Háromszék, 2008. január (20. évfolyam, 5266-5290. szám)

2008-01-03 / 5266. szám

VILAGFIGYELO RÖVIDEN T­ájév-köszöntő ünnepségek a világon Egymilliónyian nézték meg a helyszínen a sydneyi tűzijátékot, Pek­ingben az olimpia szervezői rendeztek zenés-táncos ünnepséget, Bagdadban pedig először ünnepelték meg nyilvános rendezvények­ké az új évet az ország 2003. márciusi amerikai megszállása óta. A­ilág legtöbb pontján vigassággal, látványosságokkal és jókívánsá­gokkal köszöntötték az emberek a 2008. évet, de ahol rendszeresek az erőszakos cselekmények, ott ez az óév végén, az új év kezdetekor is nyilvánvaló volt, mert szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezet­tek be. Több európai országban is fontos változásokkal kezdődött 2008. Franciaország számára például szinte forradalommal ér fel, hogy január 1-jétől a nyilvános épületekben és intézményekben tilos a dohányzás, és betiltják a füstölést a vendéglátóhelyeken újabb nyolc német tartományban is a korábbi három után. A New York-i Times Square-en századszor ereszkedett alá az égből az új év bekö­szöntét jelző kristálygömb, amelyet több mint egymillió ember né­zett meg a helyszínen. Egy tonna konfetti hullott rájuk. Bush, Abbász és Dimért találkozója Január 10-én háromoldalú csúcstalálkozót tartanak Jeru­zsálemben George Bush amerikai és Mahmúd Abbász palesztin elnök, valamint Ehud Dimért izraeli miniszterelnök részvételé­vel - jelentette be tegnap egy palesztin illetékes. A találkozót Bush elnök Izraelbe és a palesztin területekre tervezett januári Bush feleségével. Pakisztán és Afganisztán lesz a mandátu­mának utolsó évébe lépő George Bush amerikai elnök számá­ra a legfőbb külpolitikai kihívás l­átogatásának második napjára tűzték ki. Az amerikai elnök leg­utóbb tavaly november 27-én tárgyalt az izraeli és a palesztin vezetőkkel az annapolisi Közel-Kelet-konferencián, ahol hiva­talosan is újraindult a békefolyamat, amelynek célja, hogy a két fél 2008-ban megállapodást kössön a békéről. Szlovénia átvette az EU elnökségét Kedden fél évre Szlovénia vette át Portugáliától az Európai Unió soros elnökségét. Janez Jansa miniszterelnök — aki tör­ténelmi jelentőségű kihívásnak nevezte a megbízatást — két hét múlva ismerteti a szlovén elnökség kiemelt célkitűzéseit az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Korábbi közlések szerint a szlovének először is a tavaly decemberben aláírt Lisszaboni Szerződés — vagyis az unió intézményes működé­si kereteit átalakító reformszerződés — időben történő hatály­balépéséhez kívánnak hozzájárulni. XVI. Benedek: a béke isteni adomány A béke nem egyszerűen az ember győzelme vagy egy politi­kai megállapodás gyümölcse, hanem mindenekelőtt isteni ado­mány — jelentette ki XVI. Benedek pápa a római Szent Péter­­bazilikában újév napján bemutatott miséjében a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület jelenlétében. „Mindannyian bé­kében akarunk élni, de az igazi béke, amilyet az angyalok hir­dettek nekünk karácsony szentestéjén, nem csupán emberi győ­zelem vagy politikai egyezség gyümölcse. Ez mindenekelőtt isteni adomány, amelyért szüntelen könyörögni kell, ugyanak­kor önmagunk elkötelezése, amit türelemmel, az isteni paran­csolatoknak eleget téve kell megtennünk” — mondta az egy­házfő. A katolikus egyház negyven éve január 1-jén ünnepli „a béke világnapját”. Homíliájában XVI. Benedek kért minden férfit és nőt: tudatosítsa jobban magában, hogy az emberiség egységes családjának közösségéhez tartozik, amely a békére való nevelésben első, és semmivel nem helyettesíthető. