Háromszék, 2008. május (20. évfolyam, 5365-5389. szám)

2008-05-03 / 5365. szám

SZENT GYÖRGY-NAPOK Feketék, fehérek Szubjektív színházi napló VÁRY (). PÉTER Az igazság az, hogy nem kényeztettek el az idei Szent György-napok szer­vezői színházi eseményekkel. Magyarázat lenne rá korábbi tapasztalatuk: elhoznak kemény pénzért neves társulatokat, aztán a terem félig sem telik meg. Jegybevételből a költségek nem térülnek meg, ráfizetés az egész. Valószínűleg emiatt döntöttek úgy, hogy a helyiek mellett csak óhajt innen, a szomszédból hívnak társulatot, repertoárján több előadással, néhány legyet ütve így egy csapásra. S ez végül nem bizonyult rossz választásnak. Annál inkább a — gondolom — csemegének szánt one man show (?). Vasárnap. „Lorca közismert remekmű­ve, a Yerma a kényszerű terméketlenség tragédiájának színrevitele. Egy érmék után sóvárgó meddő asszony drámáját mutatja be, aki a boldogságkeresésben vagy felad­ja önmegvalósítási vágyait, vagy pedig olyan eszközökkel tudja megvalósítani, amelyeket ha elfogad, nem igazán tud tü­körbe nézni” — írja az előadásról a Szent György-napi műsorfüzet, és némi tám­pontot sosem árt szerezni az előadás meg­tekintése előtt, ugyebár. Annál is inkább, mert ezúttal a fogódzó nélkül tévelyedet­­ten ülne néző székében. Tévelyedetten és elveszetten, a tragédia ugyanis belevész a flamenco és az argentin tangó forgatagába. A történet már-már az érthetetlenségig le­csupaszítva, szaggatottan, szétesően, az előadás túlzottan elbillen a tánc felé—ami még menthette a menthetőt, az Bartha Boróka alakítása. Egymaga viszi vállán az egészet, nem őrajta múlik, hogy a zanzásí­­tott Lorca-remekműből nem lett remek Figura-előadás. Hétfő. Végül is jól indult a mozgásszín­házi előadás, Amnót Ignác magyar fafara­gómester történetének elmesélése után a széksorokat foghíjasan megtöltő naiv kö­zönség arra készült, talán ugyanazt látja viszont a színen. Lehet, az előadónak ez is állott szándékában, épp csak az adót nem sikerült a vevővel egy hullámhosszra han­golnia. Amnót Ignác magyar fafaragómes­ter volt az, aki kifaragta az ördögöt, hogy majd elkapja lelkét, s megmenti a világot a gonosztól, ehelyett Ördög felgyújtotta műhelyét, földönfutóvá tette. Hurcolkodott Amnót Ignác, másutt megvetvén lábát, itt a Szűz Máriát faragta ki. Oly élethűen, hogy még könnyeket is neki. Melyek másnapra felszáradtak. S ebből a tanulság. No, ezt elmozogni komoly kihívás — olyannyira, hogy bele is tört a művész bicskája. Nem érdemes bővebben taglalni, talán csak annyit, a műsorfüzet szerint előadásának címe A mennybe vitt leány lett volna, aki ennek tudatában tévedett be a Lajtha László Stúdióterembe, helykereső mocor­­gásai közepette sűrűn elgondolkodhatott azon, ő került-e rossz helyre, vagy a mű­vész tévesztette el előadását. Még mindig hétfő, újra Figura Stúdió Színház. Az első képnél még nem, de az első szavaknál már megbizsereg néző há­ta. Ez már színház(szerv), tör elő belőle végre egy megkönnyebbült sóhaj. Ismét csak a műsorfüzetből: „Szociális érzé­künk, talán a körülöttünk olyan radikálisan változó világ az oka, egyre nehezebben ismer fel, képes megkülönböztetni jót a rossztól. A művészetekre (itt egy rész nem olvasható a lap alján levő fekete csík mi­att) tűnik ez a megállapítás.” Hát ettől oko­sabb nem lesz az ember, az egyetlen tám­pont a rendező neve. Kövesdy István pedig nem nyúl akármihez, s ez már jó ajánló — az ember barátaiban pedig ritkán csaló­dik. Ezúttal sem. A történet olyannyira ab­szurd, hogy ilyet csak az élet produkálhat (amúgy valódi történeten alapszik a darab, 2002 karácsonya körül egy vidéken élő férfi elmebeteg szeretőjével együtt, előre ki­tervelten, különös kegyetlenséggel meg­ölte a férfi vak fiát, holttestét egy hónap múlva találták meg, a magyarországi sajtó annak idején sokat foglalkozott az üggyel). A rendezés meg szolgáltatja azt a