Háromszék, 2008. május (20. évfolyam, 5365-5389. szám)
2008-05-03 / 5365. szám
SZENT GYÖRGY-NAPOK Feketék, fehérek Szubjektív színházi napló VÁRY (). PÉTER Az igazság az, hogy nem kényeztettek el az idei Szent György-napok szervezői színházi eseményekkel. Magyarázat lenne rá korábbi tapasztalatuk: elhoznak kemény pénzért neves társulatokat, aztán a terem félig sem telik meg. Jegybevételből a költségek nem térülnek meg, ráfizetés az egész. Valószínűleg emiatt döntöttek úgy, hogy a helyiek mellett csak óhajt innen, a szomszédból hívnak társulatot, repertoárján több előadással, néhány legyet ütve így egy csapásra. S ez végül nem bizonyult rossz választásnak. Annál inkább a — gondolom — csemegének szánt one man show (?). Vasárnap. „Lorca közismert remekműve, a Yerma a kényszerű terméketlenség tragédiájának színrevitele. Egy érmék után sóvárgó meddő asszony drámáját mutatja be, aki a boldogságkeresésben vagy feladja önmegvalósítási vágyait, vagy pedig olyan eszközökkel tudja megvalósítani, amelyeket ha elfogad, nem igazán tud tükörbe nézni” — írja az előadásról a Szent György-napi műsorfüzet, és némi támpontot sosem árt szerezni az előadás megtekintése előtt, ugyebár. Annál is inkább, mert ezúttal a fogódzó nélkül tévelyedetten ülne néző székében. Tévelyedetten és elveszetten, a tragédia ugyanis belevész a flamenco és az argentin tangó forgatagába. A történet már-már az érthetetlenségig lecsupaszítva, szaggatottan, szétesően, az előadás túlzottan elbillen a tánc felé—ami még menthette a menthetőt, az Bartha Boróka alakítása. Egymaga viszi vállán az egészet, nem őrajta múlik, hogy a zanzásított Lorca-remekműből nem lett remek Figura-előadás. Hétfő. Végül is jól indult a mozgásszínházi előadás, Amnót Ignác magyar fafaragómester történetének elmesélése után a széksorokat foghíjasan megtöltő naiv közönség arra készült, talán ugyanazt látja viszont a színen. Lehet, az előadónak ez is állott szándékában, épp csak az adót nem sikerült a vevővel egy hullámhosszra hangolnia. Amnót Ignác magyar fafaragómester volt az, aki kifaragta az ördögöt, hogy majd elkapja lelkét, s megmenti a világot a gonosztól, ehelyett Ördög felgyújtotta műhelyét, földönfutóvá tette. Hurcolkodott Amnót Ignác, másutt megvetvén lábát, itt a Szűz Máriát faragta ki. Oly élethűen, hogy még könnyeket is neki. Melyek másnapra felszáradtak. S ebből a tanulság. No, ezt elmozogni komoly kihívás — olyannyira, hogy bele is tört a művész bicskája. Nem érdemes bővebben taglalni, talán csak annyit, a műsorfüzet szerint előadásának címe A mennybe vitt leány lett volna, aki ennek tudatában tévedett be a Lajtha László Stúdióterembe, helykereső mocorgásai közepette sűrűn elgondolkodhatott azon, ő került-e rossz helyre, vagy a művész tévesztette el előadását. Még mindig hétfő, újra Figura Stúdió Színház. Az első képnél még nem, de az első szavaknál már megbizsereg néző háta. Ez már színház(szerv), tör elő belőle végre egy megkönnyebbült sóhaj. Ismét csak a műsorfüzetből: „Szociális érzékünk, talán a körülöttünk olyan radikálisan változó világ az oka, egyre nehezebben ismer fel, képes megkülönböztetni jót a rossztól. A művészetekre (itt egy rész nem olvasható a lap alján levő fekete csík miatt) tűnik ez a megállapítás.” Hát ettől okosabb nem lesz az ember, az egyetlen támpont a rendező neve. Kövesdy István pedig nem nyúl akármihez, s ez már jó ajánló — az ember barátaiban pedig ritkán csalódik. Ezúttal sem. A történet olyannyira abszurd, hogy ilyet csak az élet produkálhat (amúgy valódi történeten alapszik a darab, 2002 karácsonya körül egy vidéken élő férfi elmebeteg szeretőjével együtt, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel megölte a férfi vak fiát, holttestét egy hónap múlva találták meg, a magyarországi sajtó annak idején sokat foglalkozott az üggyel). A rendezés meg szolgáltatja azt a