elnököt a Magyar Polgári Szövetség két, megyénk-ben lakó alelnöke, Tulit Attila és Sántha Imre, valamint Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök. A január 10-re szóló meghívás célja a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazási javaslat helyi tanács elé terjesztése. (Sepsiszéken Illyefalván szavazta meg a tanács, hogy kiírja a népszavazást az autonómiaigény kinyilvánításáról, a prefektúra a törvényszéken kérte a tanácsi döntés semmissé nyilvánítását. A törvényszék kétszeri halasztás után helyt adott a prefektúra óvásának, az indoklást a községi tanács még nem kapta meg.) Az MPSZ arra készül, hogy ha a tanácsok továbbra is elzárkóznak a kérdés napirendre tűzésétől, utcai tüntetésen fog tiltakozni a halogatás ellen. (b. kovács)