keretet, amelyben a színészek jól érzik magukat, s ennek megfelelően is játszanak, így hát végre összejön az első élvezhető, sőt, igen jó előadás, Apa (Barabás Árpád) és Fiú (Antal D. Csaba) remek összjátékával, előbbi különösen jó alakításával s néhány gyönyörű szövegrészlettel, ezekből csak egy példa: a vak Fiú magyarázza el, ho­gyan érzékeli ő a madarak szárnyalását: „a repülés kétségbeesett vergődés”, vonja le a saját maga végezte kísérletből a tapaszta­latot. Kedd. Újabb mozgásszínházi előadás a kínálatban. Minden érzékszervem tiltako­zik az önsanyargatás ellen, a művelődési ház előtti szétroncsolt téren nézem az ele­mi kaszkadőrmutatványokat végző bicik­lis srácokat. Pedig érdekesnek ígérkezik a produkció, a műsorfüzet hosszan idéz egy ismeretlen szerzőtől származó szöveget, s egyébként is. Egy idő után unalmassá vá­lik a srácok gyakorlása. Hazamegyek. Szerda. Színházmentes nap, hacsak a Quimby zenekar Teátrum című koncertjét nem soroljuk ide. Határeset, bár inkább nem. Csütörtök. Nem hiába tartalékoltam er­re a hétre az Yvonne, burgundi hercegnő előadást. Régebbről ismervén a Szent György-napok színházi kínálatát, kellett valami, ami várhatóan, és bekövetkezetten megcibált érzékszerveimet helyrebillenti. S barátban ezúttal sem csalódtam, a klasszikusok mellett Bocsárdi Lászlónak az Hja próféta után ismét sikerült egy nagyszerű darabot találnia s azt hasonló­képp nagyszerűen megrendeznie. Hogy mennyire, azt legjobban illusztrálja, hogy a háromórás előadás alatt néző nem fész­­kelődik székén, de még nem is pisszen. Csak felröhög, mikor kell, erre pedig adó­dik alkalma bőven, részint a groteszk hely­zetek sokasága, részint a színészek kitűnő játéka okán. Az előadást méltatni ismétel­ten felesleges, annyit csak, hogy — akár a gyergyóiak Világtalanok című színművé­nek esetében — nagyon meglátszik az, ha a játszók jól érzik magukat a színpadon. Ha ők is érzik, hogy jó az, amit és ahogyan cselekszenek. Dicshimnusznak ennyi elég kellene hogy legyen. De nem, mert Kicsid Gizella pályafutása eddigi legnagyobb alakítását, Pálffy Tibor egyénisége legja­vát hozó könnyedségét, Nemes Levente rég nem látott felszabadultságát — hogy csak a legkivételesebbeket említsem — szó nélkül hagyni vétek lenne. És még mindig csütörtökön lett volna a román színház Caragiale-darabja, melyet az egymásra szervezés miatt hagy ki a színházlátogató. A szervezők talán a miatt a téves elgondolás miatt időzítették majd­­hogy egyszerre a két előadást, hogy a ro­mán színházat a román nézők, a magyart a magyarok látogatják — holott az átjárha­tóság (egy irányba ugyan), de színház esetében működik. Sebaj, lesz még szőlő s abból bor, s talán jövőre egy színesebb színházi kínálat. Jelenet a Világtalanokból A Szent György-napok mai programja (folytatás az első oldalról) Vásári színpad 11.00 Jelenetek I. L.Caragiale darabjaiból — ImART csoport 12.00 Tomi Magic — Varga Tamás bűvész (Debrecen) 13.00 Vásári játékok — M Stúdió 13.30 Bohóciskola—Nagy Kopeczky Kálmán és Nagy Kopeczky Kristóf 14—16 óráig néptáncok a Háromszék Táncegyüttes és a Váradi József Általános Iskola tanulói előadásában Más helyszínek 9.00 Trabant Touring és Passzió a Mikó cuk­rászda előtt 9.00 Street Art 3 — graffitiverseny/a Romtelecom épülete 10.00 Nappali ragadozó madarak védelme — Solymászat Erdélyben (konferencia)/Bod Péter Megyei Könyvtár, Gábor Áron Terem 10.00 Sepsiszentgyörgyi Ifjúsági Tanács: Ifjúsági programok/Ifjúsági tér, a Szent József katolikus templom mögött 10.00 Fotópiknik — Gyulai Ferenc Fotómű­­vész-egyesület/Erzsébet-park 10.00 Jurtaállítás és kézműves-foglalkozások gyerekeknek — Guzsalyas Alapítvány/ Erzsébet-park 10.00 XVIII. Gáli Lajos Futónap — Gáli Lajos Futókör, indulás a Tamási Áron Színház elől 10.00 Cserkésztalálkozó a Biblia évében/ Szent József római katolikus plébánia 10.00 Fafaragászat, bútorfestés, gyöngyfűzés, fémdomborítás — Gyermekek és Tanulók Palotája/Erzsébet-park 10.00 Sakkverseny gyerekeknek — Gyerme­kek és Tanulók Palotája 10.00 Mátyás, az igazságos — rajzkiállítás, mesemondás, elméleti vetélkedő/Gyermekek és Tanulók Palotája 11.00 Ida Aerobic/Kisstadion 11.00 Ikonkiállítás — Avram Gheorghe/ Román Szellemiség Múzeuma, az ortodox ka­­tedrális alagsora 11.00 Streetball — Equites Egyesület/Tamási Áron Színház előtti útszakasz 11.00 Gyalogos harcászati bemutató a közép­kori Erdélyből (IX—XVII. sz.) — Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület/Olt partja, a Billával szemben 12.00 Baranta gyalogos- és lovasbemutató — Szentgyörgy Baranta Klub/Olt partja, a Billával szemben 12.00 Ökörsütés — nótákat énekel Constantin Rozália, kíséri Benedek Károly és Kertész János/a Park vendéglő előtt 13.00 Az Európai Borlovagrend Magyaror­szági Konzulátusának (Sopron) bemutatkozó előadása/Gábor Áron Terem 13.00 Országos sárkányeregető- és métabaj­nokság — Romániai Magyar Cserkész­­szövetség/Sugásfürdő felé, a volt autó-gyakor­lópálya mellett 15.00 Élő szoborpark — Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora — Osonó Színház, ERSZI Alapítvány/Erzsébet-park, az obe­­liszk mellett Solymászbemutató — előadást és bemutatót tart Szemző Péter (Dabas) 16.00 Lovas felvonulás — Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület/városközpont 16.00 Echo — képzőművészeti kiállítás, kiállít Damó Tímea, Ferencz Balázs, Robu Oszkár Róbert, Tóth Csongor, Valter Henrietta/ Bástya vendéglő 17.00 Székely hadba szállás — lovasbemutató — Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület/Olt partja, a Billával szemben 18.00 Baranta gyalogos- és lovasbemutató — Szentgyörgy Baranta Klub/Olt partja, a Billával szemben 19.00 Többrendbeli énekek — Kátai Zoltán és Róka Szabolcs (Feketeerdő — Budapest)/Olt partja, a Billával szemben 20.30 Dzsesszkocsma — Di Stefano bár, Session Jazz Band, Storyville Jazz Band & Joe Murányi (Szeged)/Park vendéglő 21.00 Evidence együttes/HBB Klub 21.00 Blue Progressive (Budapest)/Old Man’s Pub 21.00 Táncház/kultúrpalota, Lajtha László Stúdióterem 22.00 Breaking The Waves 3. — Allmassive, Org — dj Fusu, dj TMK, dj Leizaboy, dj Seba 1394, Visual, Csong-Lee, Cosmin/El Passo Klub 22.00 Anorder Undergorund Party — Radio Loco & El Passo Club/a Romtelecom épülete; dj Emil Lassaria (Brassó), dj White & dj Black Light, dj Roger & dj Jay Criss 23.00 Thermo Session 3. —Tone Troopers — happening, dj, VJ, MC, perkúció és tüzes zsonglőrködés/a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti volt kazánházban 0.30 Jam session , rock, blues, dzsessz, házigazda: Blues Jam zenekar/Bisztró-kert. N­ÉLKÜÜLÜL 2008. május 3., szombat Mátyás király álruhái FARKAS RÉKA A Mátyás királyról szóló mesék talán három leghíre­­sebbike elevenedett meg szerdán este a szentgyörgyi színház színpadán. A Maros Művészegyüttes táncos me­sejátéka vidám, színes vilá­got mutatott be, az álruhába bújó igazságos Mátyás ki­rály kalandjait szájtátva nézték az apróságok, de re­mek szórakozás volt az őket kísérő szülőknek is. Kide­rült, hogyan járt pórul a né­pet szipolyozó kolozsvári bíró, és miért csak egyszer volt Budán kutyavásár, de az is, miként veszítette el Burkus király fele királysá­gát az igazmondó juhász­nak köszönhetően. A hu­morral, vidámsággal teli előadás stilizált és eredeti táncokra, zenére épült, az apródokból kutyákká vagy éppen ökrökké vedlettek a táncosok, hol a királyi ud­varba, hol a mezőn szántó szegény emberhez vagy a juhászhoz repítették a kö­zönséget. A Maros Művészegyüttes minimális díszlettel, korabe­li ruhákkal és bábszínházas kellékekkel varázsolta elénk Mátyás korának hangulatát, az álruháit váltogató, de min­dig igazságot osztó ,jó ki­rályi pergő történetei p pedig lenyűgözték a közönséget, amely vastapssal jutalmazta az egyórás, pergő, zenés­táncos produkciót.

Next