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László 2008. január 3., csütörtök) Sólyom László: közös célra, összetartásra és szolidaritásra van szükség A közös cél, az összetartás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök kedden újévi beszédében. Az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók-e az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget vissza­szorítani — mondta az államfő, hozzá­fűzve: ennél is fontosabb azonban, hogy van-e az országban általánosan elfoga­dott, közös elképzelés a jövőről, van-e összetartás az emberek között. „Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akarásán és a szolidari­táson” — fogalmazott Sólyom László. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy Magyar­­országon ezzel szemben mindenki pusz­tító megosztottságról panaszkodik. „Va­lóban sok kárt okoz a mindent a mi­ ők sémára leegyszerűsítő fekete-fehér gon­dolkodás” — fogalmazott a köztársasági elnök. Az élet sok-sok példáját mutatja fel annak, mit érnek el azok, akik függetlení­tik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe — foly­tatta Sólyom László, hangsúlyozva, hogy országjárásain rengeteg igyekezettel, jó­akarattal, találékonysággal és együttmű­ködéssel találkozik. „Ezek az emberek mind hisznek egy közös célban” — mu­tatott rá. Kiemelte, hogy a helyi segítő szervezetek, a civil szerveződések nélkü­lözhetetlenek az ország számára. Mint mondta, az emberek belső hoz­záállásától függ, mi lesz Magyarország helye az átalakuló világban, ettől függ, lesz-e közös akarat arra, hogy a magyar nemzet fennmaradjon a Kárpát-meden­cében. „Újévkor, újrakezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy megőriz­zük a reményt. Ezért tudjuk ilyenkor szívből énekelni a Himnuszt” — zárta ünnepi beszédét az államfő. Áldozatul esett újságírók Kiugróan magas volt, elérte a 171 -et tavaly az erőszakcselek­ményeknek áldozatul esett újság­írók megerősített száma — jelen­tette be a Nemzetközi Újságíró­szövetség (IFJ) tegnap. A 120 or­szágban 600 000 újságírót képvi­selő szervezet adatai szerint csak Irakban 65 szakmabelit öltek meg. Szomáliában nyolc, Pakisztánban hét, Mexikóban és Sri Lankán hat­hat, a Fülöp-szigeteken öt újságíró erőszakos halálát erősítették meg. Európai áldozatot kettőt sorol fel az IFJ: Hrant Dink török újságírót és Ivan Szafronovot, az orosz Kommerszant napilap munkatár­sát. A szomorú 2007-es statisztika alig marad el a tavalyelőtt összesí­tett 177 fős rekordtól. Putyin újévi üdvözlete Vlagyimir Putyin orosz elnök újévi üdvözletében köszönetet mondott az oroszoknak mindazért, amit az ország az elmúlt nyolc évben elért, s ami — mint mondta — nem lett volna lehetséges az állampolgárok támogatása, bizalma és az ország újjászületésében való közvetlen részvétele nélkül. „Nem csupán helyreállítottuk az ország területi épségét, hanem újra egységes népnek éreztük magunkat, és együtt dolgoztunk azért, hogy megőrizzük az or­szágot, és korszerű, szabad, erős állammá alakítsuk, amelyben kényelmesen élhetnek az ál­lampolgárok” — mondta a búcsúzó elnök, aki két letöltött mandátuma után az alkotmány értelmében nem indulhat a március 2-ára kitűzött elnökválasztáson. Nem mindent sikerült azonban megvalósítani — mondta, de annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vá­lasztott út helyes és sikerre vezet. „Ehhez mindenünk megvan: népünk nagy történelme, ko­losszális forrásai, ereje, munkaszeretete és szellemi potenciálja” — tette hozzá, s az orosz népnek boldogságot és a legígéretesebb álmok megvalósulását kívánta az új évre.