Háromszék, 2008. január (20. évfolyam, 5266-5290. szám)
2008-01-03 / 5266. szám
VILAGFIGYELO RÖVIDEN Tájév-köszöntő ünnepségek a világon Egymilliónyian nézték meg a helyszínen a sydneyi tűzijátékot, Pekingben az olimpia szervezői rendeztek zenés-táncos ünnepséget, Bagdadban pedig először ünnepelték meg nyilvános rendezvényekké az új évet az ország 2003. márciusi amerikai megszállása óta. Ailág legtöbb pontján vigassággal, látványosságokkal és jókívánságokkal köszöntötték az emberek a 2008. évet, de ahol rendszeresek az erőszakos cselekmények, ott ez az óév végén, az új év kezdetekor is nyilvánvaló volt, mert szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be. Több európai országban is fontos változásokkal kezdődött 2008. Franciaország számára például szinte forradalommal ér fel, hogy január 1-jétől a nyilvános épületekben és intézményekben tilos a dohányzás, és betiltják a füstölést a vendéglátóhelyeken újabb nyolc német tartományban is a korábbi három után. A New York-i Times Square-en századszor ereszkedett alá az égből az új év beköszöntét jelző kristálygömb, amelyet több mint egymillió ember nézett meg a helyszínen. Egy tonna konfetti hullott rájuk. Bush, Abbász és Dimért találkozója Január 10-én háromoldalú csúcstalálkozót tartanak Jeruzsálemben George Bush amerikai és Mahmúd Abbász palesztin elnök, valamint Ehud Dimért izraeli miniszterelnök részvételével - jelentette be tegnap egy palesztin illetékes. A találkozót Bush elnök Izraelbe és a palesztin területekre tervezett januári Bush feleségével. Pakisztán és Afganisztán lesz a mandátumának utolsó évébe lépő George Bush amerikai elnök számára a legfőbb külpolitikai kihívás látogatásának második napjára tűzték ki. Az amerikai elnök legutóbb tavaly november 27-én tárgyalt az izraeli és a palesztin vezetőkkel az annapolisi Közel-Kelet-konferencián, ahol hivatalosan is újraindult a békefolyamat, amelynek célja, hogy a két fél 2008-ban megállapodást kössön a békéről. Szlovénia átvette az EU elnökségét Kedden fél évre Szlovénia vette át Portugáliától az Európai Unió soros elnökségét. Janez Jansa miniszterelnök — aki történelmi jelentőségű kihívásnak nevezte a megbízatást — két hét múlva ismerteti a szlovén elnökség kiemelt célkitűzéseit az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Korábbi közlések szerint a szlovének először is a tavaly decemberben aláírt Lisszaboni Szerződés — vagyis az unió intézményes működési kereteit átalakító reformszerződés — időben történő hatálybalépéséhez kívánnak hozzájárulni. XVI. Benedek: a béke isteni adomány A béke nem egyszerűen az ember győzelme vagy egy politikai megállapodás gyümölcse, hanem mindenekelőtt isteni adomány — jelentette ki XVI. Benedek pápa a római Szent Péterbazilikában újév napján bemutatott miséjében a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület jelenlétében. „Mindannyian békében akarunk élni, de az igazi béke, amilyet az angyalok hirdettek nekünk karácsony szentestéjén, nem csupán emberi győzelem vagy politikai egyezség gyümölcse. Ez mindenekelőtt isteni adomány, amelyért szüntelen könyörögni kell, ugyanakkor önmagunk elkötelezése, amit türelemmel, az isteni parancsolatoknak eleget téve kell megtennünk” — mondta az egyházfő. A katolikus egyház negyven éve január 1-jén ünnepli „a béke világnapját”. Homíliájában XVI. Benedek kért minden férfit és nőt: tudatosítsa jobban magában, hogy az emberiség egységes családjának közösségéhez tartozik, amely a békére való nevelésben első, és semmivel nem helyettesíthető. