Háromszék, 2007. szeptember (19. évfolyam, 5166-5190. szám)

2007-09-19 / 5181. szám

PÉNZ­PIAC-VÁLLALKOZÁS HÍRBÖRZE­­ A Corvinus októberben pályáztat A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át az Új Kézfogás Közalapítványtól a határon túli magyarsággal kap­csolatos közhasznú feladatokat — közölte a befektetési társa­ság. A nonprofit gazdasági társasággá átalakuló Corvinus Zrt. az Új Kézfogás Közalapítványnál született döntésekhez kap­csolódó, már leszerződött támogatások menedzselését (nyil­vántartását, elszámoltatását) 2007. május-júniustól, kifizetését pedig július-augusztustól teljesíti. A korábban megszületett támogatási döntésekre vonatkozó szerződéseket augusztus vé­gén megkötöttük, a vonatkozó pénzügyi teljesítések a támoga­tottak által visszaküldött dokumentumok szerint, folyamato­san megtörténnek — áll a Corvinus közleményében. A Corvinus Zrt. honlapján (www.corvinus.hu) tájékoztatás ol­vasható a jelenlegi helyzetről, a 2007. évre vonatkozó pályá­zati kiírások októberben várhatók. A pályázatok meghirdeté­sén kívül a Corvinus Zrt. közreműködik a hazai és a határon túli mikro-, kis- és közepes vállalkozások egymásra találásá­ban, megismertetésében, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítésében. Ennek elősegítésére a társaság magyar és angol nyelven elérhető számítógépes Befektetési Információs Rendszert működtet. Környezetvédelmi kiállítás Háromszéki vállalkozások és lá­togatók is részt vehetnek Európa egyik legjelentősebb szakkiállításán, a párizsi Pollutecen, mely felöleli az összes környezetvédelmi (víz, leve­gő, zaj, hulladék, energia stb.) technológiát. A kiállításra negyvenezret meghaladó látogatót és ezerötszáznál több ki­állítót várnak. Részletes tudnivalók a www.pollutec.com és http://www.mmediu.ro/home/Pollutec.html címeken. ms Tanfolyamok Szeptember 24—25-én Bukarestben a kis- és közepes vál­lalkozások finanszírozási forrásairól tartanak előadást, melyre főleg vállalatvezetőket és szakterületi felelősöket várnak. Ugyanakkor a támogatási alapokkal és kivitellel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, a kockázat csökkentéséről is előadás lesz a fővárosban, mely elsősorban a visszatérítendő és vissza nem térítendő alapokat megpályázni óhajtókat érdekelheti. Jelentkezni a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ránál lehet: Sepsiszentgyörgy, Olt utca 17. szám, telefon: 0267/351 677, e-mail: cclcov@cclcov.com. A kicsik lesznek a nagyok INCZE IBOLYA ■ Az Európai Bizottság elfo­gadta a kutatással és fejlesz­téssel foglalkozó kis- és köze­pes vállalkozásoknak szánt Eurostars programot. Ennek keretében az EB százmillió eurót, az unió huszonkét tag­országa és öt társult állama (Izland, Izrael, Norvégia, Svájc és Törökország) három­­százmillió eurót, különféle magánszervezetek pedig több mint négyszázmillió eurót ál­doznak. Az Eurostar program menedzsere az 1985-ben har­mincnyolc tag által alapított kormányközi szervezet, az Eureka lesz. A hírt közlő Kovászna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara a prog­ramtól azt várja, hogy húzó­ereje legyen a versenyen ala­puló vállalkozásnak, vonja szorosabbra a magán- és köz­szféra alapjainak hasznosítá­sát, és járuljon hozzá ahhoz a célkitűzéshez, miszerint 2010-ben a GDP három százalékát fordítják majd kutatásra-fej­­lesztésre. Az Eurostar prog­ram megvalósítása feltételezi, hogy a tagállamok minden te­kintetben (tudomány, mene­dzselés, finanszírozás) önként egyesítsék kutatási program­jaikat, és több lesz, mint e terü­let egyszerű egybehangolása. A kamara adatai szerint az Európai Unióban a cégek ki­lencvenkilenc százaléka kis- és közepes vállalkozás, me­lyek alapvető szerepet játsza­nak a fejlesztést és