keretet, amelyben a színészek jól érzik magukat, s ennek megfelelően is játszanak, így hát végre összejön az első élvezhető, sőt, igen jó előadás, Apa (Barabás Árpád) és Fiú (Antal D. Csaba) remek összjátékával, előbbi különösen jó alakításával s néhány gyönyörű szövegrészlettel, ezekből csak egy példa: a vak Fiú magyarázza el, hogyan érzékeli ő a madarak szárnyalását: „a repülés kétségbeesett vergődés”, vonja le a saját maga végezte kísérletből a tapasztalatot. Kedd. Újabb mozgásszínházi előadás a kínálatban. Minden érzékszervem tiltakozik az önsanyargatás ellen, a művelődési ház előtti szétroncsolt téren nézem az elemi kaszkadőrmutatványokat végző biciklis srácokat. Pedig érdekesnek ígérkezik a produkció, a műsorfüzet hosszan idéz egy ismeretlen szerzőtől származó szöveget, s egyébként is. Egy idő után unalmassá válik a srácok gyakorlása. Hazamegyek. Szerda. Színházmentes nap, hacsak a Quimby zenekar Teátrum című koncertjét nem soroljuk ide. Határeset, bár inkább nem. Csütörtök. Nem hiába tartalékoltam erre a hétre az Yvonne, burgundi hercegnő előadást. Régebbről ismervén a Szent György-napok színházi kínálatát, kellett valami, ami várhatóan, és bekövetkezetten megcibált érzékszerveimet helyrebillenti. S barátban ezúttal sem csalódtam, a klasszikusok mellett Bocsárdi Lászlónak az Hja próféta után ismét sikerült egy nagyszerű darabot találnia s azt hasonlóképp nagyszerűen megrendeznie. Hogy mennyire, azt legjobban illusztrálja, hogy a háromórás előadás alatt néző nem fészkelődik székén, de még nem is pisszen. Csak felröhög, mikor kell, erre pedig adódik alkalma bőven, részint a groteszk helyzetek sokasága, részint a színészek kitűnő játéka okán. Az előadást méltatni ismételten felesleges, annyit csak, hogy — akár a gyergyóiak Világtalanok című színművének esetében — nagyon meglátszik az, ha a játszók jól érzik magukat a színpadon. Ha ők is érzik, hogy jó az, amit és ahogyan cselekszenek. Dicshimnusznak ennyi elég kellene hogy legyen. De nem, mert Kicsid Gizella pályafutása eddigi legnagyobb alakítását, Pálffy Tibor egyénisége legjavát hozó könnyedségét, Nemes Levente rég nem látott felszabadultságát — hogy csak a legkivételesebbeket említsem — szó nélkül hagyni vétek lenne. És még mindig csütörtökön lett volna a román színház Caragiale-darabja, melyet az egymásra szervezés miatt hagy ki a színházlátogató. A szervezők talán a miatt a téves elgondolás miatt időzítették majdhogy egyszerre a két előadást, hogy a román színházat a román nézők, a magyart a magyarok látogatják — holott az átjárhatóság (egy irányba ugyan), de színház esetében működik. Sebaj, lesz még szőlő s abból bor, s talán jövőre egy színesebb színházi kínálat. Jelenet a Világtalanokból A Szent György-napok mai programja (folytatás az első oldalról) Vásári színpad 11.00 Jelenetek I. L.Caragiale darabjaiból — ImART csoport 12.00 Tomi Magic — Varga Tamás bűvész (Debrecen) 13.00 Vásári játékok — M Stúdió 13.30 Bohóciskola—Nagy Kopeczky Kálmán és Nagy Kopeczky Kristóf 14—16 óráig néptáncok a Háromszék Táncegyüttes és a Váradi József Általános Iskola tanulói előadásában Más helyszínek 9.00 Trabant Touring és Passzió a Mikó cukrászda előtt 9.00 Street Art 3 — graffitiverseny/a Romtelecom épülete 10.00 Nappali ragadozó madarak védelme — Solymászat Erdélyben (konferencia)/Bod Péter Megyei Könyvtár, Gábor Áron Terem 10.00 Sepsiszentgyörgyi Ifjúsági Tanács: Ifjúsági programok/Ifjúsági tér, a Szent József katolikus templom mögött 10.00 Fotópiknik — Gyulai Ferenc Fotóművész-egyesület/Erzsébet-park 10.00 Jurtaállítás és kézműves-foglalkozások gyerekeknek — Guzsalyas Alapítvány/ Erzsébet-park 10.00 XVIII. Gáli Lajos Futónap — Gáli Lajos Futókör, indulás a Tamási Áron Színház elől 10.00 Cserkésztalálkozó a Biblia évében/ Szent József római katolikus plébánia 10.00 Fafaragászat, bútorfestés, gyöngyfűzés, fémdomborítás — Gyermekek és Tanulók Palotája/Erzsébet-park 10.00 Sakkverseny gyerekeknek — Gyermekek és Tanulók Palotája 10.00 Mátyás, az igazságos — rajzkiállítás, mesemondás, elméleti vetélkedő/Gyermekek és Tanulók Palotája 11.00 Ida Aerobic/Kisstadion 11.00 Ikonkiállítás — Avram Gheorghe/ Román Szellemiség Múzeuma, az ortodox katedrális alagsora 11.00 Streetball — Equites Egyesület/Tamási Áron Színház előtti útszakasz 11.00 Gyalogos harcászati bemutató a középkori Erdélyből (IX—XVII. sz.) — Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület/Olt partja, a Billával szemben 12.00 Baranta gyalogos- és lovasbemutató — Szentgyörgy Baranta Klub/Olt partja, a Billával szemben 12.00 Ökörsütés — nótákat énekel Constantin Rozália, kíséri Benedek Károly és Kertész János/a Park vendéglő előtt 13.00 Az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának (Sopron) bemutatkozó előadása/Gábor Áron Terem 13.00 Országos sárkányeregető- és métabajnokság — Romániai Magyar Cserkészszövetség/Sugásfürdő felé, a volt autó-gyakorlópálya mellett 15.00 Élő szoborpark — Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora — Osonó Színház, ERSZI Alapítvány/Erzsébet-park, az obeliszk mellett Solymászbemutató — előadást és bemutatót tart Szemző Péter (Dabas) 16.00 Lovas felvonulás — Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület/városközpont 16.00 Echo — képzőművészeti kiállítás, kiállít Damó Tímea, Ferencz Balázs, Robu Oszkár Róbert, Tóth Csongor, Valter Henrietta/ Bástya vendéglő 17.00 Székely hadba szállás — lovasbemutató — Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület/Olt partja, a Billával szemben 18.00 Baranta gyalogos- és lovasbemutató — Szentgyörgy Baranta Klub/Olt partja, a Billával szemben 19.00 Többrendbeli énekek — Kátai Zoltán és Róka Szabolcs (Feketeerdő — Budapest)/Olt partja, a Billával szemben 20.30 Dzsesszkocsma — Di Stefano bár, Session Jazz Band, Storyville Jazz Band & Joe Murányi (Szeged)/Park vendéglő 21.00 Evidence együttes/HBB Klub 21.00 Blue Progressive (Budapest)/Old Man’s Pub 21.00 Táncház/kultúrpalota, Lajtha László Stúdióterem 22.00 Breaking The Waves 3. — Allmassive, Org — dj Fusu, dj TMK, dj Leizaboy, dj Seba 1394, Visual, Csong-Lee, Cosmin/El Passo Klub 22.00 Anorder Undergorund Party — Radio Loco & El Passo Club/a Romtelecom épülete; dj Emil Lassaria (Brassó), dj White & dj Black Light, dj Roger & dj Jay Criss 23.00 Thermo Session 3. —Tone Troopers — happening, dj, VJ, MC, perkúció és tüzes zsonglőrködés/a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti volt kazánházban 0.30 Jam session , rock, blues, dzsessz, házigazda: Blues Jam zenekar/Bisztró-kert. NÉLKÜÜLÜL 2008. május 3., szombat Mátyás király álruhái FARKAS RÉKA A Mátyás királyról szóló mesék talán három leghíresebbike elevenedett meg szerdán este a szentgyörgyi színház színpadán. A Maros Művészegyüttes táncos mesejátéka vidám, színes világot mutatott be, az álruhába bújó igazságos Mátyás király kalandjait szájtátva nézték az apróságok, de remek szórakozás volt az őket kísérő szülőknek is. Kiderült, hogyan járt pórul a népet szipolyozó kolozsvári bíró, és miért csak egyszer volt Budán kutyavásár, de az is, miként veszítette el Burkus király fele királyságát az igazmondó juhásznak köszönhetően. A humorral, vidámsággal teli előadás stilizált és eredeti táncokra, zenére épült, az apródokból kutyákká vagy éppen ökrökké vedlettek a táncosok, hol a királyi udvarba, hol a mezőn szántó szegény emberhez vagy a juhászhoz repítették a közönséget. A Maros Művészegyüttes minimális díszlettel, korabeli ruhákkal és bábszínházas kellékekkel varázsolta elénk Mátyás korának hangulatát, az álruháit váltogató, de mindig igazságot osztó ,jó királyi pergő történetei p pedig lenyűgözték a közönséget, amely vastapssal jutalmazta az egyórás, pergő, zenéstáncos produkciót.