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László 2008. január 3., csütörtök) Sólyom László: közös célra, összetartásra és szolidaritásra van szükség A közös cél, az összetartás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök kedden újévi beszédében. Az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók-e az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget visszaszorítani — mondta az államfő, hozzáfűzve: ennél is fontosabb azonban, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, van-e összetartás az emberek között. „Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akarásán és a szolidaritáson” — fogalmazott Sólyom László. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy Magyarországon ezzel szemben mindenki pusztító megosztottságról panaszkodik. „Valóban sok kárt okoz a mindent a mi ők sémára leegyszerűsítő fekete-fehér gondolkodás” — fogalmazott a köztársasági elnök. Az élet sok-sok példáját mutatja fel annak, mit érnek el azok, akik függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe — folytatta Sólyom László, hangsúlyozva, hogy országjárásain rengeteg igyekezettel, jóakarattal, találékonysággal és együttműködéssel találkozik. „Ezek az emberek mind hisznek egy közös célban” — mutatott rá. Kiemelte, hogy a helyi segítő szervezetek, a civil szerveződések nélkülözhetetlenek az ország számára. Mint mondta, az emberek belső hozzáállásától függ, mi lesz Magyarország helye az átalakuló világban, ettől függ, lesz-e közös akarat arra, hogy a magyar nemzet fennmaradjon a Kárpát-medencében. „Újévkor, újrakezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy megőrizzük a reményt. Ezért tudjuk ilyenkor szívből énekelni a Himnuszt” — zárta ünnepi beszédét az államfő. Áldozatul esett újságírók Kiugróan magas volt, elérte a 171 -et tavaly az erőszakcselekményeknek áldozatul esett újságírók megerősített száma — jelentette be a Nemzetközi Újságírószövetség (IFJ) tegnap. A 120 országban 600 000 újságírót képviselő szervezet adatai szerint csak Irakban 65 szakmabelit öltek meg. Szomáliában nyolc, Pakisztánban hét, Mexikóban és Sri Lankán hathat, a Fülöp-szigeteken öt újságíró erőszakos halálát erősítették meg. Európai áldozatot kettőt sorol fel az IFJ: Hrant Dink török újságírót és Ivan Szafronovot, az orosz Kommerszant napilap munkatársát. A szomorú 2007-es statisztika alig marad el a tavalyelőtt összesített 177 fős rekordtól. Putyin újévi üdvözlete Vlagyimir Putyin orosz elnök újévi üdvözletében köszönetet mondott az oroszoknak mindazért, amit az ország az elmúlt nyolc évben elért, s ami — mint mondta — nem lett volna lehetséges az állampolgárok támogatása, bizalma és az ország újjászületésében való közvetlen részvétele nélkül. „Nem csupán helyreállítottuk az ország területi épségét, hanem újra egységes népnek éreztük magunkat, és együtt dolgoztunk azért, hogy megőrizzük az országot, és korszerű, szabad, erős állammá alakítsuk, amelyben kényelmesen élhetnek az állampolgárok” — mondta a búcsúzó elnök, aki két letöltött mandátuma után az alkotmány értelmében nem indulhat a március 2-ára kitűzött elnökválasztáson. Nem mindent sikerült azonban megvalósítani — mondta, de annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a választott út helyes és sikerre vezet. „Ehhez mindenünk megvan: népünk nagy történelme, kolosszális forrásai, ereje, munkaszeretete és szellemi potenciálja” — tette hozzá, s az orosz népnek boldogságot és a legígéretesebb álmok megvalósulását kívánta az új évre. Máltán és Cipruson bevezették az eurót Máltán és Cipruson az év elejétől kezdve lehet euróval fizetni. A két kedvelt üdülőparadicsomban bevezették az eurót úgy, hogy a ciprusi font értékét 1,71 euróban, a máltai líráét pedig 2,33 euróban állapították meg. 400 000 máltai és 750 000 ciprusi csatlakozott ezzel az euróövezethez, amely jelenleg mintegy 320 millió lakost számlál. A huszonhét tagú Európai Unióban most már tizenöt ország hagyott fel nemzeti valutájának használatával. A két szigeten még februárig forgalomban maradnak a régi pénzek is. Magyarországon nehéz év vár a koalícióra Nehéz év vár a koalícióra, 2008-ban több olyan kérdés is felmerül majd, ami szakítópróba lehet az MSZP és az SZDSZ együttműködésében"— vélekedtek politológusok az MTI-nek nyilatkozva. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Juhász Attila, a Political Capital szakértője és Kiszelly Zoltán politológus abban is egyetértett, hogy az év első felének legfontosabb belpolitikai eseménye a Fidesz kezdeményezte népszavazás lesz, a referendum azonban nemcsak a kománypártok, de az ellenzék számára is kockázatosnak ígérkezik. A népszavazás eredményétől függően ugyanis Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor pozíciója is megrendülhet — tették hozzá. A politológusok szerint nemcsak maga a népszavazás, de az azt megelőző kampány és az eredmény kommunikációja is rendkívül fontos. A három elemző úgy vélte: a koalíció várhatóan ahelyett, hogy a „nem” szavazatra biztatná a választókat, megpróbálja eljelentékteleníteni a népszavazást, hogy így kisebb legyen a részvétel. Kiszelly Zoltán szerint emellett az MSZP valószínűleg megpróbálja szakmai oldalra terelni a vitát, amelynek része lesz az egészségügyi reform pozitív oldalának bemutatása. Szomszéd Orsolya úgy vélte: egy negatív, erősen személyeskedő kampányt is folytathat a kormány a Fidesz ellen, ami nem a szakmai érvekről szól, hanem arról, hogy Orbán Viktor „visszajövetelét” kell megakadályozni. Juhász Attila elmondta: ha a népszavazásnak a koalíció számára rendkívül kedvezőtlen eredménye lesz, valószínűleg meggyengül Gyurcsány Ferenc pozíciója, és megrendül a koalíció stabilitása is. Ha viszont eredménytelen vagy alacsony részvételű lesz a referendum, Orbán Viktor gyengülhet meg, de ebbe nem bukhat bele a Fidesz vezetője — tette hozzá. Kiszelly Zoltán szerint a szocialista párton belüli viszonyokat alapvetően a népszavazás eredménye fogja befolyásolni, hiszen a referendum egyfajta lakmuszpapírként szolgálhat a 2009-es európai parlamenti választásokra. Ha az MSZP „döntetlenre” ki tudja hozni az eredményt, akkor Gyurcsány Ferenc pozíciója, ha nem is stabilizálódik, de legalább olyan szinten marad, mint most. Ha pedig Gyurcsány Ferenc pozíciója megrendül, és nem olyan politikus jelenik meg lehetséges utódjául, aki elkötelezett a módosított konvergenciaprogram végrehajtásában, a politikai instabilitás átgyűrűzik a gazdaságba. A népszavazás veszélyes Orbán Viktor számára is. A Fidesz ugyanis várhatóan azt kommunikálja majd, hogy a referendummal „el lehet zavarni a kormányt”. Ha azonban nem lesz eredményes a népszavazás, vagy kevesen mennek el, akkor a Fidesz elnöke magyarázkodni kényszerül. Ráadásul a Fidesz egy ilyen újabb kudarc után elveszítheti nagy, de sérülékeny szavazóbázisa egy részét — húzta alá Kiszelly Zoltán. A politológusok szerint a népszavazás azonban csak az egyik olyan téma, ami szakítópróba lehet a koalíciós együttműködésben. Juhász Attila szerint a referendum mellett azért is nehéz év vár a kormánypártokra, mert 2008-ban még nagyon szigorú költségvetést kell követni, ezért nagy mozgástere nincs a kormánynak. Ráadásul az év második felében várható az adórendszer átalakításáról szóló vita, az pedig közismert, hogy ebben a kérdésben jelentősen eltér az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Az adóreform ugyanolyan típusú vita lehet, mint az egészségügyi rendszer átalakítása, a koalíciós szakítás tehát továbbra is téma marad — tette hozzá.