munka­helyteremtést célzó lisszabo­ni stratégia megújításában. Értékelések szerint a kutatás­­ban-fejlesztésben tevékenyke­dő kis- és közepes vállalkozá­sok előnyös helyzetben van­nak a nagyokhoz képest, hi­szen rugalmasabban alkal­mazkodnak a gazdasági válto­zásokhoz, gyorsabban reagál­nak a kihívásokra. Az oldalt szerkesztette: Incze Ibolya 2007. szeptember 19., szerda. NYUGDÍJREFORM Harmincöt év alatt kötelező a biztosítóválasztás Tizenhárom magán nyugdíj­pénztár közül kell kötelezően választania egyet minden 35 év alatti munkavállalónak, ez a lényege a nyugdíjreform most indult második pillérének. A nyugdíjrendszer egyébként három pillérre épül. A harmadi­kat a fakultatív nyugdíjbiztosítás képezi, elsőként megmarad az állami nyugdíjbiztosítás. A kötelező magánnyugdíj keretében január 17-ig, azaz négy hónapon belül minden 35 év alatti munkavállalónak szer­ződést kell kötnie valamely ma­gánnyugdíj-biztosítóval. Ugyan­ez a 35 és 45 év­ közöttiek szá­mára csupán lehetőség önkéntes alapon a jövendő állami nyugdíj kiegészítésére. Szeptember 17-én mintegy 150 000 biztosítási ügynök állt ugrásra készen, hogy saját meg­bízó cége számára nyerjen meg minél több „lelket” a lehetséges 2,5 millióból. Ez utóbbiak szá­ma becslések szerint a követke­ző négy évben meghaladhatja a 3,5 milliót. A második pillér esetében a munka­­vállaló a bruttó jövedelme után eddig is fizetett 9,5 százalékos járulékából 2 szá­zalék automatikusan valamelyik magán­­pénztárhoz kerül. A továbbiakban ez az arány évente 0,5 százalékkal növekszik, és nyolc év múlva eléri a 6 százalékot. A dolgozónak nem kell az eddigiekhez képest többet fizetnie, de ha a kötelezettek a kitűzött határidőig nem választanak ön­ként biztosítót, számítógép sorsolja ki, hogy melyik pénzintézethez kerülnek. A 35 és 45 év közöttiek számára nincs határidő. A begyűjtött pénz egy része az érték­tőzsdére kerül, különböző kockázati szinten fektetik be jegyzett papírokba. A hozamokat illetően a bukaresti Új Ma­gyar Szó megszólaltatta Mihai Şeitant, a Román Állami Nyugdíjpénztár volt igaz­gatóját. Szerinte a kötelező magánnyug­díj-biztosítási alapok egy szolid portfolió alapján akár éves átlagban 8 százalékos hozamot is termelhetnek. A nyugdíjpiaci szakértő várakozása szerint a magán­nyugdíjpénztárakba befizetendő, 2008-ra várható 710 millió lej (körülbelül 220 millió euró) 2008 és 2012 között 7,9 mil­liárd lejre (mintegy 2,5 milliárd euróra) fog nőni, sőt, a nyugdíjalapok által kezelt tőkevagyon értéke 2020-ra elérheti a 75 milliárd lejt, azaz mai árfolya­mon a 22 milliárd eurót is. A reform bevezetése elodáz­hatatlan volt, hiszen mint a szakértő emlékeztet, az 1990- ben regisztrált 2,1 millió nyug­díjas 2006-ra 4,6 millió főre nőtt, azaz több mint megduplá­zódott, miközben a járulékfize­tő aktív munkavállalók száma csaknem megfeleződött, azaz a kezdeti 8 millióról tavalyig 4,67 millió főre csökkent. A 2050-re vonatkozó legfrissebb demográfiai előrejelzések sze­rint a lakosságon belül a nyug­­díjaskorúak részaránya a jelen­legi 19,1 százalékról 31,8 szá­zalékra fog nőni. A Krónika napilapban Florentina Ste­fan, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság kommunikációs igazgatója ki­fejtette: a nyugdíjreform jó üzleti lehető­ség a magánnyugdíjalapok számára. Igaz, a szerződő dolgozónak oda kell majd fi­gyelnie a társaságok hírnevére, az általuk felszámolt kezelési költségekre, valamint arra, hogy az alap milyen befektetési po­litikát folytat. A kötelező magánnyugdíj gyakorlati kérdéseiről részletes ismertetés a Háromszék augusztus 15-i számában ol­vasható. (MTI 1 1.) Ki kit tart el? Elutasították a Microsoft keresetét Elutasította az Európai Közösségek luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bírósága a Microsoft számítástechnikai óriásvállalat keresetét, amelyet az Európai Bizottság ellen adott be, bírósági felülvizsgálatot kérve. A Microsoft azért indított keresetet, mert a brüsszeli bizottság, az EU végrehajtó testülete 2004-ben — ötévi vizsgálódás után — 497 millió eurós bírságot szabott ki rá, megállapítva, hogy visszaélt piaci erőfölényével. Az Európai Bizottság nyilat­kozatban üdvözölte a számára kedvező ítéletet. Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza azt mondta újságíróknak, hogy ala­posan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha lé­teznek olyan „kiegészítő lépé­sek”, amelyeket meg kell tenni­ük, hogy teljesítsék az ítéletben foglaltakat, akkor azokat meg fogják tenni — közölte. Az Európai Bizottság által 2004-ben szankcionált egyik ma­gatartás az volt, hogy a Microsoft 1998. októbere és a határozat­­hozatal időpontja között meg­tagadta az „interoperabilitáshoz szükséges infom­ációk” átadását a­ versenytársaknak, és nem en­gedélyezte az ilyen információk felhasználását a Microsoft ter­mékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére a munkacsoportszerverekhez való kezelőrendszerek piacán. A bi­zottság korrekciós intézkedés­ként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé a kli­ensszerver, valamint a szerverek közötti párbeszéd protokolljai­nak specifikációit minden olyan vállalkozás részére, amely mun­kacsoportszerverekhez való ke­zelőrendszereket kíván fejlesz­teni és forgalmazni. A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows"­ kezelőrendszer és a Windows Media Player médialejátszó-al­­kalmazás közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja sze­rint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók pia­cán. A bizottság korrekciós in­tézkedésként kötelezte a Micro­softot ara, hogy hozza forga­lomba a Windows ügyfélszámí­tógép operációs rendszernek a Windows Media Playert nem tartalmazó változatát. A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt e hatá­rozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése érdekében. A bíróság hétfőn kihirdetett íté­letében a brüsszeli bizottságnak adott igazat mind a programinfor­mációk megosztási kötelezettsé­ge, mind a Media Player-árukap­­csolás ügyében, és fenntartotta a 497 millió eurós bírságot, amely a legmagasabb összeg, amit eddig az EU bírságként kiszabott. A szoftverinfom­ációkkal kapcso­latban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Microsoft maga­tartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette. A mé­dialejátszóval kapcsolatban a bíró­sági indoklás kitér arra: az ügy megítélése szempontjából irrele­váns, hogy a Microsoft­­nem kért felárat a Windowsba beépített Media Player használatáért, és an­nak használatára nem is kénysze­rült rá a Windows-program hasz­nálója Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb bírói tám­má. Hatáskörébe tartoznak egye­bek közt a ter­észetes és a jogi személyek által benyújtott, a kö­zösségi intézmények határozatai ellen irányuló közvetlen kerese­tek, amelyeknek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és sze­mélyükben érintik őket. Ilyen például, amikor egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a bizottság pénzbírságot szabott ki rá. Jogilag különösen bonyo­lult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság tizenhárom bíróból álló nagytanácsban határoz — ilyen volt a mosta­ni Microsoft-per is. Az Elsőfokú Bíróság által ho­zott határozatok ellen két hóna­pon belül és kizárólag jogi minő­sítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegálla­pítások miatt az Európai Közös­ségek Bíróságához lehet felleb­bezést benyújtani. (MTI) Néha a nagyok is veszíthetnek

Next