­ Máltán és Cipruson bevezették az eurót Máltán és Cipruson az év elejétől kezdve lehet euróval fizetni. A két kedvelt üdülőpara­dicsomban bevezették az eurót úgy, hogy a ciprusi font értékét 1,71 euróban, a máltai líráét pedig 2,33 euróban állapították meg. 400 000 máltai és 750 000 ciprusi csatlakozott ezzel az euróövezethez, amely jelenleg mintegy 320 millió lakost számlál. A huszonhét tagú Európai Unióban most már tizenöt ország hagyott fel nemzeti valutájának használatával. A két szigeten még februárig forgalomban maradnak a régi pénzek is. Magyarországon nehéz év vár a koalícióra Nehéz év vár a koalícióra, 2008-ban több olyan kérdés is felmerül majd, ami szakítópróba lehet az MSZP és az SZDSZ együttműködésében"— vélekedtek politológusok az MTI-nek nyilatkozva. Szomszéd Orsolya, a Vision Consul­ting elemzője, Juhász Attila, a Political Capital szakértője és Kiszelly Zoltán po­litológus abban is egyetértett, hogy az év első felének legfontosabb belpolitikai eseménye a Fidesz kezdeményezte nép­szavazás lesz, a referendum azonban nemcsak a kom­ánypártok, de az ellen­zék számára is kockázatosnak ígérkezik. A népszavazás eredményétől függően ugyanis Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor pozíciója is megrendülhet — tet­ték hozzá. A politológusok szerint nem­csak maga a népszavazás, de az azt meg­előző kampány és az eredmény kommu­nikációja is rendkívül fontos. A három elemző úgy vélte: a koalíció várhatóan ahelyett, hogy a „nem” szavazatra biztat­ná a választókat, megpróbálja eljelenték­­teleníteni a népszavazást, hogy így ki­sebb legyen a részvétel. Kiszelly Zoltán szerint emellett az MSZP valószínűleg megpróbálja szakmai oldalra terelni a vitát, amelynek része lesz az egészségügyi reform pozitív oldalának bemutatása. Szomszéd Orsolya úgy vélte: egy negatív, erősen személyeskedő kam­pányt is folytathat a kormány a Fidesz el­len, ami nem a szakmai érvekről szól, ha­nem arról, hogy Orbán Viktor „visszajö­­vetelét” kell megakadályozni. Juhász Attila elmondta: ha a népszavazásnak a koalíció számára rendkívül kedvezőtlen eredménye lesz, valószínűleg meggyen­gül Gyurcsány Ferenc pozíciója, és meg­rendül a koalíció stabilitása is. Ha viszont eredménytelen vagy alacsony részvételű lesz a referendum, Orbán Viktor gyengül­het meg, de ebbe nem bukhat bele a Fidesz vezetője — tette hozzá. Kiszelly Zoltán szerint a szocialista párton belüli viszonyokat alapvetően a népszavazás eredménye fogja befolyá­solni, hiszen a referendum egyfajta lak­muszpapírként szolgálhat a 2009-es eu­rópai parlamenti választásokra. Ha az MSZP „döntetlenre” ki tudja hozni az eredményt, akkor Gyurcsány Ferenc po­zíciója, ha nem is stabilizálódik, de leg­alább olyan szinten marad, mint most. Ha pedig Gyurcsány Ferenc pozíciója meg­rendül, és nem olyan politikus jelenik meg lehetséges utódjául, aki elkötelezett a módosított konvergenciaprogram vég­rehajtásában, a politikai instabilitás át­gyűrűzik a gazdaságba. A népszavazás veszélyes Orbán Viktor számára is. A Fidesz ugyanis várhatóan azt kommuni­kálja majd, hogy a referendummal „el lehet zavarni a kormányt”. Ha azonban nem lesz eredményes a népszavazás, vagy kevesen mennek el, akkor a Fidesz elnöke magyarázkodni kényszerül. Rá­adásul a Fidesz egy ilyen újabb kudarc után elveszítheti nagy, de sérülékeny sza­vazóbázisa egy részét — húzta alá Kiszelly Zoltán. A politológusok szerint a népszavazás azonban csak az egyik olyan téma, ami szakítópróba lehet a koalíciós együttmű­ködésben. Juhász Attila szerint a referen­dum mellett azért is nehéz év vár a kor­mánypártokra, mert 2008-ban még na­gyon szigorú költségvetést kell követni, ezért nagy mozgástere nincs a kormány­nak. Ráadásul az év második felében vár­ható az adórendszer átalakításáról szóló vita, az pedig közismert, hogy ebben a kérdésben jelentősen eltér az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Az adóreform ugyan­olyan típusú vita lehet, mint az egészség­­ügyi rendszer átalakítása, a koalíciós sza­kítás tehát továbbra is téma marad — tet­te hozzá.

Next